Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám, szombat

PÁRTMUNKA A HADSEREGBEN I A novemberi plémum határozatainak teljesítéséért • Az ideológiai nevelés 9 A kommunistáik példamutatása Néhány, a néphadseregben szolgáló párttaggal beszélget­tünk arról, hogyan gondoskodnak a novemberi plénum hatá­rozatainak teljesítéséről saját körülményeik közepette. Abban a katonai alakulatban, ahol LADISLAV KAMENSK9 párttag teljesít szolgálatot, már jó néhány éve kiváló eredményeket érnek el a harcászati és a politikai kiképzésben. Gujerk Odón: A7. UTAZÖ. Vallomások a szülőföldről GWERK ÖDÖN SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁRA — Mit tesznek azért, hogy gaz alakulat továbbra is meg­tartsa a harcászati és a politi­kai kiképzésben elért elsősége­ket? — A novemberi plénum hatá­rozatait a CSKP XIV. kongresz- szusa által kitűzött feladatok­kal összefüggésben értelmez­zük. Ezeket lebontottuk az egyes egységekre és a harcá­szati, valamint a politikai ki­képzési feladatokkal összefüg­gésben teljesítjük. Eddigi ta­pasztalatainkból indulunk ki, s emellett a szovjet hadsereg testvéralakulatainak a tapaszta­latait is átvesszük. Nagy gon­dot fordítanak valamennyi párt­tag munkastílusának és módsze­reinek a fejlesztésére. Nálunk is nagyszerűen bevált az a szovjet tapasztalat, hogy minél eredményesebben teljesítik a tagok a feladatokat, annál eredményesebb a tagok köré­ben végzett ideológiai és neve­lőmunka. Mindenekelőtt szeretnénk to­vább növelni tagjaink eszmei képzettségét. Az elsajátított is­mereteket a gyakorlatban is át kell vinni. A kommunisták egyik legfőbb feladata az, hogy e?:t az elvet tevékenységükkel megvalósítsák és másoknak is utat mutassanak. A párt vezető szerepének to­vábbi megszilárdítása az embe­rekkel való bánásmód javítása nélkül elképzelhetetlen. Több személyt megkérdeztünk: véle­ményük szerint mi szogáltatja a kiváló eredmények elérésé­nek alapját. A többség szerint a nevelők rendszeres tovább­képzésére van szükség. Egyre löbb a fiatal parancsnok, a pártba egyre több fiatal lép be. A pártszervezetnek azon kell munkálkodnia, hogy a fiatal kommunistákat bekapcsolja a konkrét feladatok teljesítésébe, hogy azok elsajátítsák a mar­xista—leninista világnézetet Arra is szükség van, hogy a fiatalok minél gyorsabban át­vegyék az idősebb párttagok ta­pasztalatait, minél tökéleteseb­ben elsajátítós/ik azokat a mód­szereket, amelyek a pártélet lenini elvek és normák szerint történő irányítására jellemzők. Szükséges, hogy a párttagokat a CSKP programja és alapsza­bályzata szellemében neveljék. Ahhoz, hogy a nevelőket jól nevelhessék, a parancsnokok­nak személyes példával kell előljárniuk. Igényeseknek és Az előző számhoz hasonlóan a lap mostani száma ts cikksorozat­ban számol be Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszerveze­teinek országszerte folyó taggyű­léseiről. A párt életbe lépteti a novemberi plénum határozatait gyűjtőcfmű blokkban a prágai vá­rosi, a berouni járási és a dél- morvaországi kerületi pártszerve­zet, illetve a prágai CKD-Sokolo- vo Mozdonygyár és a Chyné u Prahy-1 CSSZBSZ Efsz pártszerve­zete taggyűléseiről olvashatunk nagyon figyelemre méltó Írásokat. Ezek az írások jelzik: a pártalap szervezetek figyelme a CSKP KB novemberi ülésén megjelölt öt fő területre Irányul. A novemberi plénumra reagálnak A/, emberek kezdeményezése nem ismer határt (a bratislavai Slovnaft n. v. kö­telezettségvállalását és a többi vállalathoz, 111. (Izemhez intézett felhívását Ismertető írás), az . . . és mégis sikerült, az Emeljük a párt alapszervezeteinek akció­képességét, valamint a Fordítsunk nagyobb figyelmet a lakosságnak nyújtott szolgáltatásoknak c. írá­sok Is. Az új szám fontosabb pártpoliti­kai és -gazdasági cikkei közül a figyelmet A gazdasági propagan­da és agitáció néhány feladata, A csehszlovák politikai emigráció igazságosaknak kell lenniük. Ellenőrizniük kell a feladatok teljesítését. Érteniük kell a ne­veléshez és a káderek előké­szítéséhez, különösen a harcá­szati gyakorlatok terén. Nagy gondot fordítunk a nevelők to­vábbképzésére, főleg a fiatal parancsnokok nevelésének szentelünk figyelmet. Jó altisz­tekre, szakaszvezetőkre, műsza­kiakra és más szakemberekre van szükségünk. Minden pártta­got konkrét feladatokkal bí­zunk meg; ellenőriznünk kell és igényesen el kell bírálnunk, hogyan teliesítették a feladatai­kat. Ezt köveiően a tapasztala­tokat általánosítjuk, és egysé­geink legjobb katonáit példa- kém emlegetjük a többi előtt. A szocialista munkaverseny az igényes feladatok teljesítésé­nek fontos eszköze. Nagyon gyakran rendezünk rövid ver­senyeket. Ezek során vala­mennyi parancsnok meggyőződ­het arról, hogyan teljesítették a feladatokat. A szocialista munkaverseny, az elsőségért folytatott egészséges küzdelem jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy jó közösségek ala­kuljanak ki, és a közösségeken belül a harci tulajdonságok és erkölcsi jellemvonások is kifej­lődjenek. Munkánk további minőségi ja­vítása végett mindenekelőtt erő­sítenünk kell pártszervezetünk tevékenységét. Növelnünk kell a tagjainkkal szembeni igénye­ket. Azonkívül, hogy minden párttag konkrét feladatot kap, törődnünk kell a tagsági alap fejlesztésével. Ezért vezető be­osztású párttagjainktól a jövő­ben több politikai munkát vá­runk el. Fokozottabb figyelmet kell szentelnünk az elért ered­mények elemzésének, és a meg­szerzett jó tapasztalatok álta­lánosításának. LUDOVÍT SVITÜK párttaggal aktívaértekezleten találkoztunk, ahol a pártszervezetek munkája minőségi fejleszésének módsze­reiről beszélt. — A CSKP KB novemberi ple­náris ülésének anyagát tanul­mányozva elgondolkoztam afö­lött, hogyan lehetne tovább szi­lárdítani a párt ve/.ető szerepét, javítani a pármúnka hatékony­ságát, és a párt hatásának ér­vényesülését az élet vakimeny­nyi területén. helyzete korunk antikunimunizmu- sában (3. rész), valamint A bulse- vikok stratégiája és taktikája a szocialista forradalimi győzelmé­ért folytatott harcban |2. rész) c. cikkekre hívjuk fel fáz utóbbi tanulmány a pártoktatás közép­fokán a marxizmus—l«ninizmus alapjatt tanulmányozó hallgatók tananyaga). Kiemelkedik még a lap írásai közül A Szovjetunió segítsége né­pünk nemzeti felszabadító harcá­ban a második világháború utol­só évében c. tanulmány, Illetve a Háború utáni munkanélküliség Nyugaton c. konzultációs tamul- mány Is. A Testvérpártok életéből c. ro­vatban A nézetek, tettek és eljá­rás egysége címmel kommentárt olvashatunk a BKP és a CSKP testvéri együttműködéséről, továb­bá tanulságos cikket az első oroszországi forradalom 70. évfor­dulója (az 1905—J907. évi esemé­nyek) alkalmából, illetve egy-egy tanulságos cikket a Német Szocia­lista Egységpárt, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és az SZKP te­vékenységéről. Végezetül a lap minden olvasó­jának ajánljuk az Antikommuniz- mus és ideológiai harc c. könyv- ismertető figyelembe vételét. (kezes) A kritikai igényesség módsze rét a CSKP KB több plenáris Ülésén is kiemelték. A kritika és az önkritika továbbfejleszté­se az egyes helyeken előfordu­ló hibák és ellentétek megszün­tetésének fontos módszere, s nagy mértékben mobilizálja a párttagokat és a párton kívülie­ket a hibák és a hiányosságok eltávolítására. Ezért a jövőben nagy gondot fordítunk tagjaink aktivitásának és kezdeményező készségének a fejlesztésére. A pártszervezeteknek foglalkoz­niuk kell a passzív tagokkal. Kritikus szemmel kell értékel­nünk azt, amit elértünk, nép­szerűsítenünk mindazt, ami be­vált, egyben fel kell lépnünk a formalizmus ellen. A másik terület, ahol továb­bi minőségi fejlődést kell elér­nünk, a nevelés. A mi körülmé­nyeink közepette azt az első­rendű célt tartjuk szem előtt, hogy a párt irányvonalának szellemében jól képzett szakem­bereket neveljünk néphadsere­günkben a felelős tisztségek be­töltésére. Természetesein a törzskari pártszervezetnek kis­sé mások a feladatai, mert a szervezést irányító munka rend­szeres minőségi fejlesztésén kí­vül a nevelők továbbképzésével, a párt káderpolitikájának tel­jesítésével és más dolgokkal is törődnie kell. Az iskolai párt- szervezetek különleges felada­tok teljesítését végzik, amelyek föltételeit a diákság jellege és összetétele határozza meg. Ezeknek a szervezeteknek gon­dot kell fordítaniuk arra, hogy kialakítsák a szükséges politikai és erkölcsi tulajdonságokat és készségeket a csehszlovák nép­hadsereg leendő tisztjeiben és zászlósaiban. Megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoznunk azokkal a párttagokkal, akik a SZISZ-ben, a szakszervezetben vagy más tömegszervezetben fejtenek ki tevékenységet. Ezek különleges feladatokat kapnak. Minden kommunista konkrét feladatokat teljesíti. A pártta­goknak elsősorban azokat a feladatokat kell teljesíteniük, amelyeket a párt vezetősége és a hadsereg parancsnoksága tűz ki az adott iskolaévre. A CSKP KB novemberi plénu­ma kiemelte a pártgyűlések je lentőségét, hisz ezeken a párt­tagok választ kapnak azokra a kérdésekre, amelyek őket érin­tik és amelyekkel mindennapi életükben is találkoznak. Az utóbbi években sok fiatalt vettek fel a pártba. Javult a párt osztályösszetéitele. Foko­zott figyelmet kell szentelni a fiatal párttagok világnézeti ne­velésének és felkészítésének a párttisztségek betöltésére. Eb ben az irányban iskolai párt- szervezeteink fontos küldetést teljesítenek, hisz itt tömörül fiatal tag jelöl tjeinek és párt­tagjainak jelentős része. Támo­gatjuk a CSKP KB álláspontját, amely kimondja: a legjobb is­kola tagjelöltjeink számára a pártmunka magas színvonala, a tapasztalt párttagok személyes példaadása, elkötelezettségük a párthatározatok teljesítése és a párt katonai politikájának a megvalósítása terén. NEDOMA MIROSLAV alezredes, MODROCKY IMRICH alhadnagy Gwark Ödön Banská Stiavni ca-i festőművész egyike azok­nak, akik a spontán, ösztönös művészet helyett a tudatos, In ráló művészetet tartották he­lyesnek. A művész „kifejezés! ereje ... meggyőződésének ere jélől függ“ — vallotta. Ezért egész életében arra törekedett, hogy festészete szilárd gondo lati alapon álljon. Kezdetben budapesti tanára, Ballo E. hatása alatt az aka demista realizmus jegyében fest, de már ekkor megmutat­kozik portréin lélekábrázoló tehetsége. fivan Tabakovics arcképe, 1918-ból; llúgom, 1923 ból stb.) A nagybányai iskola Réti 1. irányításával áttér a szabadban való festésre. A Ma­gyar Tanácsköztársaságban va­ló részvételéért kitiltják Ma­gyarországról, ezért visszatér szülővárosába, elkeseredése