Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-29 / 75. szám, szombat
Grönlandi kérdőjelek KOPPENHÁGÁBÓL négy óra alatt ér a repülőgép Sondre- Stromfjordba, Grönland nemzetközi repülőterére. Koppenhága — Dánia fővárosa■. Dánia területe 43 069 négyzetkilométer. És 1721tői Grönland a Dán Királyság gyarmata. Grönland területe 2175 600 négyzetkilométer. Igaz, közben már ezt a gyarmati függést szebben fejezik ki: az 1953. évi dán alkotmány értelmében Grönland — a Dán Királyság szerves része. Amikor az amerikaiak a második világháború időszakában az első támaszpontokat létesítették Grönland szigetén, az USA . vezető körei tudták, hogy ezek a támaszpontok nemcsak a hitleri Németország ellen vívott harcot szolgálják. 1945-ben megkezdték az „Operation Arc- tic Project“, a Szovjetunió ellen irányuló sarki támaszpont-rendszer kiépítését. Megjelentek az atomfegyver- hordozók, a kémrepülőgépek, a Parryfok térségében az amerikai katonaság gyakorolta a háborút ún. „szibériai feltételek“ között és 1951-ben hivatalos szerződéssel legalizálták az amerikai fegyveres erők jelenlétét. Az ország bennszülött lakói, az eszkimók a jégmentes parti övezetekben halászattal, fóka-, jegesmedve- és rénszarvas-vadászattal foglalkoznak. Ök nem tartják magukat eszkimóknak — még kevésbé dánoknak, hanem grönlandiaknak. A tőkés civilizáció nem idegenítette el őket saját hazájuktól és bár egyre nagyobb mértékben igénylik a műszaki fejlődés vívmányait, a társadalmi valóságot elemző kritikai érzésüket ez nem tompítja el. Természetes, hogy a központi fűtéses lakás kényelmesebb, mint az ősök lakóhelye, hogy a halászat könnyebb és eredményesebb a motoros halászihajókkal. De a tőkések üzemeiben, a konzervgyárak futószalagjai meglett végzett munka megtanította őket felismerni a kizsákmányolást. 1973-ban ünnepelték meg Grönland történetében első ízben május l et, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának a napját. Godthaab- bán, a sziget fővárosában vörös zászlókat lengetett a szél és a felvonuló munkások hangosan követelték szociális és politikai jogaikat. Krister Malmquist, a szigeten élő újságíró beszámolt az osztályöntudat fejlődéséről: „A hagyományos értelemben vett politikai pártok még nincsenek, de már érezhető, látható bizonyos szervezettség. A további gazdasági és szociális fejlődés során a tömegek törvényszerűen egyre élesebben látják meg az uralkodó társadalmi rend hatalmas ellentmondásait.“ TELEPÍTÉS, CIVILIZÁCIÓ, BŰNÖZÉS Eriksfjord és Einarsfjord között a még szűz hegyóriások- 161 ölelve láthatók az első települések több mint ezeréves romjai, amelyek még látták Vörös Eriket, a normann hódítót. Amikor az első hódítók utódai 1397-ben dán uralom alá kerültek, Margit dán királynőnek nem sok oka volt az örömre, mert a lakosság kipusztult, egyrészt a kegyetlen időjárás és az éhség következtében, másrészt az előretörő eszkimók végeztek velük. Az ún. dán civilizáció csak 1771-ben kezdődött, amikor Hans Egede misszionárius megalapította Godthaab városát. Először csak amolyan fegyenctelep volt a sziget, ahol rabok és katonák éltek, később a koppenhágai kereskedők felfedezték, hogy milyen hatalmas nyereséggel kecsegtet a vadászat a szigeten. A kereskedők csalódtak, mert a jövedelmi forrás a királyi udvar érdeklődését is íeléhresztetta és a grönlandi 1973 bán ünnepelték először Május 1 ét. vadászok kizsákmán yol ását azonnal a királyi jogok közé sorolták. Közben azonban a sziget egy jottányival sem került közelebb a fejlődő világhoz és az eszkimók úgy éltek, mint egy rezervátumban. Valamikor 1940-ben lépett Grönland jegére az első amerikai katona. Dánia washingtoni nagykövete, aki szembeszállt a Hitlerrel kollaboráló koppenhágai kormánnyal, egyezményt kötött az USA-val és ennek értelmében amerikai csapatok szállták meg a szigetet. Az eszkimók először láttak hatalmas katonai repülőgépeket, először ittak whiskyt, először ettek disznóhús-konzervet. Az amerikai életforma, az „American way of life“ azonban megindította az erkölcsi bomlást, és az ősöktől örökölt szigorú törvények megszűntek hatni, a bűnözés egyre nagyobb méreteket öltött, a gyilkosság és a rablás mindennapi eseménnyé lett. Egyre többen • tették fel a kérdést: „A háborúnak vége van, de az amerikaiak nem mentek haza, miért?“ Elsősorban azért nem távoztak az idegen katonák, mert Grönland, a már említett alkotmány értelmében a Dán Királyság része. 1940. április 9-én, amikor a nácik megszállták az országot, Holsteinsborg, település a sziget déli partvidékén. a szociáldemokrata Stauning- kormány megakadályozott minden ellenállást és kapitulált. 1941. november 25-én Dánia csatlakozott az antikomintern paktumhoz is. Az ellenállási mozgalom vezetői a kommunisták voltak, de a háború után ismét a szociáldemokrata opportunista irányzat győzött és a Marshall-tarv keretében 1948-ban dán—amerikai egyezményt írtak alá, 1949. április 4-én pedig Dánia a NATO tagja lett. A haladást ma is csak Dánia Kommunista Pártja képviseli, mert a többi pártok a kis- és középburzsoázia, a nagybirtokosok, az arisztokrácia érdek- védelmi tömörülései. TÁVLATOK Grönland jövőjéről csak vitatkozni lehet, de a fejlődés útja bizonytalan. Dániában az egyik „Grönland-kampány“ a másikat követi. Nem a lelki- ismeretüket akarják megnyugtatni a dán uralkodó körök, sokkal inkább az amerikaiak óhaját teljesítik, mert a támaszpont nem nélkülözheti a bennszülöttek szolgálatait. Emellett a koppenhágai monopóliumok úgy vélik, hogy a befektetés rövidesen sokszorosan megtérül. A geológusok ugyanis már régóta állítják, hogy a hatalmas jégpáncél alatt felmérhetetlen értékek rejlenek. Eddig csak kriolitot bányásztak (az alumíniumgyártás fontos anyaga), de a közelmúltban a Godthaab fjord térségében vasérc-lelőhelyel fedezitek fel és az érckészlel a becslések szerint 2 milliárd tonna. Emellett egyesek tudni vélik, hogy valahol a szigeten jelentős uránkészletekre bukkantak. Ez ideig azonban Grönland Dánia számára — ráfizetés. 1968-tól 1972 ig kereken 4. milliárd koronát injekcióztak a sziget gazdasági vérkeringésébe, minden nagyobb nyereség reménye nélkül. A lakosság helyzete javult, elviselhetőbbé vált a városok életkörnyezete, bővült az iskolahálózat és úgyszólván teljesen felszámolták a tuberkulózist. Ma világviszonylatban Grönlandban a legnagyobb a születések száma. A dánok arányszáma változatlan maradt — ma is mintegy ötezer „anyaországi“ él a szigeten, azonban ezek foglalják el a gazdasági élet és a közigazgatás minden vezető pozícióját. Ez a tény sérti a grönlandiak egyre erősebb nemzeti öntudatát. Hangsúlyozzák, hogy bár a közoktatás javult, a felsőbbfokú műveltség megszerzése még ma is rendkívül nehéz. 1972-ben a 60—70 ezer bennszülött grönlandi polgár közül csak 55-nek volt érettségije és csak 4-nek főiskolai végzettsége. A sziget ügyeit ma Koppenhágában külön minisztérium intézi és a tárca vezetője szintén grönlandi. A képvisel őházban két képviselő harcol a sziget lakóinak érdekeiért, de a grönlandiak közül igen sokan úgy érzik, hogy gyarmati helyzetben vannak és a teljes függetlenséget követelik. Kétségtelen, hogy ez csak szép jelszó, inért senki nem tudja, hogy mit kezdenének a teljes függetlenséggel. A „mindent követelők“ egyik vezetője kijelentette: „A dánok pénze nélkül boldogabbak lehetnénk. Legfeljebb szerényebben élnénk!“ Csakhogy ez elfogadhatatlan azok számira, akik bérért, fizetésért dolgoznak és ezek száma ma már kb. 20 000. A dolgozók, a foglalkoztatottak inkább egy autonómia gondolatát támogatják. „Mi grönlandiak vagyunk, önrendelkezési jogot akarunk és teljesen egyenjogú együttműködést Dániával, természetesen úgy, hogy Grönland ügyeiben a végső döntés joga minket illett“ —, jelentette ki egy 25 éves tanító Godthaabban. A MEGOJHODOTT varos 1944. október 7-én jött az első hullám ... Majd a második, harmadik... A krónika szerint 1300 bomba hullott Nővé Zámky-ra {Érsekújvárra.) A felismert áldozatok száma 712, de ennél többre teszik azok számát, akiknek testét a bombák felismerhe- tetienné szaggatták. Ami az anyagi veszteségeket Illeti, lássuk csak a következő adatot: 0548 lakásból 3294 teljesen megsemmisült vagy jelentősen megrongálódott, mindössze 070 volt felújításra érdemes. Nem kevesebb, mint 5800 lakos maradt hajlék nélkül. Ugyanakkor a középületek közül is több rombadőlt. A legnagyobb pusztítás az állomás épületét érte. S amikor 27 esztendővel a szörnyű bombázás után felépítették az új állomást, bizony még mindig sok dolguk akadt a tű zszerészeknek. A felszabadulást követő esztendőkben, a szocialista országépítés során hatalmas lendületet vett a város fejlődése. Oj lakónegyedek épültek, amelyek több ezer polgárnak adnak meleg otthont. Érsekújváréit közel tízezer új lakásegység épült. Ám ez korántsem a végleges szám, hiszen további lakónegyedeket építenek. Az állami és szövetkezet i i kásépítéssel párhuzamosan gomba módra szaporodnak a családi házak is. A múlt év őszén például ezer házhelyet mértek ki. A városban korszerű vízvezetékhálózat épült és általában „zöld utat“ kapott a közművesítés. Több új üzem létesült, így többek között a hole- Sovicei Tesla leányvállalata. Jelentősen bővült az Elektro- svit, amelynek nevét országszerte ismerik. A közeljövőben új húskombinátot és hatalmas élelmiszerfeldolgozó üzemet adnak át majd rendeltetésének. A Kisalföld egykori parasztvárosa tehát új köntösbe öltözött az elmúlt három évtized során. A látogatót 130 millió költséggel épült pazar állomásépület fogadja. Egészségügyi, elektrotechnikai és közgazdasági iskola tervein dolgoznak a tervezők. Malinovszkij marsall második ukrán frontjának a katonái mérhetetlen áldozatokat hoztak, amíg 1945. március 29-én felszabadították városunkat. A város lakossága kegyelettel emlékezik meg az elesett hősökről, hálával gondol felszabadítóira. És mindent megtesz annak érdekében, hogy továbblépjen a szocialista fejlődés útján. GÁBRIS JÓZSEF Fürdés és testedzés A víz az ember elválaszthatatlan kísérője, amellyel közvetlenül születése után ismerkedik meg. A felnőtt ember vízzel kezdi és fejezi be a napi tevékenységét. A fürdés egyike a legrégibb természetes gyógymódnak, melyet már több évtizede használ az emberiség a betegség kezelésére és megelőzésére. Nem meglepő, hogy már az ókorban a régi hinduk és egyiptomiak a forrásoknak és folyóknak természetfeletti erőt tulajdonítottak, szellemek, valamint nimfák lakhelyének tekintették. Az ókori görög filozófusok és követőik a vizet a természet egyik alapanyagának tartották. A rómaiak átvették és továbbfejlesztették a görögök fürdőkultuszát. A fürdő a római városok nélkülözhetetlen kelléke volt, amint azt az ásatások is bizonyítják. A mohamedán vallásban a fürdőnek ma is jelentős szeretje van. A középkori Európát a higiénia alacsony színvonala jellemezte. Az izzadtság és piszok kellemetlen szagát a fürdés helyett illatszerekkel enyhítették és púderral kendőzték. így nem meglepő, hogy a bécsi Schönbrunni palotában még a tizenkilencedik század elején is csak egy fürdőkád volt, melynek használata csupán az uralkodó kiváltsága volt. Gyökeres változás észlelhető a 19. század második felétől, amikor a biológiai tudományok rohamos fejlődése következtében nyilvánvaló lett az összefüggés a fertőző betegségek és a higiénia hiánya között. A mai ember számára természetes a rendszeres tisztálkodás, kézmosás és a naponkénti fürdés, zuhanyozás, illetve a test teljes lemosása. A fürdőnek jelentős szerep© van bizonyos megbetegedések kezelésében, valamint a testedzésben is. A vízfürdő hőmérséklete lehet a lest hőmérsékletével azonos, de magasabb, illetve alacsonyabb is. A víz hőmérsékletét aszerint választjuk, hogy milyen célra használjuk a fürdőt. A test hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű vízfürdőt reumás jellegű megbetegedéseknél, továbbá bizonyos izom- és idegbántalmak- nál, egyes anyagcserezavaroknál, valamint némely krónikus gyulladásoknál alkalmazzuk. A megbetegedések kezelésén kívül fontos szerepe van a víznek a testedzésben. A test ed* zettsége alatt a szervezet alkalmazkodó képességét értjük az időjárás viszontagságaival, valamint a környezeti kihatásokkal szemben. Orvosi szempontból a szervezet edzettsége nagyon fontos tényező egyes betegségek megelőzésében és leküzdéséiben. Ez főleg hülóses megbetegedések megelőzésénél érvényes, melyek keletkezésénél jelentős szerepet játszik a szervezet gyenge erőnléte. A víz a test felületén főleg az idegvégződésekre hat. Hatá- sára az erek tágulnak, illetv* szűkülnek, ily módon a víz szabályozza a szervezet hőmérsékletét. A víz hatását bef oly ásol*- ja a test és a víz hőmérsékletének a különbözető, továbbá a felület, melyre a víz hat, a hőmérséklet változásának gyorsasága és a fürdő időtartama. A vízzel való testedzést úgy keséjük, hogy a mosdás után lemossuk a testet a mosdóvíz hőmóiv sékleténél hidegebb vízzel, később az esti fürdést hideg zuhannyal fejezzük be. A testedzés első heteiben a test felületét száraz flanel törülközővell dörzsöljük, így növeljük a bőr vérellátását. Később az arcot, nyakat, mellkast, vállakat és a végtagokat a test hőmérsékleténél alacsonyabb vízzel dörzsöljük, illetve mossuk. A ví2 hőmérsékletét fokozatosan csökkentjük. Mindig ügyelnünk kell arra, hogy a test felület® ne legyen „libabőrös“. Ez a tünet, valamint a bőr elhal ványo* dása a szervezet túlzott lehűlésének a jele. Ilyenkor az eljárást abbahagyjuk és a testet száraz törülközővel dörzsöljük. A vízzel való edzést, ha lehet napfürdővel és szabad levegőn való mozgással egyesítsük. Az ilyen edzésnek sokoldalú hatása van a tüdőre, az ideg-, valamint az izomrendszerre és a szervezet anyagcseréjére. A jól edzett szervezet hatásosan tud védekezni a meghűléses rnegbe^ tegedésekkel szemben, de más betegségek ellen is. Természetesen a fürdésre való testedzésre csak az egészséges szervezet alkalmas. Előrehaladott érelmeszesedésnél, szívmegbetegedésnél, magas vérnyomásnál, vesegyulladásnál és egyéb idült megbetegedéseknél ezt a testedzési módot nem alkalmazhatjuk. Ezért fontos az előzetes orvosi kivizsgálás és az orvosi utasítások szigorú betartása. w
