Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám, péntek
A komplex szocialista racionalizációs brigádok - az ésszerűsítés élcsapatai l/alóra váltják a CSKP KB november« ülésének határozatait Ö A brigádok fö feladata: keresmi és megoldani a problémákat, végi elhajtani a változásokat 0 A vállalaton belüli ésszerűsítéstől a vállalatok közötti ésszerűsítésig • Lehetőségek a »megrendelői-szállítói kapcsolatok tökéletesítésében $ Összekapcsolják a termelést és a tudományos kutatást • Sürgősen meg kell oldani a munkajogi problémákat <9 Tartalékok a tematikus feladatok megoldásában • Összlhangbain a Slovnaft dolgozóinak felhívásával A komplex szocialista racionalizálás a hatékonyság növelésének egyik fő módszere, melynek segítségével kedvezőbb gazdasági, szociális és műszaki eredményeket érhetünk el a vállalatok és az üzemek tevékenységében. Nem esak a tartalékok feltárását segíti elő, hanem a tudományos és műszaki kutatás vívmányainak gyakorlati érvényesítését is előmozdítja, amint arra Gustáv Husák elvtárs is rámutatott a CSKP XIV. kongresszusán. Az ésszerűsítés gyorsan megtérülhet az újratermelési folyamatokban, s kedvezően befolyásolhatja a beruházások szerkezeiét. Bár az SZSZK területén több száz komplex racionalizációs brigád működik, a mozgalom tulajdonképpen csak most van kialakulóban. Állandóan újabb brigádok alakulnak, amelyek a dolgozók kezdeményezésében rejlő tartalékokat tárják fel, ezért az egész társadalom részéről kellő figyelmet érdemelnek. A Príívda szerkesztőségében a Slovnaft dolgozódnak felhívása után megrendezett első beszélgetés után újból összejöttek az érdekelt szakemberek, hogy ezúttal a komplex racionalizációs brigádok szervezési kérdéseiről tanácskozzanak. A beszélgetésen részt vett üoc. Ing. k'ranti&ek Lipták, CSc, a bratislavai Csehszlovák Munka- es Szociálisügyi Kutatóintézet dolgozója, lng. Jozef Orlovsky, a Slovnaft n. v. racionalizálási osztályának vezetője, Ing. furaj Kotek, a Slovnaft komplex racionalizációs brigádjának vezetője, prof. Ing. Anton Rasko, CSc, a b’zio vák Tudományos Műszaki Társaság feltalálási és újítási bizottságának tagja, Ing. Bohuslav Vykouk, CSc, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetének igazgatóhelyettese, Ing. Onűrei Smerek, a Szlovák Szak szervezeti Tanács gazdasági osztályának dolgo zó ja, Ing. Zoltán Fusko, az SZTMT komplex szocialista racionalizációs bizottságának dolgozója, Ing. Viliam Palló, CSc, a Kábelek és Szigetelők Kutatóintézete igazgatója, Ing. Mi- roslav Murin, az SZTA Központi Munkahelyi Igazgatóságának vezetője, Ferdinand Mésáros, a Nővé Zámky-i Elektrosvit n. v. termelési igazgatóhelyettese, Ing. Jozef Bezák, a Serein Nikkel kohó gazdasági igazgatóhelyettese, valamint Ing. Juraj Dutko, a Ziar nad Hronom i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzeme műszaki fejlesztési osztályának vezetője, felen voltak to- vábbá a Pravda és az Oj Szó népgazdasági osztá Iván ük szerkesztői. A beszélgetés főleg az alábbi kérdéseket érin tette: # Milyen feladatok várnak a komplex szo- cialista racionalizáció keretében a komplex racionalizációs brigádokra a vállalatokban és az üzemekben? # Milyen feltételek vannak a termelési ága zatokbun a komplex racionalizációs brigádok alapit áfára és szervezésére? Milyen fogyatékosságok tapasztalhatók ezen a téren? $ Megfelel e a komplex racionalizációs bri gadok összetétele azok hivatásának? Elegendő mértékben vesznek e részt az elsődleges és az alkalmazott kutatás dolgozói a komplex rucio nalizációs brigádok munkájában? Szükség oan e az ilyen együttműködésre? 0 Milyen jövő vár a komplex racionalizációs brigádokra? A beszélgetésen elhangzott véleményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze. A komplex racionalizációs brigádok feladatai A komplex racionalizációs brigádok legfőbb feladata az, hogy segítsenek az ésszerűsítési feladatok megoldásában. Szükséges hangsúlyozni e feladat hármas jellegét: a problémák keresését, megoldását és a változás végrehajtását. A Slovnaftban például a brigádok tevékenysége a többi vállalathoz hasonlóan még csak a kezdeti stádiumban van. Egyesek már dolgoznak, továbbiak szervezése most van folyamatban. A vállalatban kidolgozták és kiadták a komlex racionalizá- ciós brigádok alapításának és irányításának alapelveit. Az alapelvek kidolgozásánál figyelembe vették a Központi Szakszervezeti Tanács Elnökségének ix*ányelveit, a más vállalatokban sikeresen működő brigádok tapasztalatait, többek között az ismert Zaböík kollektíva tevékenységét. Az alapelvek érvényesítésével bizonyos szervezettségre törekednek, melynek legfőbb célja az, hogy a brigádok tevékenysége összhangban legyen a vállalat ésszerűsítési programjaival. Ha figyelembe vesszük a szocialista munkaverseny különböző formáinak eddigi ta- paszta 1 a ta i l, megá 11 a pí th a t j uk, hogy a komplex racionalizációs brigádok szervezéséhez mind a termelő vállalatokban, mind a kutatóintézetekben sokkal kedvezőbbek a feltételek, mint korábban. A legfontosabb az, hogy a brigádok minél részletesebben megismerjék a társadalmi igényeket, vagyis az ésszerűsítésre váró feladatokat, hogy az egyes munkahelyek szempontjából megfelelő összetételű brigád alakuljon ki a megoldáshoz és a végrehajtáshoz. A komplex racionalizációs brigádok közös nevezője az, hogy olyan feladatokat oldanak meg, amelyek a terv teljesítéséből következnek, illetve eltávolítják azokat az akadá lyokat, amelyek útjában állnak a terv teljesítésének. Ha a feladatok összetettsége megkívánja, más vállalatok dolgozóit is be lehet vonni a brigád munkájába, sőt még a nemzetközi együttműködés is hasznosnak bizonyulhat. A feltalálói és újítói mozgalom szempontjából a racionalizálási programokat tematikus feladatokban kellene megfogalmazni, érdekeltté téve megoldásukban a komplex racionalizációs brigádokat. Erre az évre ds alt nem nyolcezer tematikus feladatot írtak ki állami, ágazati és vállalati szinten. Ezek a tematikus feladatok jelentős szerepet játszanak az aktivitás és a kezdeményezés irányításában a lég fontosabb népgazdasági feladatokra. Olyan területekre vonatkoznak, mint például a nyersanyagok és az anyagok, az energia és a kapacitások maximálisan hatékony és gazdaságos kihasználása. Eddig a kiírt feladatoknak mintegy 24—30 százaléka talált gazdára. A komplex racionalizációs brigádokat úgy foghatjuk fel, mint az újítók munkájának továbbfejlesztését. Az újítási javaslatok tulajdonképpen racionalizálási intézkedések, a különbség csupán az, hogy az előbbi professzionális, jellegű. A racionalizációs brigádok tevékenysége tehát hasznosan kibontakozhat a tematikus feladatok megoldásában, s ha az egyik probléma megoldódott, máris hozzáláthatnak a következő feladat megoldásához. A brigádok alapításának és szervezésének feltételei A komplex racionalizációs brigádok alapításának az egyes vállalatok szerint meglehetősen eltérőek a feltételei. Álta Iában kedvező feltételekről beszélhetünk, de sok esetben fékezően hat az olyan körülmény, hogy a brigád alapításában érdekelt dolgozók nem ismerik a megoldandó problémák részleteit, összefüggéseit, nincs pontosan kimutatva a kitűzött cél teljesítésének gazdasági jelentősége, s nincsenek kialakítva a problémák megoldásához szükséges anyagi, szállítási és műszaki feltételek. További nehézségeket okoz az a körülmény, hogy a brigádok figyelmét az illetékes szervek nem irányítják a kulcs- fontosságú problémákra, szervezetlenségek merülnek fel a komplex racionalizációs brigádok irányításában egyes vállalatokon belül, s nincsenek tisztázva az aktivitásra való ösztönzés feltételei. Az is elég gyakori jelenség, hogy a brigádokat csak a megalakulásuk idején* részesítik kellő figyelemben, később mintha „megfeledkeznének róluk“, és így nem válnak a vállalati racionalizálási rendszer szerves ré szévé. A Slovnaftban az anyagi ösztönzés kérdéseinek is kellő fi gyeimet szenteltek, az erre vo natkozó alapelveket az elmúlt év végén hagyták jóvá. A jelentős ésszerűsítési intézkedések végrehajtóit a politikai és erkölcsi elismerés mellett az előre kiírt jutalmaknak megfelelően anyagi ösztönzésben is részesítik. A brigádok keletkezését és tevékenységét azzal is elősegítik, hogy vállalati versenyt írtak ki az 1975 ös év legjobb racionalizálási intézke désére. A legjobb eredményekei elérő kollektívákat a vállalati igazgató zászlajával tüntetik ki és pénzjutalomban is részesítik. A komplex racionalizációs brigádok alapításához tehál gyakorlatilag mindenhol megvannak a feltételek, csupán az a kérdés, hogy ezeket a feltételeket az egyes Vállalatok bán hogyan használják ki. ■Gyakran megtörténik, hogy olyan munkahelyekről érkezik kezdeményező javaslat, ahol az általános vélemény szerint már nincs mit tökéletesíteni, az olyan munkahelyeken pétiig, ahol különböző fogyatékosságok várnak megoldásra, jelei sem mutatkoznak a kezdemé nyezésnek. Ez azt jelenti, hogy egyes helyeken az emberek elgondolkoznak a problémák felett, máshol pedig nem. Ám ha a vezetők rámutatnak más munkahelyek példáira, helyes irányba terelik a dolgozók figyelmét, általában ilyen helyeken. is jó feltételek alakulnak ki a komplex racionalizációs brigádok szervezéséhez. Az Elektrosvit vállalatban például eleinte egy kissé vára kozó álláspontra helyezkedtek a komplex racionalizációs brigádok alapításával és szervezésével kapcsolatban. Az első brigád megalakítását támogatták, de kivártak, hogy milyen eredményeket hoz a brigád tevékenysége. Amikor azonban A beszélgetés részvevői. meggyőződtek róla, hogy a brigád jól fis hatékonyan teljesítette a vállalt feladatokat, minden lehetséges támogatást megadtak a brigádok alapítóinak és szervezőinek. Ez a várakozási álláspont máshol, is előfordulhat, és bizony eleinte nem hat serkentően a mozga- 1 om ki bon t a közt a tására. Vélemények a brigádok összetételéről A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a különböző foglalkozású és be>- osztású dolgozók brigádban való együttműködése szükséges, rendkívül hasznos és előnyös. Olyan esetekben, amikor az adott gyakorlati probléma megoldása kutatási feladatokkal van összefüggésben, az is célszerű, hogy a brigádok munkájában közvetlenül vegyenek részt az illetékes kutatóintézetek dolgozói. A brigádok összetétele attól is függ, hogy a megoldásra váró feladat jelentősége milyen mértékben haladja meg a vállalat kereteit. Ilyen értelemben beszélhetünk vállalaton belüli és vállalatok közötti komplex racionalizációs brigádokról. Gyakorlatilag még csak az első típus van elterjedve, de a fejlődés szükségessé teszi, hogy a vállalatok közötti komplex racionalizációs brigádok is megalakuljanak. Nagyon hasznos lenne az ilyen komplex brigádok tevékenysége a beruházásoknál, a megrendelői- szállítói kapcsolatokban elő forduló problémák, valamint a termelési kooperációban előforduló nehézségek megoldásá hoz. Nyílt kérdés marad továbbá a brigádok nagysága, ami állatában mindig az adott feladat nagyságá tói, összetet tségétől függ. Az egyes brigádok összetétele a sorra kerülő probléma szakmai jellegének megfelelően módosul. Egy feladat megoldása ugyanis nem jelenti azt, hogy a brigád teljesítette feladatát, s tovább már nincs rá szükség. Az ilyen brigád egy újabb féladat megoldásához kezdhet, dó az adott feltételeknek megfelelően megváltozott összetételbein. A brigádnak tehát lehetnek állandó tagjai, akik megőrzik a brigád folytonosságát, a brigád munkájában azonban olyan dolgozók is részt vehetnek, akik munkahelyüknek és beosztásuknak megfelelően csak átmenetileg, egy feladat megoldására válnak a brigád tag- . jaivá. Ilyen értelemben vehetnek részt a kutatóintézetek, a tudományos akadémiák, a főiskolák és a tervezőirodák dolgozói a vállalati komplex racionalizációs brigádok munkájában. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy mennyi egyéb előny származik az ilyen együttműködésből. Napjaink egyik legnagyobb feladata az, hogy a tudományos kutatás vívmányai minél gyorsabban érvényesüljenek a gya korlatban, hogy a tudomány hatékony termelőerővé váljon, elősegítse a hatékonyság növelését. s az intenzív fejlesztés- > se) kapcsolatos gazdasági |M. Polakovic felvétele) problémák megoldását. A komplex racionalizációs brigádok tehát közvetítő szerepet vállalhatnak a tudományos kutatás és a gyakorlat között. Ugyanakkor a brigádokban végzett tevékenység a tudományos dolgozók számára is lehetőséget biztosít, hogy közvetlenül megismerkedjenek a gyakorlat, illetve a termelés problémáival, s a kutatási munkát nagy gyakorlati jelentőséggel bíró irányban fejlesE- szék tovább. Elképzelések, problémák, távlatok Bár a beszélgetés résztvevői között többször is felvetődött az a gondolat, hogy a kutatás dolgozói aktívabb részvételt vállalhatnának a brigádok munkájában, a gyakorlatban azonban ennek még nem sok jelét és eredményét lehet tapasztalni. Ez tehát egyúttal azt is jelenti, hogy jelentékeny tartalékok vannak itta népgazdaság hatékonyságának növeléséhez. Elsősorban meg kellene találni a közeledés formáit. Az is helyes lenne, ha a tudományos kutatók nem várnának a termelésből jövő hívó szóra, hanem saját maguk, kezdem én yezően ajánlanák fel segítségüket azon a szakaszon, amelyre tudományos munkájuk irányul. Akaratban (is kezdeményezésben sokszor nem is lenne hiány, vannak azonban bizonyos jogi és adminisztratív körülmények, amelyek fékezik az ilye.n kapcsolatok kialakulását. Egyelőre még nincsenek tisztázva azok a kérdések, hogy több vállalat, vagy vállalat és kutatóintézet dolgozóinak komplex racionalizációs brigádban való együttműködése esetén ki téríti meg például az útiköltséget, esetleg a ra* rionallzációs feladat végrehajtásával kapcsolatos további rezsiköltségeket. Sürgősen meg kel) oldani tehát ezeket a pénzügyi és munkajogi problémákat, hogy a ma még nem létező, de nagy jövő előtt álló, vállalatok között racionalizációs brigádok tevékenysége ne ütközzön ilyen akadályokba. A Szlovák Szakszervezeti Tanács képviselője ígéretet tett, hogy ezeket a problémákat továbbítani fogja az illetékes helyekre. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy minél hamarább tető alá kell hozni ezeket a „játékszabályokat“, hogy a komplex racionalizációs brigádok valóban betölthessék a híd szerepét a tudományos kutatás és a termelés között Mindaz, ami a beszélgetés alkalmából elhangzott, arra vall, hogy nem kell félteni a komplex racionalizációs brigádok jövőjét. Ha az említett „apróságok“ is megoldódnak, ha a brigádok munkáját megfelelő irányba terelik, a nagy jövő előtt álló komplex racionalizációs brigádok a vállalati élet szerves részévé válhatnak, kapcsolatot teremthetnek a vállalat vezetősége és a dolgozók széles rétegei között a gazdasági feladatok rendszeres teljesítése és túlszárnyalása érdekében. l-aif
