Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-28 / 74. szám, péntek

S zeptember volt... véres, szomorú szeptember ... 1944 szeptembere. De a közép-szlovákiai hegyek­ben partizántábortüzek lobog­tak -ragyogtak, hintettek bizta­tó‘fényt a hazát borító sötét éjszakába. Á férfiak, akik az­előtt a hegyoklíen keresték a szűkösen porciózott mindenna­pit, eldobták a favágóbaltát és fegyvert ragadtak. Harcoltak és szenvedtek. A fasiszta kényurak bosszúra szomjaztak, kegyetlen bosszúra. A falvakba és a váro­sokba fekete egyenruhás gyil­kosok érkeztek és állati szád iz­mussal gyilkolták halomra a hazafiak, a katonák, a partizá­nok és a véd telem, fegyvertelen polgári személyek ezreit, öltek és még ölni akartak, s bár az előrenyomuló Vörös Hadsereg ágyúinak torkolat tüze szinte a hátukat égette, kíméletlen bosz- szúvágyuk még a félelmüknél is erősebb volt. A protektorátusból, Francia- országból és Ukrajnából Szlo­vákiába rendelték a készültségi csoport (Einsatzgruppe H — S1PO és SD) különleges alaku­latait, hogy véglegesen felszá­molják a Szlovák Nemzeti Fel­kelést. Az alakulatok Bratisla­vában székelő parancsnoka dr. Jozef Witiska SS-őrnagy volt, aki 1944 novemberében alakí­totta meg a ZbV 29 fedőnév alatt a különleges parancsnok ságot, amelynek parancsnoka dr. Glasser SS-őrnagy volt. Ennek a parancsnokságnak rendkívüli hatásköre volt. Aki­ket letartóztatott — az SZNF tagjait, az illegális mozgalom dolgozóit és a faji hovatartozá­suk miatt üldözött embereket —, azokra közös sors várt: ke­gyetlen kihallgatások után a koncentrációs tábor. A rendkí­vüli hatáskör azt jelentette, hogy ez a parancsnokság hatá­rozta meg, mi történjék a fo­gollyal a koncentrációs tábor­ban; Horn, Papke, Bőd inger, Eichler, Zemer és a hozzájuk hasonló rablógyilkosok döntöt­tek élet és halál felelt, s a ha­zafiak és a partizánok százait ölték meg. Bűnüket, felelőssé­güket mit sem csökkentette az elmúlt harminc esztendő. 1945 február elején Brattsla- vábam a fasiszta rendőrség nagyszabású razziát rendezett. Az ellenállás számos aktív lag- ja került a nácik kezébe. Ugyanakkor a Német Biztonsá­gi Szolgálat bratislavai parancs­noksága utasította a Tiso-féle ún. szlovák állam igazságügyi miiinszttériumát, hogy adja át a börtönökben levő politikai fog­lyokat. Stefan Tiso — fasiszta kenyéradói iránt érzett hálából — 1945. február 5-én nemcsak a fenti utasítást teljesítette ma­radéktalanul, hanem átadta a náciknak a leopoldovi, a bra­tislavai és a nitrai börtönök foglyainak pontos jegyzékét is. Dr. Viktory, az akkori igazság­ügyi minisztérium egyik dolgo­zója ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket hangsúlyozta tanú­vallomásában: „Tiso csak telefonon utasított bennünket arra, hogy adjuk át a Gestapónak a névsort és a politikai foglyokat. Mi szeret­tünk volna időt nyerni, hogy megszervezhessük a politikai foglyok többségének a szöké­sét, ezért írásban kértük az vta- sítást, de hiába.“ így történt, hogy 1945-ben, amikor a szovjet hadsereg már Közép-Szlovákia területéről hajszolta, pofozta ki a germán bestiát, a Bratislavai Kerületi Bíróság celláiban a politikát foglyok százai, a felkelés har­cosai, a felkelést közvetve, vagy közvetlenül segítő haza­fiak és a már régebben börtön­be vetett politikai dolgozók várták sorsuk alakulását. A Vörös Hadsereg gyors elő­nyomulása gyorsabb tevékeny­ségre késztette a hírhedt ZbV 29 parancsnokságot. 1945. feb­ruár 19-én öl fedett katonai gépkocsiban 250 foglyot indí­tottak — erős SS-őrség kísére­tében — Melken át — a maut- hauseni koncentrációs táborba azzal az utasítással, hogy a foglyokkal a táborban végezni kell. Melk után mintegy három ki­lométerrel az angolszász légj-' erő repülőgépei támadták meg az autókat. A néhány perces támadásnak tragikus kővet'kez­Vincenc Gürtler, az egyik őr tan úv a llomá s ábó 1 idézünk: „1945. március 30-án a dél­utáni órákban kezdtük meg a foglyok előkészítését, másnap, 1945. március 31-én, körülbelül 18 órakor teherautóval szállítot­tuk őket a bratislavai Főpálya­udvarra, Amikor az utoUó fo­golyszállítmány is megérkezett, légiriadót jeleztek. Áz SS-ek rejtekhelyei kerestek, de még volt idejük arra, hogy a fog lyokat bezárják két vasúti va­gonba.” A szerelvény éjfél kö­rül indult el és április első napjaiban érkezett Mauthau­senbe. A foglyokat azonnal egy cellába zárták, ahol két napig szenvedtek egy failat étel és egy korty víz nélkül. Az­tán ... következett a gázkamra, aihol mindnyájan meghaltak. A ZbV 29-es parancsnokság utasí­A HHLALMENET HARMINC ÉVE TÖRTÉNT menyei voltak. Négy gépkocsit találat ért, 24 fogoly a hely­színen meghalt, 45 pedig meg­sebesült. További hat fogoly rö­vid idő múlva ugyancsak bele­halt sérüléseibe. A támadás után a sértetlenül maradt fog­lyok társaik segítségére siet­lek, de az SS-őrség megtiltotta, hogy a sebesülteknek az Oszt­rák Vöröskereszt orvosai segít­séget nyújtsanak, ezért sok olyan sebesült fogoly is meg­halt, aki megmenthető lett vol­na. Melknél haltak mártírha­lált az olvan kiváló kommunis­táik és antifasiszta harcosok, mint fán Osoha, az SZLKP első illegális vezetőségének tagja, második és harmadik illegális vezetőségének a vezetője, Ale­xander Márkus kommunista új­ságíró, a /. Kráľ partizáncso­port politikai biztosa, Vojtech Kohn, az SZLKP központi veze­tősége műszaki apparátusának a vezetője, Karol Ôernoeký, La­dislav Leöko és Szabó István, az SZLKP területi titkárai, La­dislav Sára professzor, a Bans­ká Bystrica-i Szabad Szlovák Rádió első bemondója és sokain mások. Számos szovjet polgár is elvesztette életét, olyanok, akik Szlovákiában vettek részt a fegyveres antifasiszta küzde­lemben. Népeink , barátságát Melknél is megpecsételte a kö­zösen kiontott vér. Száznyolcvan fogoly érkezteti Mauthausenbe és a ZbV 29 uta­sítása alapján húsz foglyot azonnal elkülönítettek és meg öltek. A tábor régi lakói, kü­lönösen a cseh elvtársak, min dent megtettek, hogy az újon­nan érkezettek valahogy elvi­seljék a táborélet első pillana­tainak borzalmát, de nem min­denki bírta ki a halál-tábor há­romhónapos szörnyű megpró­báltatásait. Csak 120 becsületes hazafi érte meg a szabadság bol do g í t ó pillanatát. Azonban a nácik vérszomját ez még nem csillapította. Köz­vetlenül Bratislava felszabadítá­sa előtt további 120 személyt indítottak Mauthausenbe, első­sorban olyan nagyszerű kom mun istákat is, amilyenek a Fló­ra és a Justícia ellenállási cso­port tagjai — Stefan Gálik, An­ion Kadnár, Karol Labuda bra­tislavai nyomdászok — voltak. tását a mauthauseni barna pri­békek maradéktalanul teljesí tették. Jozefina Kadnár óvá elvtársnő, a mártírhalált halt nyomdász felesége soha nem felejti el azokat a napokat: „Január 28-án öt egyenruhás gestapogyilkos jött a férjemért. A kora reggeli órákban hatol­tak be a lakásba, mindent fel­forgattak, aztán elhurcolták a férjemet. Bratislavában zárták be, és nem engedték meg, hogy meglátogathassam őt. Húsvét előtt megtudtam, hogy elszdl lítják a foglyokat. Március utol­só napján a délutáni órákban a foglyok hozzátartozói és isme rősei gyülekeztek a börtön ka­puja előtt. Szerettük volna leg­alább látni őket. Az egyik tér- hes asszony kétségbeesetten ak&rt a férjéhez közeledni, de az SS-ek durva ütésekkel haj­szolták vissza, majd mindnyá­junkat elűztek. A férjem nem tért vissza. Mauthausenban meghalt." A háború után a náci bűnö­zőket üldöző csehszlovák kor­mánybizottság határozata alap­ján a hazai biztonsági szervek széles körű nyomozást indítot­tak. Kihallgatták a tanúkat, összegyűjtötték az írásos bizo­ny ítékokat, mindazt, ami láttat­ja és cáfolhatatlanul bizonyítja a nácik állati kegyetlenségét. A bűnözők egy része megkapta méltó büntetését, de még igen sokan vannak, akiket nem lehe­tett felelősségre vonni, mert bizonyos — mindenki által is­mert — körök védelmét élve zik. Harminc esztendő telt el a bratislavai politikai foglyok tragédiája óta, de a múló idő nem enyhítette fájdalmunkat és jogos gyűlöletünket sem, mert a háborús és a náci bűntettek soha nem évülhetnek el! Ezekben a napokban, amikor már harmincadszor emlékezünk meg a hazánkat felszabadító Vörös Hadsereg hősiességéről, tisztelettel és kegyelettel haj­tunk fejet azok emléke előtt is, akik már nem érhették meg a. szabadságot, de akik szocia­lista jelenünkért éltek, harcol­tak és áldozták fel az életüket. MARTIN HRÚZ A bratislavai nehézgépipari váll alul dolgozói hazánk felszabadu­lása 30. évfordulója tiszteletére vállalati kötelezettségvállalást teltek. Ennek értelmében az idén a dolgozók 3,6 millió korona értékű árut gyártanak terven felül. Felvételünkön Pavol Melaga, a hidraulikus hengereket szerelők munkacsoport fának a vezetője a Szovjetunióba kivitelre kerülő küldeményt ellenőrzi. l Felvétel:’ ifi. A. Zager — CSTK) Bátor kezdeményezés K e zdem ej i y ez ő hoz z á á Húsuk­ról tettek bizonyságot a Ohotí- ni (Hetényi) Efsz-ben, amikor a z ö Idségtermes z lés szakos/tása során elhatározták, hogy kizá rólag a paradicsomtermesztés- re állnak rá. A zöldségtermesz­tés és ezen belül a paradicsom termesztés a mezőgazdaság sok munkaráfordítást igénylő ága­zata. Az utóbbi években a mun­kaerő hiánya sok gondot oko­zott. — A pa r a d i csórni ermesz t é s problémájának megoldása, a fo­gyasztók igényeinek kielégíté­sé, a konzervgyáraik szükségle­teinek fedezése érdekében kor­szerű, gazdaságos technológia bevezetésére, komplex gépesí­tésre van szükség — mondta Lamí Miklós, a szövetkezet el­nöke. — Elhatároztuk, hogy a Magyarországon kidolgozott ve- tőbarázdás termesztésen alapu­ló komplex paradicsom termesz­tési technológiát és géprend­■ szert fogjuk alkalmazni, s az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának tá­mogatásával megvásároljuk a Budapesti Mezőgazdaságii Gép­gyár által gyártott gépsor hat elemét. Az új technológia ki­terjed a talaj előkészítéstől a betakarításig végzendő munka- folyamatokra. A hagyományos termesztéstől eltérően nem pa­lántákat fogunk ültetni, hanem magot vetünk, egyszerre érő, kinemesített hibridparadicso­mot, melynél kb. 85—90 száza­lék egyszerre pirosodik, s a gép szárastól takarítja be. — Megvannak az új termesz­tési módhoz a szükséges felté­telek!' — Az idén 50 hektáron ve­lünk paradicsomot, s egyelőre csak kölcsönözzük a gépsort, a megvásárlásra 1976-ban kerül sor. Magyarországi partnereink addig is vállalták a szakfel­ügyeletet, segítettek a talaj és a vetőmag kiválasztásában. Kí­A Karlovy Vary-i Magasépítő Vállalat tervező intézetének muszuki szakemberei újfajta elemekei fejlesztettek ki köny- nyű konstrukciós betonból, az ún. keramzit-betonból. Az új épületelem felhasználásával la­kásonként 270 koronát takarí­tanak meg. Évi megtakarító suk egymillió korona lesz. Felvételünkön JiH Januska az ,,utolsó simításokat" végzi a ke­ramzit-betonból készült épület­elem prototípusán. felvétel: CSTK — L. Hajsk?) sérletképpen többfajta magot fogunk vetni.- A szövetkezetnek ebből milyen előnyei származnak? — Az utóbbi években nálunk mindig bevált a paradicsom, hi­szen megvan hozzá a megfelelő homokos talajunk. 300 -400 mázsa volt az átlagos heklár- hozam. Előzetes számítások szerint az új technológiával 500—600 mázsát érhetünk eil. A hagyományos módszerekkel 100 hektárnyi, paradicsom begyűj­téséhez legalább 300 emberre volt szükség. Ezt a munkát a gépek segítségével 20 — 25 dol­gozó ts elvégezheti. A jövő évre vonatkozóan mar 100 hektár paradicsom termesz­tésének a gondolatával foglal­koznak. Mintegy 700 vagonnal akarnak termelni, annyit, amennyit eddig az egész ko­márnói járás állított elő. / malinak ) Tavas? a szőlőben A távlati terveknek megfele­lően folyik a Hosticei (Geszt e- tei) Efsz szőlőtelepítési prog­ramja. A közös gazdaságban ma már több mint 83 hektár a szőlő területe. E tekintélyes termőterület megművelése ha­gyományos módon több száz munkaerőt is leköthetne. Csak­hogy a szőlészet is forradalmi korszakát éli, s az élőmunka- szükséglet állandóan csökken. A szövetkezet gesztetek és dé- téri részlegén 16—16 dolgozó kezdi meg a tavaszi teendők elvégzését. A kedvező időjárást kihasználva néhány hét alatt végeztek a metszéssel és a per­metezéssel. Napjainkban a gyomirtást folytatják, a sorokat pedig fehér herével vetik be. Az említett munkákkal együtt végzik a karók ki kötözését és a trágyázást. A szőlészet dolgozói a min­dennapi teendők mellett Jesz- tén a szőlőnemesítő állomással együttműködve oltványokat is készítenek, amelyekkel az egész járás szükségletét fedezik. Ed­dig 165 ezer darab vesszőt ol­tottak be, de a munkát tovább folytatják. Jésztén egyébként 3 hónap alatt felépítettek egy 25X9 méteres csarnokot, mely­ben a szelektálás]' munkákat végzik. A létesítmény üzembe helyezése a helybeli szőlészek jó munkáját is dicséri, hiszen amint megtudtuk, Közép-Szlo­vákia legegészségesebb telepí­tésének minősítették a geszte- telt, amely ideális a továbbsza- porításra. —hacsi—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents