Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám, csütörtök

szó 1975. I. 16. 3 Ml JAZAVA KIICSI MOSZKVÁBAN Cél: a jószomszédi kapcsolatok elmélyítése Moszkva — Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter a Szov­jetunióba érkezett, hogy tárgya­lásokat folytasson a békeszer­ződés megkötéséről és a két or­szág politikai és gazdasági kap­csolatainak továbbfejlesztéséről. Japán politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak a külügyminiszter négynapos moszkvai látogatásának, amely ? nemrég hatalomra jutott Mi- ki-kormány első nagyszabású diplomáciai akciója. Ezt húzzák alá vezércikkeikben a Japán la­pok Is. Az Aszahi Simbun hang­súlyozza, Mijazava útjának leg­fontosabb célja a jószomszédi kapcsolatok elmélyítése a Szov­jetunióval. A Jomiuri Simbun hangsúlyoz­ta, a japán külügyminiszter moszkvai látogatása nyitja meg a Miki-kormány diplomáciai lé­péseinek sorozatát. KISSINGER A KERESKEDELMI TÖRVÉNYRŐL ANGOLA NOVEMBER 11 -ÉN VÁLIK FÜGGETLENNÉ Alvor — Angola, Portugália legnagyobb és leggazdagabb gyarmata november 11-én nye- fi el függetlenségét — jelen­tette ki Francisco Costa Gomes portugál elnök. A portugál Ideiglenes kormány és a három angolai felszabadító mozgalom között létrejött megállapodást tegnap este írták alá. A legkisebb felszabadító szer- tezet, az Unita szóvivője saj­tóértekezleten ismertette a megállapodás néhány részle­tét. A szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a volt gyarmatot a füg getlenség elnyeréséig elnöki tanács irányítja majd; e testü­letben helyet kap mindhárom felszabadító mozgalom képvise­lője. Az ideiglenes kormánynak nem lesz miniszterelnöke, ezt a tisztséget az elnöki tanács töl­ti be. A megállapodás előirá­nyozza a szakszervezetek fegy­veres erőinek fokozatos össze­olvadását és az angolai nemze­ti hadsereg létrehozását. LETARTÓZTATTÁK A GÖRÖG KATONAI RENDŐRSÉG VOLT VEZETŐJÉT Athén — A görög parlament tegnap kétnapos vita után a ko­ra reggeli órákban egyhangúlag törvényerőre emelte a kormány hétfőn előterjesztett javaslatát. Ennek értelmében az 1967-es katonai hatalomátvétel puccs volt, és nem forradalom, mint azt a korábbi junta tagjai állí­tották. A törvény lehetővé teszí több száz személynek, köztük a fasiszta rezsim minisztereinek, államtitkárainak és a diktatú­rával bármilyen módon együtt­működő embereknek a felelős­ségre vonását. A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy hazaárulás és bomlasztó tevékenység vádjával átadja a bíróságnak Papadopu- losz egykori köztársasági elnö­köt, négy helyettesét és mint­egy kétszáz korábbi tisztségvi­selőt. A törvény alapján rögtön le­tartóztatták és bebörtönözték a katonai rendőrség egykori veze­tőjét, Joannidesz tábornokot. Negyvenkilenc másik tiszttel együtt hazaárulással, a ciprusi puccs előkészítésével és végre­hajtásával, valamint azzal vá­dolják, hogy 1973 novemberé-, ben Athénban véres megtorló akciót vezettek egyetemisták és munkások ellen. MUNKANÉLKÜLISÉGI STATISZTIKA A TŐKÉS VILÁGBAN Bonn — A bonni gazdaságügyi minisztérium adatai szerint a tőkés világ 14 országában az elmúlt év végén a következő volt a munkanélküliség aránya: 3 973. évi átlag legutolsó adat NSZK 1,2 % 4,2 % (dec.) Belgium 3,7 % 4,8 °/o ( nov. ) Dánia 2,5 % 7.9 % (okt.) Franciaország 2,3 % 2,2 % (aug.J Nugy-Britannia 2,7 % 2,8 °/o (nov.) Írország 7,2 % 8,1 % (okt.) Olaszország 3,5 % 2,8 % (júl.) Hollandia 2,7 % 3,8 % (nov.) Norvégia z 0,8 % 0,8 °/o (nov.) Ausztria 1,6 % 1,7 % (nov.) Svédország 2,5 % 1,7 % (nov.) Kanada 5,6 % 5,1 % (nov.) USA 4,9 % 6,2 °/o (nov.) Japán 1,3 % 1,4 % (okt.) A NÉPEK BARATSAGA szov- Jet érdemrenddel tüntették ki a Francia—Szovjet Baráti Tár­saságot a társaság megalakulá­sának 30. évfordulója alkalmá­ból. Leonyid Brezsnyev köszön­tő táviratában jókívánságait fe­jezte ki a társaságnak és elis­meréssel szólt a francia és szovjet nép közötti barátság megszilárdítása terén kifejtett munkájáról. VARSÓBAN megkezdődött a szocialista országok Interparla­mentáris Unió csoportjai kéu* viselőinek konzultatív találko­zója, melyen bolgár, koreai, lengyel, magyar, mongol, NDK- beli, román, szovjet, VDK-bell képviselők, valamint hazánk küldöttsége is részt vesz. MOSZKVÁBAN a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa plénumán megvitatták a szak- szervezetek idei feladatait. Alekszandr Selepin, a tanács el­nöke elmondotta, hogy a több mint 100 millió munkást tömö­rítő szovjet szakszervezetek idei legfontosabb feladata az ötéves terv sikeres befejezésé­ért a népgazdaság minden ága­zatában megindított munkaver­seny támogatása. EDWAR1) LEVI chicagói egyetemi tanárt nevezte ki Ford amerikai elnök az Egye­sült Államok új igazságügy­miniszterévé. GENFBEN január 31-től ismét felújítják a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról szó­ló szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ keményen elítélte a chi­lei katonai-fasiszta juntát, ami­ért az megtiltotta, hogy a szer­vezet küldöttsége látogatást te­gyen az országban. Az Inter­parlamentáris Unió 61. konfe­renciájának dörHése értelmében a szervezet küldöttsége január 15-vel kezdődően utazást tett volna Chilében, hogy megis­merkedjen a parlament letar­tóztatott tagjainak helyzetével. GEORGES MARCHAIS-t, a Francia Kommunista Párt főtit­kárát szívbántalmakkial kórház­ba szállították. MAHMUD AL-ADASZANC, a pénzügy- és olajiparügyi mi­nisztérium államtitkár-helyette­se közölte, hogy Kuvait elha­tározta a kőolajkitermelés napi mennyiségének 2,5 millió bar­relről 2 millió barrelre törté­nő csökkentését. Washington — Henry Kis­singer, az Egyesült Államok külügyminisztere sajtóértekez­leten nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban nemrégiben fogad­ták el a kereskedelmi törvényt, amely bizonyos megkülönböz­tető korlátozásokat tartalmaz a Szovjetunió vonatkozásában. Az amerikai külügyminiszter kijelentette: az amerikai fél megkeresésére válaszul a szov­jet kormány tudtul adta, hogy nem érthet egyet olyan szov­jet—amerikai kereskedelmi kap­csolatokkal, amelyek ezen az amerikai kereskedelmi törvé­nyen alapszanak. A szovjet kormány úgy véli, hogy ez a törvény ellentmond az 1972. évi szovjet—amerikai kereske­delmi megállapodásnak, amely előirányozza a megkülönbözte­tő kereskedelmi korlátozások feltétel nélküli megszüntetését, továbbá ellentmond a belügyek- be való be nem avatkozás el­vének. A szovjet kormány kije­lenti —. mondotta Henry Kis­singer —, hogy nem szándé­kozik beleegyezni olyan keres­kedelmi státuszba, amely diszk­riminációt alkalmaz, és po­litikai feltételekhez van köt­ve, s ezért nem tartja lehet­ségesnek az 1972. évi kereske­delmi megállapodás érvénybe léptetését. „Ezzel kapcsolatban arra az elhatározásra jutottunk, foly­tatta az amerikai külügyminisz­ter — hogy az 1972-es keres­kedelmi megállapodás jelenleg nem léphet érvénybe, és így Ford elnök nem teszi meg eh­hez a kereskedelmi törvény által kívánt lépéseket.“ Ugyan­akkor Kissinger közölte, hogy az amerikai elnöknek jelenleg nincs szándékában vétójogával élni a kongresszus által eszkö­zölt megkülönböztető módosítá­sok vonatkozásában. Az Egyesült Államok külügy­minisztere hangoztatta, hogy az amerikai kormány a Szov­jetunióval való rendezett és kölcsönösen előnyös kereske­delmi kapcsolatokat továbbra is fontos elemnek tekinti a kapcsolatok általános javításá­ban. Az amerikai kormány — mondotta — feltétlenül fel­használ minden rendelkezésére álló eszközt az ilyen irányú javulás érdekében, s törekedd ni fog a többi között olyan tör­vény elfogadására, amely lehe­tővé tenné a normális kereske-: delmi kapcsolatok megteremték sét. H IGAZI: EGYIPTOM SZÉLESÍTENI KÍVÁNJA KAPCSOLATAIT A SZOVJETUNIÓVAL Kairó — Abdel Aziz Htgazi egyiptomi miniszterelnök a BBC kairói tudósítójának adott inter­jújában kijelentette, hogy Egyiptom és a Szovjetunió kap­csolatai a politikai elvek és a stratégia közösségén alapulnak, és ez a közös stratégia kifeje­zésre jut a két országnak az imperializmus elleni közös har­cában. Az egyiptomi kormány hang­súlyozta, hogy országa szélesí­teni kívánja a Szovjetunióval való kapcsolatait és érdekelt a Szovjetunió által nyújtott kato­nai, gazdasági és politikai tá­mogatásban. Az Egyesült Államokról szól­va Higazi megállapította, hogy az USA-nak hatékonyabb lépé­seket kell tennie a közel-keleti béke biztosítása érdekében. Kairó — Anvar Szadat elnök kijelentette, hogy Egyiptom csak akkor egyezik bele a Sí- nai-félszigeten állomásozó ENSZ-rendkívüli erők áprilisban lejáró mandátumának meghosz- szabbításába, ha Izrael — jó akarata jeléül — részleges visz- szavonulást hajt végre az egyip­Kommentárunk A múlt héten fejeződött be Cállaghan angol külügy­miniszter afrikai körútja, amelynek során járt Tanzániá­ban és Kenyában, felvette a kapcsolatot a rhodesiai és a dél-afrikai fajgyűlölő fehér rendszer képviselőivel. Hivata­losan tájékozódó, puhatolódzó jellegűnek minősítették Callag- han útját, de a miniszter ké­sőbbi kijelentéseiből is követ­keztetve, a brit külpolitika irá­nyítója szeretne a „béke an­gyalának“ a színében tetszeleg­ni, biztosítva Anglia érdekeit Afrika igen érzékeny részében. Callaghan akkor szánta el magát afrikai útjára, amikor bizonyos fokú közeledés jelei mutatkoztak a rhodesiai Smith- rendszer és az afrikai többség nevében feliéi» ellenzék kö­zött. A zambiai Lusakában folytatott tanácskozások ered­ménye tűzszünet és a rhodesiai néger ellenzéki erők egyesülé­se lett. Smith ígéretet tett a politikai foglyok szabadon bo­csátására és kilátásba helyezte alkotmányozó értekezlet össze­hívását, amely tekintetbe ven­né az afrikai lakosság érdekeit. A tűzszünet már valóság, a felszabadítási szervezeteket egyesítő Zimbabwei Afrikai Nemzeti Tanácsot pedig az Af­rikai Egységszervezet is elis­merte a rhodesiai bennszülöt­tek egyetlen képviselőjeként, a kormány részéről tett ígéretek megvalósítása azonban késik. A politikai foglyok szabadon bo­csátását időközben leállították, s az alkotmányozó értekezlet időpontja, helye és programja még nagyon bizonytalan. Mindezzel összefügött- Callag­han afrikai útja. London na­gyon is tisztában van azzal, hogy a „portugál példa“ terjed­ni fog. Ma már dokumentumok­UTAK ÉS ÖSVÉNYEK ban rögzített kész tény, hogy Portugália további gyarmatai is belátható időn belül elnyerik függetlenségüket. A két anak­ronisztikus rendszer így telje­sen elszigetelődik Afrikában, legfeljebb nyugati pártfogóik erkölcsi segítségére támaszkod­hat. London 1966 után sem szakította meg kapcsolatait a rhodesiai rendszerrel, az ENSZ fórumán is mindent elkövetett a fajüldözők elleni szankciók meghiúsítására, sőt a világköz­véleménnyel dacolva, a világ­szervezet intézkedéseit meg­szegve támogatta a salisburyi rendszert. Most közvetítőként akar beavatkozni az afrikai fel­szabadító szervezetek és Rhodé- sia „párbeszédébe“, hogy a vál­tozások közepette a lényeg ne változzék. London „kezdeményezése" nem újkeletű s most szövetsé­gesként a pretoriai Vorster- rendszer is bekapcsolódott a játékba. Vorster kétségtelenül ügye­sebb és ravaszabb politikus, mint Smith. Hamarább megér­tette az idők szavát s a látszat­önkormányzatú bantusztánok, valójában gettóállamok létreho­zása után úgy próbál kitörni elszigeteltségéből, hogy a maga oldalára akar állítani bizonyos afrikai országokat, akár lepén- zeléssel is. Nem az első kísér­lete, hogy Elefántcsontpart Köztársaság közvetítésével pró­bálna „párbeszédet“ kezdeni szomszédaival. Ám az erősödő afrikai egység folytán egyre ki­sebb az esélye, hogy szakadár szövetségesekre találjon. Vor­ster propagandája ugyan állító­lagos dél-afrikai—gaboni, ele­fántcsontparti és szenegáli megbeszélések és titkos meg­állapodások hírét röppentette fel, egész célzatosan, ám konk­rét érveket nem tudott felso­rakoztatni és a három afrikai ország vezetői is cáfolták a kószahíreket. Valószínű, hogy London a dél-afrikai vezetők segítségével szeretné rendezni a rhodesiai viszonyokat. Smith politikája, — mint az utóbbi napok esemé­nyei mutatják, megmerevedett és a lényegben nem enged. E2t bizonyítja egyik legutóbbi kijelentése is: „Ha valaha is olyan helyzet állna elő, hogy feketék kormányoznák az or­szágot, ez politikánk kudarcát jelentené“. Márpedig lényeg az afrikai többség kormányzásának a megvalósítása. Smith az alkot­mányozó értekezlettel kapcso­latban csak olyan „kompro­misszumba“ volt hajlandó bele­egyezni, hogy a 300 ezer fe­hér telepest és a közel hatmil­lió afrikai őslakost ugyan­annyl politikus képviselje a parlamentben. Bizonyos titkos tervekre vonatkozó utalások szerint a fekete többség öt éven belül emancipálódhatna, azaz vehetné át a vezető szere­pet, de Smith eredeti terve olyan feltételeket tartalmaz, hogy Rhodesia csak 40—60 év múlva válhatna afrikaivá. A rhodesiai négerek ügye az AESZ ügye is. A portugál gyar­matok helyzetének rendeződése után a szervezet több erőt for­díthat a rhodesiai és dél-afri­kai bennszülöttek ügyének előmozdítására. Callaghan láto­gatása után Nyerere tanzániai elnök kifejtette az afrikai poli­tikusok véleményét a rhodesiai kérdés rendezéséről. Csak két megoldási lehetőséget lát: vagy a függetlenség megadását az afrikai többség érvényesülésé­nek elve szerint, vagy az 1965. évi függetlenségi nyilatkozat semissé nyilvánítását, azaz Rho­desia egyoldalúan kikiáltott függetlenségének feladását és a kérdés nemzetközösségi ren­dezését. Ebben az esetben az afrikai vezetők Londontól na­gyobb rugalmasságot és méltá- nyolást várnak. London egyelőre nem nyilat­kozott. Callagban azzal a semmitmondó megjegyzéssel vá­laszolt a kérdésekre, hogy „jó út“ volt. Lehet, hogy titkos diplomáciájának céljait és eset­leges részeredményeit kívánja vele palástolni, mindenesetre Rhodesiában lényeges változás­nak kell történnie. Ezt vi­szont minden érdekelt fél jól tudja. L. L. tömi, szíriai és a Jordániái fron» tón. Francia Jogászokkal beszél» getve Szadat kitért a Szuezi- csatorna megnyitásának kérdé­sére is. Itt is feltételül szabta meg az izraeli csapatok újabb visszavonulását a Sínai-félszige- ten. Izraeli hajók azonban mindaddig nem használhatják a víziutat, míg hadiállapot áll fenn Egyiptom és Izrael között. Az egyiptomi elnök igen sú- lyosnak minősítette az általá­nos közel-keleti helyzetet, és kifejtette, hogy országa elfő» gadja a konfliktus rendezésé­nek mind'két útját — azaz az Egyesült Államok által szorgal­mazott lépésről lépésre való ha-> ladást és a Szovjetunió által tá­mogatott genfi békeértekezlet felújítását. Bejrút — Tegnap hajnalban újabb izraeli támadás érte a határtól 1,6 kilométernyire északnyugatra lévő Kfar Chou- ba dél-libanoni falut. Mint a WAFA palesztin hírügynökség közölte, egy izraeli rohamcsa­pat behatolt libanoni területre, megkísérelte elvágni a telepü­léshez vezető utakat, és tüzet nyitott a falura. A palesztinai gerillák azonban felvették a harcot és súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek, vissza­vonulásra kényszerítették az iz­raelieket. Múlt szombat óta a falut már negyedszer érte iz­raeli fegyveres támadás. Különös „megtiszteltetés” Tokió — Csjung Jil Hjung, a dél-koreai ellenzéki Új Demok­ratikus párt vezető politikusa, parlamenti képviselő egy idő óta különös „megtiszteltetés­ben“ részesül a hírhedt KCIA, Pák Csöng Hi elnök központi hírszerző ügynöksége részéről. Kivétel nélkül minden éjjel felhívják telefonon és közük vele, hogy napjai megszámlál­talak. „Meg fogunk ölni* — mondja az ismeretlen hang, s időnként azt is közli, hogy ké­zigránátot fognak dobni a het­venegy éves politikus házába. Az éjjeli telefonhívások ak­kor kezdődtek, amikor Csjung Jil Hjung elmondta a parla­mentben híres beszédét, amely­ben a hatalommal való vissza­éléssel vádolta Pák Csöng Hi elnököt és követelte, hogy mondjon le és adja át a hatal­mat egy törvényesen és demok­ratikus módszerekkel megvá­lasztott kormánynak. Az idős politikus tisztában van az éjjeli fenyegetések ko­molyságával és rendőri védel­met kért. Egy idő óta tíz rend­őr őrködik lakásánál. Azzal i9 tisztában van azonban, hogy a rendőri védelem semmiféle biz­tosítékot nem jelent a titkos- rendőrség, a KCIA ellen — mu­tatnak rá politikai megfigye­lők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents