Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-20 / 69. szám, szombat
ATHÉNI FILMKOCKÁK Még középiskolai tanulmányaim folyamán, főként görög nyelv- és irodalom órákon kezdődő és egyre erősödő nosztalgiával és élményekre szomjasan készültem Görögországba. S amikor hosszú utalás Után Athén földjére léptem, úgy éreztem, régi álmaim válnak valóra, és testet öltenek tankönyvekhez kötött fogalmaim. Jóllehet még a reggeli órákban érkeztünk, a hőmérő higanyszála máris megközelítette a harminc fokot, s a napsugarak egyre erőteljesebben tűztek. A forróság azonban nem lankaszt, sőt mindinkább elviselhetőbbé válik. Talán azért, mert mórséklőieg hat a tenger felől ismételten megérkező szellő, vagy talán azért, mert minden hőséget, fáradságot feledtet az a tudat, hogy a demokrácia bölcsőjéTörökországból menekülő görögök csoportjai, vagy azok utódai alkotják. Ezeknek jórésze kátrány papírral bevont bódékban, a legmostohább körülmények között lakik még ma is. De itt találnak otthonra a falvakból tömegesen felkerülő parasztok is, akik szerencsét próbálni Jönnek a fővárosba. Mivel más lehetőségük nemigen van, a törvényt kijátszva éjszaka építik fel vályogházai- kaf vagy ácsolják össze deszkából, bádoglemezből bódéikat, hogy legalább tető legyen a fejük felett. Ugyanakkor szinte paradoxként hat a tengerparti utcákon látható soksok tábla, mely a kiadó lakásokra, bérelhető szobákra figyelmeztet. A lakásínségen azonban mitsem segítenek ezek a lehetőségek, mivel megfizethetetlenül magas a bér az átAz Erektlicioii az Akropoliszon nek színhelyére érkeztünk, ahonnan évezredekkel ezelőtt hódító útjára indult az emberi kultúra, művészet és szabadságszeretet. Mert görög föld szülte nemcsak Homéroszt, Szókrcitészt, Euripidészt, Phei- diászt, avagy Periklészt, hanem Manolisz Glezoszt, és Mi- kisz Theodorakiszt és Betoia- riszt is, hogy a legismertebbek közül is csak a legnevesebbeket említsem. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden görög földre érkezőt ismételte« át- meg áthat ez a tudat, annál is inkább, mivel itt az élő és élettelen természet, föld és tenger, ember és műalkotás, minden ezt idézi emlékezetünkbe. A MÜLT ÉS A JELEN TALÁLKOZÁSA Mivel azonban idegenvezetőnk sürget, beszállunk az autóbuszba, mely a főváros központja felé visz bennünket. Előbb takaros családi házak között kanyarog, majd hosszú sugárutakon rohan, ahol hipermodern, majdnem felhőkarcolókban elhelyezett elegáns üzletek hivalkodnak, míg a környező szűk utcákban keleties bazársorok húzódnak meg szerényen. A modern üzletekben utcánkint csak egyfajta áruval kereskednek és a kirakatokban a különböző divatcikkek, izléses népművészeti szőttesek, drága ékszerek nagy választéka kínáltatja magát. A bazársorokban viszont az üzletek árukészletei az utcai állványokra és falakra vannak kirakva, s csak zárás után hordják be őket ismét az épületbe. A legmeglepőbb azonban az, hogy az antik és modern épületek szinte magától értetődő természetességgel váltják, sőt mondhatnánk kiegészítik egymást. Gyakran nyílegyenes utcák változtatják meg hirtelen Irányukat, hogy érvényesülni tudjon egy-egy, sok esetben alig észrevehető antik műemlék, vagy bizánci kápolna. S ami a legmeglepőbb, rend és tisztaság mindenütt. Amint azt Idegenvezetőnk elmondja, törvény kötelezi a tulajdonosokat, hogy a házak falát rendszeresen újrafessék, s a járdákat tisztán tartsák. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy van Athénnak egy másik arculata is, ezt pedig a külvárosok, elsősorban Pireusz,. Talrosz és Pe- risztertst mutatják. Lakóikat Javarészt a húszas évek óta (A szerző felvétele) Ingember számára. Persze tagadhatatlan az is, hogy elszórtan a város peremén épülnek már korszerű munkáslakások is, de ezekben jelenleg még csak kevesen tudnak elhelyezkedni. A görög munkásosztály azonban, a szűkre szabott lehetőségek ellenére is tovább harcol szellemi és anyagi fel- emelkedéséért, s amint azt a legújabb fejlemények mutatják, erőfeszítése nem hiábavaló. AZ AKROPOLISZON Közben azonban a város központjában magasodó Akro- polisz tövéhez érkezünk, mely a legnagyobb összhangban olvad össze a környező városképpel, s melynek reflektor- fényben tündöklő romjai éjszakánkon együtt ragyognak a belváros színes neonfényeivel. Megérkezünk ahhoz az Akropo- liszhoz, melyen a demokráciát megcsúfolandó éktelenkedett a második világháború napjaiban a horog keresztes zászló, s melyet a nagy görög hazafi, Manolisz Glezosz élete kockáztatásával tépett le és cserélt fel a görög nemzeti lobogóval. Az Akropoliszra igyekvő turisták áhitatosan róják a Propylaiák lépcsőit. Mint egykor az itt Összesereglett görögök, akik ePznrándokoltak, hogy a város védőjének a pajzsos, sisakos és iándzsás Pallos Athénének, a bölcsesség istennőjének, a tudományok és m ű vészét ek m eg t es t es í t ő j én ek pártfogását kérjék. S amikor felérünk, hogy ismételten körbejárva megcsodáljuk a Part- henón, az Erekhtheion és a kis Niké templom romokból ösz- szerakosgatott harmonikus épületeit, úgy érezzük, nem csalódtunk. Mert bár az emberi kapzsiság London, Párizs, München és más városok múzeumaiba hordta szót az Akropo- lisz templomainak háborúk, tűzvész, természeti katasztrófák után is megmaradt műkincseit, egy valami ittmaradt. Az antik műalkotás és táj harmonikus egysége csakis itt, görög földön található meg. Azt hiszem ez az, ami idevonz- za a világ minden tájának turistáit. Lát itt az ember angolokat, skandináv fiatalokat, franciákat, amerikai leányokat, néger párokat, turbános arabokat, száriba öltözött indiai nőket, katonákat, tengerészeket a világ minden tájáról. De gyakorta feltűnik a fekete reverendás ortodox pópa is, aki oly rosszaióan utasítja vissza fényképezési szándékunkat, mintha valami bűnös kívánságbn kapott volna rajta. Látva azonban csalódásunkat, kissé megenyhül, s talán mintegy kárpótlásként áldását adja reánk. Aztán megcsodáljuk a kis akropoioszi múzeumot, melynek több terme a Parthenón frízének még megmaradt reliefjeivel, Pheidiásznak és iskolájának remekbeszabott műveivel van tele. De itt találhatók a kis Niké templom mellvédjének fehér márvány alakjai is, évezredek óta változatlanul. ANTIK MŰEMLÉKEK, MODERN ÉPÜLETEK KÖZÖTT Számtalan egyéb műemlékei, építészeti remekművet láthat még a turista, mert az egyre terjeszkedő város tiszteletben tartja, fáradságos munkával feltárja, összerakja, felállítja, óvja műemlékeit. Az Akropolisz és a Thészeionnak nevezett egykori Hépluúsztosz templom között terül el az Agora, az a tér, amelyen az ókori Athén mindennapi élete folyt. Aztán itt van az Areiopagosz is, amelyen valamikor oly sok mindenről esett döntés. Monumentalitásával még ma is lenyűgöz a nagy Dioniiszosz színház, melyben oly gyakran játszották Euripidész . tragédiáit. Zeusz templomának korinthoszi oszlopai még ma is hirdetik az istenek és emberek atyjának hatalmát és nagyságái. Nem messze pedig Hadriánusz csá. szár kapuját láthatja a városnéző. Az antik műemlékek között azért jócskán akad egyéb látnivaló is. A modern stadion fehér márványból készült üléseivel, hatalmas méreteivel versenyre kelhet a világ bármelyik sportlétesítményével. Ugyancsak lenyűgöz Byronnak, a görög föld szerelmesének szobra is. LÁTOGATÁS A NEMZETI MÚZEUMBAN Külön fejezetet érdemel a Nemzeti Múzeum megtekintése, melyben először is Agamem- nonnak színarany maszkja néz a belépőre. Aztán itt találhatók az olymposzi istenek, közöttük a méltóságteljes Arte- miszioni Zeusz, majd pedig a vörösesen vagy feketésen csillogó, gyakran embernagyságú vázák, a könyvekből is jól ismert harcos vázával- Az egyik szekrényben szerényen húzódnak meg a vaphiói és argoszi műkincsek mellett a püloszi agyagtáblák, melyeknek megfejtése egy évezreddel toldotta meg ismereteinket a görög történelem napjairól. Hégészó, a fiatalon elhunyt családanya légiesen finom síremlékének megtekintésével búcsúzunk a Múzeumtól. A görög főváros két központját, a szökőkutas ümonia teret és a Szyntagma teret összekötő sugárúton találhatók a mai görög tudományos élet fellegvárai, az Akadémia, az Egyetem és az Egyetemi Könyvtár klasszicizáló stílusban emelt épületei. De számtalan utca emlékeztet az antik világ nagyjaira is. S nem hiányoznak az utcákban a nyárson forgatott bárányhúst, sültkrumplit, keleti édességeket kínálgató apró jellegzetes falatozók sem, ajtajukban a tulajdonossal, aki ellentmondást nem tűrve szinte párancsolóan invitálja be az arra tévedt, mit sem sejtő turistát. S végül hozzátartozik a görög utca mindennapi életéhez a munkásság és az ifjúság tüntetése is. Különösen utolsó athéni tartózkodásunk alkalmával, amikor az esti órákban búcsút akartunk venni a fővárostól, találkoztunk több munkás- és diáktüntetéssel. A tüntetők rendezeti sorokban, fegyelmezetten, az utcai forgalmat nem akadályozva meneteltek. Görögországi tartózkodásunk idején még a katonai junta volt uralmon, amely azonban azóta már megbukott, a további fejlemények pedig ismeretesek. KOHAN ISTVÁN 1 hogyan tet&zih KOMMUNISTÁK A PIONÍROKÉRT A jövő és az azután következő nemzedékről való gondoskodás általános. Minden közösségre jellemző. Ahogyan teszik, az mégis sajátos’ lehet. Példa erre a Samoríni fsomorjai) városi pionírház és a város kommunistáinak kapcsolata. — Világos, érthető a párt távlati célja —. mondja Ágh József- né, a pionírház igazgatója —, és mi magunkévá tettük ezeket a célokat. A távlati és közvetlen feladatokat egységben látjuk. Találó meghatározás, hiszen nem lehet „elmerengeni“ a távlati feladatokon, és közben időt Veszíteni a közvetlen tennivalók megoldásában. Mindenkinek, aki tenni akar valamit a célokért, meg kell találnia a konkrét cselekvési lehetőségeket. Minden nap meg kell dolgozni az eredményekért. •— Hogyan? A kérdésre Így válaszol: — Okos, céltudatos kezdeményezéssel, jó tervekkel, akciókkal. Érről a pionírház dolgozói gondoskodnak. Másik két munkatársa is nő, Kovács Lászlóné biológia-testnevelés szakos tanítónő, Górász Istvánné padagó- gus, s ennek ellenére a pionírház tevékenysége inkább műszaki, természettudományi jellegű, mint máshol. Az ügyes kezek köre, a kézimunkázok, a repülő-, hajó-, vasút modellezők, a méhészek, a rádiósok, a könyvkötők, az akvaristák szakkörei erről tanúskodnak. — A párt tanított meg bennünket arra — magyarázza —, hogy a tudományos műszaki forradalom idején a pionírmunka területén elsősorban ilyen jellegű szakkörökre van szükség. És mi vállaltuk a szervezés, irányítás feladatát. Ez általános. Máshol is így szokták lenni. Sajátos azonban az, hogy a városi pártbizottság mégkülönböztetett, gondos figyelemmel nyomon követi a célok megvalósítását. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy Kostái jozef elvtárs a városi pártbizottság elnöke évente kétszer részletes, aprólékos jelentést kér az elvégzett munkáról, hanem gyakorta személyesen is a pionírházba látogat, megbeszéli a vezetőkkel a soron következő feladatokat, s főleg az érdekli, hogy miként, milyen formában segíthetnek a kommunisták. Ennek nyomán a kommunisták személyes példamutatása, segítsége sohasem marad el. Patócs Gábor elvtárs, a veterán pártharcos rendszeres látogatója, résztvevője az akcióknak, a rendezvényeknek. A szó legszorosabb értelmében együtt él a pionírmozgalommal. Az olvasó és történelmi szakkör tiszteletbeli tagja, a pionírsportolók lelkes szurkolója, a bábjátékosok mindig szíves3n fór gadott vendége. Pártfeladatként thtelmqzi rendszeres látogatásait Holocsi Rudolf elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke is, aki nem felejti el sohasem megr kérdezni; Mire volna szükségük a pioníroknak? És az csak természetes, hogy ahol. tud, segít. Akár arról van szó, hogy hozzáépítéssel teraszt kellene toldani a pionírházhoz, akár pedig arról, hogy „A legjobbak galériája“ felavató ünnepségét meg kell rendezn . Ha valaki a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, akkor sok-sok közösségi, közigazgatási gond foglalkoztatja. Fehér Károlyné is képviselő, de min dig talál alkalmat, módot és időt arra, hogy a pionírok problémáival foglalkozzon. A fi- latelisták, a gépkötő szakkör tagjainak apró-cseprő problémáit, még „anyagbeszerzési" gondjait is ismeri. Ha nagyobb méretű akcióra, rendezvényre készülnek. Tkáöik Mikuláš elvtárs, a Nemzeti Front titkára feltétlenül segítőtárs. Tapasztalata, széles körű ismerete és útmutatása már nagyon sok esetben bizonyult hasznosnak. Főleg olyankor, amikor valamit gyorsan, hatásosan kellett megszervezni. Jelentős a kommunista pedagógusok közreműködése is. Főleg kezdeményező, szervező és nevelő erejük hatása érvényesül a pionírmozgalomban, a pionírház tevékenységében. Nagyon fontos, úgynevezett politi- kai aprómunkában — körvezetés, rendezői feladatok vállalása, segítség a szervezésnél —- szokott megnyilvánulni. Eszmei, ideológiai téren, ha nem is közvetlenül, de közvetve a pionírház dolgozóinak a pártok tatáson való részvétele jelent hatást, segítséget. A pártoktatást Kiss Ernő tanító elv- társ vezeti. Máshol is így szokták megszervezni az eszmei, ideológiai irányítást. Sajátos azonban az, hogy egy-egy témakör végén beszélgetést szerveznek, s a pionírház dolgozóitól megkérdezik: Hogyan alkalmazták a szerzett ismereteket? Miként fogják megvalósítani a célokat? A válasz sohasem marad el. S ami a legfontosabb: nemcsak szavakban fogalmazódik meg, hanem tettekben is. HAJDO ANDRÁS Új, igényes gyártmányok Uj magenergiái berendezések gyártását kezdik meg az idén a Sig- ina termelési-gazdasági egység dolgozói. Többek között a novo- voronyezsi típusú atomerőmű 440 megawatt teljesítményű lépcsőjének 500 BIKS típusú szivattyúját is elkészítik. Felvételünkön: Miroslav Tót, egy szocialista munkabrigád tagja, mérési vizsgálatot készít elő. (Felvétel: CSTK — V. Galgonek). Y
