Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-20 / 69. szám, szombat

BREZSNYEV ÚJRA MOSZKVÁBAN LUIGI LONGO: Moszkva —- Pénteken Buda pestről visszaérkezett Moszk­vába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, aki az MSZMP XI. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttséget vezette. Brezsnyevvel együtt ér­kezett vissza Konsztantyin Ru- szakov, az SZKP KB tagja és Andrej Alekszandrov, az SZKP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagja. Moszkva Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev fogadására megjelentek: Andrej Grecsko, Viktor Grisin, Andrej Gromiko, Alekszej Koszigin, Kirill Ma­zurov, Arvid Pelse, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij, Alekszandr Selepin, Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Pjotr Gye- micsev, Mihail Szolomencev, a PB póttagjai, Vaszilij Dolgih, Ivan Kapitonov, a KB titkárai, továbbá a kormány több tagja és más hivatalos személyiségek. SZOVJET-FRANCIA CSÜCSMEGBESZÉLÉSEK Moszkva — A Kremlben pén­teken folytatódtak a tárgyalá­sok egyrészről Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter, másrészről Jacques Chirac francia miniszterelnök között. Megvitatták a két ország köl­csönösen előnyös kereskedelmi, Ipari, tudományos, műszaki és mezőgazdasági kapcsolatai to­vábbfejlesztésének egyes konk­rét irányait. Megvizsgálták a hosszú lejáratú nagyszabású tervek megvalósításának mene­tét, amelyeknek nagy jelentő­séget tulajdonít mindkét fél. A tárgyalások a szovjet- francia kapcsolatok jellegének megfelelő baráti konstruktív légkörben folynak Közelebb a béke távlataihoz Génj — Az ADN genfi tudó­sítója az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ülés­szakáról küldött beszámolójá­ban megállapítja, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kárának a konferencia kilátá­sairól elhangzott budapesti ér­tékelései rendkívül pozitív visszhangra találtak az értekez­let résztvevőinek körében. Értékelése továbl erőfeszíté­sekre ösztönözte az értekezlet résztvevőit e nagy európai vál­lalkozás mielőbbi befejezésére. Leonyid Brezsnyev megállapítá­sai valóban az értekezlet mun­kájának tényleges állását és perspektíváit tükrözték. Az utóbbi időben a koordiná­ciós bizottság több ülésén fog­lalkozott . Helsinkiben sorra kerülő >szakasz előkészíté­sével. A bizottság határozata értelmében külön munkacsopor­tot állítanak fel, amely április 1-e után kezdi meg tevékenysé­gét és a koordinációs bizott­sággal együtt tisztázza a záró­szakasz előkészítésének problé­máit. Tekintettel arra, hogy a kidolgozandó szövegek nagy része már elkészült, a koordi­nációs bizottság minden erejé­vel azon fáradozik, hogy a még fennmaradt problémákat minél gyorsabban meg lehessen olda­ni. Az utóbbi napokban ezen a területen haladás mutatkozott. Az államközi kapcsolatokra vo­natkozó első témacsoport ki­lencedik pontja — a résztvevő államok együttműködése — a bizottság elé került jóváhagyás­ra. A tizedik pont — a nemzet­közi jogi kapcsolatok — szer­kesztése már megkezdődött. A témacsoport többi, eddig még nyitott kérdésében is haladás mutatkozik. A bizalmat teremtő intézkedések, a nagyobb had­gyakorlatok bejelentése és meg­figyelők kölcsönös kiküldése, a hadgyakorlatok témakörében a Szovjetunió legújabb kezdemé­nyezésének jegyében folyik a munka. Az oktatás, az információcse­re és az emberi kapcsolatok, köztük a fiatalok közötti kap­csolatok terén megvalósítandó együttműködés vonatkozásában újabb megállapodások szület­tek, illetve jelentősen közele­dett egymáshoz a felek állás­pontja. Bezárnak a nagykövetségek London — A francia és az ausztráliai nagykövetség után tegnap Anglia Phnom Penh-i nagykövetsége is bezárt. Hat főnyi személyzete — köztük három diplomata, Saigonba te­lepült át egy amerikai repülő­gépen. Már csak az Egyesült Államoknak maradt diplomá­ciai képviselete a kambodzsai fővárosban. HAVANNÁBAN megállapo­dást írtak alá, melynek értel­mében Kanada 100 millió dollá­ros, tíz évre szóló hitelt nyújt Kubának. Kuba a hitelt gyári berendezések, hajók és vasúti felszerelések vásárlására hasz­nálja fel. THAIFÖLDON a parlament bi­zalmat szavazott az ország új kormányának, amelyet Kukrit Pramodzs, a Szociális Akció- párt vezetője alakított hét po­litikai párt képviselőiből. Az űj hadügyminiszter kijelentette, a jövőben nem teszi lehetővé, hogy az országot a Kambod­zsába irányuló fegyverszállít­mányok közbeeső állomásának használják fel. GÖRÖGORSZÁGBAN 44 meg­bízhatatlannak minősített ina- gasrangú tisztet bocsátottak el a rendőrség és csendőrség so­raiból. SURINAME (volt holland Guayana) dél-amerikai ország idén novemberben nyeri el füg­getlenségét. Erről tegnap írt alá jegyzőkönyvet Henk Arron surinamei és Joop den Uyl hol­land miniszterelnök. ARGENTÍNÁBAN csütörtökön, az idei év legvéresebb napján, hét embert gyilkoltak meg po­litikai okokból. A rendőrség ezenkívül több mint 100 sze­mélyt őrizetbe vett, akiket az­zal vádoltak, hogy összeeskü­vést szerveztek az ország ne­héziparának megbénítására. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap felbocsátották a Kozmosz-720 jelzésű szputnyikot. AZ SZKP Központi Bizottsága úgy határozott, hogy október­ben jubileumi ülésszakot tar­tanak a Szovjet Tudományos Akadémia megalakulásának 250. évfordulója alkalmából. GENFBEN megtartották a ha­dászati fegyverzetek korlátozá­sával foglalkozó szovjet—ame­rikai tárgyalások (SALTj soron következő ülését. URHO KEKKONEN finn el­nök négynapos nem hivatalos látogatásra Jugoszláviába ér­kezett. GERALD FORD amerikai el­nök elvetette azt a tervet, hogy állítsanak „csúcs-főnököt“ az Amerikai Hírszerző Ügynökség — beleértve a CIA-t is — élé­re. Ford szerint egy csúcsve­zető kinevezése csökkentené a CIA igazgatójának hatáskörét, aki ma már közvetlen kap­csolatban áll az elnökkel. HARCBA KELL SZÓLÍTANI A DOLGOZÓKAT Róma — Az Olasz KP XIV. kongresszusának csütörtöki ülé­sén felszólalt Luigi Longo, az OKP elnöke. „Az olasz kommu­nisták jól látják, melyek azok a veszélyek, amelyek jelenleg az országot fenyegetik, és szándékukban áll latba vetni pártjuk hatalmas erejét és be­folyását azért, hogy elhárítsák ezeket a veszélyeket“ — mon­dotta többek között a OKP el­nöke nagy érdeklődéssel kísért beszédében. E veszélyeket a gazdasági válságban és az újfa­siszta felforgatásban jelölte meg. „Harcba kell szólítani a dol­gozókat annak megakadályozá­sára, hogy az uralkodó körök megint az ő vállukra hárítsák át teljes egészében a válság terheit, s arra kell kényszerí­teni a kormányt, hogy hagyjon fel végre a bűnös tétlenséggel, vessen véget a fasiszta felfor­gatásoknak“ . A kormánynak következetesen fel kell végre számolnia minden cinkosságot, elnézést azoknál a hatóságok­nál, amelyek feladata lenne az alkotmányos rend, a demokra­tikus intézmények megvédése. Longo felhívta a figyelmet arra, hogy ez a politika nem egyszerűen arra irányul, hogy az OKP csatlakozzék valami­lyen kormánytöbbséghez (bár lényeges eleme ez is), vagy éppen osztozzék a kulcspozíció­kon, elfogadva azokat a kor­rupt módszereket, ahogyan á többi párt jelenleg él ezekkel a pozíciókkal. „Nem, a mi po­litikánk a társadalom népi és demokratikus erőinek összefo­gására, együttműködésére irá­nyul, azzal a céllal hogy olyan új vezetést adjunk az ország­nak, amely képes megújítani, új irányokba fordítani fejlődé­sét, és képes megváltoztatni a kormányzás jelenlegi módsze­reit“. — „Hosszú távra szóló irányvonalról van szó“ — ma­gyarázta Longo. A célul kitű­zött együttműködés megterem­tése hosszú folyamat, amelyet a pillanatnyi feladatok és cél­kitűzések érdekében folytatott harccal lehet elindítani és vé­gig vinni, hiszen a párt a pil­lanatnyi célokhoz is összefo­gásra, együttműködésre szólít« ja fel a demokratikus és meg­újításra törekvő erőket. A legfőbb feladat a békeharc fokozása Nagygyűlés Bolognában Bologna — Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bizott­ság titkára az Olasz Kommu­nista Párt XIV. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön beszédet mondott Bolognában a kong­resszus alkalmából rendezett nagygyűlésen. Kirilenko többek között kije­lentette: — A Szovjetunió és a szocia­lista közösséghez tartozó más országok egyik legfontosabb feladatuknak tartják az azért folyó harc fokozását, hogy az enyhülést folyamat mind mély­rehatóbbá és átfogóbbá váljék, kiterjedjen a földkerekség min­den kontinensére és térségére, továbbá visszafordíthatatlan jel­leget öltsön. A népeknek a tartós békéért vívott harcban le kell küzde­niük az imperializmus és a reakció erőinek makacs ellen­állását. Az új világhelyzet, az osz­tályharcnak a kapitalista or­szágokban, köztük Olaszország­ban Is bonyolulttá vált viszo­nyai felvetik azt a feladatot,1 hogy tökéletesíteni kell a tár­sadalom demokratikus átalakí­tására, a magasztos cél, a szó- cializmus megvalósítására irár nyúló harc stratégiáját és tak* tikáját. Ebben a vonatkozásban az OKP XIV. kongresszusa ko* moly alkotó munkát végez, szá­mos új eszmét és tételt vet fel. Feszültség Dominikában Havanna — Santo Domingő* bán, a Dominikai Köztársaság fővárosában feszült helyzet uralkodik. A rendőrség ismétel« ten könnyfakasztó gázzal ker­gette szét a tüntetőket, és ed" dig mintegy 40 személyt tar* tóztattak le. A zavargások azt követőe£ robbantak ki, hogy reakciós elemek hétfőn meggyilkolták Orlando Martinnest, az Ahora című folyóirat felelős szerkesz­tőjét. A közvélemény nagy fel« háborodással fogadta a bűncse­lekmény hírét és erélyesen kö­veteli a gyilkosság kivizsgálá­sát, a gyilkos szigorú megbün­tetését. 1975 III. 22. A mikor az MSZMP XI. kongresszusán a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt, elmondotta, hogy a kongresszusnak 848 szavazati jogú küldötte van. A meghívot­tak, a kedves vendégek szá­ma mintegy 120 és százon fe­lül van a kongresszus színhe­lyéről közvetlenül tudósító új­ságírók, tévé- és rádióriporte­rek száma. Első pillanatra te­hát azt lehetne mondani, hogy mintegy ezer ember figyelte közvetlenül a nagy eseményt. Ez azonban egyáltalában nem így van. Valószínűleg azoknak van igaza, akik több millióra teszik a tanácskozást szóról szóra követők számát. Hiszen Magyarország legfontosabb, legaktuálisabb problémáinak megvitatása, előttük, a legszé­lesebb nyilvánosság előtt zaj­lott. Amikor az MSZMP Központi Bizottságának beszámolójában Kádár János a KB első titkára arról beszélt, hogy a szocia­lista demokrácia a magyar tár­sadalom fejlettségének lénye­ges mutatója akkor lényegé­ben egy kongresszusi nyilvá­nosságról is beszélt, foggal mondhatta el: „A szocializmus híveinek köre nálunk messze túlterjed a párt keretein. Tár­sadalmunk túlnyomó többsége saját tapasztalatain győződött meg a párt politikájának he­lyességéről, a szocialista célok nagyszerűségéről, arról, hogy azok az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálják. A párt — és ez a KB be­számolóján túl szinte minden felszólalásból kiderült —, úgy testesítette meg és érvényesí­tette a munkásosztály vezető BUDAPESTI TUDÖSITÖNK JELENTI Összefogva a békéért, a szocialista táviatokért szerepét, hogy mint irányító és kormányzó párt, mindig az egész nép érdekeinek szolgá­latában lépett fel. Roppant nehéx lenne akár­csak felsorolni is a sokféle té­mát, kérdést, amely a kong­resszus tanácskozásain munká­sok, termelőszövetkezeti pa­rasztok, értelmiségiek, párt­munkások felszólalásaiban he­lyet kapott. Voltak azonban kiemelkedő fontosságú vagy érdekességű felszólalások, meg­jegyzések is, s ezek közül Is különleges figyelmet keltettek azok, amelyekben az üzemek­ből, a munkapadok mellől ér­kezett kommunisták beszéltek a feladatokról ós a munka színvonalát emelő elképzelé­sekről. Sokan emlegetik, hogy milyen rendkívüli visszhangot váltott ki Holecz Ferencnének, a Magyar Selyemipari Vállalat szentgothárdi gyára szövőnőjé­nek egyik megjegyzése. Holecz Ferencné a szocialis­ta brigádok tagjainak tevé­kenységéről, a munkaszervezés fontosságáról beszélt és megje­gyezte, hogy ideje lenne idé­zőjelbe tenni a munkásokra mostanában alkalmazott „egy­szerű“ jelzőt. „Újabban na­gyon sokszor halljuk ezt a ki­fejezést a televízióban, a rá­dióban és sérelmezzük. Miért vagyunk mi „egyszerű munká­sok“. Még sohasem hallottam azt a kifejezést, hogy „egysze­rű“ alkalmazottak, művezetők, üzemvezetők, igazgatók, vagy „egyszerű“ pártvezetők vagy állami vezetők. Ha csak mun­kásnak neveznének bennünket, „egyszerű“ nélkül, akkor is mindenki tudja, hogy miről van szó. Állítom, hogy a mun­kások többsége nem egyszerű, hanem nagyszerű munkás. És az én tapasztalatom szerint a más területeken dolgozókra is ezt lehet mondani" — hangoz­tatta Holeczné nagy taps kö­zepette. Ebben a felszólalásban is, mint sok másban, erőteljesen mutatkozott meg . a magyar munkásosztály felelősségérzete, az a fejlődés, amelyen a ma­gyar munkásosztály az elmúlt évtizedekben keresztülmenve elhivatott, természetes vezető­jévé lett az országnak. Sok sző esett a fegyelmezett munkáról, az egyén és a tár­sadalom közös érdekeiről, és arról, hogy az egyéni érdek, csoportérdek és közösségi ér­dek összhangjának biztosítása az egyik legfontosabb feladat a gazdaságpolitika megvalósí­tása során. Egyébként világo­san kifejtette a gazdasági kér­dések irányításában szerepet játszó szónokok mindegyike, hogy a párt gazdaságpolitiká­nak fő elvei kiállták a gyakor­lat próbáját és a jövőben is vezérfonalul szolgálnák. A központi irányítás szándékai­nak minden szinten és min­denben következetesen érvé­nyesülnie kell, mert így lehet megfelelően alkalmazkodni a gazdasági fejlődés változó bel­ső és külső feltételeihez. Természetesen sok szó esett az ideológia, a kultúra és a művészet kérdéseiről is a kongresszus tanácskozásain. Az ideológiai kérdésekről szólva számos felszólaló hangoztatta, hogy bátran kell fellépni a szocializmustól idegen nézetek­kel szemben és a burzsoá esz­mék közül is a legveszedelme­sebb — a nacionalizmus ellen. Ha az írástudók történelmi kötelességeként említették a kongresszuson azt, hogy nekik tollúkat úgy kell használniuk, hogy a nemzeti érzéseket se­gítsenek megtisztítani minden rossz hordaléktól és a nem­zetköziség eszméivel egységben tovább ápolni, akkor a köz- gondolkodás formálásának egyik legfontosabb feladatára is rámutattak. Budapesten a kongresszus napi eseményeivel együtt igen nagy figyelmet szentelnek an­nak a baráti találkozónak is, amely a szocialista országok kommunista pártjainak vezetői között zajlott le, s amelyről a minap dr. Gustáv Husák is be­szélt Prágában. A kongresszus küdöttel és a magyar közvé­lemény egyaránt azt vallják, hogy az MSZMP XI. kongresz- szusának a nemzetközi politi­káról eddig elhangzott megál­lapításai újra aláhúzzák a bé­kés egymás mellett élés leni­ni koncepciójának, az európai enyhülési folyamat elmélyíté­sének történelmi fontosságát. Az a vélemény: Leonyid Brezs­nyev, Kádár János, dr. Gustáv Husák és más küldöttek meg­nyilatkozásai segítik azt a tö­rekvést, hogy az európai biz­tonsági értekezlet zárószaka­szát mielőbb és csúcsszinten tarthassák meg. Több küldött is beszólt vá­rosa, községe új arculatáról, arról, hogy miként változtat­ták meg az elmúlt évtizedek, vagy akárcsak az elmúlt kong­resszus óta eltelt esztendők so­ra, az ország képét, a társa­dalom képét. Ha valaki csak ezeket a megjegyzéseket gyűj- tené csokorba, már ebből is felrajzolhatná a mai magyar élet alkotni vágyó, derűlátó arculatát. Ám, az egymást kö­vető szónokok túl a változások megjelölésén, túl a tegnap ós a jelen összehasonlításán, a holnapról is beszélnek. A perspektívát, a fejlett szocia­lizmus építésében a magyar nép előtt álló tennivalókat is összegezik. Azokat a tenniva­lókat, amelyekben egymás mellett, összefogva halad a szocialista közösség minden népe és országa. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents