Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám, szerda

ND, A GRANMA, AZ UNEN ÉS A TRIBUNA LUDU ÖSSZEÁLLÍTÁSA )ZÖS CÉLOK »ORSZÁGOKBAN BÉR JAVÁRA díjas részesült nyugdíjeme­■n. NDK-ban nagy ütemben k az ötéves terv fő felada- k megvalósítása, amelyet az SP VIII. kongresszusa tűzött avaly a nemzeti jövedelem kedése 6,3 százalék volt, az megalakulása óta a legna­b. A lakosság tiszta pénz­elei 4,8 százalékkal nőttek, jbi között úgy, hogy a dől- k egyes kategóriái béreme- kaptak, emelték az öreg- és rokkantsági nyugdíjakat, )bá számos közszükségleti árát leszállították. Nagyobb a fizetett szabadság mini- > ideje is. elégítésére fordított kiadások egy lakosra számítva majdnem kétszer akkora összeget értek el, mint egy munkás egyhavi bé­re. A Szovjetunióban a gazdaság fejlődésének alapján következe­tesen valósultak meg azok a nép anyagi jólétének növelését cél­zó intézkedések, amelyeket az SZKP XXIV. kongresszusán mun­káltak ki. 1971—1974 között 47 millió ember — vagyis minden második munkás és alkalmazott — részesült béremelésben. Több mint 30 millió szovjet állampol­gár kap nagyobb összegű nyugdí­jat, segélyt, ösztöndíjat, vagy másféle juttatást. ^ Magyarországon, mint a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnak az 1974. évi terv teljesítéséről szó­ló, legutóbbi jelentése megállla­pítja, a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme az 1974-es éven 6,6 százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. A lakos­ság jövedelmét a reálbérek mel­lett a foglalkoztatottság emel­kedése kismértékben növelte. A pénzbeli társadalmi juttatások összege 16 %-kal emelkedett. Kö­zülük legszámottevőbben a né­pesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Az elő­ző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. A nép fogyasztásának növeke­déséről tanúskodnak a KGST- tagországok kiskereskedelmi áruforgalmának emelkedésére vonatkozó adatok. A nemzeti jövedelem 1974. évi KERESKEDELMI ÁRUFORGALOM VOLUMENE 1974 BEN AZ 1973 AS ÉS 1970-ES ÉV SZÁZALÉKÁBAN (ÖSSZEHASONLÍTÓ ARAKON) 1973—100 % 109,5 110 105,9 — 103,2 115,1 110 105,9 107*5 1970=100 % 135,3 128,8 123,4 — 123,6 181,7 136,8 127,2 125,7 Nincs adat. ngyelországban sikeresen íuiI meg azoknak a szociális .kedéseknek a programja, lyeket a LEMP VI. kongresz- i jelölt meg. A lengyel gaz- g 1974. évi fejlődésének jel- ő vonása volt a fogyasztás s növekedése, s ugyanakkor •ruházások gyors ütemű fej­se. A munkások és alkalma- k reálbére az előző évhez st 8 százalékkal nőtt. A ta- k ösztöndíját, a veterán és ant munkások nyugdíját, a ;ségi segélyeket ugyancsak ték. mániában az RKP 1974 no- )erében tartott, XI. kong- :usa nagyra értékelte az or- dolgozóinak tí&rcát az öt- terv feladatainak határidő i teljesítéséért. A lakosság bevételei tavaly 8,8 száza- al növekedtek, ezen belül a kások és alkalmazottak bére izázalékkal, a parasztok jö- lm^ pedig 7,3 százalékkal, llami költségvetésből a szo- s-kulturális szükségletek ki­Csehszlovákiában a CSKP-nek a XIV. pártkongresszus határoza­tai megvalósítására irányuló nagyszabású szervezői munkája következtében jelentős eredmé­nyeket értek el az életszínvonal tervszerű emelésében. A dolgo zók személyi fogyasztása 1974 ben 6 %-kal, a társadalmi fo gyasztás pedig 5,6 %-kal nőtt A lakosság pénzbevételei 4,3 % kai emelkedtek. Társadalombiz tosításra 4,8 %-kal többet köl tőttek, mint 1973-ban. Magyarországon, Mongóliában, Kubában eredményesen folyik a nép jólétének növelésére irá­nyuló széles körű tervek és programok végrehajtása. növekedése következtében 8 KGST-tagországokban biztosítot­ták a dolgozóknak szánt laká­sok, az iskolák, kórházak, óvo­dák és bölcsődék a tudományos, oktatási és kulturális intézmé­nyek építését. Tavaly az egyes országokban a következő mennyiségű lakás épült (ezerben): Bulgária 44,5 Csehszlovákia 127,3 NDK 138,3* Magyarország 88 Lengyelország 265 Románia 153,2 Szovjetunió . 2250 *) A korszerűsítést és újjáépí­tést beleértve. a kgstorszAgok részesedése a világ termeléséből kezeseiről hozzáfogott a Prut határfolyó ín létesülő Stinca-Costesti hid- rgetikai komplexum közös épf­ez. IVJETUNIÓ. Megkezdődtek az >urgi gázlelőhely kiaknázásá- és az Orenburgtól a Szovjet­nyugati határáig vezető gaz­ék építésének előkészületei a etuníó területén. Ezt a 2750 léter hosszú gázvezetéket az :eit országok — Bulgária, Ma- írszág, az NDK, Lengyelország, nia, a Szovjetunió és Cseiiszlu­— hozzák létre. NEMZETI JÖVEDELEM’ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ACÉLOLVASZTÁS SZÉNBÁNYÁSZAT kőolajbányászat földgAzbányászat cementgyártás A* ÁSVÁNYI' MŰTRÁGYA-TERMELÉS GABONATERMELÉS 10 20 30 40 1950 1974 Adatok az együttműködésről : év óta működik a csapágy­együttműködési szervezet, dőszak alatt a tagországok :eresére növelik a termelés nenét ebben az ágazatban. i lég a világ gördülőcsap- termelésének 25% -át adják, ly a kölcsönös csere révén %-ig kielégítették a tagor- ok szükségleteit a csapágy­ból. : ‘ Intermétall Vaskohászati ittműködési Szervezet tavaly jpelte fennállásának tizedik rdulóját. Tevékenysége kö- eztében tovább bővült a vas- iszoti termékék csereválasz- , teljesebben kielégítették a rszágok igényeit. Az lnteratomintrument atom­műszer gyártási nemzetközi gaz­dasági egyesülés a létrehozása óta eltelt három év alatt javas­latokat készített elő az atom­technikái eszközök gyártásának szakosítására, ezek 11 cikkjegy- zékcsoportra és — alcsoportra, összesen 160 gyártmány) ajtóra vonatkoznak. A tagországok be­fejezték a kölcsönös atomtech­nikai szállítások volumének ösz- szehangolását az 1976—1980-as időszakra. * Tovább nőtt a nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank mű­veleteinek volumene. A KGST- tagországok közti fizetési forga­lom volumene a legutóbbi évben 52,6 milliárd átutalási rubel volt, vagyis 11 %-kal több, mint 1973- bán. A KGST-tagországokban az ál­lam teljes mértékben gondosko­dik a lakosság egészségügyi el­látásáról. Az egészségügyben elért eredmények önmagukért beszélnek. Tovább nőtt a külön­böző képesítésű szakorvosok száma. Gyarapodott a helyek száma a szanatóriumokban, az üdülőkben és a gyermekintézmé­nyekben. A szocializmusban törvénysze­rű, hogy a dolgozók fogyasztá­sának növekedése — különösen a társadalmi alapokból, ahonnan az oktatás, a tudomány, a kultú­ra és az egészségügy fejlesztésé­hez szükséges összegeket merí­tik — az emberi személyiségnek a történelemben példátlan fel­virágzását, az emberek tehetsé­gének és képességének teljes ki­bontakozását biztosítja. Ez pedig jótékony hatással van a terme­lésre, a tudományra, a kultúrá­ra; az egész társadalom javát szolgálja. „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a tagországok sok­oldalú gazdasági együttműködésének legfőbb szervezetévé vált. A KGST-tagországok testvéri együttműködése jelentősen hozzá­járult a kommunista és munkáspártok politikájának megvaló­sulásához; ez a politika e pártok közeledésére és szoros együttműködésére irányul a kommunizmus és a szocializmus építésében.“ A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA 25 ÉVES FENNÁLLÁSA ALKALMÁBÓL RENDEZETT JUBILEUMI ÜLÉS­SZAK HATÁROZATÁBÓL. (1974. JÚNIUS). EGYESOLT ERŐVEL A szoros testvéri együttműkö­dés és a szocialista gazdasági in­tegráció 1974-ben jelentős szere­pet játszott mindegyik KGST-tag- ország népgazdaságának dinami­kus fejlődésében. A komplex program által kitűzött feladatok­nak megfelelően fejlődött és tö­kéletesedett a közös tervezési tevékenység, következetesen megvalósult az áttérés az egyre szorosabb termelési együttműkö­désre, a közös tevékenységre., amelynek alapja az anyagi,, pénz­ügyi és munkaerőforrások egye sítése, valamint hosszú lejáratú szakosítási és kooperációs prog­ramok. Sikeresen valósult meg a kö­zös tervezési tevékenység. A KGST-országok tervezési és gaz­dasági szervei nagyarányú mun­kát folytattak az együttműködési tervek pontosabbá tétele és a belőlük sziármazó egyezmények terén. A KGST tervezést, együtt­működési bizottságának keretén belüli ís befejezték a tavaly az 1976—1980-as időszakra szóló népgazdaságfejlesztési tervek koordinálására irányuló munkák első szakaszát. A legutóbbi évben megkezdő­dött a sokoldalú integrációs in­tézkedések összehangolt ötéves terveinek kidolgozása. Ennek megfelelően nagy közös tervek valósulnak meg a termelés, a tu­domány és a technika legfonto­sabb ágaiban. Az egyes orszá­gok éves és ötéves terveikben az e célokra szükséges anyagi esz­közöket rendelkezésre bocsátják. Tovább folyt a közös tervezési tevékenység szervezeti formá­inak tökéletesítése. Megalakult a KGST anyagi-műszaki ellátási bizottsága. Az erre vonatkozó határozatot a KGST XXVIII. ülés­szakán fogadták el, amely tavaly júniusban volt Szófiában. A testvéri országok új ered­ményeket értek el a termelés nemzetközi szakosítása és koo­perációja terén. Tavaly folytató­dott a különböző iparágakban a^ szakosítás és kooperációról ko­rábban megkötött, sokoldalú ál­lamközi egyezmények megvaló­sítása. Csupán a gépgyártás te­rületén 20 ilyen egyezmény volt érvényben, s ezek több mint 1900-féle különböző gépre, be­rendezésre és szerkezeti egység­re vagy aggregátra terjedtek ki. Nagy sikereket értek el az ipari és mezőgazdasági szakosításra és kooperációra vonatkozó ága­zati egyezmények megvalósítá­sában. A nemzetközi szakosítás lehe­tővé teszi az egyes országok számára, hogy erőiket és esz­közeiket a legfontosabb és leg­haladóbb termelési ágaki’a és termékfajtákra összpontosítsák és a gyártás koncentrációja, a gyártott termékek sorozatainak növelése, s ennek alapján a leg­haladóbb technika és technoló­gia bevezetése és a gyártási fo­lyamatok automatizálása révén fokozzék a termelés hatékony­ságát. Ha egyazon országban össze­hasonlítjuk az egyes termék­fajták gyártásának 1973. évi és 1974. évi eredményeit, akkor képet kapunk az ipar szerkeze­tének átszervezéséről és fejlő­désének irányairól. Magyaror­szágon például az MSZMP KB által kidolgozott programmal összhangban 1974-ben tovább csökkent a traktorok, a portál­daruk és a tehergépkocsik gyár­tása. Nagy ütemben növekedett viszont az autóbuszok, a vegy­ipari berendezések, a műszál, gyártása. Bulgáriában tevéke­nyen folyik a szakosodás a 100 kilowattnál nagyobb kapacitású, váltakozó áramú villanymotorok gyártására. Valamennyi KGST-országban, akárcsak általában a legutóbbi években, most is kiemelten gyors ütemben fejlődtek az olyan fon­tos iparágak, mint a gépgyártás, a vegyipar, az elektronika. A szakosítás és a kooperáció továbbfejlesztése, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése szempontjából nagy jelentőségű a KGST-tagországok valamennyi szabványának fokozatos egysé­gesítése. A KGST XXVIII. ülésszaka megvizsgálta a szab­ványosítás kérdéseit, és elfogad­ta a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának szabványáról szóló szabályzatot, valamint a KGST-szabványok alkalmazásáról szóló egyezményt. Ezt Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, a Szov­jetunió és Csehszlovőkia minisz­terelnök-helyettesei írták alá. A KGST-tagországok közösen oldanak meg sok nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaproblémát. Mind nagyobb mértékben egyesí­tik anyagi, pénzügyi és munka- erőforrásaikat avégből, hogy kö­zösen építsenek nagy objektumo­kat a kitermelő és a fűtőanyag­energetikai ágazatokban. A Szovjetunió területén mind nagyobb arányokat öltenek az usztyi-ilimi cellulózkombinát épí­tésének munkái, ebben a Szov­jetunión kívül Bulgária, Magyar- ország, az NDK, Lengyelország és Románia vesz részt. Megkez­dődött a kijembajevi azbesztbá­nyászati kombinát építése is, eb-, ben- a fent említett országokon kívül Csehszlovákia is részt vesz. Egyezményeket kötöttek arról, hogy az érdekelt országok közös erőfeszítésével megépítik a Vinnyica - Zapadnoukrajanszka- ja (Szovjetunió)—Albertirsa (Ma­gyarország) 750 kilovoltos távve­zetéket, együttműködnek a vas­tartalmú nyersanyagok kiterme­lésének és egyes fémötvözetfaj- ták szovjetunióbeli előállításá­nak fejlesztésében, növényvédő vegyszereket gyártó kapacitások létrehozásában. Az úgynevezett energiaválság­tól sújtott tőkésországoktől elté­rően, a testvéri szocialista orszá­gok tervszerűen fejlesztik ener­getikai potenciáljukat. Előkészí­tő munkák folynak az egységes energetikai rendszer létrehozá­sára: ennek alapja az érdekelt európai KGST-tagországok egye­sített energiarendszerei és a Szovjetunió egységes energetikai rendszere. Megkezdődött az ér­dekelt KGST-tagországok ener­giarendszerei közti villamos távvezetékek 1990-ig történő fej­lesztésére vonatkozó, általános terv kidolgozása. A KGST XXVIII. ülésszakán az európai KGST-tagországok kor­mányfői általános egyezményt írtak alá az orenburgi gázlelő­hely kiaknázásában való együtt­működésről és az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gázfővezeték építéséről. Tovább tökéletesítik munkáju­kat a KGST keretén belül létre­hozott nemzetközi gazdasági szervezetek. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az 1974-es év szilárd ala­pot teremtett a KGST-tagorszá­gok együttműködésének és gaz­dasági integrációjának további fejlődéséhez és elmélyüléséhez, gazdasági erejük további növe­kedéséhez. Az összeállításban levő anya­gokat egyidőben közölte a Ru- dé právo, a bratislavai Pravda, a moszkvai Pravda, a Népsza­badság, a Rabotnyicseszko De­lo, a Neues Deutschland, a Granma, az Unen és a Tribn- na Ludu. Az anyagokat a Szocialista Világrendszer Gazdasági Prob- léniáival Foglalkozó Nemzet­közi Intézet munkatársainak csoportja állította össze. Tagjai voltak: N. Bilev (Bulgária), Molnár Gy. (Magyarország), M. Engert (NDK), N. Csuluundorzs (Mongólia), A. Kupich (Len­gyelország), A. Beljajev (Szov­jetunió), B. Tyinykov (Szovjet­unió), Z. Nekola (Csehszlová­kia), valamint A. Ruano (Ku­ba), a Nemzetközi Tudományos­technikai Információs Központ munkatársa. A statisztikai ada­tok forrása: a KGST-titkárság Statisztikai Osztálya. Bulgária Magyarország NDK Kuba Mongólia Lengyelország Románia SzovfatnniA Csehszlovákia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents