Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-15 / 39. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK A NEOKOLONIALIZMUS RÉGI FEGYVERE M adagaszkár, illetve hivatalos nevén a Malgas Köztársaság ritkán szerepel a napi eseményekben. A héten* azonban olyan drámai események játszódtak le a szigetország fővárosában, amelyek mindenképpen reá terelték a figyelmet. Fegyverek dördültek és kioltották az ország alig tíz napja hivatalban levő állam- és kormányfőjének, Richard Ratsimandravá- nak életét. Az elnökgyilkosság mindenütt súlyos bűntett — Ratsimandrava merénylői egy különleges gépesített rendőralakulat tagjai voltak. A magukat egy laktanyában elbarikádozó tettesek, illetve lázadó rendőrök ártalmatlanná tétele megtörtént, a kormányhű csapatok rendteremtő akciói során sokan életüket vesztették, a főváros élete visszatért normális medrébe, a hatalmat Giles Andriamazo vezetésével egy katonai kormányzótanács gyakorolja, de a rendkívüli intézkedések, az éjszakai kijárási tilalom és a hadiállapot érvényben maradtak. Ami Madagaszkáron történt, befejezett tény, természetesen a nyomozás folyik és az utolsó szót majd a katonai rögtönítélő bíróság mondja ki. A közvélemény számára érdekes, ki, miért és kit gyilkolt meg. Ezzel kapcsolatban pedig a gyökerek messzire nyúlnak. # Romantika nélkül A Malgas Köztársaság népének múltja és jelene egyáltalán nem olyan romantikus, mint azt valaha gróf Benyovszky Móric életrajzírói kiszínezték. Madagaszkár múltja kegyetlen gyarmati elnyomatás volt. A franciák a múlt század vége felé teljesen gyarmatukká tették Madagaszkárt, elűzték királynőjét és ezek után szabadon berendezkedhettek a monopolista társaságok. A szigetország népének időnkénti lázongását egyszerűen vérbe fojtották. Ez nemcsak azért sikerült nekik, mert kezükben volt a fegyveres hatalom, hanem azért is, mert a lakosság nem volt egységes. Valójában ma sem beszélhetünk egységes nemzetről, mert a maláj származású mal- gasok több mint húsz törzsből tevődnek össze. A vezető réteget a hovák (merinák) alkotják, képviselve vannak még más népek, mint a szakalavák, bantu négerek, Comore-szige- tiek stb. Az egyes törzsek között mindmáig gyakoriak az ellenséges összecsapások s ezt az egykori gyarmatosítók csakúgy kihasználták, mint az ötvenes és hatvanas években a francia neokolonialisták. Az 595 800 négyzetkilométer területű és 8 millió 300 ezer lakosú szigetország 1958-ban autonómiát kapott, majd 64 évi gyarmati uralom után 1960. június 26-án elnyerte függetlenségét. A Malgas Köztársaság függetlensége azonban csak látszólagos volt. Az elnöki s egyben teljhatalmat a francia gyarmatosítók bérence, Philibert Tsira- nana tartotta kezében. Tizenkét évi elnöklésének következménye volt, hogy Madagaszkár vajmi keveset fejlődött, mert a francia monopolista társaságok élősködtek rajta, elsősorban mezőgazdasági függvényként használták ki az országot. Másodszor Tsiranana és védnökei nagyon ügyeltek arra, hogy a malgas állam ne kerüljön kapcsolatba a szocialista országokkal, sem haladó politikát folytató más afrikai vagy ázsiai államokkal. így Madagaszkár „tökéletesen elszigetelődött“, aminek kárát különösen most érzi az ország népe. # A fordulat éve A bajok így érthetően tornyosultak, a belső feszültség egyre fokozódott. Tsiranana, aki egyébként a politikai intrika nagymestere volt, úgy próbálta elejét venni a robbanásnak, hogy a kormányelnöki tisztséget vezérkari főnökére, Gábriel Ramanantsoára ruházta át. Mint mondani szokás — ebben az esetben pozitív értelemben — „törököt fogott“. Ramanantsoa olyan politikai programot dolgozott ki, amely Madagaszkár népét elvezetné a szabad, fejlődő népek családjába, a teljes politikai és gazdasági függetlenség megvalósulását, a gyarmattartók kiszorulását eredményezné, s ami igen fontos, Madagaszkár kitörne a reá kényszerített elszigeteltségből. Ramanantsoa népszavazásra bocsátotta programját és a nép 96 százaléka 1972. október 8-án igent mondott rá, ami egyben Tsiranana elnök lemondatását is jelentette. í§ Üj utakon Ramanantsoa tábornok kormánya gyökeres reformok útjára lépett. Megtörtént a kapcsolatfelvétel a Szovjetunióval, az ország szovjet segítséget kap például egyik égető feladatának megoldásában — a hazai káderképzésben. A Malgas Köztársaság mindinkább eltávolodott Párizstól, amit az is bizonyít, hogy 1973-ban kilépett a frank-övezetből. Sőt, az ún. Afro—Malgas—Mauritiusi Szövetséggel is szakított és csatlakozott az Afrikai Egységszervezethez, amely a haladó afrikai államokat tömöríti, s amellyel Tsiranana enöksége idején szemben állott. A nemzeti és politikai egység megteremtése érdekében létrehozták a haladó pártokat tömörítő Malgas Szolidaritását Bizottságot. Tavaly ennek a szervezetnek a VII. kongresszusán jelentette ki Ratsimandrava akkori belügyminiszter, hogy a kormány politikája az egész nép érdekeit szolgálja. Fő céljai: a gazdasági elmaradottság megszüntetése, az életszínvonal emelése, az írástudatlanság felszámolása, hazai szakemberképzés. A kormány a békepolitika nemzetközi híveinek a soraiban tevékenykedett és felemelte szavát, amikor kitudódtak a közeli Diego Garcia bázisszigetté való kiépítésére szőtt amerikai tervek. Egyébként a kormány tisztában van vele, hogy az imperialisták Madagaszkárnak is nagy stratégiai jelentőséget tulajdonítanak. A megdöntött Tsiranana és a monopóliumok nem nézték jó szemmel a malgas állam új irányzatú kibontakozását és a kormány szándékait régi fegyverükkel, a tribalizmussal próbálták fékezni. A tribalizmus a modern Afrika átka — törzsi gyűlölködést jelent, amely megosztja a nemzet erőit. Ehhez még hozzájárult a szélsőbaloldali, maoista elemek gyakori garázdálkodása. A nehézségek halmozódtak, a feszültség fokozódott s decemberben ellenzéki erők merényletet kíséreltek meg Raminant- soa elnök ellen. Az ellenzék egyébként nyíltan az antikom- munizmus jelszavát tűzte zászlajára. Raminantsoa az intrikák tüzében lehetetlen helyzetbe került s az év elején kénytelen volt lemondani. Február 6-án belügyminiszterére. Richard Ratsimandvarára ruházta át az állam- és kormányelnöki hatalmat. A keménykezű katona nem engedett a reakció nyomásának, ezért gyilkolták meg a felbérelt különleges rendőralakulatok. Csak utasítás végrehajtói voltak: az igazi gyilkosok, a monopóliumok a háttérben húzódnak meg. L.L. A „szunyókáló" miniszterelnök Tokió — Miki Takeo miniszterelnököt több ízben rajta kapták már, hogy enyhén szólva, elaludt a parlament ülésén, illetve fontos bizottsági megbeszéléseken. Kollégái figyelmeztették az idős kormányfőt: mind gyakoribbá váló „szunyókálásaf< az ellenzéki pártok rosszallását válthatja ki. Minden eshetőségre felkészülve a konzervatív párt külön ügyeletest ültetett a miniszter- elnök mellé, azzal a feladattal, hogy ha szükséges, felébressze a bóbiskoló kormányfőt. Miki Takeo megszívlelte a bírálatot és újabban éberen figyeli a parlamenti szóváltásokat. Éberségének titka, hogy erős fekete kávékat iszik. így akarja elkerülni, hogy rajta maradjon a „bólogató Miki“ gúnynév. MAKARIOSZ; SOMOGYI SÁNDOR, a budapesti pártbizottság titkára és Szépvölgyi Zoltán, a budapesti tanács elnöke a pártbizottság székházában baráti beszélgetésen fogadta a Budapest felszabadulási ünnepségein részt vett szocialista fővárosok küldöttségeit. HENRY KISSINGER amerikai külügyminiszter közel-keleti útjáról hazautazóban Svájcban találkozik Pahlavi iráni sahhal, aki ott tölti téli szabadságát. OLOF PALME svéd miniszter- elnök fogadta Hans Dietrich- Gescher nyugatnémet külügyminisztert, aki egynapos hivatalos látogatáson Svédországban tartózkodik. KURT WALDHEIM ENSZ-főtitkár Szaúd-Arábiában tett kétnapos hivatalos látogatásának befejeztével Rijadból Abu Dlia- biba érkezett. Waldheim ma tovább utazik Katarba. SPANYOLORSZÁG „érdeklődést“ tanúsít 24 Phantom—4 típusú amerikai repülőgép, továbbá alkatrészek és berendezések vásárlása iránt, összesen 203 millió dollár értékben. JUAN PEREDA bolíviai belügyminiszter bejelentette, hogy az országban megszüntették a november 7-e óta tartó rendkívüli állapotot. BRAZÍLIÁBAN egy katonai bíróság elrendelte hat személy előzetes letartóztatását. Azzal vádolják őket, hogy illegális kommunista nyomdát és felforgató központokat rendeztek be, és ezekben nyomtatják a „Voz Operaria“-t, a betiltott kommunista párt illegális lapját. KALIFORNIA Oakland-egyete- me visszautasította Angéla Davis álláskérelmét, aki az urbanizáció kérdéseiről esti előadásokat akart tartani az egyetemen. A tanszék vezetője szerint a marxista tudós politikai meggyőződése, neme, és bőre színe miatt nem kapta meg az állást, melyet egy fehér bőrű jelöltnek ítéltek oda. CARLOS ALTAMIRANO, a Chilei Szocialista Párt főtitkára Havannába érkezett. A repülőtéren Raul Roa kubai külügyminiszter fogadta. MEXIKÓBAN a közeljövőben megtartja harmadik ülésszakát a chilei katonai junta bűn- cselekményeinek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság. Az ülést első ízben rendezik dél-amerikai országban, ahol jóval több anyagot lehet összegyűjteni a chilei fasiszták bűntényeiről. GILLES ANDRIAMAHAZO tábornok, a Malgas Köztársaság katonai kormányzótanácsának elnöke rádióbeszédben jelentette be, hogy az általa vezetett testület az elmúlt napok zavargásai nyomán betiltotta az ország összes politikai pártjait. A BRUNO KREISKY osztrák kancellár vezette Szocialista Internacionálé delegációja Tuniszból egynapos látogatásra Tripoliba, Líbia fővárosába utazott. A küldöttséget hír szerint fogadja Kadhafi líbiai államfő. A diktátor „veresége" Tokió — Tokió politikai és sajtókörökben Pák Csöng Hi elnök személyes v erőségek ént értékelik a Dél-Koreában megtartott „népszavazást“. Rámutatnak, hogy a szavazásra jogosultak több mint húsz százaléka bojkottálta a referendumot. Azok közül pedig, akik szavaztak, több mint húsz százalék Pák Csöng Hi diktátorelnök és alkotmánya ellen foglalt állást. Fokozza az ellenzék jelentőségét, hogy a referendum szigorú kormányellenőrzés mellett zajlott le és a rezsim vezetői lehetetlenné tették a lakosság valódi érzelmeinek bármilyen formában való kifejezésre juttatását. Ennek ellenére Szöulban, Dél-Korea fővárosában Pák Csöng Hi mindössze harmincöt százalékát kapta meg a szavazatoknak. A ciprusi gdröftt nem eiveziek tele a sziiet megosztásába (Folytatás az 1. oldalról) a szigetországban élő törökök egyoldalúan önálló szövetségi államot kiáltottak ki. A görög kormányfő hangsúlyozta, hogy kormánya fenntartja magának a jogot a hellenizmus érdekeinek védelmére. A török ciprióták lépése súlyosan veszélyezteti a Földközitenger keleti medencéjének békéjét és folytatását jelenti annak az Ankara sugallta politikának, ametly a fegyverekre támaszkodva Ciprus kettéosztását szorgalmazza. A kialakult helyzet ellenére Görögország nem tervez katonai intézkedéseket — mondotta Karamanlisz. Egy kormányszóvivő cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint riadókészültségbe helyezték a görög fegyveres erőket. Athénban bejelentették, hogy a ciprusi eseményekre való tekintettel elhalasztják Biciosz görög és Kissinger amerikai külügyminiszter vasárnapra Bonnba tervezett taflálkozóját. A GÖRÖG KOMMUNISTÁK ÁLLÁSFOGLALÁSA A Görög ’ Kommunista Párt Központi Bizottsága elítélte a ciprusi török közösségnek azt a lépését, hogy kikiáltotta a szigeten a török részállamot. Nyilatkozatában a párt központi bizottsága a nemzetközi jog, az ENSZ-közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban hozott határozatok megsértéseként jellemzi ezt a döntést. A kommunista párt — mondja a nyilatkozat — ebben a válságos pillanatban szükségesnek tartja, hogy sürgősen tájékoztassák a Biztonsági Tanácsot az esemé- nyekrőtl, és az ENSZ égisze alatt hívjanak össze nemzetközi értekezletet, amely megvitatná a kialakult helyzetet, és igazságos döntést hozna a ciprusi kérdésben. ANKARA TUDOTT A TERVRŐL? Ankara — Ankarai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a ciprusi török szövetségi állam kikiáltása a török kormány tudtával és beleegyezésével történt, és a hivatalos török álláspont további megmerevedését jelzi azt követően, hogy az amerikai kongresszus felfüggesztette a Törökországnak szánt katonai segély folyósítását. A kemény irányvonal hívei azt remélik, hogy ezzel a lépéssel megszilárdíthatják Törökország helyzetét a sziget jövőjéről folytatandó tárgyalásokon. Ankarai diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogy az önálló szövetségi állam kikiáltása meg fogja nehezíteni a Ford- kormányzatnak azokat az erőfeszítéseit, hogy az amerikai kongresszust rávegye a katonai segély felújítására. WASHINGTONI SAJNÁLKOZÁS Washington — Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy Ciprus török csapatok által megszállt területein önálló török szövetségi államot kiáltottak ki. A külügyminisztérium illetékesei érintkezésbe léptek a Je- í'uzsálemben tartózkodó Kissinger külügyminiszterrel és egyeztették vele a nyilatkozat szövegét. Eszerint a ciprusi törökök lépése „csökkentette az Egyesült Államok lehetőségeit a ciprusi válság megoldásának befolyására“. Az Egyesült Államok továbbra is egy szuverén független s területileg egységes ciprusi állam megteremtését szorgalmazza. Kissinger jeruzsálemi sajtóértekezletén kitért a ciprusi fejleményekre, hangsúlyozva, hogy Washington érdeke a két ciprusi fél visszavezetése a tárgyaló- asztalhoz. LONDON ÉS BONN IS HELYTELENÍT London — A brit kormány helyteleníti az önálló török ciprusi állam kikiáltását — jelentette ki a parlamentben Roy Hattarsley külügyi államminiszter. Mint elmondta, Rauf Denk- tas, a ciprusi török közösség vezetője a döntés megszületése előtt nem tájékoztatta a brit kormányt. A ciprusi törökök vezetőinek ez a lépése nem módosítja a brit kormány viszonyát a törvényes ciprusi kormány iránt és nem változtat azon sem, hogy Nagy-Britannia továbbra is tartja magát az 1959- es szerződésben vállalt kötelezettségeihez — mondotta a külügyi államminiszter. Bonn — A ciprusi török állam kikiáltásáról nem tesz közzé külön állásfoglalást a nyugatnémet kormány. Bonn a közös piaci partnerokkal közösen nyilatkozatban rögzíti álláspontját. A nyugatnémet lapok véglegesnek könyvelik el a sziget- ország kettészakadását. A Süddeutsche Zeitung szerint most már érthető, miért zárkózott el Ankara attól, hogy tárgyaljon Kissingerrel. Előbb kész tényeket akart teremteni és ki akarta kényszeríteni ciprusi politikájának elfogadását“. FORD: ÁLLJON HELYRE A BIZALOM KOALÍCIÓJA A FEHÉR HÁZ ÉS A KONGRESSZUS KÖZÖTT New York — Gerald Ford amerikai elnök felhívással fordult a demokrata párti többségű kongresszushoz, hogy állítsa helyre a nemzetközi kérdések megítélésében a republikánus Fehér Ház és a kongresszus között az összhangot. Ford elnök nyilatkozatát azon a díszvacsorán mondotta, melyet Nelson Rockefeller alelnök tiszteletére rendezett New Yorkban. Ford megállapította, hogy a kongresszus néhány lépésével komolyan veszélyezteti az amerikai kormány külpolitikájának eredményességét. Az elnök a „bizalom koalíciójának“, létrehozását sürgette a Fehér Ház és a kongresszus között. „Soha nem volt nagyobb szükség céltudatos amerikai politikára és vezetésre és ez hazai egység nélkül elérhetetlen“. Önmagunkon ütött sebként jellemezte a kongresszusnak azt a döntését, amellyel Ciprus el- özönlése miatt megtiltotta Törökország amerikai katonai segélyezésének folytatását. Felvetődik az a kérdés, hogy miféle szövetségesek vagyunk ml, amikor saját szövetségeseinket szigorúbban büntetjük, mint ellenségeinket? — mondotta. Ezután a kereskedelmi törvényhez kapcsolt korlátozásokat említette, amelyek megfosztották az OPEC-országokat a vámkedvezményektől függetlenül attól, hogy részt vettek ® az olajembargóban vagy sem. Az elsők a „bizalom koalíciójának“ létrehozására buzdította a törvényhozásit. „Nem tudom elhinni, hogy eltávolodtunk volna a pártokon felüli külpolitika hagyományos rendszerétől. Nem tudom elhinni, hogy köny- nyebbó vált volna a tárgyalás külföldi ellenfelekkel és szövetségesekkel, mint az USA kongresszusával“ — mondotta. Ford bejelentette, hogy Rockefellert nevezi ki a belpolitikai tanács alelnökévé. A Ford elnök vezetésével működő tanácsnak az a feladata, hogy koordinálja a szövetségi kormány különböző szervei által hozott belpolitikai — elsősorban gazdasági — Intézkedéseket, ,_j
