Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám, szombat

SZÁMÍTANI LEHET RÁJUK Egyetlen feb­ruári éjszaka, pontosabban annak néhány percnyi töredé­ke elegendő volt ahhoz, '* hogy egy nagyváros csaknem telje­sen fombadől- Jön. Az angol és amerikai re­pülőpépek több mint félmillió tonna bombát szórtak le Drez­dára azon a szörnyű éjsza­kán. A pilóták nak adott pa rancs ezúttal azonban nem így h angzolt: semmisítsék meg a náci ha ditermelés köz pontjait, a stra­tégiailag fontos objektumokat, a hadsereg erős kötelékeit! Már csak azért sem fogalmazódha tott ilyen hadi parancs, mert a város — me­lyet csodáiéi leggyakrabban az Elba Velen­céjeként emle gettek — sem­miféle katonai, ftratégiai jelen tőséggel nem rendelkezett. Drezdában nem mű! ödött egyet len hadiüzem sem, csupán egy kis, jelké pes náci egység állomásozott itt. A szörnyű feb­ruári éjszaka jután az Elba Ve­lencéiének becé zett város új jelzőt kapott: Európa Hirosimája. A 15 négy zetkiilométernyi területen né hány pillanaton belül 35 000 ember pusztult el, 75 000 lakás dőlt teljesen romba és további 10 OUO-et csupán javítások után használhatták lakóik. A gyil­kos bombák 40 kórházra, 35 is­kolára hullottak és 19 értékes műemléket, — közöttük a világ­hírű Zwinger képtárat is — megsemmisítettek, illetve jefien- tős károkat okoztak benne. Manapság, ha Drezdában já­runk, már nem látjuk az éjsza­kai bombázás nyomait. Csupán a város központjában emlékez­tetnek bennünket erre a barbár gyilkolásra a híres templom, a Frauenkirche tornyának ma- radványai. A hatalmas romhal­mazt azonban nem távolítják el Drezdából, hogy a felnövő nem­zedékeket emlékeztesse a há­borús pusztítás esztelenségére. A Frauenkirche környékén modern lakótelepek épültek, A járás inevébein versenyeznek © Alapos elméleti felkészültség f'; Öj felszerelésre várnáik ga nemében páratlan. Lényegé­ben egy városi korzó öt vado­natúj szállodával, amelyek 3300 vendég befogadására képesek. E területről az autókat kitiltották, a kövezett járdákon csak gya­logosok közlekednek. Kedvelt találkozóhelye ez a fiataloknak, a sok szökőkút szomszédságá­ban. A Prágai utca zsbingása olykor babiloni nyelvzavarhoz hasonló, sokféle nemzet fiai jár- nak-kelnek errefelé. Számos utazási iroda működik az utcá­ban. ahol a turisták repülője­gyet is vásárolhatnak, ezenkí­vül van itt turista-bazár, NDK- beli népművészeti tárgyakat árusító ajándékbolt. A most épülő Centrumáruház lesz a kör­nyék legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Ezen kívül két mozi, ballti, szovjet, lengyel és német vendéglők, éjszakai klub és 1575 lakás kap helyet az ut­ca két oldalán. Az utca végén épült a 32 emeletes Sladt Dres­den interhotel, amelynek, ha elkészül, a 107 méter magas te­A Vöröskereszt vajkai szerve­zetének életéről, múltjáról és jelenéről senki sem tájékoztat­na jobban, mint Limbeek Ilona, az egészségügyi csapat gazda­sági felelőse. Hogy miért? Azért, mert az alapító tagok közül már csak Ilona néni ma­radt a 23-tagú csapatban. A csa­pat legfiatalabbjai tizennyolc évesek, s valóban örvendetes tény, hogy a fiatal lányokra is lehet számítani a faluban. Kü­lönösen az utóbbi időben. Az egészségügyi csapat egyébként lányokból és asszonyokból áll. A legutóbbi járási versenyen Ilonka néni lánya is szerepeit. Anya és lánya tehát együtt képviselte a községet. Igaz er­re azért került sor, mert va­laki az eredetileg benevezettek közül az utolsó percekben ki­esett, a csapatnak pedig tarta­lékversenyzőkről is gondoskod­nia kell. A versenyeken a csapat tag­jai egyenruhái öltenek. A ve­télkedők elméleti és gyakorlati részből állnak. A vajkaiak el­méleti felkészültsége különö­sen figyelemre méltónak bi­zonyult. . — Mi ennek a magyarázata? — kérdeztük Limbeek Ilonától. — Ehhez nagyban hozzájárul dr. Grochal körzeti orvos, a csapat előadója. Továbbá az, hogy Nagy Júlia, a csapat pa­rancsnoka feldolgozta a kérdé­sekre a válaszokat, és sokszo­rosítva átadta a csapat minden tagjának, hogy alaposan felké­szülhessünk a versenyre'. A ta­gok igen szorgalmasan tanul­tak. Könyveket, brosúrákat vesz elő. Ezekből a könyvekből sa­játítható el mindaz, amit egy egészségügyi csapat tagjának tudnia kell. A vajkai csapat tagjainak alapos felkészültsé­géről mi sem tanúskodik job­ban, mint az, hogy a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rást tavalyelőtt és tavaly ők képviselték a nyugat-szlovákiai kerület Bratislavában megren­dezett versenyén. — Hallhatnánk Dalamit a ke­rületi versenyről? Felcsillan a szeme, mert gon­dolatban máris messze jár. — Egy terepen meg kellett találnunk a „sebesülteket“, s el­sősegélyben kellett őket része­sítenünk, majd a „sebesüléstől“ függően az elszállítás helyes sürgősségi sorrendjét kellett megállapítani. A „sebesültek“ katonák voltak. Rendkívül érde­kesnek találtuk, hogy a kato­náknak olyan imitált sebeik voltak, mintha valódiak lenné­nek, még valamiilyen, a vér­hez hasonló folyadék is folyt belőlük. A munkánkat orvosok értékelték. A gyakorlati ver­senyen egy tréfás eseményben is volt részünk. Az egyik „sebesült“ katonát hiába keres­tük. Nem találtuk meg. Ké­sőbb kiderült, hogy elment sö­rözni. Egyébként a terepen min­denféle sebesüléssel találkoz­hattunk: vérzéssel, csonttörés­sel, áramütéssel stb. Az elmé­leti ismereteinkkel a kerületi versenyen is igen előgedettek voltak. A katonás fegyelmünk­kel is. A csapatnak a verse­nyen bizonyos szabályokhoz kell igazodnia, például rajok szerint kell sorakoznia. Továb­bá minden egyes tagnak konk­rét feladatai vannak. Meg van határozva, hogy ki viszi a zász­lót, ki a hordágyat, a táská­kat stb. Állítólag a kerületi versenyen ennek a követel­ménynek is mi tettünk a legin­kább elegei. Sajnos a felszere­lésünk már elavult. Pápay László, a Vöröskereszt járási titkára azonban megígérte, hogy a közeljövőben csapatunk új, korszerű felszerelést kap. Erre annál is inkább szükség van, mivel ebben az évben is mi képviseljük járásunkat a kerü­leti versenyen. Helytállásun­kért a Vöröskereszt Központi Minden versenyen részt vettem — mondja Limbeek Ilona. (Tóthpál Gyula felv.) Bizottságától emlékérmet kap­tunk, melyet nemrégen igen szép ünnepség keretében vet­tünk át a helyi nemzeti bizott­ságon. Az egészségügyi csapat mun­káját nem lehet elválasztani a Vöröskereszt helyi szervezeté­nek tevékenységétől. Ezzel kap­csolatban Ilonka néni így véle­kedik: A Vöröskereszt tevékenységé­nek községünkben igen gazdag hagyományai vannak, hiszen a szervezet még 1952-ben alakult. A csapat később 1958-ban jött létre. Versenyen is előszó ■ 1958-ban vettünk részt. Sza­momra ez a legemlékezetesebb verseny. Talán azért, mert az első volt. A jelenlegi felszer ülé­sünket is akkor kap'tuk. Szer­vezetünk rendszerint teljesíti a véradás tervét is. Főleg férfiak adnak vért. Részletesen beszél a szerve zet történetét elindító kezdeti évekről. Többek közt arról, hoigy 1957-ben és 1958-ban né­hány helyi asszony vett részt egészségügyi iskolázáson. Ez igen jól sikerült, s lendületet adott a további munkához. Ne­veket is megemlít. Egyebek közt Márton Gyula tanítóét, aki a szervezet első elnöke volt. Az egészségügyi csapat szere­pe nemcsak az, hogy versenye­ken vegyen részt. Tagjai első­sorban azért nem sajnálják az időt és a fáradságot a felké­szülésre, hogy ha kell, segíte­ni tudjanak az arra rászorulók­nak. — Megemlíthetne néhány konkrét példái a faluból? — Egyik alkalommal két vaj­kai kisfiú megfogott egy lesza­kadt villanydrótot. Csapatunk egyik tagja részesítette őket el­sősegélyben. Később az orvos megállapította, hogy életet mentett. Máskor egy mosás közben leforrázott asszonynak nyújtott elsősegélyt egyik ta­gunk, aki utólag orvosi dicsé­retben részesült. Jómagam töb­bek közt egy fiatalembert — aki körfűrésszel levágta az újját — mentettem meg az él- vérzéstől. Számos példát említ­hetnék még a falunkból, .ahol kötszerekkel, hordágyakkal, ru­hákkal és orvosi műszerekkel el­látott egészségügyi szobát is be­rendeztünk. A község első egészségügyi csapata. — Csapatunk minden tagja egyben tagja a helyi szervezet­nek is. Hideghély Ilona, a szer­vezet elnöke sokat törődik a csapattal is. A helyi szervezet­nek 110 tagja van. A község lakosainak száma 760. A szer­vezet tagjai közül már többen öregek, s így a rendezvénye­ken nem vesznek részt. A tag­sági illetékeket azért minden évben elküldik, hogy legalább így támogassanak bennünket. Mindahhoz, amit Limbeek Ilo­nától hallottam, aligha szüksé­ges megjegyzést fűzni. Befeje­zésül inkább Nagy Lászlónak, a vajkai Hnb elnökének sokat­mondó szavait idézném: — Községünkben az embere­ket bizonyos nyugalommal tölti el az, hogy tudják, ha netán valami történne, van kihez for­dulniuk. Az egészségügyi csapat tagjaira mindig számíthatnak. FÜLÖP IMRE A JÓ EREDMÉNYEK IS FOKOZHAT ÓK amelyeik már az újat, a romo kon úifáépült Drezdát jelképe­zik. Az új lakótelepekben csa­ládok tízezrei találtak otthon­ra. Űj színházak, filmszínházak, üzletek, utcák épültek és jelen­leg épül a drezdai földalatti. A drezdai építővállalatok ritka eredménnyel dicsekedhetnek: 120 lakásegységet 55 nap alatt építettek fel... kulcsátadásra készen. E lakások közül néhá­nyat személyesen is láttam. A minőségük? Elsőosztályú — mondták a lakók. Az építőipari munkák ésszerűsítése, az anyag­takarékosság, a gazdaságos munkaidőkihasználás és a gépe­sítés meghozta az eredményeket: a rekordokat. A vasútállomás mellett befejezés előtt áll a Prá­gai-utca építése. Az utca a má­sé persze a sikernek csupán az egyik oldala. Csaknem ilyen büszkék az üzem dolgozói arra is, hogy egy tojás előállítására 16,5 dkg takarmánykeverékre volt szükségük — 15 grammal kevesebbre a tervezettnél. Hasonlóan kedvező fordulat állt be a tojőstyúkok elhullása terén is, hiszen az elmúlt év során 3000 darabbal kevesebb állat pusztult el, mint az elő­ző évben. A sokoldalú fejlődés eredményeként 1 millió 280 ezer darab tojással teljesítették túl az évi tervet, s több mint 3 millió korona volt a tiszta haszon. A kiváló eredmények a dol­gozók bérezésében is érzékel­hetők. A tervezett 1603 korona helyett 1796 koronát fizettek ki havi átlagban. Aki részt vett az üzem értékelő közgyűlésén, az elhangzottakból megállapíthat­ta, hogy az eredmények mögött átgondolt szervező és irányító munka rejlik, mely a korszerű baromfitenyésztés legprogresz- szívebb tapasztalataira épül. A közel 60 főt, 75 százalékban nőt foglalkoztató üzem Szlovákiá­ban a legkisebb önköltséggel dolgozik, tehát a legolcsóbb to­jást termeli. Felmerülhet a kér­dés, hogy vajon fokozhatók-e még ezek az eredmények. Az üzem vezetői szerint igen. Ug­rásszerű fejlődést ugyan már nem lehet remélni, de még min­dig vannak olyan tartalékok, amelyek feltárásával és hasz­nosításával fokozható a terme­lés. E célt szolgálja a közgyűlé­sen előterjesztett komplex ész- szerűsítési program, a szocialis­ta kötelezettségvállalások és a versenymozgalom további kiszé­lesítése. HACSI ATTILA raszáról gyönyörű látvány nyí­lik majd a romokon újjáépült városra. Lesz itt csodálnivaló bőven. A délkeleti részen épül ki a Fu- őík-tér. Itt építenek feli egy ha­talmas kongresszusi palotát ós egy 100 méteres torony-lakóhá­zat is. A város északi részén, a Mária-híd mellett ugyancsak 100 méteres lakóházak emel­kednek majd. A felismerhetetlenségig meg­változott tehát a lebombázott Drezda arculata. Minden, ami itt újjáépült, a drezdai építésze­ket dicséri. Amit terveztek és felépítettek, nem csupán szem­re tetszetős és hatáskeltő, ha­nem valóban kiváló minőségű is. jan blaZej A Rimavská Sobota-I (rima­szombati) Szövetkezeti Barom­fitenyésztő Vállalat mindössze hét évvel ezelőtt kezdte meg működését. Az építés idején korszerűnek tartott „tojásgyár“ azonban ma már nem minden tekintetben felel meg a mo­dern termelés követelményei­nek. Az eltelt hét esztendő alatt háromszorosára emelkedett a termelés. Az elmúlt év során több mint 18 millió tojást ter­meltek, ami teljes mértékben fedezi a járás szükségleteit. Míg 1969-ben 181 tojást értek el egy-egy tojótól, az elmúlt év során ez a szám 254 darabra növekedett. A legszembetűnőbb fejlődést az elmúlt évben ér­ték el, amikor tojóként átlago­san 30 darab tojással emelke­dett a termelés. A termelés állandó növekedő­A turistakorzó a három nemzetközi szálloda mellett. v (A szerző felv.) Hz „európai Hirosima" Oj arca A Prágai utca

Next

/
Thumbnails
Contents