Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám, kedd

ELŐRELÉPTEK Nemzetközi feladat A vasúti kocsik önműködő kapcsoló berendezeseineic a /ejlesz- tése nemzetközi jeladat. A jeladat teljesítésében részt vesz a trnavai Vasúti javítóműhely- és Gépgyár kutatóosztálya is. Ké­pünkön: A vasúti tehervagonok átalakítása. (Felvétel: L. Gresner — CSTK] á főváros levegője A központi piac térségében a legnagyobb a szennye« zettség • A motorizmus káros hatása Aki a Prágából a benešovi Járáson keresztül Tábor felé tart, nemcsak a természet szépségében, hanem a kauapiš- téi kastélyban és a Český Sternberk-i várban is gyönyör­ködhet. A múlt emlékei mellett a benešovi járásban a felsza­badulás után épült gyárak, óvo­dák, üzletek, lakóházak egész sora található. A falvak, váro­sok arculata megváltozott, úgyannyira, hogy az idegenből visszatérő alig ismer rá. A 30 éves fejlődés nemcsak az élet- körülményen, hanem az embe­rek gondolkodásában is mély nyomot hagyott. Az idősebbek és a fiatalok jól tudják, első­sorban felszabadítóinknak kö­szönhetjük, hogy élelünk így megváltozott. Szépülnek, gazdagodnak A járásban a nemzeti bizott­ságok igen nagy gondot fordí­tanak a választási program tel­jesítésére és az életkörnyezet megváltoztatására. Tavaly pl. 995 lakás készült el, a területi átszervezés óta pedig összesen 6500 lakás. Míg 1961-ben 30, tavaly már 43 óvoda volt a já­rásban. A Jednota fogyasztási szövetkezet, amely fennállásá­nak 20. évfordulóját ünnepli, nagy lépést tett meg a fejlődés útján. Míg kezdetben csak 12 elárusítóhellyel, addig tavaly már 367 üzlettel és 285 közét­keztetési létesítménnyel rendel­kezett. A városok és falvak fejleszté­sében a lakosság és az üze­mek dolgozói is kiveszik részü­ket. A SZISZ-tagok például a múlt évi kötelezettségvállalásu­kat !50 százalékra teljesítették. A mintegy ezer lakosú Vrcho- tovy Janovice község lakosai tavaly mintegy 600 000 korona értékkel teljesítették túl vá­lasztási programúkat. Struha- fovban kilenc hónap alatt ké­szült el a művelődési otthon, így sorolhatnánk tovább az el­ért és dicséretre méltó eredmé­nyeket. A járás dolgozói hazánk fel szabadításának 30. évfordulóját méltó kötelezettségvállalással köszöntik. A Potraviny vállalat dolgozói azt ígérik, hogy az el­ső fél évben a kis- és nagyke­reskedelmi forgalom túlteljesí­tése mellett 300 liter üzem­anyagot, 10 000 korona értékű Villanyáramot takarítanak meg és különböző brigádmunkákon Vesznek részt. Cél a terv túlteljesítése A felszabadulás óta az ipari termelés is megnövekedett. A vlašimi Mlaniské Gépgyárat korszerűsítették és kibővítet­ték, s ezáltal termelésének ská­lája is kiszélesült. Ez a gyár az idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Valamikor az üzem elődjében, a prágai Žiž­kov negyedben mintegy 40 munkás vadász- és gyalogsági töltényeket készített. A mun­kások keserves körülmények között dolgoztak, hét-nyolc év alatt egészségileg teljesen tönk­rementek. A részvénytársaság nyeresége ezzel szemben egyre növekedett. Míg pl. 1876-ban a 8000 részvényre 4,5 százalékos nyereséget fizettek ki, addig 1922-ben már 50 százalékot. A gyár Prágából való kite­lepítése sem hozott változást. Az államosítás, de főleg 1948 februárja az, amelyre a dolgo­zók ma is szeretettel emlékez­nek. Büszkék arra, hogy a né­pi milícia egysége az elsők kö­zött alakult meg gyárukban. A háború befejezése lehetővé tette, hogy áttérjenek a békés termelésre. Ott voltak a mező- gazdaság szocializálásánál is. Hazánkban ilt alakult meg az első gépjavító brigád. A gyár dolgozói 1950-ben egy műsza­kot dolgoztak le azért, hogy traktort vehesssenek a strecho- vái szövetkezednek A Sellier Bellot védjegyet ma világszerte jól ismerik. Gyártmányaik nélkülözhetetle­nek az élelmiszeriparban is. Szorosan együttműködnek a kutatóintézetekkel. Hazánk fel- szabadulásának 30., a gyár fennállásának 150. évfordulója tiszteletére kötelezettségválla­lásukban azt ígérik, hogy az idén terven felül 25 millió ko­rona értékű árut termelnek. Hasonló ígéretet tett a Tynec nad Sázavou-i Jawa és Metaz, a voticei Tesla és Kavalier, va­lamint a benesovi CKD üzem is. Előtérben a társulások Bár a járásban az ipari ter­melés lényeges, nem lebecsü­lendő a mezőgazdaság ered­ménye sem. Míg pl. 1961-ben a járásban 18 353 tonna búzát ta­karítottak be, addig 1973-ben már 48 343 tonnát. Árpából az 1961-es évi 13 971 tonnával szemben 1973-ban 51 986 tonnát termeltek. Az állattenyésztésben egyre nagyobb teret hódít az integ­ráció. Az első mezőgazdasági társulás keretében létrejött ba­romfitelepről már 1968-ban 5,5 millió tojást adtak a közellá­tásnak. Ezen a példán okulva a járásban ösz- szesen 5 mező- gazdasági társu­lás jött létre. Az elért ered­mények dicsé­retre méltóak. A zdislavicei sertéstelepen, azaz húsgyár- ban Jozef Dávid üzemvezető, Vladimír Krása és Jozef Kötő gondozók 3000 sertést gondoz­nak. Az előhiz- Ialást is beszá­mítva tavaly 0,51 kg-os napi súlygyarapo­dást értek el. Egy gondozó 1974-ben 1 mil­lió 460 000 ko­rona értéket termelt ki. Csupán né­hány kiragadott példával pró­báltam érzékel­tetni a benesovi járásban tapasz­talt fejlődést. A kötelezettség­vállalások azt jelzik, hogy az idén még szebb és jobb eredmé­nyeket akarnak elérni. NÉMETH JÁNOS (CSTK) — Bratislava köz­pontjában egy esztendő napjai­nak 40 százalékában az enge­délyezettnél nagyobb a levegő szennyezettsége. Kétszer na­gyobb, mint a peremnegyedek­ben. A városba évente 80 000 tonna gáznemfi és szilárd szeny- nyező anyag hull, s a szeny- nyezettséget évről évre növeli a motoros járművek kipufogó gáza. A műszaki fejlődésnek ezt a negatívumát a vegyipar is nö­velte. Tény, hogy az SZSZK fővárosa éppen a vegyipar ré­vén vált Csehszlovákia egyik legnagyobb ipari központjává, de ezzel együtt járt a légszeny- nyezettség növekedése is, amit súlyosbít a hőerőművek, a hő­termelő üzemek, valamint a háztartási fűtőtestek által oko­zott szennyezés is. A bratislavai Hidrometeoro- lógiai Intézet mérései szerint a kéndioxid koncentrációja a központi piac térségében a legnagyobb, de jelentősen szennyezett a Kollba térsége is, jóllehet 150 méterrel magasab­ban fekszik, mint a város. En­nek oka elsősorban a szélmoz­gás. A legtisztább terület az északi rész, s éppen ezért ide összpontosítják a lakásépítke­zést is. A levegő gázos szennyeződé­sét jelentősen növeli a moto­rizmus hatékony fejlődése, ami ilyen szempontból távlatilag a legnagyobb veszélyt jelenti. A városban igen sok keresztező* dés már elavult, s éppen ezért járművekkel túlzsúfolt. A kive­zető utak, de a keskeny utcák is széndioxiddal és egyéb mér­gező gázokkal szennyezettek. Míg a motorízmus káros ha* tása ez ideig megoldatlan, több olyan intézkedést hoztak, amely a levegő tisztaságának a vé­delmét szolgálja. A bratislavai hőerőművek többsége például már áttért a mazutfűtésre, és fokozatosan átépítik az egész város hőellátási rendszerét is. Ez jelentősen csökkentette a szennyeződést, s a légtérbe tá-* vozó szilárd szennyező anya­gok aránya jelenleg csak az évi mennyiség 10 százaléka. A helyzet javulásához hozzájárul a zöldövezetek létesítése, a gépkocsik kitiltása a régi vá­rosrészből, amit további hason­ló intézkedések követnek. In* lenzíven foglalkoznak azzal is, hogy miképpen lehet megaka* dályozni a vegyipar légszennye* ző hatását. A veszélyes kon* centrációt megakadályozandó a Hidrometeorológiai Intézet a Higiéniai Kutatóintézettel és a Városi Higiéniai Állomással rendszeresen méri a levegő ősz» szetételét. A blatnické! Gépgyár 03-as üzeme re-«dsz£ré­sén teljesíti a tervet. Felvételünkön: František Šach, a K—30-as automata gép szerelése köz­ben. A közösségi ember Kommunisták a nemzeti bizottságokba;!! @ A párt novemberi plémumálnáik útmutatása N emzeti bizottságaink, mint az ál­lamhatalom közigazgatási szer­vei — jó gazda módjára — a múlt év végéig országszerte megtartották járást konferenciáikat. Ezeken a tartalmas összejöveteleken a nép bizalmából tisztségbe került képviselők érdemben foglalkoztak járásuk fejlesztésének, az életkörnyezet állandó javításának és a közügyek rugalmasabb intézésének, a szocialista törvényesség megtartásának sokoldalú kérdéseivel. Népképviseleti szerveink pártalapszervezetei most az értékelő taggyűlések folyamán, arról készítenek számvetést, hogy a nemzeti bizottságok kommunista képviselői és dolgozói működési területükön milyen mértékben járultak hozzá az eredmé­nyek eléréséhez, hogyan teljesítették az alapszervezet által számukra kije­lölt pártfeladatukat. Ondrejka Gyula túljutott már az ötö­dik ikszem. Életének csaknem a felét a közügyek intézése kötötte le. Mégis váratlanul érte a kérdés. Ujjaival mély barázdákat szánt fehéren csillogó hajá­ban, hogy a gyorsan elszálló két és fél évtized alkotómunkájának eredmé­nyeit összegezze. Igen ám, de tevékenységének melyik mozzanatával kezdje? A jelenlegi be­osztásával kapcsolatos feladatairól be­széljen? Hiszen ő csak „beosztott“ a Levicei (Lévai) Jnb káder- és személy­zeti osztályán! Persze vannak válasz­tott funkciót viselők, mások megbíza­tás alapján végzik munkájukat. Ezért most pártszinten kell megközelíteni a kérdést, ahol nincsenek és nem lehet­nek felesleges emberek. Feladatköréhez most a képviselők, a funkcionáriusok- és a nemzeti bizottsá­gok apparátusában dolgozók politikai­szakmai oktatásának megszervezése tar­tozik Ennek a teendőnek az ellátása a hivatali beosztáson túl sok türelmet, szakmai jártasságot és elvi elkötele­zettségeit követel. Nem mindegy, hogy a nemzeti bizottság képviselői, dolgo­zói hogyan teljesítik feladatukat, mi­képpen alkalmazzák helyi viszonyaikra az országos-társadami elképzeléseket. Az osztályérdek tiszteletben tartása na­gyon fontos szempont, ám a szocia­lista törvényesség érvényesítése sem le­het másodrangú kérdés. Fontos ezt hangsúlyozni, oktatni azért is, mert az állam és a társadalom állapotát csak­is együtt, egymással kölcsönhatásban szabad és kell vizsgálni. A CSKP KB múlt évi novemberi ülé­sén is behatóan foglalkozott a káderek nevelésének kérdéseivel. „Az új felada­tok — hangsúlyozza a határozat — fokozottabb igényeket támasztanak a politikai és a szakmai jelkészültség, az erkölcsi sajátosságok és a személyi pél­damutatás iránt. Főleg a vezető beosz­tású dolgozóktól megköveteli, hogy a jeladatok teljesítését és a felmerült kérdések megoldását öntevékeny mó­don, kellő határozottsággal és pártos felelősségtudattal közelítsék meg“. Mindezen túl a párt elvái'ja, hogy a nemzeti bizottságokban dolgozó kom­munisták minél több polgárt vonjanak be a közügyek intézésébe, irányításába, mert csak a szocialista demokrácia megszilárdításával tudnak sikeres har­colt vívni a kispolgári nézetek terjedé­se és a társadalomellenes jelenségek, a közösség rovására történő meggaz­dagodás ellen. Ondrejka elvtárs gazdag pulitikai- szakmai ismerete az oktatás területén is gyümölcsözően kamatozik. A járás nemzeti bizottságai feladatkörükhöz méltó szinten érvényesítik a párt XIV. kongresszusának határozatát, ami a sze­mélyzeti munkának is egyik fokmérő­je. — A huszonöt esztendőből — vallja magáról — tíz évet a Hubüííovói (Sze- tei) Hnb-n töltöttem. A volt körjegyző­ségek felszámolása után, az ötvenes évek kezdetén a IX. pártkongresszus irányelveinek teljesítése volt a legfőbb feladatunk. A falu szocialista átépítésé­vel szinte egyidőbeu nagy tömegszerve­ző nevelőmunkába kezdtünk. A lakosság hathatós támogatásával, a Viszolajszky- ház átalakításával 300 személy befo­gadására alkalmas, beépített színpad­dal ellátott kultúrotthont létesítettünk. 1957-ben a villany is kigyúlt ebben a várostól távol eső Ipoly menti falu­ban. Ezek a vívmányok jelentős segít­séget nyújtottak a társadalmi feladatok teljesítéséhez: A titkári minőségben dolgozó képvi­selő mindenre kiterjedő, pontos mun­kájára a jnb-n is felfigyeltek, a te­rületi átszervezés idején — 1960-ban — a szervezési osztályra került. Nincs a járásnak olyan községe, ahol nem is­mernék, hiszen minden alkalmas ide­jét a nép között, fontos határozatokat hozó értekezleteken, gyűléseken töltöt-. te. A falu problémáit jól ismerő dolgo* zó főleg azzal vívta ki tekintélyét mű­ködési körzetében, hogy a meggyőző szó erejével mindig bátran síkraszállt a társadalmi érdekekért, a hivatali megbízatásán túl is nagyobb terheket vállalt magára. Jelenleg, a káder- és személyzeti ősz* tályon betöltött tisztségén, kívül, a já* rási pártbizottság aktivistájaként iá megelégedésre tölti be pártmegbízatá* sál. Ezen a poszton igényesebb e a munka? — A kötelesség nem sorolható osz­tályokba — válaszolta — természetesen hovatovább mindig igényesebb, mert ezt a kor szelleme és a fejlődés üteme így követeli. A politikai munkában most különösképpen az a fontos, hogy a kommunisták és a pártonkívüli dolgo­zók minden erejét népgazdasági tér-* vünk feladatainak teljesítésére összpon­tosítsuk. Az efsz-ekben ez a talaj jobb kihasználását, a korszerű termelési fo­lyamatok bevezetését, a takarékosabb gazdálkodást és a munkafegyelem to­vábbi szilárdítását, közigazgatási terü­leten pedig a választási program és az állampolgári feladatok rugalmasabb tel­jesítését követeli meg. Ezek a teendők a párt gazdaság-politikájából erednekj síkraszállni értük valamennyiünk társa­dalmi kötelessége. Ondrejka Gyula elvtársat a társadal­mi és a pártmunka formálta közösségi emberré, akit szilárd osztályöntudaita, ebből táplálkozó életszemlélete kísért végig huszonöt éves érdemdús munkás­ságában. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents