Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-20 / 69. szám, szombat

A munkaerő-gazdálkodás igényes feladatai

197S. III. 22.

Ui'ÜDIK ÖTÉVES TERVÜNK

utolsó évi terve a népgazdaság minden ágazatában növeli az igényességet. Ez a foglalkoztatottság növelésére is vonatkozik. Az SZSZK gazdaságában például (az efsz-ek nélkül) 36,6 ezerrel növekszik a dolgozók száma, ami 2,2 %-os évi növekedést jelent. Ebből 15,9 ezer (43,5 %) dolgozó esik az ipari ágazatokra, 4,4 ezer (12 százalék) az építőiparra és 16,3 ezer (44,5 %) az egyéb ágazatokra.

Az iparban a foglalkoztatottság növekedése elsősorban az

1975-ben üzembe helyezendő új kapacitások munkaerővel való ellátására irányul, amelyek a termelés tervezett növekedésének körülbelül 57 százalékát adják.

Az SZSZK ipari termelésének fejlesztésére jellemzők az egyes ágazatokon belül megvalósuló szerkezeti változások. A kohászatban például növekszik a hengerelt anyagok és a lemezek gyártása. A gépiparban a számítástechnikai berendezések, a textilipari és az építőipari gépek gyártása kerül előtérte. A vegyiparban növekszik a kombinált műtrágyák és a vegyi szálak, a közszükségleti iparban a bútorok és a farostlemezek gyártása. A fő fejlesztési programokhoz tartozó termelési ágazatok növekedése az 1975-ös évben is lényegesen gyorsabb, mint a többi ágazatban. E természetesen szorosan összefügg a munkaerő-ellátás kérdéseivel, s nemcsak a meny- nyiség, hanem a megfelelő szakképzettség szempontjából is.

Az új kapacitások és a fő fejlesztési programokhoz tartozó termelési ágazatok munkaerővel való ellátása első helyen szerepel a munkaerő-gazdálkodás rendszerében és a fiatalok elhelyezésénél. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok is elmélyítsék és tökéletesítsék ilyen irányú szervező tevékenységüket. A nemzeti bizottságok nem nézhetik csupán passzívan, statisztikai jelleggel az új termelési egységek munkaerővel való ellátását, hanem kezdeményezően és megfelelő időelőnnyel kell felülvizsgálniuk, hogy a beruházók milyen eredményeket érnek el a szakképzett munkaerőről való gondoskodás terén, és milyen intézkedéseket tesznek a dolgozók tényleges munkába állása és stabilizálása érdekében. A nemzeti bizottságoknak az eddiginél sokkal következetesebben kell eljárniuk az olyan beruházások engedélyezésénél is, amelyek a munkaerő-források szempontjából hiányosan, vagy hibásan vannak alátámasztva.

TUDJUK, hogy a nemzeti bizottságok az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumával együtt nehezen tudják helyrehozni a beruházók által elkövetett hibákat. Nyomást gyakorolhatnak azonban arra, hogy a felsőbb szervek ágazatokon és vállalatokon belüli átcsoportosításokkal gondoskodjanak az új kapacitások munkaerő-ellátásáról. Ehhez fel kell tárni a munkaidőalap kihasználásában rejlő tartalékokat, s olyan ész- szerűsítésl intézkedéseket kell bevezetni, amelyek jelentős

munkaerő-megtakarításokat

eredményeznek.

Az 1975-ös évben az építőiparban is igényes feladatokat kell teljesítenünk. Az építőipari munkák terjedelme a megelőző évhez viszonyítva

10,8 %-kal növekszik, s a munkatermelékenység terén 8,2 %- os növekedést kell elérni, ami 2,2 %-kal nagyobb feladat, mint

1974-ben. Jellemző, hogy elsősorban a befejező munkák terjedelme növekszik, s emellett több nagy jelentőségű kapacitás építése is elkezdődik. Ugyancsak az 1975-ös évben veszi kezdetét az „Orenburg“ gázvezeték és az ADRIA kőolaj- vezeték építése. Az „Orenburg“ gázvezeték építéséhez 1975-ben körülbelül 2,9 ezer dolgozót kell idejében megszervezni és szakmailag is felkészíteni.

Az „Orenburg“ gázvezeték építésében a CSSZSZK legfejlettebb építőipari szervezetei vesznek részt. A Szlovák Szocialista Köztársaságból a Hydrostav Bratislava, a Hydrostav Kosice, a Kosicei Mélyépítő Vállalat,

a Presovi Magasépítő Vállalat, a Poprádi Magasépítő Vállalat, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat, a Banská Bystvica-i Stavoindustria és a KoSicei Ko- hóépítő Vállalat jön számításba.

