Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám, csütörtök

NÉHÁNY fcžSSI ■««SORBAN í ' Ifi 1 :=--=. ' -~- —-----."j -— ->----­A MOSZKVAI PRAVDA AZ ÚJ KÍNAI ALKOTMÁNYRÓL LENGYEL VEZETŐK A GAZDASÁGI HELYZETRŐL Moszkva — A Kínai Népköz- társaság új alkotmányának elemzése, s az 1954-es alkot­mánnyal való összehasonlítás arra enged következtetni, hogy a katonai-bürokratikus maoista csoportosulás jogainak kiszéle­sítésével komolyan korlátozza a kínai állampolgárok jogait és szabadságát — írja a moszkvai Pravda szerdai számában Igor Alekszandrov, „Jelszavak és gyakorlat“ című cikkében. A „kulturális forradalom“ következtében létrejött kínai rezsim az alkotmány elfogadá­sával újabb antidemokratikus vonásokat nyert. A maoisták szerint a hatalom támasza nem a nép, hanem a szurony — mu­tat rá a cikk. Annak a tézisnek az alkot­mányba való bevételével, amely szerint „államunk elméleti alapja, meghatározó eszmei alapja a marxizmus—leniniz­mus és a maocetungizmus esz­méi“, Pekingben megpróbálják egyesíteni az egyesíthetetlent. A maoizmus olyan ideológia és politika, amely elveiben ellen­séges a marxizmus—leninizmus- sal. A maoizmus védelmezői, marxista frázisokkal takarózva, valójában maoizmussal cserélik fel a marxizmust. Az alkot­mány a Kínai Népköztársaság állami ideológiájaként törvény­erőre emeli a maoizmust — ál­lapítja meg Alekszandrov. A maoista vezetők kísérlete, hogy a béke és a szocializmus ügyének elárulását és dühöngő szovjetellenességüket álforra­dalmi terminológia mögé rejt­sék, nem más, mint a tudomá­nyos kommunizmus eszméinek tekintélyével való spekuláció a kínai dolgozók között, s a rendszer politikai válságának és a maoizmus eszmeszegénysé­gének leplezésére irányuló tö­rekvés — hangsúlyozza a cikk­író. Maoista torzítások és szovjetellenesség Moszkva — A társadalmi tu­dat átalakítása a dühödt sovi­nizmus szellemében, a kínai nemzet rendkívüliségének, kü­lönleges történelmi „küldetésé­nek“ hirdetése fontos alkotó része a maoista ideológiának —, Jelentette ki kedden Georgij Szinickij neves szovjet orien­talista a kínai társadalom és állam témával foglalkozó moszkvai tudományos konferen­cia második munkanapján. A reakciós nacionalista ideo­lógia propagálásának Kínában az a célja, hogy eltorzítsák a széles néptömegekben gyökere­ző világnézetet. Míg annak ide­jén a hitleri soviniszta propa­ganda a „szőkefürtű bestia“ ideáltípust hirdette, addig a je­lenkori Kínában ugyanolyan buzgón kultiválják a Mao-féle parancsok kegyetlen és megin­gathatatlan végrehajtójának tí­pusát. Ezt a nemzeti „ideált“ szembeállítják a „nem teljes értékű züllött európaiakkal“ és elsősorban a „szovjet revizio- tiistákkal“ — hangsúlyozta Szi- hickij. Mint a konferencián megál­lapították, a kínai tömegtájé­koztatási eszközök valamennyi megnyilvánulását átható szov­jetellenesség különösen fellán­golt a parlament nemrég meg­tartott ülésszaka után. Vaszilij Buturlinov szovjet katonai történész a maoisták katonai doktrínájának kelet­kezését elemezte. A pekingi szakadárok, szakítva a marxiz­mus—leninizmussal, eljutottak odáig, hogy tagadják azt a ha­talmas sokoldalú, többek között katonai segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújtott a kínai népnek a nemzeti és társadal­mi felszabadításért folytatott forradalmi küzdelmében. A maoisták tartva attól, hogy el­veszítik a hadsereg fölötti el­lenőrzésüket, megtagadták a marxista—Íeninista elveket a fegyveres erők építésében, el­ferdítették a szocialista típusú hadsereg feladatait és ma nyíl-. tan hirdetik egy új világháború elkerülhetetlenségét —, mon­dotta Buturlinov. A pekingi vezetők szovjetel­lenes irányvonala nem ásta alá a szovjet emberek hagyo­mányos, mélységes érdeklődé­sét és tiszteletét a kínai nép rendkívül gazdag kulturája, sokévszázados történelme iránt. Artyemij * Karapetyjanc az ókori kínai hagyományok ká­nonjait elemezte. Kína ókori, középkori és Je­lenkori történelmének különbö­ző kérdéseivel foglalkoztak a konferencia többi felszólalói is. ENRIQUE GOLECOS perui mezőgazdaságügyi miniszter ki­jelentette, hogy „a jövő év közepéig az ország összes megművelhető földjét eloszt­ják a parasztok között“. Az 1969-es földreform óta több mint 6 millió hektár föld ke­rült a parasztok kezébe és több mint 170 000 család ka­pott földet. Varsó — A LEMP katowicei vajdasági beszámoló-választási értekezleten beszédet mondott Edward Gierek, a párt KB el­ső titkára. Bevezetőben az or­szág 1971 óta elért eredmé­nyeiről szólott. Edward Gierek a legfonto­sabb időszerű feladatok közé sorolta a lakásépítések ütemé­nek további meggyorsítását, a jobb munkáért — több bért elv következetes megvalósítását, a belső piaci és exporttermelés fokozását, a beruházási folya­mat tökéletesítését, a termelé­si kapacitás minél teljesebb ki­használását, a termelékenység növelését, az energia és nyers­anyagbázis fejlesztését és a nyersanyagtakarékosságot. Rá­mutatott. — Idei tervfeladatainkat a tőkés világ mélyülő válságje­lenségeinek körülményei kö­zött hajtjuk végre. További ne­hézségekkel kell tehát számol­nunk a nyugati piacokon, fő­ként az áremelkedések és ezek következményeként a korláto­zott fűtő-, nyers- és termelő- anyag-import miatt. Gazdasá­gunk tervszerű jellege megte­remti e negatív jelenségek ha­tása korlátozásának lehetősé­gét. Az ebből adódó nehézsé­geket azonban nem szabad le­becsülni. Csak akkor küzdhe- tők le, ha iparunk egész ve­zető káder-gárdájának erőfe­szítéseit összpontosítjuk. A leg­fontosabb feladatok egyike fi­zetési mérlegünk egyensúlyá­nak biztosítása. Még jobban meg kell gyorsítanunk expor­tunk fejlesztési ütemét. Jobban ki kell használnunk a külföldi piacokon jelentkező konjunktú­rát. Gierek végül kiemelte, hogy Lengyelország ebben a helyzet­ben még határozottabban és szélesebb körben fejleszteni szándékozik együttműködését a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal, minden tőle telhetőt megtesz a szocialista gazdasági integráció program­jának teljes megvalósításáért. Piotr Jaroszewicz lengyel mi­niszterelnök rzeszówi beszédé­ben foglalkozott az ország me­zőgazdaságának időszerű prob­lémáival. Kiemelte, hogy a len­gyel mezőgazdaság ez évi leg­fontosabb feladata a takar­mánytermesztés és az állatte­nyésztés fejlesztése. — A kormány a mezőgazda­ság gyors ütemű fejlesztését szorgalmazza. Ezért az idén is igen komoly összegeket ruhá­zunk be a mezőgazdaságba. Legutóbb határozatot hoztunk, arról, hogy növeljük takar­mány-behozatalunkat. Felemel­jük a Juh- és báránybőr fel- vásárlási árát. A helyi taná­csoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a parlagföldeket mindenütt művelés alá vegyék. Parasztságunknak a legközeleb­bi hónapokban minden tőle tel­hetőt meg kell tennie azért, hogy behozza a múlt év őszi kedvezőtlen időjárás okozta ki­esést, s a tavaszi munkák min­taszerű elvégzésével biztosítsa, hogy elsősorban a gabonafélék­ből teljesítsük az 1975-ös fel- vásárlási tervet — mutatott rá Jaroszewicz miniszterelnök. FORD NYÁRRA VÁRJA BREZSNYEVET Washington — Meggyőződé­sem, hogy 1975 nyarán az Egyesült Államokban üdvözöl­hetjük Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát. Várom ezt a találkozót — jelentette ki kedden Atlantában, Georgia ál­lam fővárosában megtartott sajtóértekezletén Gerald Ford amerikai elnök. Vlagyivosztoki tárgyalásaink most Genfben folytatódnak, a stratégiai fegyverek további korlátozására vonatkozó megál­lapodás végleges tervezetének kidolgozásával — hangsúlyozta az elnök. — Nem látok semmi­féle okot, amely megakadályoz­ná, hogy legyőzzünk bármilyen, viszonylag kis nézeteltérést. A Vlagyivosztokban elért alapvető megállapodás érvényben marad. Az Egyesült Államok elnöke a továbbiakban belpolitikai problémákkal foglalkozott. Is­mételten kijelentette, hogy 1976-ban elnökjelöltként kíván szerepelni. Kissinger a Közel-Keletre készül Jólértesült washingtoni for­rások szerint Henry Kissinger amerikai külügyminiszter va­sárnap indul Brüsszel érintésé­vel — tíznapos közel-keleti lá­togatásra. Reméli, hogy a bel­ga fővárosban hétfőn találkoz­hat a görög és a török kül­ügyminiszterrel, akikkel a cip­rusi helyzetről folytatna meg­beszélést. Brüsszelből Egyiptom­ba, Izraelbe, Szíriába, Jordániá­ba és Szaúd-Arábiába utazik. velünk szembeni megkülönböz­tető kísérletektől. A kontaktus-felvételre az el­ső hivatalos felhívás a KGST- től érkezett: 1973. augusztu­sában Faggyejev, a KGST titká­ra javasolta, hogy vitassák KÉSLELTETETT KAPCSOLATFELVÉTEL meg az együttműködés lehető­ségeit. A Közös Piac hónapokig váratott a válaszadással. A KGST titkára tavaly februárban a KGST megalakulása 25. év­fordulóján mondott beszédében sajnálatosnak minősítette, hogy Brüsszelből még mindig nem reagáltak a KGST felhívására. Végül is a közös piaci válasz tavaly májusban érkezett meg. Így hangzott: a kérdést a Kö­zös Piac az Európai Közössé­gek Bizottsága elé utalta. Ezu­tán ismét mély hallgatás követ­kezett. Szeptember 13-án újabb KGST-pecsétes levél érkezett a brüsszeli közös piaci központ­ba. Ezúttal a feladó Faggyejev, a címzett pedig Francois Xavier Ortoli, a bizottság elnöke. A levél tartalma pedig: Faggye- jev moszkvai látogatásra hívta meg a bizottság elnökét. A kér­déssel a Közös Piac októberi miniszteri értekezlete foglalko­zott és döntést is hozott: a Közös Piac egyetért azzal, hogy induljon meg a dialógus. Előbb azonban nem Ortoli elnök — akinek nevére szólt a meghí­vó — látogat a szovjet főváros­ba, hanem Wellenstein, a Kö­zös Piac külkereskedelmi fő­igazgatója. A hír nyilvánosság­ra hozása idején ezt a nyugati lapok úgy értékelték, hogy Or- toll moszkvai látogatását közös piaci körök Wellenstein tárgya-i lásainak sikerétől teszik füg­gővé. A megelőző halogató taktika ismeretében azonban már ezt a döntést is — az uta­zási és tárgyalási készségét — bizonyos előrehaladásnak, ka­punyitásnak tekinthettük. Fennáll a kérdés, vajon miért Idegenkedett a Közös Piac a kapcsolatfelvételtől? A Közös Piac illetékesei ezt a maguk módján „megmagyarázták“: azért halogattuk eddig a kap­csolatfelvételt, mert úgy véltük, a KGST és a Közös Piac kö­zött jelentős szervezeti eltéré­sek mutatkoznak. A KGST nem nemzetek feletti szervezet, mint a Közös Piac, hanem a tervek egyeztetésén alapuló gazdasági csoportosulás. Több nyugati lap azonnal rámutatott az érvelés fonákságára, mondván, ha megvan a politikai akarat, lét- rejöhetnek a tárgyalások. Ah­hoz, hogy a KGST és a Közös Piac kapcsolatra lépjen, csu­pán egy feltétel szükséges: az őszinte tárgyalási készség. A most megkezdett dialógus nehéz és folytatása valószínű­leg hosszadalmas lesz. E na­pokban bizonnyal nem érdemi, hanem elsősorban szervezési, technikai kérdésekről volt szó. A szakértők egyaránt hangoz­tatták, hogy a tárgyalások rendkívül fontosak a két nagy európai gazdasági szervezet kö­zötti együttműködés megte­remtésében. A hivatalos kapcsolatfelvétel a realitások elismerését, a KGST nemzetközi tekintélyének erősödését igazolja. A nyugati körök hosszú ideig nem voltak hajlandók észrevenni a KGST közeledését. Az utóbbi években a helyzet megváltozott. Számos nyugati politikus, az üzeleti vi­lág képviselői foglaltak állást a kapcsolatfelvétel mellett. Miért éppen most szánta rá magát a közös piaci küldöttség a moszkvai útra? Két magyará­zat is kézenfekvő. Egyrészt az inflációval, munkanélküliséggel küzdő Nyugat számára a szo­cialista piac napjainkban lé­nyegében a stabilitás szigete. Másrészt a Közös Piac szeret­né kihasználni azt a pillanat­nyi feszültséget, melyet a ja­nuárban elfogadott amerikai kereskedelmi törvény teremtett a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokban. Nyugat-Euró- pában arra számítanak, hogy a Szovjetunió inkább tőlük ren­del nagy áruszállítmányokat az amerikai cégek helyett. A ma befejeződő első KGST —Közös Piac párbeszéd való­színűleg nem zárul látványos eredménnnyel, de az első lépés az együttműködés megteremté­sének útján. P. VONYIK ERZSÉBET ALI BHUTTO pakisztáni mi­niszterelnök kétnapos látoga­tásra Washingtonba érkezett, hogy Ford elnökkel, Schlesin- ger hadügyminiszterrel, Rocke­feller alelnökkel és Kissinger külügyminiszterrel a 10 éve ér­vényben lévő amerikai fegyver­szállítási embargó feloldásáról tárgyaljon. FIDEL CASTRÖJNIAK, a Kubai Kommunista Párt KB első tit­kárának, a kubai forradalmi kormány elnökének és Dorti- cos köztársasági elnöknek részvételével Havannában meg­kezdődött Kuba dolgozói For­radalmi Szakszervezeti Köz­pontjának ülése. BORDABERRY uruguayi elnök több katonatisztet nevezett ki jelentős oktatási intézmények élére, mivel a kongresszus 1973. júniusában történt felosz­latását követően „marxista be­szivárgásra“ hivatkozva egye­temi tanárok tucatjait bocsátot­ták el. GEORGES MARCHAIS, a Francia Kommunista Párt fő­titkára tegnap elhagyta a pá­rizsi kórházat, ahol január 14- től szívbántalmakkal kezelték. TÖRÖKORSZÁGBAN a parla­ment két kamarájának közös ülésén elfogadták azt a kor­mányjavaslatot, mely szerint meghosszabbítják a rendkívüli állapotot az ankarai, isztam­buli, adanai és iceli megyék­ben. A rendkívüli állapotot ta­valy a ciprusi események ide­jén vezették be. SANTIAGÚBAN az olasz, ko­lumbiai és venezuelai nagykö­vetségen a junta elől menedé­ket keresett személyek közül 39-en elhagyták az országot és különböző európai országokba utaztak. RIO DE JANEIRÚBAN a poli­tikai foglyokkal való szolidari­tás országos bizottsága beje­lentette, hogy a brazil hatósá­gok letartóztattak két újság­írót, egy nyomdászt és több szakszervezeti vezetőt „illegá­lis kommunista szervezethez való tartozás“ címén. TOKIÓBAN tegnap reggel 8R0 ezren maradtak közleke­dési eszköz nélkül, mivel 12 000 közlekedési alkalmazott 12-órás sztrájkba lépett. A szakszervezetek felhívására tiltakoztak az épülő új metrón tervezett automata jegypénztá­rak bevezetése ellen, mert ez az alkalmazottak számának je­lentős csökkentését okozná. DEL-AMERIKá lakosságának száma a kontinens gazdasági bizottságának legfrisebb jelen­tése szerint elérte a 320 mil­liót. Ankara szakítani fog? Ankara — Sadi Irmák török miniszterelnök a nemzetbizton­sági tanács kedd esti ülése után nyilatkozatot adott azzal kap­csolatban, hogy az Egyesült Ál­lamok elhatározta a Törökor­szágnak szánt katonai segély felfüggesztését. Kijelentette, hogy a Jelenlegi helyzetben a török kormány nem tartja szük­ségesnek, hogy folytassák a török—amerikai katonai együtt­működési megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Irmák hangsúlyozta, hogy „a védelmi együttműködési meg­állapodások megváltozásáért az amerikai kongresszust terheli a felelősség“, s a kongresszusi nyomás „ellentétes hatást ér majd el, mivel Törökország bár­milyen körülmények között megvédi a ciprusi törökök tör­vényes jogait.“ Washingtonban Henry Kissin­ger, amerikai külügyminiszter közölte: az amerikai kormány olyan Információkat kapott, hogy Esenbel török külügymi­niszter az amerikai döntés el­leni tiltakozásul nem utazik Brüsszelbe. Korábbi amerikai közlés szerint Kissinger hétfőn szeretett volna megbeszélést folytatni a belga fővárosban a görög és a török külügyminisz­terrel a ciprusi problémáról* Kommentárunk M anapság már nem kelte­nek különösebb feltű- hést a különböző jellegű, szin­tű és témájú Kelet—Nyugat eszmecserék. Mégis a moszkvai KGST-Palotában folyó tanács­kozások a szocialista és a nyu­gati sajtó fokozott figyelmé­nek középpontjában állnak. Hétfőtől a mai nappal bezá­rólag a szovjet fővárosban tár­gyal ugyanis a KGST képvise­lőivel a Közös Piac küldöttsé­ge. A nagy érdeklődés érthető is, hiszen mintegy kétéves ha­logatás után került sor a pár­beszédre ... tegyük hozzá azon­nal: a Közös Piac elodázó tak­tikájának „jóvoltából“.' A szocialista országok már többször is hangoztatták a kapcsolatfelvétel szükségessé­gét. Ez természetes és ésszerű is, hiszen csaknem paradox helyzet, hogy a KGST és a Kö­zös Piac, a két legnagyobb eu­rópai gazdasági csoportosulás között eddig még nem jöttek létre annak a feltételei, hogy a két közösség kölcsönösen el­ismerje egymást. De ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a KGST oldaláról már hónapok­kal ezelőtt készség mutatkozott erre. A KGST és a Közös Piac kö­zötti kapcsolatok felvételét először 1972. december 21-én a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján Leonyid Brezs­nyev vetette fel: bizonyára szó lehet ilyen kapcsolatokról, amennyiben a közös piaci or­szágok tartózkodni fognak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents