Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám, péntek

A komplex szocialista racionalizációs brigádok - az ésszerűsítés élcsapatai l/alóra váltják a CSKP KB november« ülésének határozatait Ö A brigádok fö fel­adata: keresmi és megoldani a problémákat, végi elhajtani a változásokat 0 A vál­lalaton belüli ésszerűsítéstől a vállalatok közötti ésszerűsítésig • Lehetőségek a »megrendelői-szállítói kapcsolatok tökéletesítésében $ Összekapcsolják a termelést és a tudományos kutatást • Sürgősen meg kell oldani a munkajogi problémákat <9 Tartalékok a tematikus feladatok megoldásában • Összlhangbain a Slovnaft dolgozóinak felhívásával A komplex szocialista racionalizálás a haté­konyság növelésének egyik fő módszere, mely­nek segítségével kedvezőbb gazdasági, szociális és műszaki eredményeket érhetünk el a vál­lalatok és az üzemek tevékenységében. Nem esak a tartalékok feltárását segíti elő, hanem a tudományos és műszaki kutatás vívmányainak gyakorlati érvényesítését is előmozdítja, amint arra Gustáv Husák elvtárs is rámutatott a CSKP XIV. kongresszusán. Az ésszerűsítés gyorsan megtérülhet az újratermelési folyamatokban, s kedvezően befolyásolhatja a beruházások szer­kezeiét. Bár az SZSZK területén több száz komplex racionalizációs brigád működik, a mozgalom tulajdonképpen csak most van kialakulóban. Állandóan újabb brigádok alakulnak, amelyek a dolgozók kezdeményezésében rejlő tartaléko­kat tárják fel, ezért az egész társadalom ré­széről kellő figyelmet érdemelnek. A Príívda szerkesztőségében a Slovnaft dol­gozódnak felhívása után megrendezett első be­szélgetés után újból összejöttek az érdekelt szakemberek, hogy ezúttal a komplex raciona­lizációs brigádok szervezési kérdéseiről tanács­kozzanak. A beszélgetésen részt vett üoc. Ing. k'ranti&ek Lipták, CSc, a bratislavai Csehszlovák Munka- es Szociálisügyi Kutatóintézet dolgozója, lng. Jozef Orlovsky, a Slovnaft n. v. raciona­lizálási osztályának vezetője, Ing. furaj Kotek, a Slovnaft komplex racionalizációs brigádjának vezetője, prof. Ing. Anton Rasko, CSc, a b’zio vák Tudományos Műszaki Társaság feltalálási és újítási bizottságának tagja, Ing. Bohuslav Vykouk, CSc, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetének igazgató­helyettese, Ing. Onűrei Smerek, a Szlovák Szak szervezeti Tanács gazdasági osztályának dolgo zó ja, Ing. Zoltán Fusko, az SZTMT komplex szocialista racionalizációs bizottságának dolgo­zója, Ing. Viliam Palló, CSc, a Kábelek és Szigetelők Kutatóintézete igazgatója, Ing. Mi- roslav Murin, az SZTA Központi Munkahelyi Igazgatóságának vezetője, Ferdinand Mésáros, a Nővé Zámky-i Elektrosvit n. v. termelési igazgatóhelyettese, Ing. Jozef Bezák, a Serein Nikkel kohó gazdasági igazgatóhelyettese, vala­mint Ing. Juraj Dutko, a Ziar nad Hronom i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzeme műszaki fej­lesztési osztályának vezetője, felen voltak to- vábbá a Pravda és az Oj Szó népgazdasági osztá Iván ük szerkesztői. A beszélgetés főleg az alábbi kérdéseket érin tette: # Milyen feladatok várnak a komplex szo- cialista racionalizáció keretében a komplex ra­cionalizációs brigádokra a vállalatokban és az üzemekben? # Milyen feltételek vannak a termelési ága zatokbun a komplex racionalizációs brigádok alapit áfára és szervezésére? Milyen fogyatékos­ságok tapasztalhatók ezen a téren? $ Megfelel e a komplex racionalizációs bri gadok összetétele azok hivatásának? Elegendő mértékben vesznek e részt az elsődleges és az alkalmazott kutatás dolgozói a komplex rucio nalizációs brigádok munkájában? Szükség oan e az ilyen együttműködésre? 0 Milyen jövő vár a komplex racionalizációs brigádokra? A beszélgetésen elhangzott véleményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze. A komplex racionalizációs brigádok feladatai A komplex racionalizációs brigádok legfőbb feladata az, hogy segítsenek az ésszerűsí­tési feladatok megoldásában. Szükséges hangsúlyozni e fel­adat hármas jellegét: a prob­lémák keresését, megoldását és a változás végrehajtását. A Slovnaftban például a brigádok tevékenysége a többi vállalat­hoz hasonlóan még csak a kez­deti stádiumban van. Egyesek már dolgoznak, továbbiak szer­vezése most van folyamatban. A vállalatban kidolgozták és kiadták a komlex racionalizá- ciós brigádok alapításának és irányításának alapelveit. Az alapelvek kidolgozásánál fi­gyelembe vették a Központi Szakszervezeti Tanács Elnök­ségének ix*ányelveit, a más vállalatokban sikeresen műkö­dő brigádok tapasztalatait, töb­bek között az ismert Zaböík kollektíva tevékenységét. Az alapelvek érvényesítésével bi­zonyos szervezettségre töre­kednek, melynek legfőbb célja az, hogy a brigádok tevékeny­sége összhangban legyen a vál­lalat ésszerűsítési programjai­val. Ha figyelembe vesszük a szocialista munkaverseny kü­lönböző formáinak eddigi ta- paszta 1 a ta i l, megá 11 a pí th a t j uk, hogy a komplex racionalizációs brigádok szervezéséhez mind a termelő vállalatokban, mind a kutatóintézetekben sokkal kedvezőbbek a feltételek, mint korábban. A legfontosabb az, hogy a brigádok minél részle­tesebben megismerjék a társa­dalmi igényeket, vagyis az ésszerűsítésre váró feladatokat, hogy az egyes munkahelyek szempontjából megfelelő össze­tételű brigád alakuljon ki a megoldáshoz és a végrehajtás­hoz. A komplex racionalizációs brigádok közös nevezője az, hogy olyan feladatokat olda­nak meg, amelyek a terv tel­jesítéséből következnek, illetve eltávolítják azokat az akadá lyokat, amelyek útjában állnak a terv teljesítésének. Ha a fel­adatok összetettsége megkíván­ja, más vállalatok dolgozóit is be lehet vonni a brigád mun­kájába, sőt még a nemzetközi együttműködés is hasznosnak bizonyulhat. A feltalálói és újítói moz­galom szempontjából a racio­nalizálási programokat temati­kus feladatokban kellene meg­fogalmazni, érdekeltté téve megoldásukban a komplex ra­cionalizációs brigádokat. Erre az évre ds alt nem nyolcezer te­matikus feladatot írtak ki ál­lami, ágazati és vállalati szin­ten. Ezek a tematikus felada­tok jelentős szerepet játsza­nak az aktivitás és a kezde­ményezés irányításában a lég fontosabb népgazdasági fel­adatokra. Olyan területekre vonatkoznak, mint például a nyersanyagok és az anyagok, az energia és a kapacitások maximálisan hatékony és gaz­daságos kihasználása. Eddig a kiírt feladatoknak mintegy 24—30 százaléka talált gaz­dára. A komplex racionalizációs brigádokat úgy foghatjuk fel, mint az újítók munkájának to­vábbfejlesztését. Az újítási ja­vaslatok tulajdonképpen ra­cionalizálási intézkedések, a különbség csupán az, hogy az előbbi professzionális, jellegű. A racionalizációs brigádok te­vékenysége tehát hasznosan kibontakozhat a tematikus fel­adatok megoldásában, s ha az egyik probléma megoldódott, máris hozzáláthatnak a követ­kező feladat megoldásához. A brigádok alapításának és szervezésének feltételei A komplex racionalizációs brigádok alapításának az egyes vállalatok szerint meglehető­sen eltérőek a feltételei. Álta Iában kedvező feltételekről beszélhetünk, de sok esetben fékezően hat az olyan körül­mény, hogy a brigád alapítá­sában érdekelt dolgozók nem ismerik a megoldandó problé­mák részleteit, összefüggéseit, nincs pontosan kimutatva a ki­tűzött cél teljesítésének gazda­sági jelentősége, s nincsenek kialakítva a problémák megol­dásához szükséges anyagi, szállítási és műszaki feltételek. További nehézségeket okoz az a körülmény, hogy a bri­gádok figyelmét az illetékes szervek nem irányítják a kulcs- fontosságú problémákra, szer­vezetlenségek merülnek fel a komplex racionalizációs brigá­dok irányításában egyes válla­latokon belül, s nincsenek tisz­tázva az aktivitásra való ösz­tönzés feltételei. Az is elég gyakori jelenség, hogy a bri­gádokat csak a megalakulásuk idején* részesítik kellő figye­lemben, később mintha „meg­feledkeznének róluk“, és így nem válnak a vállalati racio­nalizálási rendszer szerves ré szévé. A Slovnaftban az anyagi ösz­tönzés kérdéseinek is kellő fi gyeimet szenteltek, az erre vo natkozó alapelveket az elmúlt év végén hagyták jóvá. A je­lentős ésszerűsítési intézkedé­sek végrehajtóit a politikai és erkölcsi elismerés mellett az előre kiírt jutalmaknak megfe­lelően anyagi ösztönzésben is részesítik. A brigádok keletke­zését és tevékenységét azzal is elősegítik, hogy vállalati ver­senyt írtak ki az 1975 ös év legjobb racionalizálási intézke désére. A legjobb eredményekei elérő kollektívákat a vállalati igazgató zászlajával tüntetik ki és pénzjutalomban is részesí­tik. A komplex racionalizációs brigádok alapításához tehál gyakorlatilag mindenhol meg­vannak a feltételek, csupán az a kérdés, hogy ezeket a fel­tételeket az egyes Vállalatok bán hogyan használják ki. ■Gyakran megtörténik, hogy olyan munkahelyekről érkezik kezdeményező javaslat, ahol az általános vélemény szerint már nincs mit tökéletesíteni, az olyan munkahelyeken pétiig, ahol különböző fogyatékossá­gok várnak megoldásra, jelei sem mutatkoznak a kezdemé nyezésnek. Ez azt jelenti, hogy egyes helyeken az emberek el­gondolkoznak a problémák fe­lett, máshol pedig nem. Ám ha a vezetők rámutatnak más munkahelyek példáira, helyes irányba terelik a dolgozók fi­gyelmét, általában ilyen helye­ken. is jó feltételek alakulnak ki a komplex racionalizációs brigádok szervezéséhez. Az Elektrosvit vállalatban például eleinte egy kissé vára kozó álláspontra helyezkedtek a komplex racionalizációs bri­gádok alapításával és szerve­zésével kapcsolatban. Az első brigád megalakítását támogat­ták, de kivártak, hogy milyen eredményeket hoz a brigád te­vékenysége. Amikor azonban A beszélgetés részvevői. meggyőződtek róla, hogy a brigád jól fis hatékonyan tel­jesítette a vállalt feladatokat, minden lehetséges támogatást megadtak a brigádok alapítói­nak és szervezőinek. Ez a vá­rakozási álláspont máshol, is előfordulhat, és bizony eleinte nem hat serkentően a mozga- 1 om ki bon t a közt a tására. Vélemények a brigádok összetételéről A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a különböző foglalkozású és be>- osztású dolgozók brigádban való együttműködése szükséges, rendkívül hasznos és előnyös. Olyan esetekben, amikor az adott gyakorlati probléma meg­oldása kutatási feladatokkal van összefüggésben, az is cél­szerű, hogy a brigádok mun­kájában közvetlenül vegyenek részt az illetékes kutatóintéze­tek dolgozói. A brigádok összetétele attól is függ, hogy a megoldásra váró feladat jelentősége milyen mértékben haladja meg a vál­lalat kereteit. Ilyen értelem­ben beszélhetünk vállalaton belüli és vállalatok közötti komplex racionalizációs brigá­dokról. Gyakorlatilag még csak az első típus van elterjedve, de a fejlődés szükségessé te­szi, hogy a vállalatok közötti komplex racionalizációs brigá­dok is megalakuljanak. Nagyon hasznos lenne az ilyen komp­lex brigádok tevékenysége a beruházásoknál, a megrendelői- szállítói kapcsolatokban elő forduló problémák, valamint a termelési kooperációban elő­forduló nehézségek megoldásá hoz. Nyílt kérdés marad továbbá a brigádok nagysága, ami ál­latában mindig az adott feladat nagyságá tói, összetet tségétől függ. Az egyes brigádok össze­tétele a sorra kerülő probléma szakmai jellegének megfele­lően módosul. Egy feladat meg­oldása ugyanis nem jelenti azt, hogy a brigád teljesítette feladatát, s tovább már nincs rá szükség. Az ilyen brigád egy újabb féladat megoldásá­hoz kezdhet, dó az adott fel­tételeknek megfelelően meg­változott összetételbein. A bri­gádnak tehát lehetnek állandó tagjai, akik megőrzik a brigád folytonosságát, a brigád mun­kájában azonban olyan dolgo­zók is részt vehetnek, akik munkahelyüknek és beosztá­suknak megfelelően csak át­menetileg, egy feladat megol­dására válnak a brigád tag- . jaivá. Ilyen értelemben vehet­nek részt a kutatóintézetek, a tudományos akadémiák, a fő­iskolák és a tervezőirodák dol­gozói a vállalati komplex ra­cionalizációs brigádok munká­jában. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy mennyi egyéb előny szár­mazik az ilyen együttműködés­ből. Napjaink egyik legnagyobb feladata az, hogy a tudományos kutatás vívmányai minél gyor­sabban érvényesüljenek a gya korlatban, hogy a tudomány hatékony termelőerővé váljon, elősegítse a hatékonyság növe­lését. s az intenzív fejlesztés- > se) kapcsolatos gazdasági |M. Polakovic felvétele) problémák megoldását. A komplex racionalizációs brigá­dok tehát közvetítő szerepet vállalhatnak a tudományos ku­tatás és a gyakorlat között. Ugyanakkor a brigádokban végzett tevékenység a tudomá­nyos dolgozók számára is le­hetőséget biztosít, hogy köz­vetlenül megismerkedjenek a gyakorlat, illetve a termelés problémáival, s a kutatási munkát nagy gyakorlati jelen­tőséggel bíró irányban fejlesE- szék tovább. Elképzelések, problémák, távlatok Bár a beszélgetés résztvevői között többször is felvetődött az a gondolat, hogy a kuta­tás dolgozói aktívabb részvé­telt vállalhatnának a brigádok munkájában, a gyakorlatban azonban ennek még nem sok jelét és eredményét lehet ta­pasztalni. Ez tehát egyúttal azt is jelenti, hogy jelentékeny tartalékok vannak itta népgaz­daság hatékonyságának növe­léséhez. Elsősorban meg kel­lene találni a közeledés for­máit. Az is helyes lenne, ha a tudományos kutatók nem vár­nának a termelésből jövő hívó szóra, hanem saját maguk, kez­dem én yezően ajánlanák fel segítségüket azon a szakaszon, amelyre tudományos munkájuk irányul. Akaratban (is kezdeménye­zésben sokszor nem is lenne hiány, vannak azonban bizo­nyos jogi és adminisztratív körülmények, amelyek fékezik az ilye.n kapcsolatok kialaku­lását. Egyelőre még nincsenek tisztázva azok a kérdések, hogy több vállalat, vagy vál­lalat és kutatóintézet dolgo­zóinak komplex racionalizációs brigádban való együttműködése esetén ki téríti meg például az útiköltséget, esetleg a ra* rionallzációs feladat végrehaj­tásával kapcsolatos további re­zsiköltségeket. Sürgősen meg kel) oldani tehát ezeket a pénzügyi és munkajogi prob­lémákat, hogy a ma még nem létező, de nagy jövő előtt álló, vállalatok között racionalizá­ciós brigádok tevékenysége ne ütközzön ilyen akadályokba. A Szlovák Szakszervezeti Tanács képviselője ígéretet tett, hogy ezeket a problémákat továbbí­tani fogja az illetékes helyek­re. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy minél ha­marább tető alá kell hozni eze­ket a „játékszabályokat“, hogy a komplex racionalizációs bri­gádok valóban betölthessék a híd szerepét a tudományos ku­tatás és a termelés között Mindaz, ami a beszélgetés alkalmából elhangzott, arra vall, hogy nem kell félteni a komplex racionalizációs brigá­dok jövőjét. Ha az említett „apróságok“ is megoldódnak, ha a brigádok munkáját meg­felelő irányba terelik, a nagy jövő előtt álló komplex racio­nalizációs brigádok a vállalati élet szerves részévé válhatnak, kapcsolatot teremthetnek a vál­lalat vezetősége és a dolgozók széles rétegei között a gazda­sági feladatok rendszeres tel­jesítése és túlszárnyalása ér­dekében. l-aif

Next

/
Thumbnails
Contents