Ez olyan igényes mű megépítése, amelyben részt vesz csaknem valamennyi szocialista áldjam, nemcsak műszaki, hanem politikai, szakmai, erkölcsi és egészségügyi szempontból is hatalmas feladatot jelent. A dolgozók megválogatásánál mindezt szigorúan szem előtt kell tartani. Nem engedhető meg, hogy ezekbe a kollektívákba „vándormadarak1*, laza erkölcsű egyének is bekerüljenek, olyanok, akik a „sokat keresni és keveset dolgozni“ elvet vallják.

A FOGLALKOZTATOTTSÁG szabályozásánál azonban a többi ágazatot sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az alapvető termelési ágazatok harmonikus fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a kereskedelem, a közlekedés, az iskola- és az egészségügy is arányosan fejlődjön.

A termelés folyamatosságának biztosítása érdedében a CSKP KB novemberi ülésén elfogadott határozatok feladatul adják, hogy az első félévben az ipari termelés évi feladatainak 52 %-át, az építőipari termelés feladatainak 48 %-át teljesítsük. Ez a feladat a nemzeti bizottságok számára azt jelenti, hogy a nemzeti bizottságok által toborzott új dolgozóknak legalább 55 %-át kell az első félévben munkába állítani.

Jelentős fordulatot kell elérni a munkakerülésre hajlamos személyek munkaviszonyának megszilárdításában. Az ilyen emberek pontos nyilvántartása alapján a nemzeti bizottságok az illetékes állami szervekkel és a társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben azonnal gondoskodjanak a munka- viszony megteremtéséről, különös tekintettel a fiatalokra és a felnőtt cigányszármazású polgárokra. E.probléma bonyolultságára való tekintettel az ilyen személyek munkába állítását nem tekinthetjük egyszeri feladatnak. itt az élősködés elleni tartós harcról van szó, melynek keretében meg kell akadályozni, hogy a munkakerülő személyek részesüljenek az állampolgárok becsületes munkájával előállított értékek fogyasztásában. Elkerülhetetlen esetekben keményebb eszközökkel is fel kell lépni az ilyen aszociális elemekkel szemben. Az ilyen élősködés felszámolásáért az egyes járások és kerületek területén a nemzeti bizottságok illetékes szervei a felelősek.

NEM SZABAD ELTŰRNI a kisüzemi termelés dolgozóinak aránytalanul magas létszámát sem, amely egyes járásokban tarthatatlan méreteket ölt. A foglalkoztatottság kérdéseiben következetesen szem előtt kell tartani a jogi normákat, meg kell fékezni a különböző spekulációkat, s véget kell vetni a munkaerő-gazdálkodásban még mindig megnyilvánuló elnéző felületességeknek.

JOZEF URMINSKY

Tavasztól őszig vásár Poznanban

Az idei poznafíi nemzetközi vásárok programja gazdagabb lesz, mint az előző éveikben. A lengyel gazdasági és kereskedelmi életben jelentős vásár- sorozat újdonsága az április

21-től 25-ig tartó „Securá 75rt elnevezésű munkabiztonsági és munkakörnyezet-higiéniai nemzetközt kiállítás. Június 8—17: között kerül sor a pózna fii nemzetközi műszaki vásárra és szeptember 7—14. között a már hagyományos poznafíi őszi nemzetközi vásárra. Az idei poznafíi vásársorozatot novemberben a „Komex 75“ környezet- védelmi kiállítás zárja.

Csehszlovákia, a Szovjetunió és az NDK után Lengyelország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere a szocialista országok közül. A lengyel—csehszlovák áruforgalom az elmúlt tíz évben közel háromszorosára növekedett, s 1974-ben a forgalom terjedelme megközelítette az egymílliárd rubelt. Csehszlovákia Lengyelországba többek között hőerőmű-Tjerende- zéseket, cipő-, bőr- és textilipari berendezéseket, megmunkálógépeket szállít. A Lengyel Nép- köztársaságból egyes erős- és gyengeáramú gyártmánytípuson kívül építkezési és útépítő gépeket, mezőgazdasági technikát, gépkocsit, szenet stb. ini portálunk.

A két ország ipari termelésének szintje lehetővé leszii az együttműködés magasabb szintjére — a kooperálásra és a szakosításra — való fokozatos áttérést. Országaink termelővállalatai eddig húsz kooperációs és szakosítási szerződést kötöttek, elsősorban a gépipar, a kohászat és a vegyipar területén.

J. Prochízka, a poznafíi tavaszi műszaki, gépipari nagyvásár csehszlovák expozíciójának igazgatója Prágában újságírók előtt hangoztatta: részvételünk az idei poznafíi nemzetközi nagyvásáron megfelel az országaink közti gazdasági együttműködés jelentőségének. Poznanban összesen tizenhét csehszlovák külkereskedelmi vállalat mutatja be Iparunk gazdag termékskáláját. A vásár jó alkalom arra, hogy szakembereink megismerkedjenek a lengyel ipar újdonságaival, az, árucsere és az országaink közti kooperálás és szakosítás új lehetőségeivel. fsni)

Fokozzák a munka ütemét

Bodrogköz egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Krárovsky Chlmec-i (Királyhelineci) Állami Gazdaság földjein az elsők közt kezdték el az idén is a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat.

Befan Józseftől, a gazdaság fo gépésztechnikusától kapott tájékoztató szerint csaknem kétezer hektáron elvégezték az évelő takarmányok fejtrágyázását s a gazdaságnak mind az öt részlegén hozzáláttak a vetéshez. Eddig 24U hektáron vetették el a tavaszi árpát a rendelkezésre álló Í4 ve tőgéppel. Még 1400 hektáron kell elvetni a tavaszi kalászosokat. A napokban megkapták a baráti Kút ná Hóra i járásból kért kétszáz mázsa búzavetőmagot, s így inem lesz probléma a tavaszi búza vetése körül sem.

A gazdaság dolgozói fokozzák a munka Ütemét, mert négy nappal a határidő előtt, március 28-ig szeretnék befejezni a tervezett terület bevetését. (ik)

HÁZHOZ SZÁLLÍTJÁK

Örvendetes jelenség # Vidéken kevés a villamos gépe. két javító műhely • Az ambuláns ruhagyűjtés mintájára , .

■ Az életszínvonal emelkedését sok mindenen le lehet mérni. Például azon is, hogyan vannak felszerelve a háztartások villamos gépekkel, örvendetes jelenség. hogy nálunk már nincs

nak helyettes vezetője elmondotta, hogy a járás 39 községében vannak helyi gazdálkodási üzemek. Ezek azonban többnyire csak borbély- és fodrász- műhelyeket üzemeltetnek, kőA villamos háztartási gépeket javító műhely néhány alkalmazottja.

is olyan háztartás, amelyben ne lenne mosógép, hűtőszekrény, vasaló, hajszárító ...

Minden családban ünnepnapot, de legalábbis eseményt jeleni egy-egy háztartási gép vásárlása. De a gépeknek megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy időnként elromlanak és a javíttatásuk sok helyen bosszúságot jelent. Különösen azok számára, ahol nincs a közelben javítószolgálat.

A lévai járásban néhány, éve még nagyon sok községben gondot okozott, ha valamelyik villamos háztartási gép meghibásodott. Elvitték a legközelebb eső községbe, amely javítószolgálattal rendelkezett, vagy ha ott valami miatt nem vállalták, egyenesen a járási székhelyre kellett menniük vele. Ez bizony nem volt kifizetődő, már ami a szállíttat ás költségeit illeti. Egyébként a lévai járásban az utóbbi években nagy gonddal fejlesztették a szolgál tat ásóikat. Különösen ebben az ötéves tervidőszakban helyeztek nagy súlyt arányos eloszlásukra, saját viszonyaikhoz alkalmazva a XIV. párt- kongresszus erre vonatkozó határozatait.

P.civol Fábián, a Lévai Jnb helyi gazdálkodási szak oszt ályáA hajszárító rövidesen működni ing. (A szerző felvitelei)

ÉRTÉKELJÉK RENDSZERESEN

Az elmúlt év utolsó negyedében a közép-szlovákiai kerületben az iparban, a mező- és erdőgazdaságban milliós károkat okoztak a megáradt folyók. 49 ezer hektár terület került víz alá, 1277 családot kellett kiköltöztetni otthonából, hosz- szabb-rövidebb időre 49 üzemben szakadt meg a termelés. Nem csupán az árvíz okozta károkat kell helyrehozni, de gondoskodni kell az árvízvédelem javításáról, hogy a jövőben ilyen katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Ezt a feladatot a kerületi és a szlovákiai szervek saját erejükből nem képesek megoldani, állapították meg Bratislavában az SZNT államigazgatással, a nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén. Ezért ezzel a

kérdéssel a Szövetségi Gyűiés foglalkozik majd a közeljövőben.

Ján Pasko miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke tájékoztatta a képviselőket a lakosok panaszainak és közérdekű bejelentéseinek intézéséről. A népi ellenőrző szervek minisztériumokban, központi hivatalokban és nemzeti bizottságokon ellenőrizték, miként foglalkoznak a lakosság panaszaival. Bár az elmúlt évekhez képest, e területen is javulás tapasztalható, még mindig sok panaszt és bejelentést intéznek felületesen, vagy helytelenül. Az elmúlt évben a Belügyminisztériumba érkezett panaszoknak közel 50 százaléka jogosnak minősült, ami azt bizonyítja, hogy a nemzeti bizottságok Illetékes dolgozóinak bővíteniük kell jogismeretüket. Szükséges, hogy a dolgozók bejelentéseit és ügyeit felelősségteljesebben intézzék.

Ján Gor.da mérnök, az SZSZK belügymin 1 s z tér-hel y ettese értékelte az elmúlt év utolsó negyedévében megtartott nemzeti bizottsági konferenciákat. A vitában felszólalók a nemzeti bizottságok működési területén felbukkanó problémákkal foglalkoztak. Hasznosnak minősítették a járási konferenciákat, szükségesnek tartják, hogy meghatározott időszakokban a jövőben is értékeljék a nemzeti bizottságok munkáját. Ez óv első felében megszervezik a nemzeti bizottságok szlovákiai

konferenciáját.

művescsoportokat, vízvezeték» szerelőkét stb. foglalkoztatnak, néhány helyen — Farnán (Párnádon), Zemberovcén és Léván téglaégetőket üzemeltetnek, Néhány nagyobb községben javítóműhelyek is vannak villamos gépek számára, de korámt* sem annyi, mint amennyire szükség volna. Ezek csak bizonyos fajta javításokat végeznek a jótállási időben levő gépeket nem vállalják. A lakosság ilyen fajta gondjainak megoldására 1974. január l-től? bevezették egy olyan szolgáltatást, amely az ambuláns ruhagyűjtés mintájára (a tisztításra, mosásra váró ruha- és fehérneműt teherautók gyűjtik össze, hogy a központba szál lítsak) a villamos háztartási gépeket is összegyűjtik a járás 41 falujában. Megjavításuk után pedig a beszállítástól számítva két héten belül házhoz szállítják.

A lakosság nagyon elégedett ezzel az eddig példa nélkül álló szolgáltatással.

Közelebbi értesülésekért Su- rányi Lászlóhoz, a TEMOS (Műszaki Javító Szolgálat) vezetőjéhez fordultam.

— Minden esetben be tudják tartani a javítás kéthetes határidejét?

Bármennyire is igyekszünk, van úgy, hogy nem sikerül. Legtöbb esetben alkatrészhiány okozza a késést. Most ís van bent néhány mosógép, amelyet nem tudtunk idejében hazaszállítani, mert sehol sem tudunk szítárcsát szerezni hozzájuk.

— Minden fajta gépet meg tudnak javítani?

— Kivételt képeznek a tíz évnél idősebb gépek bizonyos fajtái, amelyekhez már nem gyártanak alkatrészeket.

— A járásnak tudtommal több nunt negyvenegy faluja van. Miért mellőzik a többit?

— Még egy teherautóra lenne szükségünk ahhoz, hogy mindenhová eljussunk, s ezt a vállalat eddig még nem tudta biztosítani. Bízunk benne, hogy ez a kérdés hamarosan megoldódik, s akkor nem lesznek „mellőzött“ falvaink.

A TEMOS-nak összesen 52 alkalmazottja van, akik egy központi épület híján a város különböző pontjain szétszórt javítóműhelyekben dolgoznak. Abban a részlegben, amelyben Surányi elvtársat is megtaláltam, vagy hatan ültek a munkaasztalok mellett, és vasalót, hajszárítót, mosógépet, vagy éppen villanysütőt javítottak. Sok a kész, megjavított darab, de még több a javításra váró. Aliig győzik a munkát. Pedig nem csak .tt benn a műhelyben van dolguk. A többi műhely alkalmazottaihoz hasonlóan, ők is házhoz járnak — vidékre is — nagyobb, nehezebben szállítható háztartási gépek, például hűtőszekrények javítását elvégezni. Ezen felül még szocialista szervezetek részére is dolgoznak. Hangszórók, közös tévéantennák, hűtőpultok felszerelését és javítását vállalják. De a legnagyobb gondot mégis a lakossági szolgáltatásra fordítják, hiszen ez az eredeti küldetésük.

KOVÁCS ELVIRA