Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám, csütörtök

NEMES SZÁNDÉK

(SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDBA TÖMÖRÜLTEK AZ ORVOSI KÖRZET DOLGOZÖI • MAGASABB IDEOLÓGIAI SZÍNVONALON • EGYÜTTMÜKÖDÉS

A szocialista brigádmozgalom kezdetben jobbára a termelésben terjedt. Talán azért, mert a termelésben mutatkozó eredményei szemmel láthatóak voltak, s még a kétkedőket is könnyen meggyőzhették. Pedig a közvetlen anyagi haszonnal járó, tehát a termelésben is megmutatkozó eredmények nem mindig jelentik a szocialista brigádmozgalom legnagyobb hatását. A mozgalom célja nem kevésbé az, hogy hozzájáruljon az emberek neveléséhez, szocialista gondolkodásmódjának kialakításához. Továbbá a helyes emberi kapcsolatok kialakítása és megerősítése. A brigádmozgalom tartalma tehát fokozatosan ezekre a kritériumokra is kiterjedt. így a nemes mozgalom egyben érdekesebb és vonzóbb lett. Annál is inkább, mivel egyre jobban megszabadult a kezdeti formaságoktól, sablonosságtól. A tartalom bővülése pedig nagy lehetőségeket kínál arra, hogy bármelyik munkaterület dolgozói bekapcsolódhassanak a mozgalomba. Az utóbbi években tehát már nemcsak a termelésben terjed a szocialista brigádmozgalom, hanem a tudományos munka területén, a kutatásban, az egészségügyben stb. Az utóbbi területen főleg a kórházakban hoznak létre szocialista munkaközösségeket. Egyelőre ritkaság- számba megy, ha orvosi körzet dolgozói alapítanak szocialista munkabrigádot.

A hurbanovói (ógyallai) poliklinika Dolný Peter-i (al- sópéteri) orvosi körzetének dolgozói már kiérdemelték a megtisztelő címet. Felkerestem dr. Pecena György körorvost, a kommunista párt tagját, hogy megtudjak valamit a kollektíva keletkezéséről, céljairól és életéről. Miután kiürült az orvosi rendelő, Pecena doktor szívesen állt rendelkezésemre.

— Szakszervezetünk műhely- bizottságának a felhívására 1972. májusában neveztünk be a versenybe a cím megszerzéséért — mondja. — A körzet minden alkalmazottja kollektív és egyéni kötelezettségeket vállalt. A brigád vezetőjévé dr. Ivan Sýkora fogorvost választottuk.

Amikor ezt kimondja, máris tárcsázza a számot, hogy a munkabrigád vezetőjét is meghívja a beszélgetésre. Sőt, a kollektíva tagjai közül is sikerül néhányat meghívnia a találkozóra. így valóban színes tájékoztatót kapok a munka- közösség életéről.

Megtudom, hogy a versenybe való bekapcsolódás célja egyebek közt a körzet dolgozói ideológiai és erkölcsi színvonalának állandó emelése. A brigád tagjai pártsajtót és szaksajtót járatnak. Szorosan együttműködnek a nemzeti bizottsággal és a helyi tömeg- szervezetekkel. A brigád egyik tagját beválasztották a nemzeti bizottság egészségügyi komisz- sziójába.

Az egyéni kötelezettségvállalások közt pl. ilyenek szerepelnek: díjmentes népművelési előadások megtartása, az idős és elhagyott polgárokról való gondoskodás, melyben együttműködnek a nemzeti bizottsággal, az alkohol elleni harc támogatása, önkéntes véradás megszervezése, a ragályos betegségek elleni harc támogatása. Igen jelentős kötelezettségvállalás a különféle tanfolyamok szervezése, amelyeknek az a célja, hogy elsősorban a cigányszármazású polgárokat megismertessék a gyermekgondozás és a higiénia fontos tudnivalóival. A fogászatban a fogak romlásának megelőzésére, a nőgyógyászatban egyebek közt a fogamzásgátlás kérdésének a megvilágítására irányulnak a kötelezettségvállalások.

— Kik tartoznak a brigádba? — érdeklődtem Ivan Sý- korától, a kollektíva vezetőjétől.

— Két körzeti orvos a két nővérrel, egy gyermekorvos, két gyermeiknővér, egy fogásznővér, egy mentős és egy takarítónő.

— Megemlítheitne egy konkrét példát az ön egyéni kötelezettségvállalásai közül? — faggatom.

— Például a fogászatban alkalmazott nemesfémpótló anyagokat leszedés után leadom, s nem kérek érte százalékot. Eljárok a nővérrel Dulovcére (Üjgyallára) és Mudroňovóra is az iskolába megvizsgálni a gyerekek fogait, s csak a kezelésre szoruló tanulókat rendelem be hozzánk.

— Azt is elmondja, hogy öt éve dolgozik, /abból már ne*- gyedik esztendeje a jelenlegi munkahelyén, ahová naponta Komárnóból jár be. A bejárás ellenére szereti a munkahelyét, mert elégedett a kollektívával és a munkakörnyezeti körülményekkel egyaránt.

Komárnóból jár be dr. Magdaléna Hanáöková gyermekorvosnő is már néhány éve.

Az évekről szólva mindenképpen említést érdemel Mária Chovancová gyermeknővér, a munkabrigád jegyzőkönyvvezetője, aki többek közt ezt mondja:

— A brigád tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy rendszeresen tartanak politikai tízper- c ekeit. Reggel hét óra előtt, vagyis a munkakezdés előtt vitatjuk meg a politikai eseményeket.

Kiemeli, hogy a versenymozgalom is hozzájárul a körzetben az újszülöttgondozás javításához. Sikerült megnevelni a fiatal anyákat, pedig régen még bizonyos elmaradottsággal, sőt babonákkal is szembe kellett nézniük. Például meg kellett győzni az anyákat, hogy nem helyes, ha minden áron, főleg nyáron is bepólyázzák a csecsemőket. A nagymamák olykor azt szorgalmazták, hogy „szemmelverés“ ellen piros szalagot kössenek a csecsemő kezére.

— Különös gondot fordítunk az örökbe fogadott gyermekekre, akiket negyedévenként meglátogatunk. Olyan esetek is előfordulnak, amikor gyerekeket szociális gondozásra javaslunk.

Arról is beszél, ami még bosszantó a munkájában. Például a nem éppen kedvező munkakörülményekről, s hogy kicsi a gyermekorvosi rendelő

váróterme. A babakocsik elhe>- lyezésére külön terem kellene. A nemzeti bizottság ugyan nemrég gondoskodott arról, hogy legalább ne ázzanak a babakocsik, de ez kevés. Azt is panaszként említi, hogy a szülők nem mindig pontosan a meghívón feltüntetett időben hozzák oltásra gyermekeiket, ami azt eredményezi, hogy egészséges gyermekek beteg gyermekekkel érintkeznek, s ez a ragályos betegségek terjedésével jár. Igen meghatóak azok a szavai, melyeket beszélgetésünk végén mond:

— Szeretem a hivatásomat, mert a gyerekeket is szeretem. Az idegeneket ugyanúgy, mint a sajátjaimat.

Júlia Bugafíová nővér 1967- től dolgozik Alsőpéteren. Korábban a sebészeten nővérkéd ett.

Ott jobb volt — vallja be őszintén. — Itt több a papírmunka, s szerintem olykor felesleges is. A sebészeten a betegeknek is mindig igazán van valami bajuk, míg a rendelőben olykor „képzelt“ betegek“ is jönnek. Olykor meg durva betegek is akadnak. Bosszant, hogy a felvilágosító munkánk ellenére növekszik az alkoholisták száma. Sajnos, az alkoholisták az elvonókúra után nem járnak el rendszeresen a rendelőbe, hogy beszedjék a gyógyszereket.

Júlia Bugáfíová egyébként körzetében a szociális nővér feladatát is ellátja, bár ez nem lenne a kötelessége. Ám a szocialista munkabrigád cím éppen arra kötelezi, hogy ezt is a feladatának tekintse. Megtudom tőle még, hogy a brigád tagjai nemrég kirándulást szerveztek Magyarországra. .

Kékesi Sándor mentős is fontos tagja a munkaközösségnek.

— Én azt vállaltam, — mondja —, hogy a mentőkocsin a kisebb javításokat saját magam elvégzem. így kevesebbszer kell bemennem Komáromba a szervizbe, s üzemanyagot takarítok meg. Az olajellenőrzést, a karbantartást szabad szombatokon végzem. Ha rossz a mentőautó, sürgős esetben a saját kocsimat is igénybe veszem. Mivel van telefonom, gyakran éjszaka felzörgetnek, hogy telefonáljak orvosért. Már tizennyolc éve vagyok mentős. Ennyi idő alatt sok mindent megértem. Nem egyszer elsősegélyt kellett adnom útközben a betegnek. Sőt, már „bábáskodtam“ is. A tizennyolc év alatt igen sokféle emberrel találkoztam. Egyszer például előfordult, hogy egy férj sürgetve kért, hajtsak be a feleségével Érsekújvárra, a szülészetre. Amikor odaértem velük, egyszerűen közölték, hogy az asszony nem szülni jött, hanem csak dolguk akadt a városban, s mivel autóbusz nem jött, hát mentővel utaztak.

Az elmondottakból egyre jobban kiderül, hogy az orvosi körzet dolgozóinak munkája igen sokrétű, olykor örömteljes, máskor bosszantó, s leginkább — mint általában minden munkaterületen — az emberektől függ. A szocialista brigádok célja pedig éppen az, hogy pozitívan hassanak az emberek nevelésére.

FÜLÖP IMRE

VÁLASZ OLVASÓINKNAK

az Oj földadó

Igor Grossmanin felvétele

B. F.: 1975. január 1-én lépett hatályba az 1974/103 sz. gazdasági adóról szóló törvény és annak 1974/106 sz. végrehajtási rendelete.

A fizikai személyek szempontjából éppúgy, mint eddig, fizetni kell a törvényben megjelölt 'alapminőségi táblázat szerint (a hnb-n lehet megállapítani, melyik minősítési besorolás jön számításba) a földadót és a mezőgazdasági termelésből származó bevétel utá ni adót (az ún. föld jövedelmi adót).

A földadó alól mentesülnek a ház melletti telkek, ha azok területe a beépített részt levonva nem haladja meg a 800 m2-t, egy-egy haszonélvező az üdülőháza melletti telket illetően akkor mentesül a földadó alól, ha a beépített rész leszámítása után annak területe nem haladja meg a 400 m2-t, végül mentesülnek a földadó alól az olyan ház melletti kertek, amelyek beszómítódnak a háztáji földbe, ha azok területe nem haladja meg a 800 m2-t.

Ha az említett területek meghaladják a fentebb említett terjedelmet, az egész telek területe adó alá esik (tehát nemcsak a 800, illetve 400 m2-t meghaladó telekrész).

A háztáji föld után a földadót az efsz rója le, de beszedheti tagjaitól, akik a földet használják. Az adó évi összege hektáronként a lejobb minőségű föld esetében 1000, a legrosszabb minőségű esetében évi 50 korona.

A másik a mezőgazdasági termelésből eredő bevétel utáni ún. földjövedelmi adó. Ez alól mentesülnek az efsz-tagok és az állami gazdaságok dolgozói a háztáji földet és a természetbeni juttatásokat illetően. Azonban az efsz-tagok és az állami gazdaságok dolgozói is tartoznak ilyen adót fizetni a különleges növény- és állattenyésztési termelés után. Különleges növénytermesztésnek számít a komló, szőlő, dohány, zöldség, mindenfajta magtermelés, virágtermelés, a sampinyongom- ba-tenyésztés stb. Továbbá ez alá az adó alá esik a különleges állattenyésztésből eredő bevétel. Ennek kell számítani a méhészkedést (15 kaptáron felül), a prémes és laboratóriumi állatok tenyésztését. A háziállatok tenyésztése akkor esik adó alá, ha ezt nem a mezőgazdasággal foglalkozó személyek folytatják, vagy olyan terjedelemben, amely nincs arányban növénytermesztésükkel.

Adó alá esik még a mellék- tevékenységből származó bevétel is (fuvarozás, fakitermelés). Melléktermelésből származó bevétel pl. a tejtermékek előállítása, bortermelés, faszerszám és faeszközök készítése. Ha ez a termelési tevékenység meghaladja az ideiglenesség keretét, a bevétel a lakosság bevételének megadóztatásáról szóló törvény alá esik.

Az említett különleges nö; vénytermelésből és állatter nyésztésből, valamint a felső: rolt melléktevékenységből é§ termelésből eredő bevétel ab? bán az esetben, ha a kiadás sok (költségek) leszámítása után meghaladja még az évi 20 000 koronát, nem esik a mezőgazdasági jövedelmi adó alá, hanem a lakosság maga-; sabb adótételeket előíró jőve-: delmi adója alá (1965/141 sz; törvény).

A földjövedelmi adót egyéb: ként a kérdéses területre előírt hozamkulcs alapján kell kiszámí? tani. A legjobb földek hozama hektáronként 4000 korona. A ho? zamkulcs összegét a hnb-n le? hét az egyes telkekre, földek? re vonatkozóan megállapítani. A különleges termelésből ere? dő jövedelmet az elmúlt év tényleges tiszta bevétele alap? ján kell fizetni. A melléktevé? kenységből és termelésből szár? mazó bevételt az egyébként megállapított összeg egészen 50 százalékig való emelésével kell megadóztatni.

A különleges növény- és ál? lattenyésztést illetően, ha az adózó személy nem tudja a rá? fordított kiadások összegét iga? zolni, a szőlőtermelés esetében a termés értékének 40 százaié? ka, másfajta növénytermesztés esetében 30 százalék, az állat? tenyésztés esetében 50 százaié? ka számít költségnek. A költ? ség átalányleszámításával lehet megállapítani az adó alá eső tiszta bevétel összegét, amely az adó alapja.

a földjövedelmi adó kulcsa; 3000 koronáig 5 százalék 3000—6000 koronáig 150 koro? na, plusz 7 százalék a 3000 korona feletti összegből, 6000—9000 koronáig 360 koro» na, plusz 10 százalék a 6000 korona összeg után,

9000—14 000 koronáig 660 ko* róna plusz 15 százalék 3 9000 korona összeg után,

14 000—20 000 koronáig 1410 korona é£ 22 százalék a 14 ezer koronát meghaladó ősz* szeg után,

20 000 korona felett 2730 korona és 30 százalék a 20 000 koronát meghaladó összeg után.

Azoknak adóját, akik nem gondoskodnak kiskorú gyermekről, 10 százalékkal emelik.

Azoknak adóját, akik a melléktermelésből vagy ideiglenes tevékenységből, a fogyasztóknak való eladásból, vagy magából a mezőgazdasági termelésből aránytalanul magas ösz- szegű bevételhez jutottak, 50 százalékkal lehet emelni.

Ezzel szemben a 65 évnél idősebbek, a csökkent munkaképességűek esetében az adót legfeljebb 50 százalékkal csökkentheti az adót kezelő hnb.

Az adóvallomást legkésőbb minden év február 15-ig kell beadni. Az adót maga az adózó köteles kiszámítani és ennek

20 százalékát április 30-ig, 30 százalékát augusztus 31-ig és 50 százalékát november 30-ig köteles megfizetni.

AZ ÉJJELIŐRÖK IGÉNYEI

S. A.: Az őröknek, portásoknak, akik az ún. fizetett ünnepnapokon teljesítettek szolgálatot, igényük van az alapbéren kívül bérpótlékra, amelyet a dolgozó alapbéréből kell kiszámítani (az átlagbért órákra kell átszámítani).

Az átlagbért a munkatörvénykönyv 1965/60, illetve 1970/

60 sz. végi’ehajtási rendelete 30. és köv. §-a alapján kell megállapítani, lényegében az előző naptári évben elért fizetés alapján. Kivételt képeznek az alapfizetés lényeges megváltozásának és az év közben, vagy később megkötött munkaviszonyok esetei, amikor- lé-, nyegében az ilyen változástól kezdve kell az átlagbért kiszámítani.

Az átlagbér kiszámításánál az idézett végrehajtási rendelet 33. §-a értelmében a bér minden részlegét, tehát a túlórái jutalmat, a nyereségrészesedést, a prémiumot stb., ami béradó alá esett, be kell számítani.

Az így kiszámított átlagbér alapján kell folyósítani a munkabérmegtérítést a szabadság idejére és a munkaórákra át* számítva az említett ünnepna= pi munkáért járó pótlék kiszá’ mításánál is.

A táppénz kiszámításánál at átlagbért az érvényes előírások értelmében lényegében azonos! módon kell megállapítani, dő nem lehet figyelembe venni a túlórái munkáért kifizetett munkabért.

A szabadság az eltérő mun: kabeosztással (42 óra szolgálat és 24 óra szabad) dolgozó őrök, portások stb. esetében azonos mértékben jár, mint a többi dolgozónak, tehát 2—3—4 hét a ledolgozott évek szerint. Ha egy hétnél rövidebb részletekben vennék ki szabadságukat, annyi munkanap szabadságra van igényük, ahány munkanap az évi átlag szerint szabadságuk idejére jut.

Dr. F. J.