Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-06 / 55. szám, csütörtök

A feladatok feleltts teljesítésével A TAVASZI mezőgazdasági munkák kezdetét olyan bemu­tató előadáshoz hasonlíthat­nánk, amelyet sok kemény munka előz meg. Az idei tava­szi munkákra való felkészülés igényességét az is fokozta, hogy az 5. ötéves terv utolsó évéről van szó, amelyet föld­műveseink sikeresen akarnak zárni, s a hazánk szovjet had­sereg által történt felszabadí­tásának 30. évfordulójára tett kötelezettségvállalásokat is si­keresen akarják teljesíteni-. Ezek pedig nem kis feladatok. A Nővé Zámky-i járás esetében például az elmúlt évhez viszo­nyítva a szemesek termesztését 39, a cukorrépatermelést 8,3, az olajosokét 23, a hüvelyesek termelését pedig 125 százalék­kal kell növelni. Ugyanakkor az ipari trágyák mennyisége a járásban csak 3,2 százalékkal növekszik, s a növényvédő vegyszerekből kevesebb lesz, mint az elmúlt évben. Az előirányzott feladatok a népgazdaság szükségleteiből in­dulnak ki, ezért teljesítésükről teljes mértékben kell gondos­kodni. A CSKP KB elmúlt évi novemberi plenáris ülése meg­állapította, hogy a források ke­resésében a mezőgazdaságban is nagy tartalékok vannak, kü­lönösen az azonos feltételek között gazdálkodó vállalatok hozamkülönbségeiben. E kü­lönbségek okai többnyire is­mertek. A jelen időszak legfőbb feladata az ismert fogyatékos­ságok elhárítása. Február hó közepén éppen ezekkel a fel­adatokkal foglalkozott a Nővé Záinky-i járás agronómusainak tanácskozása. A szövetkezetek és: az állami gazdaságok agro- nómusai megtárgyalták többük között a jó feltételek között gazdálkodó vállalatok lemara­dásának okait. A legtöbb hiá­nyosságot a munkaszervezés­ben, az agrotechnikai határ­idők elhanyagolásában, a tudo­mányos-műszaki ismeretek las­sú gyakorlati felhasználásában látják. MAR MOST felvetették az ön­tözőberendezések teljes kihasz­nálásának kérdését kora ta­vasztól kezdve egészen az őszi hónapokig. Az elmúlt évben számos helyen hiányosan hasz­nálták ki ezeket a beruházáso­kat, s ami a legrosszabb, a legnagyobb öntözőberendezé­sekkel rendelkező üzemek az elmúlt évben nem tartoztak a legjobb hozamokat elérő terme­lési egységek közé. A kapitalista államok ener­gia- és gazdasági válsága ked­vezőtlenül hat mezőgazdasá­gunk szükségleteinek ellátásá­ra. A foszfátok ára a kapita­lista piacokon háromszorosára, Többet termelnek Újfajta termékek előállítását kezdik meg az idén a Sarisské MichaFany-i Inni na vállalatban. Jelenleg több mint H0(1 fajta hematológiai, klinikai bioké­miai, mikrobiológiai szert gyár­tanak. Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának a tiszteleté­re a vállalat dolgozói kötele­zettséget vállaltak, hogy az öt­éves terv feladatait az áruter­melés terén több mint 5 millió koronával túlteljesítik. Felvéte­lünkön: Zdena Balöáková és Ludmila Mazkovová, a „Feb­ruári győzelem“ szocialista munkabrigád tagjai plazmavé­tel közben. (Felvétel: A Haáíák — CSTK.) a növényvédő vegyszerek ára 30—50 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági * dolgozók megértik a helyzetet, s a cu­korrépa és az olajosok foko­zottabb termelésével igyekez­nek segíteni rajta. Az elmúlt években szintén nem sikerült teljes mértékben kielégíteni a földművelők igényeit a műtrá­gyákból és a vegyszerekből, a saját lehetőségek kihasználásá­val mégis jelentősen sikerült növelni a mezőgazdasági ter­melést. A műtrágyaellátás terén ta­pasztalt helyzet alapján a járás agronómusai elhatározták, hogy ebben az évben az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet szen­telnek a műtrágyák hatékony és gazdaságos felhasználásá­nak. Megállapították, hogy a búzánál, az árpánál és a kuko­ricánál hány kilogramm szemet kell kitermelni 1 kg tiszta táp­anyag felhasználásával. A búza jelenlegi fajtáinál például 1 kg NPK tápanyag felhasználásával 19,4 kg szemet, a tavaszi árpá­nál pedig 19—21 kg szemet kell elérni. Az állattenyésztők­höz hasonlóan, akik figyelem­mel kísérik a koncentrált ta­karmányok felhasználását a súlygyarapodáshoz, vagy a tej­termeléshez, az agronómusok is kimutatják majd a felhasz­nált tápanyagok hatékonyságát. Ezt a módszert nagyon cél­szerűnek és hasznosnak tart­juk, mert arra ösztönzi az ag- ronómusokat, hogy maximális hatékonysággal használják fel a rendelkezésre álló tápanya­gokat. Járásunk mezőgazdasági tize meinek dolgozói bizonyítani akarják, hogy a tavalyi jó ga­bonatermés nem a véletlen műve volt. Figyelemmel kísérik az őszi búza vetésterületeit, külön bírálnak el minden táb­lát és fajtát, s a növényzet ál­lapota szerint választják mega gondozás módját. Az őszi veté­sek idején sok probléma me­rült fel, nem lehetett betartani a vetési mélységet, az előirány­zott tápanyagellátást, ezeket a hiányosságokat most a tavasz folyamán kell pótolni. AGRONÖMUSA1NK nagy gon­dot fordítanak a tavaszi árpa vetésére. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján tudják, hogy az első vetések 5 mázsával is többet adnak egy hektárról, mint a megkésett vetések. Ezt a jelenlegi kedvező helyzetben maradétkalanul ki akarják használni. A vetésből teljesen kiszorítják a kevésbé termé­keny fajtákat, a Dénárt és a Dvoranl, helyettük növelik az Ametyst és a HE 593-as veté­sét, amelyek hektáronként mintegy 7 mázsával terméke­nyebbek a régi fajtáknál. Mezőgazdasági üzemeink a szemes kukorica termesztésé­től is sokat várnak. A tavalyi 40 mázsás átlagos hektárhozam messze elmaradt a járás lehe­tőségeitől, hiszen már a koráb­bi években is sikerült elérni 52 mázsás hozamot szemes ku­koricából. Az idén 17 000 hek­táron vetnek kukoricát, ami a legnagyobb koncentrációt jelen­ti az egész köztársaságban, ezért már most elemzik a ta­valyi gyenge termés okait. A legtöbb tartalékot a korai ve­tésben és ez egyes hibrideknél az előírt tőszám biztosításában látják. A mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb tartaléka a szálas takarmányok termelésé­nek növelésében rejlik. A kö­zelmúltban még jónak tartották a lucernaszéna 60 mázsás ho­zamát, pedig ma már ez távol­ról sem elég. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt a mennyisé­get az elmúlt évben számos mezőgazdasági üzemben gaho nából is elérték, különösen szembeötlő lesz a lucernaszéna alacsony hektárhozama. Ennek legfőbb okát abban kereshet­jük, hogy a mezőgazdasági üze­mekben egyoldalúan csak a ga­bonatermesztést részesítették figyelemben, a szálas takarmá­nyok termesztését pedig elha nyagolták. Ebben az évben, amikor a ta­karmányok rovására kellett nö vélni a gabonafélék, a hüve­lyesek, az olajosok, a cukorré­pa és a zöldségfélék vetésterü­letét, a Nővé Zámky-i járás földművesei is rádöbbentek ar­ra, hogy az eddigieknél na gyobb figyelmet kell szentelni a .takarmányfélék termesztésé­nek, s a takarmányalap bizto­sításának. Ismerik az alacsony hozamok okait, s többnyire az ő kezükben van a lehetőség, hogy új vetésterületek bevoná­sával, célszerű tápanyagellátás sál, a begyűjtés és a tartósítás űj technológiái eljárásainak érvényesítésével, szenázsolás- sal és lucernaliszt készítésével fokozzák a takarmánytermesz tés hatékonyságát. A fÁRÁS földművesei felké­szülten látnak hozzá a tavaszi munkákhoz, s optimizmusukat az sem rontja, ha egyből vagy másból hiány mutatkozik. Vilá­gosan látják a termelés nőve lésónek olyan lehetőségeit, amelyek lényegesebb beruházá­sok nélkül is hatékonyan ki- használhatók. Az elmúlt évek elemzése alapján saját hibáikat is felismerték, s az 5. ötéves terv utolsó évében igyekeznek azokat maximális mértékben elhárítani. így akarnak vála­szolni a Nővé Zámky-i járás mezőgazdasági dolgozói a CSKP KB múlt évi novemberi plená­ris ülésére, továbbá a dél-mor­vaországi és a nyugat-szlová­kiai kerület, valamint az olo mouci járás kötelezettségválla lásaira. JOZEF MUDROCH RAJT ELŐTT A kelet-szlovákiai kerületben o michalovcei járás mezőgaz­dasági dolgozói szép eredmé­nyeket értek el, bár a szokat­lanul kedvezőtlen őszi időjárás sok nehézséget okozott. A na­pokban Ladislav LorenCík mér­nököt, a Michalovcei Mezőgaz­dasági Termelési Igazgatóság igazgatóját azért kerestük fel, hogy megkérjük, tájékoztasson a tavaszi munkák előkészüle­teiről. — Az állami terv által meg határozott feladatok megköve­telik, hogy mezőgazdasági üze­meinkben az eddiginél még na­gyobb felelősséggel és előre­látással valósítsuk meg a szük­séges intézkedéseket. Tavaly az őszi búza 50 szá­zalékát tudtuk csak elvetni, ezért a tavasziak vetésterüle­te a tavalyihoz .képest ,10 ezer hektárral növekszik. Mihelyt az időjárás megengedi, 28 ezer hektáron megkezdjük a tavasziak vetését. Az idén a talajelőkészítés is a megszo­kottnál nehezebb lesz. A ked­vezőtlen őszi időjárás miatt a tavaszi vetések alá nem tud­tuk tökéletesen előkészíteni a földet. A tavaly víz alá került földterületek még most sem megfelelők. A trágyázást sem tudtuk a terveink szerint megvalósítani, mert technikai szempontból földterületeink nagy része megközelíthetetlen volt. Mivel járásunk feltételei között nincs értelme az istállótrágya szét- liintésének és beszántásának, úgy döntöttünk, hogy az ipari trágyák, valamint a vegyi védő- szerek fokozottabb mértékű felhasználásával gondoskodunk a növények tápanyagszükségle­téről, illetve a növényvédelem­ről. A műtrágya-ellátással ed­dig nincsenek poblémáink. A szállítmányok az ütemterv sze­rint érkeznek. — Az eddig elhangzottakból az is kitűnik, hogy az idén a lervezettnél több vetőmagra lesz szükségük. Vajon tud­ják-e ezt idejében biztosítani? — Körülbelül 30 ezer tonna vetőmagra van szükségünk. A gabouaneműek egyharmad ré­szét a saját tartalékunkból is biztosítani tudtuk. A hiányzó kétharmad részt a mezőgazdasá­gi felvásárló és értékesítő vál­lalattól várjuk. Mivel kukori­cából nincsenek tartalékaink, igényeinkkel szintén a mező- gazdasági értékesítő és felvá­sárló vállalathoz fordulunk. Re­méljük, vetőmagszükségletünket biztosítani tudják. Ami pedig a gépeket illeti, elégedetten ki­jelenthetem, hogy az őszi veté­sek alkalmával megrongálódott gépeket javítóink 100 százalé­kosan üzemképessé tették. Most már csak arra várunk, hogy jöjjön a tavasz, persze eső nél­kül. Sz. Gy. Két évvel ezelőtt a lupái ftompái], a Dőlné Semerovce-i (alsószemerédi) és a lírkovcei (gyerkij szövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy földjeiket, erőiket és eszközeiket egyesít­ve, a nagyobb gazdasági egysé­gek és a szakosítás előnyeit ki­használva új életet kezdenek, így jött létre a tompái Barát­ság Efsz, amely jelenleg 2033 heklár mezőgazdasági földterü­leten gazdálkodik, ebből 1554 hektár a szánló. Tipary l.ászló, az egyesített szövetkezel üzemgazdásza el­mondotta. hogy az új feltétele­kéi h központi irányítás beve­zetésével igyekeztek kihasznál­ni. — Búzából 52,7 mázsás hoza­mot ériünk el. Az egyes közsé­geknél még mindig vannak kü­lönbségek, de ezek kisebbek, mint tavaly. Bebizonyosodott, hogy a helyes talajelőkészítés- sel Gyerken és Alsószemeréden is növelhetők a hektárhozamok. Az előbbi szövetkezetben egy év alatt 35 mázsáról 45 mázsá­ra, az utóbbiban pedig 30 má­zsáról 45 mázsára nőtt a búza átlagos hektárhozama. Össze­sen 35 600 mázsa gabonát ter­mesztettünk, hétezerrel többet a tervezettnél. A raktározási problémák enyhítésére 10 000 mázsa befogadóképességű rak­tárt építettünk. Ebben az évben egy gabonaszárító és -tisztító gépsort szeretnénk vásárolni. A hüvelyesek közül lencséből és borsóból takarítottunk be jó termést. Az őszi hónapokban nagy ne­hézségekkel kellett megküzde- nünk, mert két hónapon át ál­landóan esett az eső. A cukor­répái kézzel kelleti kiszedni, de a termés jónak mondható, hiszen 518 mázsát értünk el egy hektárról, 11000 mázsával többet a tervezettnél. Silókuko­ricát 160 hektáron termesztet­tünk, de az esős időjárás miatt csak 102 hektárról gyűjtöttük be a termést, a többi kint ma­radt, mert a sáros földekre nem tudtak rámenni a kom­bájnok és a traktorok. Hasonló problémát okozott a szemes ku­korica betakarítása. Szövetke­zetünk huszonhárom éves fenn­állása óta először fejeztük be a törést januárban, s a termés még így sem volt kellőképpen érett. Bevált az egyik jugosz­láv hibrid, melyből 60 mázsás hozamot értünk el. A növény­termesztés gépesítése egyén­ként évről évre fejlődik. Tavaly 908 000 koronát fordítottunk á géppark bővítésére. A közeljö­vőben új garázsok építését is tervezzük. Az állattenyésztés összponto­sítása érdekében hozzáláttunk egy tehénistálló átalakításához. Szükséges lesz azonban egy új, gépesített istálló felépítése is, amit a közeljövőben szeretnénk megvalósítani. Érdekes összehasonlítani — folytatja az üzemgazdász — egy-egy fejő munkateljesítmé­nyét. Vannak esetek, hogy ugyanabban az istállóban az egyik fejő 3139 literes átlagot ér el, a másik csak 2015 litert. Ilyen különbségek sajnos más szakaszokon is előfordulnak. A sertéstenyésztők ii szocialista munkabrigád cím elnyeréséért fáradoznak. Közöttük van Po- beska András és felesége, akik a tervezett 17 helyett 22 mala­cot választottak el átlagosan egy anyától. Megtudtuk még, hogy a szö­vetkezet a 18 141 000 koronára tervezett összebevételt másfél millió koronával túlszárnyalta. A tiszta bevétel elérte a 4 475 000 koronát. A megelőző évhez viszonyítva az irányítás színvonala is sokat emelkedett. Az egyesüléskor számos hiá­nyossággal kellett megbirkózni, de azóta sok minden megvál­tozott. A tavalyi jő munka eredményeként a tagság min­den év közben kifizetett 100 korona munkadíj után további 17 korona osztalékban része­sült. Az említett jó eredmények alapján bizonyára az idei igé­nyes feladatokkal is megbir­kóznak a tupái Barátság Élsz tagjai. ÁBEL GÁBOR A tavasz jegyében |ó gazda módjára még a teg­napról beszélnek, de már a holnapra gondolnak a gömöri mezőgazdasági dolgozók. És ez így is van rendjén, mert a zár­számadások, a mérlegkészíté­sek időszaka után hamarosan megindul a munka a földeken. Tennivaló már napjainkban is bőven akad, hiszen az elmúlt esztendei esőzések és árvíz kö­vetkeztében jelentős károk ke­letkeztek a földeken, összesen 11 és fél ezer hektár került víz alá, az errózió nyomait most fokozottabb trágyázással próbálják eltüntetni. Serény munka folyik a javí­tóműhelyekben. Az őszi mun­kák során megviselt gépállo­mány nagy része már rajtra kész állapotban van. Ez azért is örvendetes tény, mert meg­növekedett feladatok várnak a rimaszombati járás mezőgazda­sági üzemeire. Ősszel ugyanis a tervezettnél 1400 hektárral ki­sebb területet vetettek be, s a jelek szerint ennek jelentős há­nyada kiszántásra kerül. Az őszi búza helyére tavaszi árpát vetnek, s az eredetileg terve­zettnél nagyobb lesz a takar­mánynövények vetésterülete is. A mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére álló több mint ezer darab kerekes és lánctal­pas traktor közel 8000 hektá­ron végzi el a tavaszi búza ve­tését, ezen kívül 4200 hekiár siló- és 5800 hektár szemes ku­korica, valamint 2350 hektár cukorrépa alá készíti elő a ta­lajt. Az emlékezetes elmúlt évi ősz után az idei tavasz sem mutatkozik problémamentes­nek. A herefélékből vetőmag­hiány észlelhető, de a hüvelyes vetőmagvak és az ültetnivaló burgonya állapota sem kielégí­tő. Néhány gazdaságban a sá­rosán, vizesen tárolt burgonya gyorsan romlik. A műtrágyael­látás is akadozik, ezzel szem­ben biztató jelenség, hogy nö­vekedett az üzemképes trakto­rok és vetőgépek száma, s az alkatrészellátás is javult. A gé­pesítés és a növénytermesztés szakaszán sorra alakulnak a komplex racionalizációs brigá­dok, amelyek legfontosabb fel­adataiknak tekintik a meglevő gépek maximális kihasználását és az üzemanyaggal, mindenek­előtt pedig a műtrágyákkal va­ló ésszerű gazdálkodást. Min­dent egybevetve jól felkészül­ve, megalapozott derűlátással várják a rimaszombati járás földművesei a tavaszi kapunyi­tást. HACSI ATTILA Szorgos in mi ka folyik a napokban a Kútnikyi (Hegyétei) Efsz határában. EGYÜTT, EREDMÉNYESEBBEN

Next

/
Thumbnails
Contents