Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám, kedd

VllASZ OLVASÓINKNAK

SZÜLÉSI SEGÉLY

Nyár jeligére: Mivel főiskolai tanulmányai alatt az 1957/102 sz. hirdetmény értelmében a betegbiztosítás szempontjából biztosítottnak számít, teljesíti majd a gyermek megszületése előtti két évben előírt 270 biztosított nap feltételét. A főiskolán, ahol tanul, igényelheti az egyszeri 2000 korona összegű születési segélyt és mivel tanulmányai alatt szociális ösztöndíjat kapott, ezt a szülési szabadság megkezdése (4 hét a szülés várható időpontja előtt (utáni naptári hónap 1. napjától számítva még két hónap idejére tovább folyósítják és ezen idő eltelte után a szülési szabadság összesen 26 hetére a szociális ösztöndíj összegének megfelelő szülési segélyt igényelhet (naptári napokra számított összegben).

Mivel ön és férje is még főiskolások, mindkettőjüket szüleik tartják el, ezért a szülök továbbra is jogosultak Önökre családi pótlékot kapni (feltehetően az ön szülei a kisunoká- ra is). Internátusi elhelyezés iránt is folyamodhat, de jogigénye erre terhességével még nem keletkezett.

Ha édesanyja vállalná (ténylegesen nem hivatalos határozat alapján (a gyermekről való gondoskodást, nem keletkezne igénye sem fizetett szülési szabadságra, sem gyermekgondozási segélyre. Ezt az időt a nyugdíjbiztosítás szempontjából sem lehetne nála beszámítani

J. L.: A szülési pénzsegélyre (26 hét) igénye van a volt munkaadó vállalatával szemben annak az anyának is, aki teljesíti a szülés előtti két évben a 270 biztosított nap feltételét, és szülési szabadságát a szülés várható időpontja előtti 4 héten belül kezdi meg (a munkaviszony megszűnte utáni 6 havi védelmi időn belül). Ha felesége munkaviszonya tényleg 1974. május 24-én szűnt meg, a hathavi védelmi idő

1974. nov. 24-én járt le, és mivel a szülés előtti 4 héttel korábban, azaz 1974. nov. 11-én kellett volna a 26 hetes szülési szabadságát megkezdenie, igénye van 1974. nov. 11-től a volt munkaadó vállalat KNP bizottságával szemben 26 héten őt fizetett szülési szabadságra, a 2000 korona egyszeri szülési segélyre is, ha azt nem merítette ön saját betegbiztosításából. Az igényt az előírt nyomtatványon kell érvényesíteni. Eeetleges félreértés esetében forduljanak az Okresná správa nemocenského poistenia, Galanta hivatalához. Az igény egy éven belül évül el.

K. L.: Az eddigi magyarázatok szerint az állandó intézeti elhelyezés esetében a további gyermekről való gondoskodás feltételét nem teljesítené és így nem lenne igénye a meghosszabbított szülési szabadság alatt gyermekgondozási segélyre.

K. B.: A munkatörvénykönyv 147. §-ának 2. bek. értelmében a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságról való visszatérése után a munkaadó vállalat köteles lesz önt lehetőleg ugyanarra a munkahelyre beosztani, ha ez nem lenne lehetséges, akkor munkaszerződésének, de legalábbis a minősítésének megfelelő munkára beosztani. Közbejött újabb terhessége nem lehet akadály. A fizetett szülési szabadságra — ha újból munkába állna — valószínűleg nem lenne igénye, mert a szülés időpontjáig nem teljesítené a szülés előtti utolsó két év alatti 270 biztosított nap feltételét. így a gyermek megszületésétől gyermekgondozási segélyt igényelhet (ha munkaviszonyban lesz, a KNP- től, ha már nem, a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályától).

KÜLÖINBÖZÖ ÜGYEIK BEIM

J. S.: Az 1964-ben történt halálos üzemi balesetből eredően

10 év után a kérdéses munkaadó vállalat elévülési kifogást emelhet, ezért semmiféle igényt eredményesen a bíróságon érvényesíteni nem lehet.

Az elévülési határidő már az akkor érvényes előírások értelmében is egy év volt attól az időponttól számítva, hogy a károsult (hátramaradt családtagja) tudomást szerzett a kárról és arról, ki okozta.

K. V.: Az 1973. február 23-án a köztársasági elnök által kihirdetett közkegyelem (amnesztia) még abban az esetben sem vonatkozik a büntetőtörvénykönyv 213. §-ának 1. bekezdésé e (kiskorú gyermekek eltartásának akár hanyagságból való elmulasztása), ha a tettes először állt a bíróság előtt. Egyébként a Btk 214. §-a értelmében, ha az ilyen cselekményt elkövető tettes még az ítélethirdetés előtt kifizette adósságát, nem esik büntetés alá —, hacsak a tartási kötelezettség elmulasztása nem oko zott tartós, kedvezőtlen következményeket. Ez a kivétel az ún. „hatékony megbánás“ esete (účinná Tútosť), amellyel a tettes legkésőbb az 1. fokú járás bíróság, vagy városi bíróság ítélethirdetése előtt élhet.

V. GY.: A ČSAD hivatalos ár jegyzéke szerint az autóbusz egyszerű viteldíja 1—4 km tá volságra 1 korona (50 °/o engedmény esetében 0,50 korona, 30 °/o engedmény esetében is

0,50 korona), 5—7 km távolságra 2, 1 ill. 1,50 korona. Ajánljuk, hogy a hnb képviselőjük a ČSAD-val közösen vizsgálják felül a kérdéses szakaszon a menetdíj helyességét.

VAGYONJOGI ÜGYEIK BEIN

X. I.: A hnb házhelyet juttatott önnek személyi használatba és a község lélekszámára való tekintettel hat koronát írt elő térítés címén négyzetméterenként. Az 1969/47. sz. hirdetmény szerint a kérdéses ár maximális, tehát elvben lehetne alacsonyabb összegű is. Nézetünk szerint a házhelynél elsősorban annak fekvése jelenti az értéket. A föld minőségének feljavítása az építkezés befejezése után már az Ön dolga lesz. A gyakorlat szerint a hnb-k, tekintettel a maximális árak viszonylag alacsonyan megállapított összegére, általában a legmagasabb megengedett összeget S7ővr>,'!;''7ák.

B. ].: A megosztottan használt közös udvaron a szomszéd WC- je és szalmakazla árnyékot vet az ön kertjére és ott ezért nem terem semmi. A hnb-n tett panasza eredménytelen maradt. Kérdi, hova fordulhatna kérelmével. Az építkezési szabályok szerint a község beépítési tervével összhangban a kisebb építményeket — ilyennek számít a WC is —, a telek határvonalán is el lehet helyezni. Kisebb háztáji gazdaság esetében számolni kell a szalmakazallal is. Ezek alapján nem lehet állítani, hogy szomszédja szándékosan aránytalanul nagy kárt okoz önnek. Elvben joga volna a járásbíróságon keresetet beadni és kérni, hogy az aránytalan beavatkozás és károkozás miatt a bíróság ítéletben kötelezze a szomszédját a WC és a szalmakazal áthelyezésére, hogy ön ne károsodjék. Nézetünk szerint nehezen számíthatna arra, hogy a bíróság ön számára kedvező ítéletet hozzon. A bíróság helyi szemle és a hnb álláspontjának kikérése után döntene.

R. M.: Az albérletből származó bevétel után a lakosság bevételeinek megadóztatásáról szóló 1961/141 sz. törvény szerint kell adót fizetni. Mivel kiadásairól részletes elszámolást nem vezet, az említett törvény 1961/146 sz. végrehajtási rendeletének 19. pontja értelmében a bruttó-inkasszó kétharmadát lehet költségátalány címén leszámítani és csupán csak a maradék összeg esik adó alá. Ez az ön esetében mintegy 1800 korona összegű évi tiszta bevételnek felelne meg, amely összeg után az adó 5 %, tehát 90 korona lenne.

