Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-24 / 46. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN A terméshozamok növeléséinek úttörői A mült héten tizennyolc egységes földművesszövetke- zetet, állami gazdaságot, munkakollektívát és dolgozót magas állami kitüntetésekkel jutalmaztak a cukorrépa, a burgonya és a kukorica ter­mesztésében, valamint a ter- mésbetakarításnál a gépek kihasználásában elért kiváló eredményekért. A kitüntetése­ket a CSSZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­tériumában ünnepélyes kere­tek között adták a nagyobb terméshozamok elérése és a gépek jobb kihasználása út­törőinek. Bohuslav Veöera szövetségi mezőgazdasági mi­niszter ebből az alkalomból mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: a mező- gazdasági dolgozók népgazda­ságfejlesztésben végzett mun­kájának mértéke az legyen, hogy az egyes szakaszok eredményeit összehasonlítják a világméretekben elért csúcsteljesítményekkel. Fel­hívta a figyelmet, hogy hat­hatós intézkedésekkel küzd- jék le a fejlődést fékező fo­gyatékosságokat és gyors ütemben mozgósítsák a ter­melés tartalékait. Ezt múlha­tatlanul megköveteli az egy­re igényesebb célok valóra váltása, hogy önellátók le­gyünk az alapvető élelmisze­rek és a takarmány termesz­tésében. A kitüntetett gazdaságok, kollektívák és dolgozók ered­ményei utat mutatnak e cé­lok eléréséhez. Ezt szolgál­ják az újabb kötelezettségvál­lalások is, melyeket az ünne­pi alkalommal három gazda­ság képviselői nyújtottak át a mezőgazdasági miniszter­nek. Jan Baryl, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára az átadási ünnepség befeje­zéséül kiemelte, hogy a párt és a kormány nagy gondot fordít az ágazat fejlesztésére, aminek törvényszerű követ­kezménye a termelés színvo­nalának emelkedése. Ám a növénytermesztésben még ko­rántsem dicsekedhetünk álta­lánosan jó eredményekkel. Ezért olyan fontos a belső tartalékok mozgósítása, a me­zőgazdasági üzemek gazdál­kodási eredményeiben mutat­kozó színvonalbeli eltérések kiegyenlítése. Egyre többen válaszolnak a versenyfelhívásra A nyugat-szlovákiai és a dél-morvaországi kerület, va­lamint az olomouci járás me­zőgazdasági dolgozóinak a CSKP Központi Bizottsága no­vemberi ülése határozatának megvalósítására irányuló ver­senyfelhívása egyre több kö­vetőre talál. A tömegtájékoz­tatási eszközök a múlt héten is számos új kötelezettség­vállalásról tudósítottak, me­lyek az 1975. évi tervfelada­tok jelentős túlszárnyalását tűzték ki. A litoméficei járás mezőgazdasági dolgozói a többi között vállalták, hogy az utóbbi három évben elért átlagos terméshez viszonyítva az idén a gabonahozamot 12,3 százalékkal, a cukorrépa átlagos hektárhozamát pedig 26,6 százalékkal növelik. A Nová Vés nad Zitavou-i szö­vetkezetben az idén a tava­lyinál nyolcmillió koronával nagyobb tervfeladatokat kell megvalósítani, a dolgozók azonban elhatározták, hogy ezt újabb kétmillió koronával megtetézik. A tvrdoáovcei földművesszövetkezet dolgo­zói felajánlásukban az erede­ti tervhez viszonyítva két és fél millió koronával nagyobb célok elérését tűzték ki. Valófa váltak a proletár nemzedékek vágyai A csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca és hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása harmincadik évfordulója alkalmából Prágá­ban kétnapos országos szemi­náriumot rendezett a CSKP Központi Bizottságának .agitá­ciós és propaganda osztálya meg a Szocialista Akadémia Központi Bizottsága. A sze­mináriumon a főbeszámolót Josef Kempny elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja, a KB titkára mondotta hazánk népgazdasá­ga három évtizedes fejlődé­sének eredményeiről és táv­latairól. Kempn? elvtárs rá­mutatott, hogy a szocialista országok és az egész haladó világ az idén emlékezik meg a szörnyű második világégés befejezéséről és a fasizmus legyőzéséről, amely össze­kapcsolódik a szovjet nép ós hadserege hősi harcával. A továbbiakban elemezte szocia­lista építőmunkánk korszak- alkotó eredményeit, társadal­munk és gazdaságunk óriási fejlődését, melyet a munkás- osztály a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel szövet­ségben élcsapata, Csehszlová­kia Kommunista Pártja veze­tésével valósított meg. 1937- hez viszonyítva nemzeti jöve­delmünk 4,6-szeresére, ipari termelésünk pedig 9,3-szere- sére növekedett. Az egy főre eső termelést és az életszín­vonalat illetően hazánk a vi­lág első országai közé tar­tozik. Nagymértékben emelke­dett hazánk népének kultu­rális és műveltségi színvo­nala. Világviszonylatban ná­lunk a munkahét a legrövi­debbek, a fizetett szabadság pedig a leghosszabbak közé tartozik. Pártunk politikájá­nak megvalósításával az el­telt három évtized alatt a Szlovák Szocialista Köztársa­ság fejlett ipari országgá vált. Sikeresen megoldjuk Szlovákia és a cseh ország­részek gazdasági kiegyenlítő­dését. 1937-hez viszonyítva a szlovákiai Ipari termelés har­mincszorosára növekedett, s míg 1962-ben Szlovákia 19,4 százalékkal részesedett a CSSZSZK ipari össztermelésé­ben, 1973-ban ez az arány 25,4 százalékra emelkedett. Mindez a lenini nemzetiségi politika következetes érvé­nyesítésének az eredménye. Alapvető változások mentek végbe falvaink életében, a mezőgazdasági termelésben. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás bevezetése megte­remtette a termelés nagyfokú növelésének ós a mezőgazda- sági dolgozók életszínvonala g yors emelésének a feltéte­leit. A mezőgazdasági terme­lés 1948-hoz viszonyítva mint­egy kilencven százalékkal növekedett, a munkatermelé­kenység a háború előtti szinthez viszonyítva 4,3-szer lett nagyobb. Josef Kempn? kiemelte: valamennyi sikerünket annak eredményeképpen érhettük el, hogy szoros szövetség fűz bennünket a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség töb­bi országához. A továbbiak­ban hangoztatta, hogy pár­tunk politikájának alapvető célja a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek egyre jobb kielégítése. Kölcsönös megértés — teljes nézetegység Bohuslav Chiíoupek külügy­miniszter a múlt héten ba­ráti látogatást tett Moszkvá­ban, ahol tárgyalásokat foly­tatott Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszterrel. Tár­gyalásaikat a szívélyesség, a teljes kölcsönös megértés és a nézetek egysége jellemez­te. A külügyminiszterek mély megelégedésüket fejezték ki afelett, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia testvéri barát­sága és sokoldalú, állandóan mélyülő együttműködése gyü­mölcsözően fejlődik minden területen. ' Hangsúlyozták: a szovjet— csehszlovák kapcsolatok sike­res fejlődése teljes mérték­ben megfelel a két ország népei alapvető érdekeinek, elősegíti a szocialista közös­ség egységének erősödését, jól szolgálja a nemzetközi fe­szültség enyhülésének politi­káját. A külügyminiszterek kifejezésre juttatták eltökélt szándékukat: tovább folytat­ják arra irányuló erőfeszíté­seiket, hogy visszafordítha­tatlanná váljanak a nemzet­közi helyzetben végbemenő pozitív folyamatok. (gál) Többet termelnek MÁR FOGALMAZZAK A VÄLASZT Napjainkban a nyugat-szlová­kiai és a dél-morvaországi ke­rület, valamint az olomouci já­rás mezőgazdasági dolgozóinak felhívása nyomán az egves me­zőgazdasági üzemekben az évi termelési terveket ismételten gondosan felülvizsgálják, hogy a meglevő tartalékok feltárá­sával még számottevőbben hoz­zájáruljanak az 5. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. A napokban Zsoldos József, a Calovói (Megyeri) Egységes Földművesszövetkezet elnöke is sorra elbeszélget az egyes ágazatok felelős vezetőivel a lehetőségről, hogy vállalásuk reális alapokkal rendelkezzen. Morva József agronómussal ép­pen a felhívásra adandó vála­szuk növénytermesztésre vo­natkozó részét fogalmazták. — Feladataink már eddig is igényesek voltak, de most a fel­hívás kapcsán e feladatokat még megemeljük. A tartalékok felhasználásával az eredménye­ket elsősorban a ^kalászosok termesztésében akarjuk növel­ni. Tavaly búzából 80, árpából pedig 31 vagonnal értékesítet­tünk, az idei tervünk 121, il­letve 30 vagon. Ehhez hektáron­ként 52 mázsa gabonát kell ter­mesztenünk, de vállaljuk az 56 mázsát. Ami a kukoricát ille­ti, itt is a tervek szerint me­gyünk, vagyis 400 hektáron fogjuk termeszteni. Tavaly az átlaghozam 53,5 mázsa volt, az idén jobbnak kell lennie. Csat­lakoztunk a trnavai járás fel­hívásához, és mint ismeretes, ez hektáronként 60 mázsát je­lent — fogalmazták felváltva, majd az agronómus az ered­ményeket biztosító intézkedé­sekről beszélt. — Ősszel az időjárás gondo­Zsoldos József (baloldalt) Morva Józseffel a növénytermesztés új feladatairól beszélget. (A szerző felvétele) kát okozott és 575 hektár bú­zánk nagy részét nem tudtuk az eredetileg előkészített terü­letre elvetni. Pontos és kitartó munkával utólagosan is kitűnő magágyat sikerült elkészíteni, amit a jól fejlődő növény is igazol. A téli inventarizációkor 500 hektárt az I. osztályba so­rolhattunk. Az éjjeli fagyokat kihasználva már elvégeztük a nitratációt. A jobb eredményt elősegítheti a Száva Is, amit nagyban idén vetettünk elő­ször. A kukorica területét ősz­szel felszántottuk és a terület egyharmadán istállótrágyát is leszántottunk. A kukoricát nem tudjuk öntözni. Reméljük, ka­punk úgy vetőmagot, hogy 20 százalékban korai, 50 százalék­ban középkori és 30 százalék­ban kései hibridet vethessünk. — A felhívás a cukorrépa termesztésére is vonatkozik. Ezen a téren mi a helyzet? — A tavalyi 120 hektár he­lyett 130 hektáron fogjuk ter­meszteni. Eladási tervünk 520 vagon. 1974-ben öntözés nélkül 557 mázsás átlaghozamot ér-1' tünk el. A folyó évben úgy vetjük a cukorrépát, hogy 40 hektáron öntözhessük. A na­gyobb terület, a részbeni öntö­zés és a jól megválasztott ve­tőmag a biztosíték, hogy az el­adási tervet cukorrépából is túlteljesítjük — mondta az ag- ronómus, majd az elnök foly­tatta. — 1916 hektár szántónkból 120 hektárt tudunk öntözni és ezt a lehetőséget a takarmá­nyok, elsősorban a lucerna és a silókukorica hozamainak a javítására is felhasználjuk, mi­vel a felhíváshoz az állatte­nyésztés, elsősorban a tejter­melés szakaszán is hozzá aka­runk járulni. Máris 10,3 liter a napi fejési átlagunk, ami a végső eredményesség jő elő­feltétele. A megkezdett úton tovább akarunk haladni, hiszen így kívánja meg mindannyiunk, az üzem és az egész társada­lom érdeke. -ef­Kiváló eredmények - tudományos mádszerekkel Amikor a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság negyed- százados fennállására emléke­zünk, nem feledkezhetünk meg a kísérleti gazdaságokról sem. Ezekben a gazdaságokban al­kalmazzák és népszerűsítik az új növényfajtákat, a modern agrotechnikai módszereket — tehát Joggal sorolhatjuk őket a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság úttörői közé. A No­vý Trh-i (újvásári) kísérleti gazdaság 110 dolgozóval, 527 hektáros területen gazdálkodik a Dunajská Streda-i (dunaszer- dahelyi) járásban. A gazdaság vezetője Miskó István elvtárs, aki gazdag élet- és szakmai ta­pasztalatainál fogva 1966-tól biztos kézzel irányítja a ter­melőmunkát. Irodája falán elis­merő oklevelek sorakoznak, amelyeket kiemelkedő gazdasá­gi eredményeikért kaptak. A gazdaság tulajdonképpeni feladata az Öntözési Kutatóin­tézet által kidolgozott új ter­melési módszerek nagyüzemi szinten való gyakorlati alkal­mazása. A feladatok megvaló­sításához felvilágosító munká­val tudatosítani kellett az em­berekben napi munkájuk jelen­tőségét, azt, hogy mit miért csinálnak. Így nemcsak anya­gilag, de szakmailag is érde­keltek lettek a jó eredmények elérésében. Ezt a munkát a he­lyi pártszervezet és a szakszer­vezet vezetősége közösen vé­gezte. A gazdaság növénytermesz­tésre és állattenyésztésre tago­zódik. A kutatóintézet által ki­dolgozott módszereken kívül hasznosítják a külföldi agro­technikai és öntözési tapaszta­latokat, kipróbálják és vélemé­nyezik az újonnan gyártott me­zőgazdasági gépeket és eszkö­zöket, hogy később, a sorozat- gyártásnál már tökéletesített formában készüljenek. Nem volt egyszerű feladat minden ter­mesztett növéfly részére meg­LENGYEL BÁNYAGÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK A Made in Poland jelzésű bányagépek és berendezések egyaránt Jól ismertek a világ számos országában. A bánya­ipari berendezések szállításával a katowicei KOPEX külkeres­kedelmi vállalat foglalkozik, melynek legjelentősebb európai partnere Jugoszlávia, ahol sok lengyel szakember vett részt az ottani só- és barnaszénbá­nyák kiépítésében. Figyelemre­méltó a barnaszénbányák gépe­sítésére szolgáló berendezések exportja az NDK-ba. A KOPEX vállalta a Magdeburg közelé­ben levő kálisókombinát szállí­tását. Lengyelország exportálta a Szovjetunióba a • Donbassz kör­nyéki szénbányák gépesítésé­hez szükséges berendezéseket. A Csehszlovákiába irányuló ex­port bányagépekre és fúróbe­rendezésekre terjed ki. A ostra- va-karvinái bányákba metánle­választó berendezéseket szál­lítottak. Ebből a berendezésből a román külkereskedők is vá­sároltak. A román szénbányák­ban ezenkívül számos Lengyel- országból származó fúrógép, ferde fúrásra alkalmas beren­dezés és mentőberendezés üze­mel. CUKORVIZSGÁLAT 2 PERC ALATT Az elmúlt évben 14 ukrajnai cukorgyárban vezették be a cu­korrépa cukortartalom alapján történő átvételét. Az új átvé­teli rendszert a kagarliki cu­korgyárban vezették be első íz­ben — kísérletképpen. A szov­jet szakemberek olyan vizsgá­lati eljárást dolgoztak ki és al­kalmaztak, amellyel 2 pert alatt expresszanalízissel meg határozzák a répa cukortartal­mát. A cukortartalom szerinti átvétel arra ösztözi a termelő­ket, hogy a fajták megválasz­tásával, a műtrágyázással és általában az agrotechnikával a répa cukortartalmának fokozá­sára is törekedjenek, hiszen a magas cukortartalomért klUön pénzt kapnak. Ugyanakkor a cukorgyárakban is szigorúbban ügyelnek a technológiai előírá­sok megtartására. állapítani a fejlődésükhöz szük­séges istálló- és műtrágya op­timális adagolását, valamint az öntözéssel adagolt vízmennyi­séget. A módszeresen végzett munka meghozta a kívánt ered­ményt. A takarmánynövények­nél a következő hektárhozamo­kat érték el: tavaszi keveré­keknél 337,30 mázsa, silókuko­ricánál 383,4 mázsa, lucerna szénából 110,40 mázsa, takar­mányrépából pedig 1254,83 má­zsa. A gabonafélék átlagos hektárhozama 58,6 mázsa volt, amely szintén jó eredménynek számít. A növénytermesztésben a biológiai szempontokon kí­vül a talajművelés minőségére is nagy gondot fordítanak. Nagy jelentősége van a Jól fel­szerelt gépparknak, amelyek javítását Kovács Tibor gépész- technikus irányításával jól kép­zett szakemberek végzik. Itl meg kell jegyezni, hogy a ja­vítóműhely már korszerűsítés­re vár, amit a jövőben az anya­gi lehetőségeikhez mérten meg­oldanak. Az állattenyésztés szakaszán is kiváló eredményeket értek el Száraz László zootechnikus vezetésével. • Ehhez azonban nagy mértékben hozzájárult a növénytermesztő csoport Is, amely megfelelő takarmányala­pot adott a törzskönyvezett te­hénállomány számára. Legelte­téssel olcsóbbá teszik a tej- és hústermelést, ami az állatok egészségi állapotára is kedve­zően hat. Az állattenyésztésben négy szocialista munkabrigád dolgozik, amelyek tavalyi ered' ményeik alapján kapták megf ezt a megtisztelő címet. Az évi fejési átlag egy tehénre szá­molva 4593 liter, így nem le­het azon csodálkozni, hogy minden hektárra számítva több mint 3000 liter tejet adnak el, ami szlovákiai viszonylatban is elismerésre méltó eredmény. Az elmúlt évi tejeladási tervü­ket 129,1 százalékra teljesítet­ték. A legjobb fejési eredmé­nyeket Paluk Károly 5426, Végh István 5280, és Stercel Károly 5198 literrel érték el. Ezek az eredmények nemcsak a járás­ban, de országos viszonylatban is példaképül szolgálhatnak a mezőgazdasági üzemek részére. Az idei feladatok közül Mis* kő elvtárs kiemeli a szójater- mesztés fontosságát, amelyre most kaptak megbízást. MÉRI ISTVÁN /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents