Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám, szerda

A RUDE PRAVO, A BRATISLAVA! PRAVDA, A MOSZKVAI PRAVDA. A NÉPSZABADSÁG, A RABOTNYICSESZKO DELO, A NEUES DEU EGYSÉGES IRÁNYVONAL ­AZ 1974-ES GAZDASÁGI £V EREDMÉNYEI A KGST Mögöttünk van az 1974-es év, amely különösen fontos volt a KGST-országok ötéves népgazdasági terveinek végrehajtása szempontjából. Az eredmé­nyeket közzétették az egyes országok statisztikai hivatalai. Ezek az eredmények a szocialista gaz­daság erőteljes dinamizmusát bizonyítják. IVala- mennnyi országban jelentősen nőtt a nemzeti jö­vedelem. Üj eredményeket érlek el az iparban, .a mezőgazdaságban, a szállításban, a szolgáltatá­sok körében, a kultúrában és az egészségügyi el­látásban is. Mindez a marxista—leninista pártok által ve­zetett testvérországok munkásosztályának, dolgo­zó parasztságának, értelmiségének újabb győzel­me, újabb mérföldkő a szocialista és a kommu­nista építés útján. Egész sor testvér ország népei ünnepelték ta­valy a szabadságért és a szocializmusért vívott harcuk történetének nevezetes évfordulóit. Ezek­kel az évfordulókkal esett egybe a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista or­szágok nemzetközi gazdasági együttműködési szervezetének 25 éves jubileuma is. A KGST részt­vevőit a marxizmus—leninizmus eszméi, a prole­tár internacionalizmus elvei vezérlik, közös a po­litikai, társadalmi és gazdasági rendjük, egy a cél­juk; a szocializmus, a kommunizmus építése, kö­zösek internacionalista érdekeik. A KGST-országok e negyedszázad alatt fontos szerepet kezdtek be­tölteni a világgazdaságban. Habár földünk terü­letének 18,5, lakosságának pedig 9,4 százaléka jut ezekre az országokra a világ ipari termelésé­nek csaknem egyharmadát adják. A KGST-ben részt vevő szocialista testvérorszá­gok rohamos gazdasági fejlődésének láttán külö­nösen szembetűnő ellenpontként jelentkezett ta­valy a tőkés világ termelésének zuhanása. A Nyu­gat nem csupán pénzügyi és valutáris, továbbá energetikai válság harapófogójába került, hanem általános gazdasági válságba is. Az ipari termelés volumene tavaly a KGST-or- szágokban az előzetes adatok szerint 8,5 százalék­kal emelkedett, míg az Európai Gazdasági Közös­ség (EGK) országaiban csupán mindössze egy százalékkal. Míg a Szovjetunióban az ipari ter­melés növekedése 8 százalék volt, addig az Egye­sült Államokban az ipari termelés nemhogy nem nőtt, hanem még csökkent is 0,6 százalékkal. Be­szédes számok! Az 1974-es év a KGST-tagországok testvérpárt­jai és kormányai jelentős nemzetközi politikai ak tivitásának jegyében telt el. Ez az év fontos mér­földkő volt abban a küzdelemben, amelyet a bé­ke megszilárdulásáért, a nemzetközi feszültség további enyhüléséért, a különböző társadalmi rendszerű államok közti egyenjogúság, stabil és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fel­tételeinek megteremtéséért vívtak. Még jobban megerősödött a szocializmus helyzete és tekinté­lye a világpolitikában. Tanúsítja ezt a többi kö­zött az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlése úgy határozott, a KGST-nek megfigyelői státust biztosít az ENSZ-ben. Az év eredményei a szocialista rendszer ma- gasabbrendűségét tanúsítják: e rendszer tág teret nyit a termelőerők szüntelen fejlődésének, a tár­sadalom anyagi, szellemi javai állandó gyarapo­dásának, a dolgozók életszínvonala emelésének. Oj, fontos célok valósultak meg A testvérországok népgazdasá­gának fejlődését tavaly az jelle­mezte, hogy a tudományos-tech­nikai haladás, a gazdaság terv­szerű irányítási rendszerének tö­kéletesítése, a gazdasági együtt­működés és a szocialista gazda­sági integráció elmélyülése alap­ján tovább fokozódott a terme lés. Az alábbi kimutatás ér­zékelteti, milyen ütemben növeke­dett az ipari termelés a szocia lista és a tőkésországokban. Hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a mutatók eltérőek, hanem jel­legük is elvileg különböző. A tő­késországokban ezek a piac ösz­tönös hatásának eredményei, a szocialista országok esetében pedig mindez a tervszerű fejlő­dés következménye, amelynek céljait a testvérországok tudomá­nyos alapon határozzák meg. 1974-ben a KGST-tagországok sikeresen teljesítették népgazda­ságfejlesztési terveiket. A terv­feladatokat a termelés fő ágai­ban sok esetben túlteljesítették. Ennek következtében jelentősen lövekedett a testvérországok nem­zeti jövedelme, s ez a gazdasá­gi fejlődés legáltalánosabb mu­tatója. AZ 1974. ÉVI NEMZETI JÖVEDELEM AZ 1973. ÉS 1970. ÉV NEM­ZETI JÖVEDELEM SZÁZALÉKÁBAN 1973 = 100 °/o 1970 = 100 % Bulgária 107,5 133,3 Csehszlovákia 105,5 122,4 Kuba 106 ' 140 * Magyarország 107 128 Mpngólia 105,6 123,5 NDK 106,3 124,4 Lengyelország 110 145 Románia 112,5 155,3 Szovjetunió 105 ** 126 •• * Társadalmi össztermék ** A fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövede­lem. A KGST-tagországok tavaly nagy összegeket fordítottak új gyárak, üzemek, tudományos in­tézmények, mezőgazdasági üze­mek, kórházak, tanintézetek stb építésére, valamint a már mű­ködő termelési kapacitások re­konstrukciójára, s ezáltal meg­vetették a további ipari növeke­désnek ős az életszínvonal eme­lésének a szilárd alapját. AZ 1974. ÉVI BERUHÁZÁSOK AZ 1973. ÉS 1970. ÉVI BERUHÁ­ZÁSOK SZÁZALÉKÁBAN 1973 = 100 % 1970 = 100 % Bulgária 109 131 Csehszlovákia 108,7 135,3 Kuba — — • Magyarország 108 118 Mongólia 108,1 125,8 NDK 104,2 117,7 Lengyelország 125 208 Románia 117,3 155 Szovjetunió 107 129 * Nincs adat. A legutóbbi évben jelentősen meg­növekedtek az ipari kapaqitások. Sok száz új műhely, üzem és kombinát működik. A Szovjet­unióban például mintegy 350 új ipari nagyüzem, valamint jelen­tős számú üzemegység kezdte meg működését, új gyártási ágak létesültek. Bulgáriában a villa­mos erőművek kapacitásának nö­vekedése a legutóbbi évben 1190,5 ezer kilowatt volt, a kre- nwkovci kohászati kombinátban megkezdte a termelést az évente 320 000 tonna lemezt előállító „1200M-as hengersor. Lengyelor­szágban üzembe lépett 1 200 000 kilowatt összkapacitású hat ener­giatermelő egység, a Lengyel Népköztársaság 30 éves fennállá­sáról elnevezett szénbánya, a gdanski északi kikötő és több más objektum. Kubában egyedül az ipari építésügyi minisztérium szervezetei több mint harminc nagy ipari objektumot létesítet­tek tavaly. Csehszlovákiában nö­vekedtek a villamosenergia-, sa­létromsav-termelés, szénbányá­szati, műtrágya- és poliamidse- lyem-gyártási kapacitások. Prágá­ban megkezdte működését a metró első szakasza. Mongóliában az üzemek rekonstrukciója kö­vetkeztében az ipari állóalapok 14 százalékkal nőttek. A KGST-tagországok ipara, a meglevő üzemek és termelési ágak korszerűsítése * és modern technikai felszereléssel való el­látása, valamint új üzemek ter­melésének megindulása és új gyártási ágak meghonosítása ré­vén, a termelés jelentős növeke­dését érte el. Jellemző, hogy az ipari terme­lés növekedését általában nem a dolgozók létszámának növelésé­vel, hanem a munka termelé­kenységének emelkedésével ér­ték el. Az NDK például éppen így növelte csaknem teljes mér­tékben az ipari termelést, Bul­gáriában ez az arány 75, Ma­gyarországon 89, Lengyelország­ban 80,3, a Szovjetunióban 84, Csehszlovákiában pedig 87 %. Az egyik legfontosabb feladat, amelyet a kommunista és mun­káspártok jelenleg kitűznek, hogy a rendelkezésre álló erőforráso­kat hatékonyabban és célszerűb­ben használják fel. Az intenzitás fokozása azt je­lenti, hogy a tudomány és a technika eredményeit alkalmazni kell a termelésben, ennek szer­kezetét pedig oly módon kell megváltoztatni, hogy elsősorban a haladó ágazatokat fejlesztik úgy, hogy a munka termelékeny­ségének növelése alapján fokoz­zák a hatékonyságot. Ez az or­szágon belüli szakosítás, vala­mint a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szocialista gazdasági integráció révén érhe­tő el. A testvérországok kommu­nista- és munkáspártjai a dol­gozók figyelmét arra irányítják, hogy a termelésben a mennyisé­gi tényezők mellett a gazdasági növekedés minőségi tényezői ke­rüljenek előtérbe. A szocialista gazdaság további fejlesztésében a testvérországok pártjai és kormányai fontos sze­repet szánnak a korszerű gazda­ságvezetés állandó fejlesztésé­nek, az irányítási struktúra és módszerek, valamint az erkölcsi és anyagi ösztönzők tökéletesíté- nek. Természetesen mindegyik or­szág, a konkrét feltétek alapján a maga módján oldja meg az e téren előtte álló feladatokat. Az általános irányzat azonban az, hogy erősítik az irányítás terv­szerű alapjait, és tökéletesítik annak funkcióit. A Szovjetunió gazdasági életé­ben fontos esemény volt az az intézkedés, hogy az ipar irányí­tása terén a több fokozatos rend­szerről és két- és háromfokoza­tos rendszerre térnek át, továb­bá nagy ipari, termelési és tu­dományos-termelési egyesülése­ket hoznak létre. Magyarorszá­gon tavaly jelentős intézkedések történtek a gazdaság központi tervszerű irányításának megerő­sítésére, s ezek, a közvetett esz­közök tökéletesítésével együtt, a közvetlen tervezési , módszerek fokozott érvényesítését irányoz­zák elő. Lengyelországban foly­tatódott a termelés koncentráció­jának és központosításának, az úgynevezett nagy gazdasági egy­ségek létrehozásának folyamata — ezek az egységek új tervezési és irányítási módszerek alapján dolgoznak. A KGST-tagországok mezőgaz­dasági dolgozói jó eredménye­ket értek el tavaly. Magyarorszá­gon túlteljesítették a földművelés és az állattenyésztés termelési tervét. Mongóliában jelentősen túlteljesítették a szarvasmarha­állomány növelésére vonatkozó tervmutatókat. Egy év alatt 8,9 millió növendékállatot neveltek, vagyis 1,1 millióval többet, mint 1973-ban. Bár a legutóbbi év egyes országokban nem volt egé­szen kedvező a ter­més számára, az időjárás szeszélye ellenére a falusi dolgozók gazdag gabonatermést ta­karítottak be. Az NDK-ban a gabona­félék átlagos ter­méshozama elérte a hektáronkénti 39,7 mázsát, az előző öt év 32,7 mázsás átlagával szemben. A Szov­jetunióban, az 1973-as rekordév után az ország földművelésének történetében a má­sodik legnagyobb gabonatermést ta­karították be. Csehszlovákiá­ban a mezőgazda- sági termelés 3 százalékkal nőtt, túlteljesítették az állattenyésztés termelési tervét, nőtt a gabonafé­lék terméshozama. Gyors ütemben fejlődött tavaly a KGST-tagországok külkereske­delmi forgalma 23,6 százalékkal, Lengyelországé 31,5, Romániáé 38,3, a Szovjetunióé 26,2, Kubáé pedig 70 százalékkal nőtt. Je­lentősen bővült Magyarország, az NDK, Mongólia és Csehszlovákia külkereskedelmi kapcsolatainak volumene is. Mindegyik KGST-or- szág külkereskedelmi volumené­ben a többi szocialista ország- vgal folytatott kereskedelem van túlsúlyban. A KGST-tagországok a tőkés világgal, a fejlődő országokkal is kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat fejlesztenek ki. Ez­zel kapcsolatban egyrészt jelen­tős a termelőerők nemzetközivé tételére irányuló objektív ten­dencia, másrészt pedig a szocia­lista államoknak a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az egyenjogú, kölcsönös előnyös gazdasági együttműködés fejlesz­téséért vívott következetes harca. A testvérországok dolgozói 1974-ben megvetették a jelenlegi ötéves tervfeladatok: * határidő előtti teljesítésének alapját. AZ i A mostani ötéves terv legfo tosabb feladataként a szociali ta közösség országainak testve pártjai a nép anyagi és kultur lis életszínvonalának továb emelését jelölték meg. A társadalmi termelés fejles tésének nagy eredményei lehet vé tették, hogy a KGST-tago szágok biztosítsák a népjólét t vábbi emelését. A növeked forrása: a nemzeti jövedelem. E nek jelentős részét — kétharm dát-háromnegyedét — társadc mi és egyéni fogyasztásra fc dítják. A statisztika szerint v lamennyi KGST-tagországban n vekedett a lakosság reáljövedí me, a dolgozók munkabére, nf tek a nyugdíjak, a különféle s gélyek. Bulgáriában továbbra is sik resen valósulnak meg a m élet színvonallá nak emelésé irányuló országos prograi amelyet a BKP KB 1972, decei berl plénumán fogadtak i 1974-ben a kiskereskedelmi ái forgalom 9,5 százalékkal nő Az egy lakosra jutó reáljövet lem körülbelül öt százalékkal, munkások és az a/lkalmazott névleges bére pedig 3 százaié kai emelkedett. Háromszázéi AZ IPARI TERMELÉS ALAKULÁSA (százalékban) Hírek a barát! AZ 1974. ÉVI IPARI TERMELÉS AZ 1973. ÉS 1970. ÉVI TERME­LÉS SZÁZALÉKÁBAN 1973 *= 100 % 1970 = 100 °/o Bulgária 108,5 140,9 Csehszlovákia 106,2 129,1 Kuba 108 139 Magyarország 108,2 130,1 Mongólia 108,3 144,8 NDK 107,4 128,5 Lengyelország 112,2 149,2 Románia 115 164,5 Szovjetunió 108 132,8 BULCÁRIA. Kozlnduj környékén üzembe helyezték az első részleget az új, 440 ezer kilowatt teijesitnié- nyfi atomerőműben, amelynek építé­sében a Szovjetunió is részt vesz. CSEHSZLOVÁKIA. Üzembe helyez­ték az NDK-t Csehszlovákiával ösz- szekötő, 138 kilométer hosszú eti­lénvezetéket, amely egységes ter­melési komplexumban egyesíti a Zá- luiíban levő csehszlovák kombiná­tot és az NDK btthleni petrolké­miai üzemeit. KUBA. Más érdekelt KGST-tagor- szágokkal közösen elkészült a nik­kel- és kobaltércbányászati ás -fel­dolgozó kapacitások létesítésére vo­natkozó egyezmény tervezete. MAGYARORSZÁG. A dunaújvárosi Dunai Vasműben a Szovjetunió mű­szaki közreműködésével üzembe he­lyezték a második folyamatos acél­öntő berendezést, amely 25 száza­lékkal növelt a kombinát hengerlő- kapacitását. MtONGÚLIA. Nagy ütemben folyik a kapacitások és technológiai szint tekintetében egyedülálló „Erdenet" mongol—szovjet ércdúsító üzem épí­tése. Azt itt létrejövő ipari komp­lexum világviszonylatban a legna­gyobbak közé tartozik majd. NDK. A szovjet közreműködéssel létesült Bruno Leiscbner atomerő­műben megkezdte a próbaüzemet a második 440 ezer kilowatt kapaci­tású blokk. LENGYELORSZÁG. Befejeződött a Barátság, közös lengyel—NDK pa­mutfonó üzem építésének első sza. kasza Zawierciében. ROMAMA. Románia éa a Szovjet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents