Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-01 / 51. szám, szombat
szervezeteket, elsősorban az EOKA-t és az EOKA-b-t: Ezek fegyverrel harcoltak az „enózi- sért“, a Görögországgal való egyesülésért. Makariosz, a szigetköztársaság elnöke elég nehéz körülmények között egyensúlyozott ebben a kényes helyzetben. Támadták a terroristák: többízben csodával határos szerencséje mentette meg az életét. így volt ez legutóbb is, amikor a meggyilkolására Athénban felbiztatott gengszterek már lakosztálya felé közeledtek. Két esztendeje pedig helikopterét érte támadás. Az utóbbi négy évben egyházi hatalmát próbálták elvitatni püspöktársai — de az érsekelnftköt soha nem hagyta cserben hagyományos szerencséje, legendás túlélő képessége. Beszélgetés Ladislav Albrahám elvtárssal, a CSIKP KB inavemberi üléséinek határozatairól Á közelmúltban fejeződtek be a szakszervezeti alapszervezetek gyűlései és konferenciái. Ebből az alkalomból kértünk interjút Ladislav Abrahámtól, az SZLKP KB Elnökségének tagjától, a Központi Bizottság tagjától, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökétől. A legenda szerint Ciprus partjai előtt kelt ki a habokból Af- rodité, a szerelem istennője. Ezzel aztán meg is szűnt minden, ami Ciprus szigetén a szerelemre, a szeretetre emlékeztetne. Igaz ugyan, hogy a „szeretet vallása“, a kereszténység a történelemben itt lett először ál lamvállás, de ez az első püspöktől mártíromságot, vértanúhalált követelt. Azonban Szent Barnabás önfeláldozása sem váltotta meg a sziget népét: a századok során a görög, a római, a bizánci uralmat követte a latin császárság fennhatósága, a vei'.encések és a francia király hatalma, majd az Ottomán Török Birodalom terjeszkedése', hogy ezután egy klasszikus gyár mattartó, Nagy-Britannia se maradjon ki a sziget kolonlzáto- rainak hosszú sorából. tívák iránti gondoskodás legalkalmasabb formáit, a munkások, a dolgozó nők és a fiatalok szociális-gazdasági szükségleteinek sorrendjét, megoldja az egészségre ártalmas munkahelyek és az egész napos üzemeltetésű vállalatok alkalmazottainak problémáit, az emberek pozitív tettekkel válaszolnak. A dolgozókról történő konkrét gondoskodás fejlesztésének alapanyaga a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának 1973. évi közös dokumentuma, amely meghatározza a .dolgozók iránti gondoskodás legfontosabb feladatait. A dokumentum értelmében a konkrét. gondoskodás a gazdasági szervek feladata. Ezeknek a szerveknek kell ügyelniük arra, hogy már a gazdasági terv előkészítése során gondoljanak erre. A szakszervezeti szerveknek törődniük kell azzal, hogy a komplex programok a dolgozók szükségleteiből induljanak ki, de vegyék figyelembe az üzemek lehetőségeit és feltételeit ■ Az üzentek és vállalatok szakszervezeti gyűlésein és konferenciáin a kollektív szerződéseket és az aktivitási terveket vitatták meg és hagyták jóvá. Hogyan érté keli ezeket a gyűléseket? — Több szempontból is pozitívan értékelhetjük a szakszervezeti alapszervezetek február 15-ig megvalósított gyűléseit. Elsősorban azt tartjuk pozitívumnak, hogy a gyűléseken megnyilvánult a CSKP KB novemberi ülésének hatása! Ez a plenáris ülés egész társadalmunkat arra ösztönzi, hogy bi- rálóan igényesek legyünk minden munkával szemben, vagyis a szakszervezeti szervek és szervezetek tevékenységével szemben is. Nagyon kedvező tény, hogy a szakszervezeti tagok nagy számban vettek részt ezeken a gyűléseken. Az 1975. évi aktivitási terv, amelyet o több mint másfél millió szak- szervezeti tag jelentős eszközének tekintjük a sokoldalú feladatok teljesítésében, konkrétabb, mint a múltban. Az 1975. évi aktivitási tervek további pozitív vonása, hogy a szakszervezeti tagok a termelési szervezetekben olyan célokat tűznek ki, mint a terv hatékony teljesítése és a dolgozók kezdeményezésének sokoldalú fejlesztése hazáinknak a szovjet hadsereg általi fel- szabadulása 30. évfordulója alkalmából. A pozitívumok mellett azonban hiányosságokkal is találkoztunk. Elsősorban újból megismétlődött az a régi hiba, hogy a másfél hónap ugyan elég idő volt a .gyűlések megrendezésére, de ennek ellenére a legfontosabb üzemek többségében az utolsó pillanatban hívták őket össze. A másik fogyatékosság az volt, hogy a gyűléseken az aktivitási terveken és a kollektív szerződéseken kívül sok más problémát is megvitattak, ami nem tette lehetővé, hogy a figyelem a legfontosabb napirendi pontra, az aktivitási tervre összpontosuljon, amely a legjelentősebb idei feladatokra irányítja a szakszervezeteket. A járási szakszervezeti tanácsok elnökeinek 1975. február 17—18-án Bratislavában és Poprádon megtartott tanácskozásán i® foglalkoztak a szakszervezeti taggyűlések és konferenciák munkájával és színvonalával. Megállapították, hogy az aktivitási terv jelentős eszköz a szakszervezetek társadalmi elkötelezettségének növelésében, az ötéves terv utolsó évi feladatainak teljesítésében és hozzájárul a szakszervezeti élet sokoldalú fejlesztéséhez. ■ Az aktivitási tervek nagy hangsúlyt fektetnek azokra a feladatokra, amelyek a dolgozók iránti komplex gondoskodásra vonatkoznak. Mi a legfontosabb feladat ezen a téren? Megvannak-e a lehetőségek arra, hogy a feladatokat ezen a területen is maradéktalanul teljesítsük? A dolgozók iránti gondoskodás a szakszervezetek n^yon fontos feladata. Természetesen nem áll módunkban, hogy azonnal minden kívánságnak eleget tehessünk, megvalósítsuk a különböző munkahelyek dolgozóinak minden követelményét. Ezért figyelmünket a dolgozók iránti gondoskodás komplex fejlesztésére fordítjuk. Sok üzem már jelentős lépéseket tett ezen a téren. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a komplex programok megfelelnek a szociálisgazdasági szükségleteknek, hatást gyakorolnak a munkaaktivitás fokozására, a szakképzettség, a kulturális és anyagi színvonal emelésére, hozzájárulnak a dolgozók stabilizálásához, és növelik részvételüket a termelés fejlődésében. Ez annak eredménye, hogy a dolgozók iránti gondoskodás komplex programjait jól dolgozzák ki, mivel, ha ez a program megállapítja az egyének és a kollekSzeretném megemlíteni, hogy a dolgozók iránti gondoskodás komplex programjait a legjobban ott valósítják meg, ahol a szervezetek által nyújtott eszközökön kívül jól használják ki a kulturális és szociális szükségletek alapjait is. ■ Hogyan reagálnak konkrétan a szakszervezetek a Szlovák Szocialista Köztársaságban a CSKP KB novemberi ülésére? A közelmúltban megvalósított szakszervezeti taggyűlések és konferenciák választ adtak erre a kérdésre. A gyűlések tartalma azt bizonyítja, hogy a dolgozók megértették a párt központi bizottságának célkitűzéseit, azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szlovák Szakszervezett! Tanács is feldolgozott azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a szakszervezeti tagoknak és funkcionáriusoknak a novemberi plénum határozatainak helyes lebontásában. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az üzemek és szakszervezetek helyes célokat tűznek ki a dolgozók kezdeményezésének további fejlesztésében és figyelmüket elsősorban az ötéves terv utolsó éve döntő feladatainak teljesítésére összpontosítják. A terveit egyenletesen, időben és jól kell teljesíteni, úgy, hogy az első fél évben az egész évi terv több mint 50 százalékát, az építőiparban 48 százalékát teljesítsük. Az ipari termelés tervét 1 százalékkal kell túlteljesítenünk, elsősorban a hazai és külföldi piacon is keresett árufajtáknál. Ezzel szorosan összefügg az anyagi és más költségek 0,2 százalékos csökkentése is. Az SZSZK-bam ez 264 millió korona megtakarítását jelenti. Nagyon fontos, hogy időben és jól teljesítsük a feladatokat a döntő bteruházáso- kon. Bizonyára követésre méltó a gépipar dolgozóinak kezdeményezése, akik többek között azt a feladatot tűzték ki, hogy az újító- és feltaláló mozgalom fejlesztése keretében száz dolgozóra 70 ezer koronát takarítanak meg az újítások és feltalálások megvalósításával. További dolgozókat nyernek meg a százezresek mozgalmába úgy, hogy 1975-ben számuk elérje az 1500-at. A termékek minőségének növelése érdekében további 40 vállalatban és üzemben érvényesítik a szara- tovi munkamódszert. A kereskedelmi dolgozók szakszervezete a legfontosabb feladatok egyikének tartja a lakosság folyamatos ellátását, a vásárlási lehetőségek megjavítását, a fogyasztók érdekeinek védelmét. jellemző, hogy dolgozóink felajánlásaiknál saját forrásaik kihasználására orientálódnak az idei terv teljesítésében és a termelés hatékonyságának további emelésében. Talán ez a legjobb válasz arra a kérdésre, hogy a szakszervezeti szervezetek hogyan reá<.WVW, ... .xoxwv. .vw-- . Török inváziósok komphajója a ciprusi partok előtt. 1974-ben azonban mindennél veszedelmesebb támadás érte Ciprus létét. Felesleges most emlékeztetni a történelmi részletekre, elég csupán annyi: az akkor Athénban országoló fasiszta katonai junta mozgósította a szigeten tartózkodó görög tiszteket, akik a Nemzeti Gárdát vezényelték és a zuglapszerkesztő Szampszun vezényletével nyíltan színt vallott. A puccs már az első percben ösz- szeomlott: a rémhírek dacára sem sikerült a terroristáknak meggyilkolniuk Makariosz elnököt. A dilettáns katonai mechanizmus azonban mozgásba hozta a jól előkészített török katonai gépezetet és elkezdődött az invázió. Ezután már ismeretesek a tények: a sziget negyven százaléka török megszállás alá került. Kétszázezer görög elmenekült, de nem csekély a török menekültek száma sem. Szenvedés bőven van itt: annyi ember elmenekülésére kölcsönösen okot adtak a szigeten partraszálló török alakulatok és a görög terroristák által vezényelt, korántsem kesztyűskezű gerillacsoportok! Túl azonban az emberi szenvedéseken, önkéntelenül az a kérdés merül fel: mi lesz a ciprusi államiság jövője? Annyi bizonyos, a ciprusi krónika úgy már nem folytatódhat tovább, ahogy eddig. Két nagy népközösség él. a szigeten: mindkettőnek érdeke, hogy jogait, lehetőségeit újszerű alkotmányos garanciák biztosítsák. Nem egyszerűen török-gö- rög-brit kezességvállalásról van szó. és nem isi arról a NATO „becsületbíróságról“, amelyet a katonai paktum a puccssorozat után Ciprusra akart kényszeríteni. Itt van az ideje annak, hogy a ciprusi térségben is érvényesüljenek az újszerű erőviszonyok: minden feltétele megvan annak, hogy — miként a genfi közel-keleti konferencián — szovjet és amerikai társelnökséggel, vagy részvétellel, az el nem kötelezett országok bevonásával, vagy esetleg a balkáni országok bevonásával, a Biztonsági Tanács tagállamainak részvételével, újszerű garanciákat dolgozzanak ki. És valóban újszerű módon — figyelembe véve azokat a világpolitikai változásokat, amelyek a baljós emlékezetű londoni-zürichi garanciaegyezmények bevezetése óta bekövetkeztek, biztosítsák a sziget függetlenségét, szuverenitását. KRAICZAR IMRE A varázslatos szigeten kitörölhetetlen nyomot hagytak az évezredek. Az antik Görögország hatását a műemlékek mellett etnológiai adatok őrzik: Cipnus hatodfélszázezernyl lakosságának több mint nyolcvan százaléka görögnek vallja magát. A török uralom sem múlt el nyomtalanul: a népesség több mint tizenhat százaléka a törökhöz vonzódik. A többi — töredék-népesség — zsidó, föníciai, arab, levantei, különféle földközi-tengeri és tengermenti etnikum és nem lebecsülendő az az őslakossághányad . sem, amely brit alattvalónak vallja magát. De ha már az évezredeknél tartunk: a legmaradandóbb nyomot — a megszokott viszálykodást, befejezetlenséget, konfliktus-konkolyt — csakugyan a brit világbirodalom hagyta itt. Mert brit örökségnek tarthatjuk azokat a londoni-zürichi — 1959-ben és 1960-ban kötött — ügynevezett garancia-e gyezmé nyékét is, amelyek folyamatosan lehetőséget adtak a legkülönbözőbb beavatkozási kísérletekre. Illúziókban ringatták azokat is, akik azt szerették volna, ha a sziget Görögországhoz csatilakozik, biztatták azokat az erőket is, amelyek a Törökországgal való egyesülést látták volna szívesen, ugyanakkor hamis önbizalmat erősítettek azokban a politikai tömörülésekben, amelyek tartósnak hitték a sziget-köztársaság el nem kötelezettségi politikáját, pozitív semlegességét. Az egyezmények azzal, hogy megtartották a szigeten a brit katonai támaszpontokat, hogy bizonyos beavatkozási lehetőséget biztosítottak a másik két „garantáló hatalomnak“, Görögországnak és Törökországnak, tartósították a ptzalmi válságot. Ugyanis mind görög, mind pedig török oldalon nyitva maradt az a lehetőség, ílogy akár Athén, akár Ankara saját előnyére változtathatja Illeg majd a status quot. Görögország arra hivatkozott: a lakos- áfog elsöprő többsége görögnek falija magát. Törökország érve íjtem nélkülözött minden igazságot: eszerint a sziget az úgynevezett „kontinentális talapzathoz", a kisázsiat szubkontinens- nez tartozik, ott pedig nyilván, való a török túlsúly. A történelem során ez a vita korántsem volt akadémikus jellegű: már Törökország is többször beavatkozott, a görög érdekeket pedig az a Grlvasz tábornok képviselte, aki szervezte, mozgatta a különféle terrorista Néhány nagy szlovákiai üzemben vietnami fiatalok tanulnak. Különféle szakmák tudásanyagát sajátítják el mintegy három és fél esztendő leforgása alatt. A kitanulást követően további három évig folytatnak nálunk üzemi gyakorlatot. Felvételünkön az egyik vietnami ipari tanuló, Nguyen-duc-Giang, aki a bratislavai Stavoindustriában dolgozik és tanul (J. Lofaj, CSTK felvétel') LEGENDA ES LEHETŐSÉGEK Tartalékaink a kezdeményezés fejlesztésében gálnak a CSKP KB novemberi ülésére. • Milyen tartalékaink vannak a dolgozók kezdeményezésének további fejlesztésében? Tapasztalataink azt mutatják, hogy a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében még tartalékaink vannak. Elsősorban következetesebben kell érvényesíteni a CSKP KB-nak, a CSSZSZK kormányának, a Szak- szervezetek Központi Tanácsának és a SZISZ Központi Bizottságának „A dolgozók kezdeményezésének további fejlesztéséért 1974 és 1975- ben című dokumentumát. Ez a dokumentum jelentős mértékben hozzájárult a kezdeményezés fejlesztéséhez, de meg kell állapítanunk, hogy ma még nem az összes dolgozó cselekszik a mindenki szocialista módon jelszó szellemében Engedjék meg, hogy visszatérjek a nemrég megvalósított szakszervezeti taggyűlésekhez és konferenciákhoz. Ezek megmutatták, hogy dolgozóink óriási többsége helyesein reagált a CSKP KB novemberi ülésére és nagy többségük valóban fokozta kezdeményezését, de mégis meg kell állapítanunk, hogy a központi bizottság határozatát nem valósítják meg mindenütt úgy, ahogy azt a tartalékok mozgósítása, a hatékonyság növelése megköveteli. Nagyon sok tartalékot tárhatunk fel, ha sikerül következetesen kiküszöbölnünk a formalizmust, elsősorban a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében. A dolgozók kezdeményezése céltudatos fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy a végrehajtási tervet következetesen lebontsuk minden munkahelyre,, hogy minden kollektíva és dolgozó jól ismerje feladatait, amelyeket kezdeményezésével pozitívan befolyásolhat. Minden szocialista kötelezettségvállalásnak konkrétan hozzá kell járulnia az ipari termelés növeléséhez, a nyers- ainyag és tüzelőanyag megtakarításához, a munkatermelékenység növeléséhez, a termékek műszaki színvonala és minősége megjavításához. Ezért következetesen kell fejleszteni a versenyeket, a szocialista munkabrigádok közti versenyt, az újító- és feltaláló mozgalmat, a százezresek mozgalmát, a komplex racionalizálói brigádokat, a mérnökök és műszaki szakemberek versenyeit stb. A dolgozók kezdeményezésének szervezésénél és fejlesztéséinél szem előtt kell tartani, hogy a népgazdaság további fejlődése a tudomány és technika következetes kihasználásától függ ... Ebből a szempontból előtérbe kerül az a feladat, hogy fejlesszük a dolgozók kezdeményezését a termelés előtti munkaszakaszokon, a tudományos-kutatási alapban, a tervező szervezetekben. Ezért a szakszervezetek tevékenységének megjavítását és a fogyatékosságok kiküszöbölését megkövetelő novemberi határozatokat nagyon jelentős dokumentumnak tartjuk. LADISLAV SKOKNA
