Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-01 / 51. szám, szombat

NÉHÁNY SORBAN HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Hellaszi erőpolarizálódás A hét elején döbbenetet váltott ki a görögországi tiszti puccs- '• kísérlet híre. Noha a kormány úrrá lett a helyzeten és a puccsisták vizsgálati fogságba, a rácsok mögé kerültek, a tör­téntek egyértelműen bizonyítják, hogy a tavaly megdöntött fa­siszta junta vezetői a börtönből is veszélyes kapcsolatokat tudtuk fenntartani és a tiszti megmozdulás ténye nem lebecsülendő, ve­szélyes fejleményt jelent. Veszélyes még akkor is, ha a hadsereg időközben hűségéről biztosította Karamanlisz kormányfőt, és az eddigi megállapítások szerint olyan tisztek összeesküvéséről volt szó, akik korábbi cselekedeteik és a megdöntött junta vezetőihez fűződő előző kapcsolataik miatt már a megbízhatatlanok listá­jára kerültek és nyugdíjazás vagy áthelyezés előtt álltak. Ez a körülmény nem sokat nyom a latban: a veszélyes kapcsolatok té nye a napnál is világosabb. A fő kérdés most az, levonja-e a ta­nulságokat a történtekből Karamanlisz kormánya, s milyen tanulságokat fog szem előtt tartani jövőbeni politikájában a ka­binet. Egyre süllyed Lón Nol-ék hajója Szihanuk üzent Ford elnöknek Vita a demokráciáról Mint ismeretes, a junta meg­buktatása juttatta vissza Kara- manliszt nyugati száműzetéséből a politikai életbe. A kormányfő nagy tekintélynek örvend, ezt politikai és diplomáciai képes­ségeinek, nagy műveltségének és rutinjának, valamint annak a ténynek köszönheti, ő is a junta áldozatai között szerepelt, legalább Is politikai értelem­ben. A tömegek bizalma, amely a hazatérő Karamanliszt fo­gadta, majd a választásokkor a pártjára leadott szavazások számában nyilvánult meg, való- jában kitöltetlen csekk volt a kormányfő számára, amelyet Ígéreteinek teljesítésével kel­lett fedeznie. Az ígéretek beváltása, enyhén számolva, még mindig várat magára. Gazdasági és politikai ígéretekről van szó. Görögor­szág gazdasági helyzetére jel­lemző, hogy 1973-ban 1 billió 175 milliárd dolLárt (!) tett ki az állami fizetési mérleg hiá­nya, négyszeresét az 1965— 1966. évinek, s az ipari fejlő­dés a múlt év derekáig 7,5, az építőipar fejlődése 55 százalék­kal hanyatlott. Ide vezetett a katonai fasiszta junta gazdaság- politikája, melynek következ­ményeit a következő kormá­nyoknak nem lesz könnyű kikü­szöbölniük. Politikai téren azonban gyorsabb változást kö­vetelnek a görög tömegek. A fasiszta elnyomatás sötét éveiben, a junta megbuktatá­sakor és napjainkban is egyre erősödik az a felismerés, hogy össze kell fogni, szilárdan tö­möríteni kell az eléggé szétfor- gácsolódott demokratikus, ha­ladó baloldali erőket, mert csakis az egység alapján le­het érvényt szerezni a fő köve­telésnek: a demokráciának és a nemzeti érdeket követő hala­dó politikának. Karamanlisz ezen a téren sokkal adósa maradt a görög hazafias tömegeknek. Már az emigrációban szélesen elágazó amerikai kapcsolatai voltak, s ha hazatérése után a miniszteri székben telt is olykor bíráló megjegyzéseket Washington cí­mére, ez sohasem vágott a lé­nyegbe. Washington mindmáig a maga emberének tekinti Ka­ramanllszt. Ez az ütközőpont a görög politikai élet fejlődésében. Ka­ramanlisz lépései a múlt visszás­ságainak felszámolására, az ál. lami és közélet megtisztításá­ra a fasizmus hordalékaitól csakis a tömegek erősödő nyo­mására történtek, érthető, hogy nem teljes következetességgel. Papadopulosz és fasiszta cinko­sai luxusbőrtönben várják tíírő- ság elé állításukat és olyan jól érzik magukat, hogy még állam­csínyt is szervezhettek. Ennek lehetősége miatt a leg­több támadás most Averoff hadügyminisztert érte. Papand­reu, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője egyenesen a miniszter elmozdítását követel­te. Megmozdultak a nagytöme gek is és tüntetéseken a tiszto­gatás következetes végrehajtá­sát követelték. Ez a tény, vala­mint az a körülmény, hogy a puccsista tisztek a kormány tagjainak meggyilkolását is ter­vezték, döntő lépések megfon­tolása elé állítja a kormányt. A háttérben azonban ott vannak a visszahúzó erők, illetve ténye­zők. Mediterrán bonyodalmak Ha Washington a maga em­berének is tekinti Karamanllszt, nincs ínyére a görög kormányfő túl magabiztos politikai vonal­vezetése, ezért egyes alkalmak­kor értésére adják, hogy az Egyesült Államok a Földközi- tengeren is jelen van, fontos térségnek tekinti Görögországot és kezében tartja azokat a szá­lakat, amelyek az athéni kor­mánypolitikát „hivatottak“ trá- nyítani. Jelenleg két olyan kér­déscsoport, kérdéskör van, amelynek rendezése Athén szá­mára presztizskérdés. Az egyik a ciprusi helyzet kölcsönösen elfogadható, olyan politikai rendezései, amely nem kellene azt a látszatot, hogy Athén na­cionalista ambíciói áthághatat­lan gátfalba ütköztek. Ebből ki­folyólag a jövő távlatából meg­határozó fontosságú Athén és Ankara viszonyainak alakulása. Ez viszont közvetlen összefüg­gésben van a NATO-érdekek- kel. Mindkét tagállam éppen a ciprusi kérdés rendezetlensége és elmérgesedése miatt hide­gült el a tömbtől, noha végle­ges szakításra nem gondolhat­nak, mert ezt Washington min­den eszközzel megakadályozná. A másik kérdéskomplexum az Égei-tenger szigetel közelében talált kőolaj kiaknázásának kérdése. Az olaj megszerzéséért Athén és Ankara is kész kés­hegyre menő küzdelmet vívni. Nyilván Washingtontól várják a döntő sző kimondását, s az amerikai kormány ennek tuda­tában várja, hogy versengjenek kegyeiért, megpuhuljanak az el­lenfelek s aztán érvényesüljön az „oszd meg és uralkodj“ régi imperialista taktika. A puccskísérlet leverése for­dulópontot jelenthet Görögor­szág jelenlegi fejlődésében. Kérdés, hogyan okul belőle a kormány. Az egyedül* járható utat a kommunisták mutatják, akik legújabb felhívásukban is tömörülésre, a hazafias és hala­dó erők egységének szilárdítá sára szólították fel a népet, hogy egységben követelje a közélet következetes demokrati­zálásának végrehajtását, a pucs- csisták és a fasiszta junta volt fejeseinek szigorú felelősségre vonását, haladó szellemű nem­zeti megújulási politika folyta­tását. L. L. Lorenz elrablói zsarolnak Nyugat-Berlin — Mint már tegnapi számunkban közöltük, a CDU nyugat-berlini elnökét ismeretlen tettesek elrabolták. Peter Lorenz rablói most zsa­roláshoz folyamodtak. A nyu­gat-berlini rendőrségnek még tegnap késő délutánig semmifé­le adat nem állt rendelkezésé­re a politikus, illetve az egész akció három végrehajtójának hollétére vonatkozóan. A nvugat-berlini rendőrség 100 000 márka jutalmat írt ki, aki nyomra vezeti a rendőrsé­get. Egy legutóbbi jelentés sze­rint a a tettesek az egyik hír­ügynökség irodájába eljuttatták Peter Lorenz fényképét, amely a kereszténydemokrata politi­kust szemüveg nélkül, egy ágyán ülve ábrázolja. Az alá­írás: „A június 2-a mozgalom foglya“. Ez nyilvánvalóan arra emlékeztet, hogy 1967 június 2-án egy a perzsa sah elleni tüntetés során agyonlőttek egy diákot. A nyugat-berlini politikus el­rablói hat, korábban letartózta­tott társuk szabadon bocsátásá­ra 72 óra időt szabtak a rend­őrségnek. Phnom Penh — Phnom Penh-i katonai forrásokból szár­mazó értesülés szerint a Lón Nol-rezsim csapatai péntekre virradó éjszaka újabb két stra­tégiai ponton szenvedtek,érzé­keny vereséget a népi felszaba­dító erőktől. Kemény ütközet után és légierejük tömeges be­vetése ellenére fel kelett ad­niuk Tuol Leupnál levő erődí­tett állásukat, amely a Pochan- tong légitámaszpont és egyben a fővárosi repülőtér legfonto­sabb védelmi állását jelentette, Phnom Penhtől északra pedig elvesztették a Mekong keleti partján levő Prek Luongot. Prek Luong elfoglalása pe­dig azt jelenti, hogy a népi erők közelebb hozhatják tüzér­ségüket az ostromlott főváros­hoz. Washington — james Schle­singer amerikai hadügyminisz­ter a képviselőház katonai meg- ajánlási albizottságában kije­lentette, hogy a Lón Nol-rezsim további amerikai segítség nél­kül körülbelül egy hónapon be­lül összeomlik. Norodom Szihanuk, a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront elnöke a Newsday című ameri­kai lap közvetítésével nyílt le­velet intézett Ford elnökhöz és az amerikai kongresszus tag­jaihoz. Ismét leszögezte, hogy semmilyen kompromisszumra nem hajlandó a Lón Nol'-re- zsimmel vagy az amerikai neo- kolonializmussal, egyben igye­kezett meggyőzni az amerikai vezetést, hogy semmi szégyen nem éri, ha sorsára hagyta Kambodzsát, hogy maga oldja meg belügyeit. Ha ellenben to­vábbra is pusztítja és megaláz­za ezt a kis nemzetet, örök Időkre szégyent hoz magára. Washingtonban eközben ka­tonai szakértők már olyan vé­leményeket szivárogtatnak ki, hogy sem Dél-Vietnam, sem Thaiföld nem kerül komoly ve­szélybe, ha a Lón Nol-rezsim összeomlik. Véleményük szerint a rezsim bukásának inkább lé­lektani hatása lenne Dél-Viet- namra. Más felfogások szerint, ha Kambodzsában változás kö­vetkezik be, Thaiföld esetleg felülvizsgálja az Egyesült Ál­lamokkal való szövetségét és távozásra kérheti az amerikai csapatokat. Kilo a PFSZ ENSZ-beli képviseletéről Bejrut — A Palesztin Felsza­badítási Szervezet egyik képvi­selője azzal vádolta az Egye­sült Államokat, hogy az ENSZ- ben akadályozza a szervezet megfigyelőként való akreditá- lását. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője kijelentette: az Egyesült Álla­mok továbbra is politikai nyo­mást gyakorol az ENSZ főtit­kárára, annak érdekében, hogy késleltesse a szervezet megfi­gyelői státuszának érvényesíté­sét az ENSZ-ben. A PFSZ az amerikai kísérle­tekben az emberi jogok meg­sértését látja, s arra kéri Wald­heim főtitkárt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ENSZ erre vonatkozó határo­zatának végrehajtására, amely meghívta a palesztinai felsza­badítási szervezetet, hogy meg­figyelőként vegyen részt a köz­gyűlés ülésszakán, és kapcso­lódjék be a világszervezet egyéb tevékenységébe is. Kaddumi „sajnálatosnak" mi­nősítette Szadat egyiptomi el­nöknek a PFSZ-szel kapcsola­tos döntését. Az egyiptomi ál­lamfő ugyanis közölte, hogy nem fogadja a szervezet végre­hajtó bizottságának küldöttsé­gét, s ehelyett azt követeli, hogy a teljes végrehajtó bi­zottság élén Jasszer Arafat el­nökkel utazzék Kairóba, ha tár­gyalni kíván vele a palesztinai problémáról, s a közös egyip­tomi—palesztinai politikáról. „Szerettük volna, ha Szadit elnök előbb alaposan megfon­tolta volna e kényes döntést ... — mondotta Kaddumi. Egyetér­tett azonban azzal, hogy „a je­Szovjet—japán évforduló Moszkva — Február 26-án múlt 50 éve, hogy a Szovjet­unió és Japán diplomáciai kap­csolatokat létesített. A Szov­jetunióban nagy figyelmet szen­teltek az évforduló méltatásá­nak. A kommentárok véleményét így lehet összegezni: A szovjet—japán kapcsolatok történetében voltak olyan idő­szakok, amelyeke* a visszaesés, az egymástól való eltávolodás, sőt az ellenségeskedés jellem­zett. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kapcsolatok romlása mindkét országnak je­lentős károkai okozott és bo­nyolultabbá tette a helyzetet az egész Távol-Keleten Ez for­dítva is igaz, mert a két ország viszonyának kedvező fejlődése mindig hasznos volt a szovjet és a japán népnek. A második világháború után 1956-ban állították helyre a két ország diplomáciai viszonyát. A Moszkvában aláírt szovjet— japán közös nyilatkozat meg­nyitotta az utat a két ország széles körű kereskedelmi, gaz­dasági és műszaki-tudományos len légi légkör nem alkalmas az egyiptomi—palesztinai párbe­széd megindítására, ezért a PFSZ maga is úgy döntött, hogy „későbbi időpontra halasztja a dialógust“. Az Al Ahram című kairói na­pilap tegnap egyiptomi forrásra hivatkozva azt írta, hogy Egyip­tom alaptalannak tekinti és visszautasítja a PFSZ-nek a Kis- singer-i közel-keleti politikával kapcsolatos bírálatát, s szeret­né tudni, mi rejlik e bírálat hátterében. E fejlemények előzményéhez tartozik, hogy a PFSZ végrehaj­tó bizottságának a hét elején Bejrútban tartott tanácskozásá­ról kiadott közlemény a kissin- geri politikát „az arab üggyel szembeni bűnös összeesküvés­nek" minősítette, s figyel.aez- tette az arab kormányokat, „ke­rüljék el az amerikai csapdát“, vagyis akadályozzák meg az Egyiptom—Szíria és a PFSZ egységének megbontására, a részmegoldásokra, az arab terü­letek izraeli megszállásának szentesítésére irányuló mester­kedéseket. Jeruzsálem — Jól értesült je- ruzsálemi források szerint Iz­rael nem zárja ki a PFSZ tag­jainak a genfi közel-keleti bé­kekonferencia „bizonyos szaka­szában“ való részvételét, felté­ve, hogy e tagok „egy meghí­vott állam", pl. Jordánia dele­gációjához tartoznak. Ugyaneb­ből a forrásból hozzáfűzték, hogy Izrael semmiképpen sem fogja elismerni a PFSZ-t, a pa- lesztinaiak egyedüli képviselő­jének. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára jókívánsá­gait fejezte ki azoknak a^szov- jet újítóknak, akiknek újítási javaslataik 14,4 milliárd ruhe­los megtakarítást eredményez­tek a termelésben. A NATIONAL HERALD indiai napilap Grecsko szovjet hon­védelmi miniszter közelmúlt­ban lezajlott delhi látogatásá­ról megállapította: az ismét tanúskodott arról, hogy a Szov­jetunió síkra száll az indiai szubkontinens békéje és bizton­sága mellett. PETR MLADENOV bolgár kül­ügyminiszter egyiptomi hivata­los látogatásának befejeztével visszaérkezett Szófiába. ALEKSZEJ SITYIKOV, az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés szovjet bizottságának el­nöke hangsúlyozta, hogy mie­lőbb be kell fejezni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszát és a legmagasabb szinten meg kell tartani a befejező harma­dik szakaszt. ALLON Izraeli külügyminisz­ter háromnapos bonni látogatá­sának befejeztével elutazott az NSZK-ból. Allon Schmidt nyu­gatnémet kancellárral és Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszterrel a közel-keleti hely­zetről tanácskozott. ATHÉNBAN megkezdődtek Macovescu román külügymi­niszter és' Biciosz görög kül­ügyminiszter tárgyalásai. Mind­két külügyminiszter állást fog­lal a ciprusi válság békés meg­oldása mellett. TUNISZBAN Burgiba tunéziai elnök jelenlétében befejeződött az afrikai és arab országok hír- ügynökségeinek első konferen­ciája. A MORNING STAR közölte az angol belügyminisztérium és Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkárának levélváltá­sát. Mint ismeretes, februárban több éve telepített lehallgató készüléket találtak a pártszék­ház tanácstermének dobogójá­ban. Gollan főtitkár emiatt til­takozott az angol kormánynál. HIROHITO japán császár a kormány hivatalos bejelentése szerint október elsején kétna­pos látogatásra az Egyesült Ál­lamokba utazik. SAN SALVADORBAN bejelen­tették, hogy Honduras és Sal­vador köztársasági elnöke a két ország kapcsolatainak nor- ' malizálása érdekében a közel­múltban közvetlen párbeszédet folytatott. TOKIÓBAN hivatalosan beje­lentették, hogy április 13-án, il­letve 27-én tartják meg a helyi kormányzói, polgármesteri és tanácstagi választásokat, me­lyeken kemény küzdelem vár­ható a hatalmon levő konzer­vatívok és az ellenzéki pártok között. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a munkanélküliek száma tavaly hmeghaladta a hatmilliót, Dá­niában a négyszeresére, Chi­lében, az NSZK-ban és Ausztrá­liában a kétszeresére nőtt 1973- hoz viszonyítva. BEFEJEZTE munkáját az ázsiai békeszerető erők nem­zetközi konferenciája Bagdad­ban, amelyen 40 ország képvi­selője volt jelen. szerződést Írtak alá a Közös Piac és 46 afrikai, Ka- rib-tengeri és csendes-óceáni fejlődő ország képviselői a gazdasági együttműködés elmé­lyítéséről. a második világháború utáni status quo-t, amelynek felül­vizsgálása súlyos következmé­nyekkel járna, Európában már minden állam elismeri, erre épül az európai biztonsági rend­szer és a két világrendszer bé­kés egymás mellett élése. Szovjet részről ezzel kapcso­latban kifejtik, hogy a Szov­jetunió és Japán vitás kérdéseit a két félnek kell megoldania küjső beavatkozás nélkül. együttműködés előtt Évek hosz- szú során létrejött a politikai kapcsolatok gazdaságilag is alá­támasztott alapja. A japán—szovjet viszonyt kétségkívül befolyásolja, hogy a két ország között mind a mai napig nem jött létre békeszer­ződés. Erről a kérdésről jelen­leg Is tárgyalások folynak. Mert a felek nem tudnak megálla­podni a békeszerződés egyes tartalmi kérdéseit illetően. Mint ismeretes. Japán területi igényt támaszt négy dél-kurili sziget­re, amelyek 1945-ben a máso­dik világháború eredményeként kerültek a Szovjetunióhoz. A szovjet kommentárok ezzel kap­csolatban kifejtik, hogy a Szov­jetunió változatlanul a kérdés realisztikus megközelítését he­lyesli. Hozzáfűzve, hogy a Szovjetunió politikáját nem konjunkturális megfontolások alapozza. Bár Japán ragaszko­dik saját álláspontjához, a bé­keszerződés megkötését a két ország együttműködését ma már úgy tűnik, nem hozza ösz- szefüggésbe. Kétségkívül a szov­jet álláspont javára szól, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents