Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám, kedd
Csehszlovák részvétellel (íj tejfeldolgozó üzem épült a kelel-ma- gyarurszági Berettyóújfaluban. Az üzem gépi berendezésének nagy részét hazánk szállította. A termelés január végén indult meg. (Felvétel: CSÍK — MTI) Eredmények és problémák Örömmel állapította meg Szegi István elv társ, a Voj- nicei (Bátorkeszi) Efsz párt- szervezet elnöke az értékelő taggyűlésen, hogy szép eredményeket ért el a pártszervezet vezetésével a földművesszövetkezet. A tiszta jövedelem a tervezett 11 millió 823 ezer korona helyett 12 millió 50 ezer korona volt. A növénytermesztés terén túlteljesítették a kitűzött feladatokat, s különösen szép eredményt értek el a gyümölcstermesztésben: a bevételi tervet 783 százalékra teljesítették. Nem kendőzte el a pártelnök a hiányosságokat, a problémákat sem. Az állattenyésztők munkáját értékelve megállapította, hogy a múlthoz viszonyítva javulás mutatkozik a malacok és borjak elválasztása és a tejtermelés terén, de a sertéshús termelésben komoly hiányosságok mutatkoztak, hiszen nem teljesítették a tervezett eladást, és nem érték el a tervezett súlygyarapodást sem. Dicsérőleg említette meg, Mérlegen a politikai munka KOMMUNISTÁIK SZÁMVETÉSE • A TEKINTÉLY KÖTELEZ 9 HADAT ÜZENTEK A SZUBJEKTIVIZMUSNAK 9 EREJÜKET FOKOZZA AZ AKTIVITÁS Eredményekben és gondokban egyaránt gazdag időszak elemzése szerepelt a pribetal (perbetei) efsz üzemi pártalap- szervezetének értékelő taggyűlésén. Záhorcsek Zoltán, az elnök, a falusi élet minden területére kiterjedő részieitesség- gel terjesztette elő a vezetőség beszámolóját, mely a XIV. kongresszus határozatai teljesítésének, valamint a CSKP KB novemberi plénumiilése következtetéseinek szellemében az alapszervezet és tagjainak munkáját is átfogóan értékelte. Egységbein az erő Jó néhány évvel ezelőtt a perbetei kommunisták tanácskozását rendszerint a személyi jellegű kérdések véget nem érő meddő vitája jellemezte, ami az egység kialakítását és az akcióképesség fokozását minduntalan a mellékvágányra térítette. Kétségtelenül nagy sikernek könyvelhető el, hogy a válságos éveket követően kedvező, minőségi változás állt be a pártalapszervezet életében, eszmei síkon is nagyot léptek előre a kommunisták. A pártegység helyreállítása már a «falu szépítésében is gyümölcsözően kamatoztatta a kommunisiták munkáját. A nemzeti bizottság kommunista képviselői elsődleges feladatuknak az élelkörnyezet megjavítását tekintették. Ebben a törekvésükben joggal számíthattak a lakosság széles rétegéinek támogatásával is, akik tavaly az SZNF 30. évfordulója tiszteletére az eredeti 3,5 millió korona értékű felajánlásukat több mint 600 ezer koronával túlszárnyalták a falu közhasznú létesítményeinek építésében. A képviselők akárcsak a múlt évben, ez idén is nagy erőfeszítéseket tesznek választóik bizalmának megőrzésére és elmélyítésére. Az üzemi pártalapszervezet növekvő tekintélyének, befolyásának köszönhetően a szövetkezet gazdálkodása is elmozdult a holtpontról. A beszámolót mintegy kiegészítve Nagy Ferenc efsz-elnök beszélt erről a kérdésről: — Évekkel ezelőtt — hangsúlyozta —, amikor a tagság bizalmából a közös gazdálko dás élére kerültem, az volt a legfontosabb pártfeladatom, hogy a kommunisták segitsé gével megszabadítsuk a szövetkezedet az egy helyben topogástól. Háromezerötszáz hektáros tekintélyes gazdálkodásunk évi árbevétele például hat évvel ezelőtt is alig közelítette meg a kilencmillió koronát. Most viszont az 1970-es évihez viszonyítva mintegy 39,6 százalékkal fokoztuk a termelést, aminek az a felbecsülhetetlen jelentősége, hogy ebben a munkatermelékenység 16,4 %-os emelkedése segített bennünket. Ezzel magyarázható, hogy hat év lefolyása alatt 9 millióról 47 millió koronára emeltük a bruttó termelés évi értékét. Káderek a termelés mozgatói Emlékszem azokra az időkre, amikor az üzemi pártszervezet munkájában eluralkodott a szubjektivizmus, ami a szövetkezet egészséges fejlődésére is rányomta bélyegét. Ezt a jelenséget használták ki jobboldali revizionista elemek akkoriban az ún. Perbetei Tavasz című film elkészítésére, melyben a közös gazdálkodás fölényét és a munkás paraszt szövetség kötelékeit alapjában bírálták, sőt kétségbe is vonták. Csak a felsőbb pártszervek beavatkozásának köszönhető, hogy ez a falut „ábrázoló alkotás" lekerült a mozik vásznáról. Ez a szövetkezet, mely fejlődésének időszakában alig termelt 17 mázsa gabonát hektáronként, a káderek helyes elosztásának és a párt mezőgazdasági politikája érvényesités.V nek eredményeképpen évek óta egyre szebb eredményeket mutathat fel a gabonatermelésben, s az állattenyésztési ágazat jövedelmezőségének útját is sikerrel egyengeti. Tavaly az egységnyi területről 51,1 mázsás gabonát takarított be, ez idén ezt a szintet, illetve a 810 vagonos össztermelést az előirányzattal szemben 400 mázsával tervezte túlszárnyalni, mintegy 100 ezer korona értékű takarmány megtakarítás mellett terven felül 100 mázsa hússal gazdagítja az ország közellátását. A káderek kiválasztásának a párt káderpolitikai elveinek megfelelően többféle követelménye van. Ezek között elsődleges a politikai követelmény: a szocializmus ügyéhez való hűség, a munkásosztály és a dolgozó nép önzetlen szolgálata. Nem kisebb követelmény azonban a szakmai hozzáértés és a vezetői készség, amelyek nélkülözhetetlen jellemvonásai a szocialista típusú vezetőnek. De végső fokon ezek is politikai követelmények, mert egy vezeitő szakmai hiányosságainak, emberi, jellembeli fogyatékosságainak a közösség látja kárát. Éppen ezért a párt vezető szerepének érvényesítéséhez hozzátartozik a politikai, gazdasági célokkal összhangban álló kádermunka is, melyre az üzemi pártalapszervezet keretén belül most nagy figyelmet fordítanak. Az efsz vezetői — a felmutatott eredmények és elkötelezett munkájuk nyomán — élvezi az üzem pártalap- szervezetének bizalmát, minden fontosabb kérdés elbírálásánál igénylik a kommunisták állás- foglalását. Politikai aktivitás a jó muinka fokmérője A perbetei kommunisták értékelő taggyűlésén a párt belső életének kérdései is bonckés alá kerültek. A beszámoló szerint az év közben megtartott rendszeres taggyűléseken önkritikusan kérték számon az üzemi pártalapszervezet kommunistáinak tevékenységét, az egységes kiállást a párt határozatai mellett. E tekintetben is érezni lehetett a központi bizottság novembei határozatának kedvező hatását. A 67 tagot számláló üzemi pártalapszervezet bírálólag állapította meg, hogy a taggyűléseken való 82,1 százalékos részvétel akkor sem kedvező, ha az alapszervezet 27 kommunistája már túlhaladta a nyugdíjkorhatárt. A pártmunkában nem lehet szünidő s éppen a taggyűléseken, tehát útközben nyílik lehetőség arra, hogy egy pillanatra megálljunk, erőt gyűjtsíink következő cselekedeteinkhez, rendezzük gondolatainkat, meghatározzuk tennivalóinkat, s feltöltsük tarsolyunkat szellemi munícióval. Ugyanennek a véleményének adott kifejezést az értékelő taggyűléseken Tarics János elvtárs, az SZLKP Nyugat-szlovákiai KB képviselője, aki az üzemi pártalapszervezet eddigi munkájának elismerésén kivit’ további tagjelöltek felvételére, az eszmei-név elő tevékenység hatékonyságának fokozására serkentette a perbetei kommunistákat. SZOMBATI! AMBRUS 1975. II. 18. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésével új szakasz kezdődött a cseh al lenállási mozgalomban. A felszabadulás így re reálisabb távlata radika- tizálta a tömegeket. Csehszlovákia Kommunista Pártja felújította hálózatát, új kapcsolatok épültek ki, új sejtek alakultak. A felkelés nagy hatást gyakorolt a lakosságra, sokan segíteni akartak és Szlovákiába mentek. A felkelés a hazai ellenállási mozgalmat is aktivizálta. A CSKP moszkvai vezetősége a cseh országrészekbe is küldött szervezési partizáncsoportokat. Ezek a csoportok két úton kerültek Csehország és Morvaország területére. Néhány csoport a felkelő Szlovákiából érkezett, a többiek pedig ejtőernyősök voltak. Jón Usiak brigádja A Szlovákiából érkező első egység a Jan liíka partizán- brigád volt, amelyet Ján Usiak vezetett. A szlovák—morva határ átlépése előtt a brigád a Zilina melletti Stiavnikban székelt. Innen kötöttek kapcsolatot a morva területeken működő illegális szervezetekkel. A fasiszták a Szlovák Nemzeti Felkelés után megszigorították az ellenőrzést a határon, és a brigád egy 40 tagú csoportjának nem sikerült átjutnia. Összeütközött a határőrséggel, és végül kénytelen volt visszafordulni. Ez október 21-én történt. Október 24-ről 25-re virradó éjjel a brigád Szabadságunkért harcoltak A PARTIZÁN MOZGALOM CSEHORSZÁGBAN ÉS MORVAORSZÁGBAN A HÁBORŰ ZÁRÖSZAKASZÁBAN szervezetten vonult a határ felé. A határon megálltak, kitűzték az állami lobogót és elénekelték a himnuszt, majd a reggeli órákban elfoglaltak egy vadászházat. A ház közeliében német határőrökkel találkoztak, és ercfe tűzharcra került sor. A délelőtti órákban a németek újabb egységeket küldtek erre a vidékre s így a partizánok kénytelenek voltak újból visszavonulni Szlová kiába. A brigád parancsnokai ezért úgy döntöttek, hogy kisebb csoportokban próbálnak átjutni a határon. Elsőként október 28-ról 29-re virradó éjjel Bur- zin őrnagy csoportja lépte át a határt. USiak és Turskij csoportjai később követték őket. A brigád a harcok során nagy veszteségeket szenvedett, ösz- szesen 200 harcost vesztett, de ugyanakkor 400 fasisztát tett harcképtelenné. Morvaország területén U§iak vezetésével az egység újból egyesült és felvette a Ján Zizka 1. csehszlovák partizánbrigád nevet. Tagjainak száma ekkor 130—140 volt. Nagyon gyorsan kapcsolatot kötött az illegális dolgozókkal és’ szervezetekkel. Kapcsolatba kerültek a kijevi vezérkarral ís, s ezáltal bő tájékoztatáshoz jutottak. Az a tény, hogy a brigád gyorsan kötött kapcsolatot az illegális szervezetekkel, arról tanúskodik, milyen nagy bizalommal voltak a partizánok iránt. A partizánok vezetői a következő szakaszban a kelet- morvaországi felkelés szervezésére összpontosították figyelmüket. Nemzeti bizottságokat alakítottak és kisebb ütőképes csoportokat, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy elindítsák a fegyveres harcot. A fasiszták támadása A fasiszták npm tétlenkedtek. A partizántevékenység kibontakozása után több intézkedést hoztak a partizán és az ellenálló mozgalom felszámolására. Felismerték U§iak brigádjának jelentőségét, ezért az első nagyobb támadási: ellenük intézték. 1944. október 22-én megtámadták a brigád állomáshelyét. A partizánoknak azonban sikerült kitörniük a gyűrűből. Usiak ezután két részre osztotta az egységét. A németek azonban nyílt harcot kényszerítettek ki, 1944. november 2-án újból megtámadták a vezérkart. Egy Dvorák nevű „partizán“ a németek szolgálatába szegődött és elárulta tartózkodási helyüket. Az összecsapás során USiak, Murzin és későbbi utódja, Nasztyenko is megsebesült. U§iak egy padláson rejtőzött el, és amikor a németek bekerítették a házat, inkább az önkéntes halált választotta. A Ján ZiZka brigád elleni támadásban K. H. Frank is részt vett, aki tűzzel-vassal irtotta a partizánokat. A brigád szétverése után egy időre elcsendesedett a földalatti mozgalom a Beskydek környékén, de később újból fellángolt. Csaknem a Zi2ka brigáddal egyidőben jutott át Szlovákiából a cseh területekre Fausztov kapitány Ziara (Fény) nevű csoportja. Az egység közvetlenül a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése előtt érkezett Zvo- lenba. Feladata a partizánmozgalom előkészítése volt az ország többi területén. 1944. szeptember elején Morvaországba vonult át, később Csehországba. A csoport tevékenysége a cseh ellenállás nagyon érdekes, hősi fejezetét alkotja. Légi úton A partízánmozgalom kijevi vezérkarának terve szerint a további partizánegységeket légi úton küldték a cseh országrészekbe Észak- ée Nyu- gat-Morvaországba küldték a Jermak szervezőcsoportot, amelyet Nyikolaj Dimitrijev vezetett. A csoport 1944. szeptember 30-án Brnótól északkeletre ejtőernyőkön érkezett Morvaországba. A fasiszták felfigyeltek rájuk és azonnal üldözni kezdték őket. Az egység ennek ellenére megérkezett arra a területre, ahol a kijevi vezérkar utasítása szerint szervező munkába kezdett. A Morva-fennsík környékén sok szovjet mene^ kült rejtőzött, a partizánok őket is mozgósították. Rövid idő alatt kapcsolatot kötöttek a helyi ellenálló csoportokkal. Az egység később kisebb csoportokra oszlott és különböző területeken fejtett ki szervező munkát. Andrej Furszenko csoportja Prostéjov környékén összegyűjtötte a szovjet menekülteket és megszervezte a cseh hazafiak illegális hálózatát. Az ejtőernyősök egyik további csoportja Makszim Pét- rovszkij vezérkari főnök vezetésével a Kungtat—Doubravnik —Cerná Hóra vonaltól északkeletre fejtett ki szervező munkát. Több német fegyverszáljító vonatot is felrobbantottak. A Jermak fokozatosan a cseh ellenállás legjelentősebb csoportja lett. Az ukrán vezérkar és a mellette működő csehszlovák csoport továbbra is figyelmet szentelt a csehországi szervező csoportok kialakításának. Pod- brdy környékén aktív munkát fejtettek ki az illegális pártsejtek, amelyek kapcsolatban álltak USiak csoportjával és a kijevi vezérkarral is. Október 26-án érkezett Csehországba a Jan Hús szervező csoport, amelynek az volt a feladata, hogy a Zdárl hegységben és a Zelezné horyban támogassa az ellenállást. Ezenkívül politikai feladatod is betöltött, a CSKP politikájának támogatására nyerte meg a lakosságot. Ezt a csoportot Fo- min kapitány vezette. A Jan Hús csoport megérkezésével befejeződött a szervező csoportok cseh országrészekbe való kiküldésének első szakasza. 1945-ben új feltételek alakultak ki a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődéséhez, amelyek lehetővé tették egész hazánk felszabadításának előkészítését. MARTA NlZLOVA hogy a kommunisták példamutatása nyomán az efsz- tagok túlteljesítették vállalásaikat, hiszen a vállalások értéke 1,4 millió korona volt, a teljesítés értéke pedig 5,5 millió korona. Részletesen foglalkozott a pártélet kérdéseivel is. Javult a pártcsoportok tevékenysége, a pártoktatást jól megszervezték. Rámutatott a problémákra: egyesek nem jelennek meg rendszeresen a tagsági gyűléseken, a megjelenés évi átlaga 86,3 százalékos, s a pártoktatás sem volt mindig elég színvonalas, mert a lektorok gyakran elfeledkeztek konkrét példákkal alátámasztani az előadás mondanivalóját. Az elnök beszámolóját kö vetve a felszólalók hozzá hasonlóan elemezték a szervezet tevékenységét, az efsz munkáját. Jó munkát végeztek a pártszervezet kommunistái az értékelő taggyűlésen, mivel az eredmények méltatása mellett a problémákkal, a hiányosságokkal is foglalkoztak. MIRIÁK FERENC
