Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám, kedd
Neveljük korszerűen gyermekeinket ÚJ KONCEPCIÓ AZ ÓVODÁKBAN Az oktatásügy kérdéseivel, nevezetesen a tankötelezettség előtti nevelés követelményeivel már a párt 1973 júliusi plenáris ülése is foglalkozott. Jan Foftík elvtárs a plénumon — a tankötelezettség előtti jelentőségét hangsúlyozva — rámutatott a hibákra és a fogyatékosságok kiküszöbölésének a lehetőségeire. — Tapasztalatból tudjuk — mondotta —, hogy azok a gyerekek, akik nem jártak óvodába, később, az iskolában alig, vagy csak nehezen tudnak lépést tartani kortársaikkal. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk tehát, hogy megkíméljük a kicsinyeket a kezdeti nehézségektől — utált azoknak a 6—7 éveseknek a helyzetére, akik gyenge előmenetelük miatt kénytelenek megismételni az alapiskola első osztályát. Dr. Ludmila Bélinová kandidátus, a prágai Pedagógiai Kutatóintézet osztályvezetője annak a 15 tagú munkacsoportnak a tevékenységét irányítja, amely — az Oktatásügyi Minisztérium megbízásából — az óvodák új kísérleti módszereivel és az óvónők módszertani képzésével kapcsolatos elveket dolgozta ki. — Az új koncepció kezdeti eredményeit *— mely külön- külön foglalkozik az 5—6 évesek és a 3—4 évesek nevelési problémáival, sőt az 1—3 éves csecsemők gondozására is kitér, 25—25 bölcsődében kísérjük figyelemmel — tájékoztat vendéglátóm. Az ellenőrzést a pedagógusok kölcsönös tapasztalatcseréje teszi lehetővé, ebben azonban az egyéb feladatokkal megbízott szlovákiai pedagógusok aktívan nem vesznek részt. Munkatársaik elméleti és gyakorlati tevékenységéről viszont tájékozódnak, hogy a bevált eredményeket a kísérlet befejeztével a saját feltételeikre alkalmazva az SZSZK-ban is hasznosíthassák. — Az új koncepció legfőbb célja az óvodákban folyó munka színvonalasabbá tétele — tájékoztat dr. Bélinová. — Ennek az a feltétele, hogy a gyermekek már az óvodában a szocialista társadalom igényeinek megfelelő nevelésben részesüljenek. A pedagógusokra váró további feladat a zökkenőmentes átmenet megteremtése a bölcsődétől az óvodáig és az óvodától az alapiskola első osztályáig. Azt akarjuk elérni ugyanis, hogy az óvoda a ki- ’ csínyek nevelésében vezető szerepet töltsön be. Ez azért Is fontos, mert a pedagógusnak a gondjaira bízott gyermekeken kívül a szülőket is irányítania kell. Anyák az iskolapadban A szülőkre a már ismert formákon kívül — a kutatóintézet javaslata alapján — a nemzeti bizottságok mellett működő úgynevezett előkészítő osztályok dolgozói is kedvező hatással lehetnek. Az ő~ feladatuk, hogy a gyermek első osztályba való beiratása alkalmával szerzett adatok alapján összeállítsák azoknak a 6—7 éveseknek a névsorát, akik nem járnak óvodába, s a hetenként legalább két órára behívott gyermekekkel pótolják mulasztásai kát. Kezdeti nehézségeik megelőzésének ez egyik legfőbb feltétele. Dr. Bélinová véleménye szerint e gondoskodás nagy előny, mert a pedagógusok közvetlen kapcsolatot teremthetnek a gyermeknevelés terén gyakran még tapasztalatlan anyákkal is, akik hálásan fogadják tanácsaikat. Ez a célja az ugyancsak kísérletképpen bevezetett, és máris bevált „szülők szemináriumának“ is, elsősorban azokon a vidékeken, ahol a gyermekek közlekedési nehézségek miatt nem járhatnak óvodába. A pedagógusok a szemináriumon megismertetik a szülőket nevelési feladataikkal. Az anyák az utasítások alapján foglalkoznak gyermekeikkel és elő készítik őket az iskolára. A kicsinyek szellemi fejlődését az óvónők bizonyos időközökben házhoz látogatva ellenőrzik. Előkészületek az első osztályra Arra törekszünk, hogy a gyermekeket ne érje előkészületlenül az iskola — folytatja dr. Bélinová. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus már az óvodában megismerteti növendékeit a körülöttük levő világgal, a fogalmakkal, megtanítja megkülönböztetni a színeket. Még a matematikára is előkészíti őket. Megérteti velük, hogy az azonos tulajdonságú tárgyak összeegyeztethetők, csoportosíthatók. Noha kerülik a szakkifejezéseket, a pedagógusok már az óvodában gondoskodnak aról, hogy az elsősöket ne érjék váratlanul a velük szemben támasztott kezdeti követelmények. — Ez azonban nem jelenti azt — hangsúlyozza vendéglátóm —, hogy az óvoda beleavatkozik az első osztály anyagába. Ennek nem volna értelme és az új koncepciónak is ellentmondana. Az óvoda kizárólag a nevelőmunkára szorítkozik és a pedagógusok feladata csupán az, hogy biztosítsák a növendékek megfelelő szellemi fejlődését. Bár a bölcsődék és az óvodák száma még nem kielégítő, a helyzet napról napra javul. A 3—6 éves gyermekeknek — országos viszonylatban — mind össze 58 százaléka jár óvodába. A párthatározatok értelmében 1980-ig azonban ezt aa arányt 65 százalékra növeljük — mondja dr. Bélinová. Üzemi óvodák Nálunk még megoldatlan, de annál időszerűbb probléma az üzemi óvodák és bölcsődék építése. Ez legalább olyan sürgős feladat, mint az üzemi üdülési központok hálózatának a kiépítése és a dolgozók nyaralásának a biztosítása. A szocialista országokban, «lsősor- ban a Szovjetunióban ezt a problémát — nagyon helyesen — a bölcsődék és az óvodák javára oldották meg. Ott az üzemek dolgozói többnyire még az intézményekben folyó nevelőmunka ellenőrzését is vállalják. Megértették ugyanis, hogy a jól működő bölcsődék és óvodák a munkaerőhiány enyhítéséhez is lényegesen hozzájárulnak. Az apróságok intézményes nevelésének biztosítása tehát — a korszerű igények figyelembe vételével —• halaszthatatlan követelmény. Különösen faluhelyen kevés a bölcsőde és az óvoda, nem beszélve a ritkaságszámba menő szövetkezeti intézményekről. Liberecben például kb. 2000 anya menne munkába, ha gyermekeit bölcsődében, illetve óvodában helyezhetné el. A népesedési robbanás következtében azon a vidéken 1973-ban több mint 3000 nő kényszerült munkahelye elhagyására és 1974 első felében további 1700 volt azoknak a száma, akik szülési szabadságuk leteltével nem léptek munkába, hanem otthon maradtak, hogy gyermeküket gondozzák. Célszerű lenne tehát, ha a libe- reci Textilana, a Mladá Boles- lav-i Automobilgyár és a többi vállalat példájára más üzemek is támogatnák a nemzeti bizottságokat óvodák és bölcsődék létesítésére irányuló törekvéseikben. A szocialista integráció dolgozói A kutatóintézet dolgozói szorosan együttműködnek a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió pedagógusaival. A Moszkvai Pedagógiai Kutatóintézettel folytatott rendszeres tapasztalatcseréjük és kölcsönös látogatásaik, valamint az 1960 óta kétévenként megrendezett nemzetközi szemináriumok — a legutóbbit Budapesten tartották — már a munkamegosztás, illetve a szocialista integráció jeleit viselik. Az új koncepcióval két esztendeje folyó kísérletek tehát beváltak. A pedagógusok máris kedvezően értékelik az óvodákban szerzett tapasztalatokat és a velük szemben támasztott igényes követelmények ellenére senki sem kívánja vissza a régi nevelési módszert. — Munkánk a már elért eredményekkel azonban nem ér véget — mondja a pedagógus. A módszertani anyag feldolgozása és kiegészítése további néhány évet vesz igénybe. Dr. Bélinová ezért készül hosszabb időre a Szovjetunióba, hogy még alaposabban megismerkedjen a tankötelezettség előtti nevelés elveivel. Megvalósításukkal hazánkban kétségtelenül még jobb eredményeket érhetünk el, kicsinyeink és szocialista társadalmunk javára. KARDOS MÁRTA Az orosz nyelvoktatásról tanácskoztak Az orosz nyelv — a béke és a barátság nyelvének tanításában eléri további sikerekért; ennek a jelszónak a jegyében zajlott le Trnaván az orosz nyelvi konferencia. A nyugat-szlovákiai kerület iskoláinak orosz szakos pedagógusai adtak itt találkát egymásnak, hogy kicserélve tapasztalataikat és megvitatva a legégetőbb problémákat, emeljék az orsz nyelvtanítás színvonalát, s megtalálják azokat a módszertani megoldásokat, amelyek az orosz nyelv hatékonyabb oktatásához vezetnek. A konferencia színvonalát nagyban emelte, hogy a neves hazai orosz nyelvészeken kívül szovjet, magyar és bolgár szakemberek is tartottak előadást. Közülük is kiemelkedett Mark Nyikolajevlcs VJatjutnev, a Puskin nevét viselő moszkvai orosz nyelvi intézet docensének az előadása, aki felhívta a pedagógusok figyelmét az orosz nyelv eredményes tanításához nélkülözhetetlen módszertani megoldásokra, fogásokra. Előadásában kiemelte, hogy az orosz nyelvtanítás során nem a nyelvtant, annak felépítését kell szorgalmazni, hanem inkább azt, hogy a tanulók tudják alkalmazni a nyelvet, legyen értékes eszköz a kezükben. Hangsúlyozta, hogy a tanítónak igyekeznie kell valami újjal felkelteni és megtartani a tanulók érdeklődését. A Szovjetunióban az új orosz nyelvtankönyvek összeállításánál elsősorban ezeket a szempontokat veszik figyelembe. Mark Nyikolajevics meggyőződését fejezte ki, hogy a hasonló konferenciák módszertani szempontból nagyon hasznosak, mert lehetővé teszik a legújabb elméleti Ismeretek és a meglevő gyakoriak konfron- tálását. A hazai orosz nyelvészek, — mint Michal Pavuk, a bratislavai Kerületi Pedagógiai Intézet orosz nyelvi kabinetjének vezetője, dr. Martin PaSka, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának dolgozója, — előadásukban az elért eredményekkel foglalkoztak. A hasznos előadásokat követően a részvevők öt szekcióban folytatták munkájukat, az iskolatípusoknak megfelelően. Minden szekció a saját szű- kebb körű. konkrét módszertani kérdéseivel foglalkozott, elemezve a beszámolók által felvetett legégetőbb problémákat és a legfontosabb teendőket. A magyar tannyelvű iskolák szekciója többek közt arra a megállapításra jutott, hogy nagy szükség lenne olyan személyre a bratislavai Kerületi Pedagógiai Intézetben, aki tudományos szinten foglalkozna a magyar tannyelvű iskolák orosz nyelvtanításának kérdéseivel, akikhez a pedagógusok tanácsért, módszertani segítségért fordulhatnának. MAZSÁR LÁSZLÓ ÚJ FILMEK SÖTÉT FOLYÓ (lengyel) Lengyelország felszabadulásának 30. évfordulójára készült ez a film. Emlékezés a Sötét folyó, felidézése a harminc év előtti eseményeknek, a történelmi átalakulásnak. Sylwester Szyszko debütáns rendezői munkájában arra vállalkozott, hogy felderítse a felszabadulást követő nyugtalan napok okát, miértjeit. Azt a tényt, hogy a partizánharcokban kialakult nemzeti egység miként robbant szét 1945 tavaa hirtelen fellángoló osztály- harc szabályai határozzák me^, ki merre fordítja fegyverének csövét. Ez a bizonytalan, belső kuszaság, a habozás Zeneket végül is az „értelmetlen áldó zatok“ táborába sodorja. A Sötét folyó mindezt sokszálú, epikusán áradó történetbe ágyazva beszéli el, úgy, hogy az alkotásban a családon belüli konfliktusok, szerelmi vonatkozások is helyet kapnak. Sylwester Szyszko azonban meglehetősen felületesen kezeli Maciéj Góraj /balra) a Sötét folyó jőszerepében. szán, a különböző törekvések, célok és távutak következtében. Azt idézi fel, hogy a győzelem után hogy fordultak egymással szemben azok, akiknek eltérőek voltak a nézeteik a jövőről. A film hőse, Zenek szinte gyermekfővel harcol a partizánok oldalán. Az alkotás első jeleneteiben az a küzdelem elevenedik meg előttünk, amelyben a parasztharcosok rajtaütnek egy Lublin környéki falut feldúló náci megszállókon. Zenek halálmegvető bátorsággal veti magát a küzdelembe, de súlyosan megsebesül... A felszabadulás után élete csupa nyugtalanság, bizonytalanság. Hol a helye? Nem tudja. Az erdőben bujkáló „felkelők“, a banditák oldalán, vagy az új rend hívei mellett? Ezen a tavaszon válik el egymástól a hazafiság és a nacionalizmus. A nemzeti hovatartozás helyett ezt az ismerős, de azért változatlanul érdekes témát. (Emlékezzünk csak Andrzej Waj- da remekművére, a Hamu és gyémántra!) Filmjében a lengyel történelem, a társadalmi harcok bonyolult részleteit felhalmozza. emiatt a szálak és az összefüggések helyenként kuszává válnak; a szereplőkről meglehetősen vázlatos jellemzést ad, így aztán a nézők előtt több kérdés rejtelmes, megválaszolatlan marad. A lélektani elemzést is gyakran csak közhelyekkel pótolja. A mű epikus szerkezete, a néhol túlrészletező, a néhol pedig vázlatos, kidolgozatlan részek eléggé csökkentik a film drámai hatását. A színészek általában jók, különösen a főhőst alakító Maciej Góraj, aki mélyebben is képes lett volna megjeleníteni Zeneket, ha erre a rendező módot ad neki. ALADDIN ÉS A CSODALÁMPA (froincia) Ügy látszik, a rajzfilmek reneszánszát éljük. Az utóbbi években nálunk is bemutattak néhány animált filmet, mely üde színfolttal gazdagította a mozik műsorát. Ezekben a napokban az Aladdin és a csodalámpa látható a mozikban, Jean Image rendezésében. (Az ismert rajzfilmrendező magyar származású, 1932-ben telepedett le Párizsban.) A rajzfilmek kedvelői számára valóságos csemege ez a naivan, kedvesen szőtt történet, mely az Ezeregyéjszaka meséinek egyikét eleveníti fel — színesen, ötletesen. A normál terjedelmű rajzfilm alkotói az ismert mesét kissé módosították és új hősökkel népesítették be. i-, A Jean Image műhelyében készült film friss tempójú, ötlet- gazdag és fantáziadús. A magával ragadó történet jó szórakozást nyújt nemcsak a legkisebbeknek, hanem azoknak a felnőtteknek is, akik kedvelik a mesék egyszerűségét, költői- ségét és bölcsességét. Cseh és szlovák filmek fesztiválja Prágában, a Szokolovo című kétrészes cseh film bemutatásával február 20-án megkezdődik a hazai filmek fesztiválja. A szemle lehetővé teszi, hogy évről évre elemezzük filmgyártásunk helyzetét s felmérjük szocialista filmművészetünk sikereit és feltárjuk a hibákat. Amint azt már egyik korábbi számun kan megírtuk, a február 27-ig tartó rendezvény során bemutatják a barrandoví és a kolibai stúdió múlt évi produk- dóját. A bíráló bizottságnak a seregszemlén felvonultatott 38 játékfilm — 30 cseh és 8 szlo vák közül — eszmei-politikai és művészi szempontok alapján — kell kiválasztania a legjobb alkotásokat, azokat, melyek kor- társ-problémákat vetnek fel, vagy a múlt eseményeit ábrázolják. A szakemberek és a mozilá- togatók érdeklődéssel várják, hogy a zsűri mely filmeket, Illetve alkotó csoportokat érdemesíti a fesztivál díjaira. —ym— A hazai filmek fesztiválján bemutatják A nap, amely nem múlik el című szlovák filmet is. A képen Stefan Kvietik, az alkotás egyik jelenetében.