azonban fokozatosan társada- lomgyűlöletté fajul. Ezt az idő szakot Európa kiilönbötő váro­saiban tanulásra fordítja; 1920- tól 1932-ig Prágában, Bécsben, Münchenben, Berlinben, Párizs­ban, Firenzében és Rómában ismerkedik a festészet titkai val. Arc- és tájképei kezdettől fogva túllépnek a semlegessé­gen. Kifejezési erejük az 1926- ban Spanyolországban megis­mert El Greco művel növek­szik. Útjairól visszatérve a hú­szas években a Szitno hegyvi déken töltött magányában már nem csak a természetben Iá tottat adja vissza, hanem azt is, amit benne érez. A világos és sötét színfoltok váltogatásá­val, dinamikus ecset kezeléssel és gazdagodó színskálával exr presszív hatást ér el. Ekkor ala­kul ki tájképein a sajátosan magasra helyezett látóhatár is. A hatalmas, dagadó földtöme­gek és a végtelen ég összekap­csolásával a természetnek a világűrhöz való viszonyára utal. Életszemléletének ez az első fontosabb állomása, főleg a so kát tanulmányozott orientális filozófia eredménye. Lassanként elhagyja pesszimizmusa, „hisz“ az életben, az univerzumban. Művészete az ember és a ter­mészet egységét, harmóniáját hirdeti. Akárcsak tájképei íHe­gyi szimfónia, 1924; Tavasz, Nyár, Ősz, 1925), figurális kom­pozíciói (Visszatérés a föld- anyába, 1928) is a természet mindenható erejét sugározzák. Néhány képének misztikus tar­talmával, kipattanó dinamizmu­sával és keleties dekorativizmu- sával a szecessziót gazdagítja. Gwerk eleinte a magyar fes­tők csoportjához csatlakozik, később azonban azonosul a szlovák képzőművészek céljai­val, amit így magyaráz: „szlo­vák földnek különös jellege van, melynek jegyeit minden itt élő művész magában hordoz­za“. Szülőföldje „vándorainak, bányászainak, dombjainak és mezeinek“ állít emléket. A húszas évek végén újra részt vesz a politikai munká- ban. Bekapcsolódik például a Sarló-mozgalomba. A nyugat­európai szocialista művészet és a szovjet irodalom hatására — saját politikai meggyőződéséből — a dolgozó, elnyomott osz­tályok pártfogója lesz. 1924— 1931 között festett arcképei a kapitalista rend proletárjának küzdelmes sorsát fejezik ki. Az árvái tájak — (Bányászf(ducs- ka, Hegyi kunyhók, Vizet hor­dó nő stb. — szintén társa­dalmi bírálatot tartalmaznak. Kancsót cipelő nő című ké­pe 1928-ból, hatalmas asszony- alakjával szimbolikus értelmet nyer, akárcsak a Gyaluló című kép munkásalakja is. Munka- nélküliség című képe ír. g k gazdasági válság kezdetén szü­letett. Mindhárom festményt - a kifinomult tájképekkel ellen­tétben — céltudatos nyers eiC jellemzi. A harmincas években folytat­ja szociális témájú képeinek sorát (Arvai mezők, Aratás, Vető, Munka nélkül stb.), de a tájképek túlsúlyba kerülne«, több a pasztell és feltűnő a mindent átütő optimizmusa, ki­egyensúlyozottsága. Ilyen nyu­galom árad például az ígéret földje, vagy az 0szó felhők cí­mű képekből, annak ellenére, hogy bennük a festő továbbra is a természet egységét dicsőí­ti. Gwerk 1932-ben belép a CSKP-ba. 1938-ban megnősül; a második világháború idején fe­leségével együtt részt vesz az illegális párttevékenységben és az SZNF-ben; a harcokban fe­lesége életét veszti. A művész 1945 után részben betegsége miatt, részben pedig azért, mert kizárólag szervező munkát végez, abbahagyja festői mun­kásságát. Művészetének „alapszövete az örök lét, az anyagmegmara­dás és az új fövő perspektívá­jának filozófiai eszméje“. L. GALY TAMARA Az új művelődési központ épülete Tornaiján Mengjelent a Pórtélét 3. száma

Next

/
Thumbnails
Contents