Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 13. szám, csütörtök
A pÉtmkfl eredménye Hét szocialista muinkabrigád # Értékes kötelezettségvállalások ® Szoros kapcsolat a pártonkívüliekkel és az ifjúsággal ® Fiatalok kerülnek a pártba A nők nemzetközi éve a kölcsönös megismerés jegyében A tapasztalatok behozatala és kivitele A inemzet sorsa imgatag, ha inem befolyásolják a inök, de ha a inő fellelkesedik, segítséget nyújt, buzdít, tapsol, ha a nő ügyes, müveit és gyeingéd, az alkotás legyözhetetleimné válik ... (Jose Marty, a nagy kubai forradalmár gondolata, amelyet Fidel Castro idézett a kubai nők II. kongresszusán.) A mintegy két és fél ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó Trsticei (Nádszegi) Efsz már évek óta a járás élenjáró szövetkezetei közé tartozik. A kimagasló eredményekben a vezetőség és a tagság oldalán a szövetkezet mellett működő pártszervezetnek is része van. A 74-tagú alapszervezet Juhos Árpád elnök irányításával messzemenően segíti a terme-, lési feladatok teljesítését, elsősorban a munkakezdeményezés fokozásával. Bizonyítékként említhetjük az egyre jobban kibontakozó szocialista munkaversenyt. — Napjaink jelentős évfordulói — mondta az elnök —, a Szlovák Nemzeti Felkelés, ás hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 30. évfordulója szövetkezetünk tagságát is még nagyobb eredmények elérésére mozgósították. A Jejónők munkakolleküvája A széles körű szocialista munkaverseny keretében tagjaink 415 000 korona értékű vállalást tettek. Kötelezték magukat, hogy a tervezettnél nagyobb eredményeket érnek el és az anyagi ráfordítást is csökkentik. Ügyelnek a munkatermelékenységre és az energiatakarékosságra. Közben munkakörnyezetük állandó szépítéséről és rendbentartásáról sem feledkeznek meg. A szövetkezetben a szocialista munkaverseny eredményeként jelenleg hét munkáskollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. Legrégebben — egy éve — a fejőnők munkacsoportja. Ami különösen pozitív, a vállalt kötelezettségeken túl személyes problémáik megoldásában is egymás segítségére vannak. A kollektíva tagjainak már heti egy szabadnapja is van. Ez a következő évben általánossá válik az állattenyésztésben dolgozók is kapnak heti egy szabad napot. A címért versenyző kollektívák vállalt kötelezettségei mindenekelőtt a gazdasági tervek teljesítését és túlteljesítését segítik elő. A pártszervezet az eredményeket rendszeresen értékeli, és népszerűsítésükre is kellő gondot fordít. Ezt elősegíti a szövetkezetben levő széles körű agitá- ciós tevékenység. — Szövetkezetünkben — folytatta Juhos Árpád — három faliújság van, amelyen messzemenően tájékoztatjuk a tagságot és a falu lakosságát. A faliújságokon megtalálhatók a kimagasló eredményeket elérő dolgozók fényképei és a munkaversenyek eredménye': ki hogyan teljesíti a vállalt kötelezettségeket, és természetesen a politikai aktualitásokról is mindenkor hírt adunk. Ez utóbbi tulajdonképpen már a szövetkezetben folyó ideológiai munkának a része. Az ideológiai tevékenység további kimagasló formája a gondosan és nagy körültekintéssel megszervezett pártoktatás. Három alapfokú pártoktatási csoportot létesítettek, kettőt a párttagok, s egyet a pártonkívüliek $zámára. Ezen túl az ifjúsági áiapszervezet ideológiai nevelésének irányítását is magukra vállalták. Annál is inkább, mivel a tömegszervezetek közül elsősorban a SZISZ helyi alapszervezete az, amelyben a munka színvonalát a jövőben mindenképpen emelni akarják. — Az ifjúsági alapszervezetre mint utánpótlásunkra tekintünk — magyarázta az elnök. — Jelenleg kilenc párttagjelöltünk van, és sorainkat további fiatalokkal szeretnénk erősíteni. olyanokkal, akik már az ifjúsági szervezetben bebizonyították. hogy tudnak aktívan és eredményesen dolgozni. Ezért is szívügyünk az erős és jól dolgozó ifjúsági alapszervezet. A pártalapszervezet az ifjúsági szervezet mellett a további tömegszervezetekkel és a pártonkívüliekkel is szoros kapcsolatot tart fenn. Erre kitűnően bevált forma a nyilvános pártgyűlések rendezése. Nyilvános pártgyűlést legutóbb a barátsági hónapban szerveztek, összesen hármat. Ezeken méltatták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, beszéltek a KGST munkájáról, és a szovjet nép mindennapjairól is. Kulturális tevékenységünknek elmaradhatatlan része a tagok munkakörülményeinek és szociális viszonyainak az állandó javítása. E munkájuk fémjelzője a központi telepen kereken 1 millió korona értékben felépített szociális épület, amely a legigényesebb óhajokat is messzemenően kielégíti. Ugyanígy további telepeiken is vannak helyiségek, ahol a dolgozók átöltözhetnek és munka után megmosakodhatnak. Tagjaiknak a Jednotával együttműködve naponta meleg ételt is biztosítottak, s az alkalmazottak a lehetőséget ki is használják. A pártalapszervezet évi tervéből a különböző üdülések, kirándulások és tanulmányutak szervezése sem hiányzik. Mindenkor külön élmény, pihenés és egyben tanulmányút is például a sopornyai tsz meglátogatása, amellyel baráti kapcsolatot tartanak fenn. A világ minden részéből ellátogatnak hozzánk a nők különböző küldöttségei, a csehszlovák nők mozgalmának képviselői viszont részt vesznek a nemzetközi rendezvényeken és ellátogatnak más országokba. A tapasztalatok kivitelét és behozatalát jelenti ez, kölcsönösen megismerik egymást, és ez gyakran nagy segítséget jelent az olyan országok lányainak és asszonyainak, ahol még harcolni kell a nép jogaiért. Idén a nők nemzetközi évében sok ilyen találkozó lesz nálunk és külföldön is, de több már tavaly is megvalósult. A nők két nemzetközi találkozójáról, problémáiról, sikereiről, örömeiről és terveiről beszélgettünk ELE- NA LITVAJOVÁVAL, az SZLKP KB Elnökségének tagjával, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnökével. • Litvajová elvtársnő, ön tavaly az Egyesült Államokban részt vett a nők világtalálkozóján amelyet az ENSZ szervezett. Kicserélték nézeteiket a nagy népesedési hullámmal kapcsolatos problémákról, a nők helyzetéről és a nők nemzetközi évének előkészítéséről. Milyen tapasztalatokat gyűjtött ott? — Az ENSZ már régebben foglalkozott ezzel a problémával. Előre kidolgozott dokumentumokat terjesztettek a nők I világtalálkozója elé, amelyhez a résztvevők állást foglaltak, kiegészítették és rámutattak arra, hogy a szóban forgó súlyos problémákat össze kell kapcsolni a haladó erők egész harcával, mivel a népesedés szabályozása, a nagy csecsemő halandóság, az éhség és a nyomor nem elszigetelt problémák, összefüggnek mindazzal, ami az ilyen helyzetet az egyes országokban előidézi. A latin-amerikai nők pl. így fejezték ki állásfoglalásukat: Hogyan oldhatjuk meg országainkban mi az éhség, a népesedés, a betegségek, a csecsemőhalandóság problémáit, ha mindenütt nyomor, tudatlanság, elmaradottság, kizsákmányolás uralkodik?! Ha országunk gazdagsága a mi kezünkbe kerül, emelkedni fog az egészségügy, az iskolaügy, a népművelés színvonala, elegendő kenyér és munkalehetőség lesz. A szocialista országokból érkező nők konkrét példákon mutathattak rá, hogyan oldhatók meg a felsorolt problémák. Amerikai utammal kapcsolatban még ennyit: megdöbbentettek az ottani nagy szociális ellentétek, amelyeket a kapitalista társadalom nem tud megoldani. • Tavaly még egyszer járt az amerikai kontinensen, habár a meglátogatott országnak sok tekintetben nincsen semmi köze Amerikához ... — Igen, november végén részt vettem a Kubai Nőszövetség II. kongresszusán. Ebben az országban bebizonyosodott, mit tehet a szocializmus nagyon rövid idő alatt az emberekért, hogyan tudja megváltoztatni az országot. A Kubai Nőszövetség a nők egyik legnagyobb szervezete a szocialista táborban. Tagjainak száma csaknem 2 millió és jelentős szerepet tölt be a társadalomban. Gyakorlatilag egész Kuba a nők kongresszusának jegyében ólt, a kongresz- szusi dokumentumhoz több ezer asszony foglalt állást, és a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista versenyt nemcsak a nők szervezték, az ország valamenyi dolgozója bekapcsolódott. A kongresszuson a szakszervezetek elnöke számolt be a verseny eredményeiről. Hogy a Kubai Kommunista Párt, az állami és a társadalmi szervezetek milyen figyelmet szentelnek a nőknek, munkájuknak és problémáiknak, arról tanúskodik az a lény, hogy a kongresszuson részt vett a kommunista párt egész politikai bizottsága, az összes miniszter és az ötnapos tárgyaláson végig jelen volt Fidel Castro is. Fidel Castro jegyzetelt, a szünetben elbeszélgetett az egyes tartományokból érkezett nőkkel, tanácsokat adott nekik, buzdította őket és felszólalásában elismerően szólt munkájukról, sok fontosat mondott el a társadalom problémáinak megoldásáról, amiben a párt és az állam számol a nők segítségével is. Sokszor könnyes lett a szemünk és őszintén csodáltuk a kubai nőknek azt a lelkesedését, amellyel egyetértésüket fejezték ki és biztosítottak segítségükről a szocialista társadalom építésében. A csaknem 2000 küldött nemcsak tapsolt, ütemesen Viva, viva-t, kiáltott, hanem időnként énekkel is kifejezte egyetértését és lelkesedését. A forradalom után nagymértékben megváltozott a kubai nők helyzete. A forradalom előtt a nők foglalkoztatottsága minimális volt. Ma Kubában mintegy 600 000 nő dolgozik, ami az alkalmazottak több mint 25 százalékát jelenti, és a következő ötéves tervben számuk további 250 ezerrel növekszik. Megszűnt az írástudatlanság, az egészségügy gyors ütemben fejlődik. A kubai nők kongresszusa» megállapították, hogy az iskolaügyet és az egészségügyet tekintve Kuba az első helyen áll a latin-amerikai országok között. Minden nagy változáshoz a nők is hozzájárultak. 9 Milyen problémákkal foglalkozott a kubai nők kongresszusa? — Nemcsak a nők problémáival, hanem inkább az egész társadalom helyzetével. A küldöttek állást foglaltak a családtörvény javaslatával kapcsolatban, amelyet a munkaügyi miniszter ismertetett. Ezek a felszólalások nem voltak formálisak, száyjos konkrét javaslat Is elhangzott. A záróhatározatban 32 észrevételt fogadtak el a törvényjavaslattal kapcsolatban. A kongresszuson a nők nagyon konkrétan nyilatkoztak minden felvetett problémái’ól, ami arra vall, hogy Kuba polgárai aktívan részt vesznek az állam politikájában, az ország irányításában. Az állami szervek küldöttségének egyik tagja ezt ki is fejezte: Valamikor azt mondták a nőkről, hogy hosszú haj, rövid ész, de ezt a szólást ma meg kell változtatni: értékes haj, értékes ész ... Fidel Castro felszólalásában elismerően szólt a kubai nép munkájáról és ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a társadalomnak meg kell oldania. És nemcsak kubai kongresszus volt ez, hanem a világ forradalmár nőinek nagy találkozója. Valentyina Tyereskova, Fanny Edelman, Hortenzia Al- lende, Angéla Davis, a szocialista országok nőinek a felszabadulásért küzdő országok küldöttségeinek részvétele is ezt bizonyította — mondotta Fidel Castro. Óceánokon keresztül érkeztek, sok határon mentek át, nem akadályozták őket a nyelvi nehézségek és kezet ráztak a kubai elvtársnőkkel. Eljöttek és saját szemükkel látták, hogy a forradalom óta milyen változások mentek végbe Kubában, mi mindent adott a szocialista rendszer a nemzetnek, a nőknek és a családoknak. A Kubai Nőszövetség munkája nélkül nem érhettük volna el ezeket az eredményeket — mondotta Castro elvtárs. A forradalom és a haza védelmének feladatait, az írástudatlanság elleni harcot, az asszonyok és lányok felkészítését a munkára, a prostitúció elleni harcot, a bölcsődék létesítését, az egészségügyi felvilágosító munkát, a nők politikai nevelését — mindezt a legjobban a nők végezhették el, és feladataikat kitűnően megoldották. A kongresszuson elfogadott határozatok kész programot jelentenek a még meglevő fogyatékosságok elleni harcra. Fidel Castro beszélt azokról a feladatokról is, amelyeket a nők a kubai férfiak segítségével oldhatnak csak meg, hogy kiküszöböljék a múlt csökevé- nyeit. Nagyon szépen fejezte ki a párt tiszteletét a nők iránt: Azt mondják, hogy tőlünk tanulnak, de a valóság az, hogy mi sokkal többet tanulunk maguktól, az egész nemzettől. Maguk segítenek átnevelésükben. És amikor azt mondom, hogy átnevelnek minket nemcsak mint a párt vezető képviselője, hanem mint férfi is beszélek. Az összes férfinak, minden forradalmárnak segítséget nyújtanak, hogy világosabb képet alkossanak a nők problémáiról, a családok, tehát az egész nemzet problémáiról. • A nők nemzetközi évében vagyunk. A világ nőivel való találkozók nagy jelentőségűek a mi nőmozgalmunk munkájában is. Litvajová elvtársnő, mi az, ami a legnagyobb hatást gyakorolta önre a kubai nők kongresszusán? — Nagyon sok minden. A kongresszus kitűnő előkészítése és lefolyása, az egész légkör és az a tény, hogy a kubai nők kihasználták a szocialista országok tapasztalatait, saját viszonyaik között olyan kitűnően valósították őket meg, hogy a kongresszus valóban nagyon magas színvonalú volt. Elragadtatással tapasztaltam, milyen figyelmet szentelt a kongresszusnak az egész társadalom, a legfelsőbb párt és állami szervek. Elismeréssel figyeltem meg a kubai nők nagy munkalelkesedését, amellyel mindenütt találkozhattunk, ahol a társadalomnak segítséget kell nyújtani, így a termés megmentésében, a haza védelmében, és a közéleti tevékeny- ségbeh. A kongresszus jelvénya is, amely egy asszonyt ábrázol, karján gyermekkel, vállán puskával, a kubai nők viszonyát jelképezi a forradalom vívmányainak védelméhez. Gyönyörűek voltak a nők vitafelszólalásai, lelkesek és meggyőzőek. Ülőhelyükről szólaltak fel, a mikrofon a kongresszusi teremben egyik nőtől a másikhoz vándorolt, továbbította a szavakat, jelszavakat és az énekszót. Nagyon érdekes gondolatot vetett fel az egyik küldött, aki a világ cukorválságával kapcsolatban azt javasolta, hogy minden kubai család kissé csökkentse a cukorfogyasztást, így az állam a megmaradt cukor kivitelével milliókat nyerhetne új gyárak, óvodák, bölcsődék és kórházak építésére. A küldöttek lelkesedéssel fogadták a javaslatot, és akadtak, akik mindjárt kiszámítot- j ták, hogy Kuba egy év alatt ily módon 50 millió dollárhoz juthatna. (Beszélgetett M. PLlSTILOVA) “ EGRI FERENC Igor Grossmann felvétele