Mivel az adóalap kisebb 3000 koronánál és albérletből származik, a törvény 15 §-a értelmében elég kétévenként adóvallomást beadni. Adóvallomást egyébként az elmúlt év eredménye alapján január 31-ig kell beadni, és az adót legkésőbb a folyó év július 31-ig kell befizetni. Dr. F. J.

ELTŰNT KULTÚRÁK NYOMÁBAN

Több mint kétezer esztendeje született a legenda az Atlantiszról, arról a földrészről, amel/ állítólag eltűnt a tenger mélyén. Ma már az Atlantisz általános fogalom. Erről beszélünk mindig, amikor régészek a víz alatt emberi civilizáció nyomaira bukkannak. Az egyik ilyen atlantiszt a Kaspi-tenger mélyén találták, 100 kilométerre délre Bakutól.

Azerbajdzsánt a régi időkben karavánok járták. A karavánutat egyik oldalról a Kaspi-tenger, a másik oldalról a Kaukázus hegyláncai fogták közre. A tudósok ezt a területet az Európa és Ázsia történelmébe vezető „kapunak“ nevezték el. Éppen itt, Azerbajdzsán területén találkoztak nemegyszer különböző kultúrák, nyelvcsoportok és vallások, itt kereszteződtek kereskedelmi és hadiutak. Mindezt a tudósok a Kaukázus hegyeiben talált számos régészeti lelet alapján állapították meg. Az út másik oldalát — a Kaspi-tengert — eddig kevéssé kutatták fel.

A Kaspl-tenger mélyén levő „atlantisz“ létének gondolatát az azerbajdzsáni történeti múzeum régészei vetették fel néhány évvel ezelőtt. A tudósok így okoskodtak: az ősi kara- vánút a Kaukázusontúl legnagyobb folyójának, a Kúrának torkolatvidékéhez vezet, ugyanis vezet a hegyekből és Azerbajdzsán egykori fővárosából, Sehamiból is egy karavánút. A két út kereszteződésénél valamikor több település állt, Gustaszfi, Mahndabad és Mugany, amelyeket Sírváni ókori író és történész is említ. Később ezeket a városokat Tamerlán hordái kifosztották és felgyújtották. De hol vannak a romok, a települések maradványai? Sehol sem találni őket.

A történelem folyamán a Kaspi-tengernek több mint 70 neve volt — hívták Kazár-, Hvalini- stb. tónak. Fennmaradt igen sok térkép is, amelyeken fel vannak tüntetve a természetes partvonalak. Az egyiken például a Volga mintegy 500 kilométerrel délebbre folyik be a Kaspi-tenger- be, mint ahol a folyó mai torkolata van. Egy másikon viszont az Amu-Darja és a Szir-Darja nem az Arai-tóba, hanem a Kaspi-tengerbe ömlik, s emellett az Aral-tó nem szerepel a térképen. És végül egykori hajósok naplóikban beszámolnak „csodákról“: szigetekről, amelyeket saját szemükkel láttak és berajzoltak a Kaspi- tengerről készült térképekbe, viszont a később erre hajózó tengerészek már nyomukat sem találták. Mindez arra mutat, hogy különböző korokban más-más volt a Kaspi-tenger vízszintje. Feltehetően éppen e változások következtében

tűntek el a tenger mélyén az egykor a Kúra folyó torkolatvidékén épült települések romjai is. Vagyis a Kaspi-tenger „atlantiszát“ éppen itt kell keresni.

Elsőként a sportbúvárok bukkantak az elsüly- lyedt városok nyomaira: a Biandovan-foknál agyagkorsókat, csészéket, tányérokat és más edényeket találtak a tenger mélyén.

A kaspi-tengeri búvárrégészek csoportjának vezetője, Viktor Kvacsidze, az Azerbajdzsáni Történeti Múzeum tudományos munkatársa meséli:

— Azóta, hogy sportbúvárok az első leletekre bukkantak a Biandovan-fok közelében, csaknem 7 év telt el. A Kaspi-tenger „atlantiszának“ titka több irányban megvilágosodott. Ma cserépedények, érmék és a víz alá került Biandovan- település fazekasai által használt szerszámok gazdag gyűjteménye áll rendelkezésünkre.

Rendkívül érdekesek a mázas agyagedények, különösen a rajtuk látható rajzok és feliratok. Egyikét-másikát sikerült megfejtenünk: „Készítette Juszuf fazekas“, „.. .amíg a munka és a tudomány...“ és más ilyeneket, de voltak a feliratok között keleti költők versei is.

A rajzok leggyakrabban oroszlánt, párducot, pávát, halat, szarvast és lovat ábrázolnak. Érdekes, hogy az egykori mesterek az állatokat mozgás közben ábrázolták, amivel nagyobb hatást értek el. Találtunk tökéletes arabeszkeket is, mint ha a mester keleti szőnyegek rajzát másolta volna át az edényekre.

Egyszerre folytattuk a tengerfenék felkutatását és az ásatásokat a parton. Ahogy feltételeztük, a tenger ezen a helyen visszavonult a partvonaltól. Háromméteres hordalékréteg alatt felfedeztük a kézművesek utcáját: agyagkunyhókat, edényeket, fazekaskemencéket, kis boltokat.

Ezek a leletek csaknem teljes képet adnak a Biandovan település életéről Természetes, hogy nagy becsben tartották itt a tudományt, a költészetet és a festészetet. A kézművesek között megvolt a munkamegosztás. Emlékezzünk csak rá: „készítette Juszuf fazekas“. Az akkori időkhöz képest igen bonyolult gyártási eljárásokat alkalmaztak.

A kaspi-tengeri leletek ismét bizonyítják milyen ősi és sajátságos kultúrával rendelkezik az azerbajdzsáni nép, amely évszázadokon át harcolt idegen elnyomók ellen és sikerült megőriznie és tovább fejlesztenie egyedüli nemzeti hagyományait.

VALERIJ GRIGORJEV (APN)

AZ IDŐJÁRÁS MINT FEGYVER

Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a múlt év szeptemberében az ENSZ 29. közgyűlésén egy nemzetközi egyezmény tervezetét nyújtotta be arról, hogy tiltsák meg az életkörnyezet és az éghajlat befolyásolását katonai és más olyan célok érdekében, amelyek nem egyeztethetők össze a nemzetközi biztonsággal, az emberek életszínvonalának és egészségének biztosításával. Miről is van szó tulajdonképpen és hogyan lehet felhasználni az időjárást katonai célokra?

Az időjárás segítheti az embert, vagy károkat okozhat neki. FJzért az emberiség már ősidők óta nemcsak megfelelő módokat keres, hogy védekezhessék az időjárás káros befolyásával szemben, hanem — különösen századunkban — arra törekszik, hogy bizonyos műszaki beavatkozásokkal hatást gyakoroljon bizonyos veszélyes éghajlati jelenségekre, amivel ki akarja küszöbölni, vagy legalábbis csökkenteni káros hatásukat. Ezek közé a mesterséges beavatkozások közé tartozik mesterséges eső előidézése, vagy a csapadék mennyiségének növelése, a köd eloszlatása, a jégesőt előidéző nagyobb jégképződmények kialakulásának megakadályozása a viharfelhőkben, a felhőképződés megakadályozása és a trópusi ciklonok erejének csökkentése.

Amennyiben ezek és a hasonló mesterséges beavatkozások az időjárás káros befolyása kiküszöbölésének, vagy legalábbis a természeti katasztrófák hatása csökkentésének szándékával történnek, csak üdvözölni és támogatni lehet őket, mert hasznos cselekedetek. Ámde az időjárás menetében való mesterséges beavatkozásokat, amelyek bizonyos körülmények között segítségére vannak az embernek, más helyzetekben fel lehet használni az emberiség ellen. Például mesterséges esők előidézése vagy a csapadék mennyiségének mesterséges növelése száraz időszakban hasznos a mezőgazdaság és az emberi tevékenység más területei számára. Ha azonban lényegesen megnövekszik, mesterséges beavatkozás folytán, a csapadék mennyisége hosszan tartó esőzések után, ez már káros az emberiség számára, mert katasztrofális árvíz lehet a következménye. Ilyen mesterséges beavatkozással próbálkozott meg az amerikai hadsereg Indokínában azzal a céllal, hogy az árvizek elöntsék és használhatatlanná tegyék a hátországban az utánpótlási útvonalakat és emberéleteket veszélyeztessenek, azonkívül vegyszerekkel pusztították a növényezetet és felégették a dzsungeleket.

Az említett pusztító hatású mesterséges beavatkozásokon kívül más módszereket is fel lehet használni tömegpusztító fegyverként. Amerikai tudósoknak a „légi háborúról“ szóló jelentésében, amelyet 1964 tavaszán az amerikai szenátus egyik albizottsága elé terjesztettek,

szó van például arról, hogyan lehetne kis atomtöltetek felrobbantásával hatalmas jéghegyeket juttatni a tengerbe. Az így keletkező dagályhullámok széles sávban elárasztanák a kontinensek tengerparti területeit. Jéghegyek felolvasztása is annyira megemelhetné az óceánok vízszintjét. hogy a tenger vize elöntené vagy komolyan veszélyeztetné a tengerparti városokat és településeket.

Amerikai tudósok beszámolnak a tömegpusztítás más lehetőségeiről is. Azt állítják, hogy technikailag lehetséges lenne megsemmisíteni az ozonoszférát, a felső légkör védőrétegét. Az ozonoszféra a sztratoszférának az a rétege, amelyben maximális az ózontartalom, s 25—30 km magasságban helyezkedik el. Az ózon rendkívül fontos minden élőlény számára a Földön. Elnyeli a napfényben levő, 0,15-től 0,29 mikronig terjedő hullámhosszú ibolyántúli sugarakat. Ez a sugárzás fiziológiailag káros, ezért az ózon azzal, hogy elnyeli őket, védi az élő szervezeteket az ibolyántúli sugarak káros hatásával szemben. Ha lényegesen csökken, vagy valamilyen mesterséges beavatkozás következtében megsemmisülne az ozonoszféra a Föld bizonyos területei fölött, bolygónk ily módon „lemeztelenített“ területeit olyan erős ibolyántúli sugárzás érné, amely minden életet elpusztítana.

Igen veszélyes és komoly következményekkel járna az emberiség számára bizonyos geofizikai beavatkozásoknak a végrehajtása is, amilyenek például a vulkáni tevékenység, vagy mesterséges földrengések előidézése egyes geológiai rétegek helyzetének megváltoztatásával. Elő lehet idézni a tenger színe fölött olyan akusztikai hullámot is, amely képes lenne megsemmisíteni a tengeren haladó hajókat, vagy akár egész hajórajokat is. L. C. Sulzberger, az ismert, amerikai kommentátor írta egy helyen: „A természeti környezet megváltoztatása felhasználásának mint háborús pusztító eszköz alkalmazásának reális lehetősége a történelem folyamán első ízben jelent nagyobb veszélyt, mint a hagyományos fegyverek, vagy a nukleáris robbanó szerkezetek többsége. Végeredményben nyílt konfliktus nélkül is fennáll ez a veszély, ha ilyen fegyvereket csak kipróbálnak. Ez is katasztrófákat idézhet elő.“

A természetet és az emberiséget az említett pusztítóeszközök esetleges felhasználásának következtében fenyegető veszély elhárítása egészen új, de annál fontosabb probléma. A Szovjetunió, amelynek igen nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy megszilárduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe a nemzetközi problémák megoldásában, az ENSZ 29. közgyűlésén egész súlyát és tekintélyét latba vetette ennek az új és szörnyű veszélynek elhárítása érdekében.

Dr. PETER FORGAC