Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám, szombat
Céljaink változatlanok Az új év világszerte az elmúlt esztendő fejleményeinek mérlegelésével, a gazdasági helyzet elemzésével, s a további fejlődési irányzatok latolgatásával kezdődött. A világpiacon kialakult inflációs helyzet bizony alaposan összekuszálta a fejlett kapitalista államok • gazdasági mechanizmusát, szertefoszlottak a posztindrusztriális társadalom válságok nélküli fejlődésének elképzelései és elméletei. S inig a kőolajat, foszfátot és egyéb nyersanyagokat nagy mennyiségben exportáló fejlődő országok igyekeznek hasznot húzni az inflációs helyzetből, az energiaválság és a nyersanyagok növekvő ára éppen a gazdaságilag elmaradott ázsiai és afrikai államokat érinti a legsúlyosabban. Nálunk és a KGST tagországokban az év eleji mérlegelést az a körülmény jellemzi, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évébe lépünk, s az előirányzott gazdasági feladatok hiánytalan teljesítésével jó feltételeket akarunk teremteni a következő tervidőszak előkészítéséhez, s a szocialista társadalom céljainak további sikeres teljesítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a népgazdaság dinamikus fejlődését a megváltozott és változó feltételek mellett is biztosítani akarjuk a lakosság életszínvonalának további egyenletes növelése érdekében. Szocialista társadalmunk 25 éves építése alatt jelentős eredményeket értőnk el a népgazdaság anyagi-technikai alapjának fejlesztésében, sok politikai és szakmai tapasztalatot gyűjtöttünk össze, s gazdasági életünk problémái közüggyé váltak. Hasonlóan jellemezhetjük a KGST keretében velünk együttműködő szocialista országok fejlődését, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocialista gazdasági integráció fejlesztése nagyszerű távlatokat biztosít a csehszlovák népgazdaság számára. A biztató távlatok azonban csak céltudatos és becsületes munkával valósíthatók meg. Ezt mostanában gyakran kell hangsúlyozni, mert az extenzív források kimerülésével sokkal nehezebbé váltak a gazdasági növekedés feltételei. Gazdasági életünk jelenlegi problémái eléggé közismertek, a televízió, a rádió és a sajtó gyakran foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A további dinamikus fejlődés egyik legfontosabb feltétele ugyanis az, hogy a vállalatok dolgozói tisztában legyenek a népgazdaság és a társadalom legfontosabb érdekeivel, az egyes szakágazatokra, vállalatokra, üzemekre és munkahelyekre háruló feladatok nagyságával és jelentőségével. Nem kétséges, hogy a munkatermelékenység fokozása, a gazdaságosság és hatékonyság növelése, népgazdaságunk nemzetközi méretű szakosítása, szerkezeti átépítése, a fő fejlesztési programok megvalósítása akkor is igényes feladat lenne, ha népgazdaságunkat nem érintenék kedvezőtlenül a nyersanyagok növekvő világpiaci árai. Népgazdaságunkat ebben a megváltozott helyzetben is a szocializmus alapvető gazdasági törvénye szerint fejlesztjük: növekvő mértékben akarjuk kielégíteni a lakosság anyagi és kulturális szükségleteit a bővített újratermelés, a legfejlettebb technika és technológia alapján. Külkereskedelmünk, melynek jelentősége az utóbbi években tovább fokozódott, tulajdonképpen szintén ezeket a célokat szolgálja. Ipari termelésünk feldolgozó jellege nem nélkülözheti a külső kap csolatokat, s az előirányzott fejlődés tovább növeli gazdasá gunk részvételét a nemzetközi munkamegosztásban. Napjainkban tehát három fő szakaszra kelt összpontosítani a figyelmet: a fejlesztésre, a társadalom szükségleteinek növekvő kielégítésére és a külkereskedelmi kapcsolatokra. Ez a három terület szorosan összefüggő, dialektikus egységet alkot, hiszen a társadalmi szükségletek' növekvő kielégítését csak a termelés hatékonyságának növelésével s a műszaki fejlesztést elősegítő beruházásokkal tudjuk biztosítani, s mindez a szükséges nyersanyagok behozatala és a külső kapcsolatok bővítése nélkül elképzelhetetlen. Ezekből az összefüggésekből azt a következtetést kell le- vonnunk, hogy népgazdaságunk minden ágazatában, minden vállalatban és minden munkahelyen eredményesen hozzájárulhatunk az 1975-ös évre tervezett igényes feladatok teljesítéséhez, a népgazdaság intenzív fejlesztéséhez, a gazdasági életben felmerülő problémák megoldásához. Azért van olyan nagy jelentősége napjainkban a munkakezdeménye- zésnek, az ésszerűsítésnek és az újítómozgalomnak, a szocialista munkabrigádok cselekvő hozzájárulásának, mert a népgazdaság minden ágazatában rejlenek még tartalékok, melyek kihasználása jelentősen megkönnyítheti az említett problémák leküzdését, biztosíthatja gazdaságunk további dinamikus fejlődését. Csupán nyitott szemmel kell járni, físz- re kell venni a hibákat és a jobb megoldásokban rejlő lehetőségeket. MAKRAI MIKLÓS A politikai munka és a termelés A kommunisták jó példát mutatnak • Minden párttagnak konkrét feladatot • Fo kozzuk a dolgozók aktivitását • Színvonalasabb irányítást! A CSKP KB novemberi ple\óris ülésén hozott — a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítését értékelő és a népgazdaság fejlesztésére irányuló — határozatok értelmében további igényes feladatok hárulnak a dolgozókra. Az értékelésből kitűnik, hogy munkánkat siker koronázta. Megteremtettük az 5. ötéves terv utolsó évének teljesítéséhez vezető feltételeket. Ezek a szocializmus előnyeit, a párt ?éltudatos politikáját kifejező eredmények különösen mostariban, a nemzetközi piacon elhatalmasodó infláció ideién figyelemre méltóak, amikor a kapitalista országok elmélyülő gazdasági válságuk terhét u dolgozókra igyekeznek áthárítani. EMIL MERI LLEL, a CSKP KB tagjával, Prága 9. városkerületi pártbizottságának vezető titkárával ezekről a problémákról beszélgettünk. Megkérdeztük tóle: • Milyen benyomásokkal távozott a CSKP KB novemberi plenáris üléséről? — Husák elvtárs beszámolójában rámutatott a konkrét gazdasági eredményekre és fogyatékosságokra, teljes betekintést nyújtott gazdasági helyzetünkbe és a párt életébe. Ha csak ebből a szempontból indulnék ki, akkor is a legkedvezőbben kellene értékelnem a novembe rí plénümot. Az ott elhangzott tájékoztatások ugyanis valamennyiünket — tekintet nélkül arra, hogy ki milyen poszton teljesíti kötelességeit — elgondolkodásra késztetnek munkánkról és konkrét lehetősége két vetnek fel, amelyeknek megvalósításával további ered mények biztosíthatók. Sikereinket és fogyatékosságainkat mér legelve — véleményem szerint — nincs okunk pesszimizmusra, ugyanakkor azonban indokolatlan volna a túlzott elégedettség. Munkatársaimmal együtt arra törekszem tehát, hogy városkerületünkben az eddiginél ís hathatósabban érvényesítsem a párt politikáját. • Milyen feladatok várnak a plénum határozatai alapján a 9. városkerületi pártbizottságra, és hogyan képzelik el valóra váitásukast? — A legfontosabbnak az elv társak gyors tájékoztatását tartom, mert ez a feladatok megvalósításához vezető első lépés. Ezért Husák elvtárs beszámolójával és a határozatokkal a plénum befejeztétől számított öt napon belül megismertettük a funkcionáriusokat, és megta- nácskoztuk velük a teendőket. Tekintettel a párthatározatra — noha v;1roskerületünkben a párttagjelöltek 70 százaléka munkás — nem tartjuk kielégítőnek ezt az arányt s ezért még több munkással igyek szünk gyarapítani sorainkat. — További fontos feladatunk a párt gazdasági ellenőrzési jo gának következetesebb érvényesítése. Szerintem ez az. 1975. évi igényes tervfeladatok teljesítésének egyik legfőbb feltétele. A jövőben ugyanis nem elégedhetünk meg a tények puszta megállapításával. Ha az eddigi gyakorlatot folytatnánk továbbra is, nem teljesítenénk a párthatározatot és formális munkánkért a legszigorúbb bírálatot érdemelnénk meg. Nem elegendő tehát, hogy a párt- szervek és a szakszervezetek rávilágítsanak a fogyatékossá gok okaira. A problémák konkrét megoldásának a lehetőségeire is rá kell mutatniuk. — Ezzel szorosan összefügg a fegyelem megszilárdítása és az irányító munka színvonalasabbá tétele, elsősorban a gazdasági dolgozók körében. Kétségtelen, hogy a népgazdaság fejlesztésének üteme a tudomány és a technika színvonalához igazodik. Ám az ezzel kapcsolatos lehetőségeket — a gazdasági vezetők hibájából — nem mindig használjuk ki. Lelkiismeretes munkájuk feltétele, hogy jó példát mutassanak. Kezdeményezésük hiánya, a munka felelületes tervezése, koordinálása és ellenőrzése ugyanis meglátszik az üzem munkaeredményein. A tartalékok tehát nálunk is még sok helyütt észlelhetők. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a fogyatékosságok, — például a gépek vesztegelése, vagy a munkaidő be nem tartása — kizárólag a vezetők ügye. A különféle mulasztásokért és hanyagságért ezentúl a többi dolgozót is terheli a felelősség, s ebből természetesen le kell vonnunk a következményeket. • A novemberi ülés határozata értelmében fokozni kell a pártszervezetek és a párttagok aktivitását. Hogyan biztosíthatók ezen a téren az eredmények? — Munkáskoromban szerzett tapasztalataim alapján tudom, hogy hz emberekre a legnagyobb hatást az őszinte szó gyakorolja. Konkrét problémákEmil Mertl ról kell tanácskoznunk velük, olyanokról, amelyek iránt közvetlenül érdeklődést mutatnak. Nem kevésbé fontos a dolgozók tájékoztatása a politikai helyzetről, vagy munkájukról, de ezzel is csak abban az esetben lehet sikerünk, ha szőkébb körben olyanok szólnak hozzájuk, akik a bizalmukat élvezik, akiknek hisznek a dolgozók. — Tapasztalatból tudjuk, hogy az aktivitást jelentősen befolyásolják a párthatározatok és a konkrét pártfeladatok is. De véleményem szerint még ennél is kedvezőbb hatással vannak a dolgozók tevékenységére a politikai és gazdasági életünkben elért kimagasló eredmények. Noha az 1968—89-es évek utáni sikereink tagadhatatlanok, tevékenységünk még nem mentes a fogyatékosságoktól. Hogyan szabaduljunk meg tőlük? Azt hiszem, hogy a legsürgősebb az annyira bántó formalizmus és közöny kiküszöbölése. Hiszen egyesek még mindig igyekeznek kivonni magukat a pártmunkából és a párt Iránti kötelességeiket leegyszerűsítve, a maguk módján fogják fel. A pártszervek következetes munkájának legmeggyőzőbb jele az, ha minden kommunistát konkrét feladattal bíznak meg és ha munkájukat rendszeresen ellenőrzik. — A pártszervezetek tevékenységének színvonalasabbá tétele tehát — a puszta jelszavak helyett — a képaett funkcionáriusok példát mutató, megfontolt cselekedeteitől és a a hibák következetes bírálatától is függ. Emellett a legfontosabb elv szerintem, hogy a politikai munka nem különíthető el a termelés feladataitól. — Minden kommunista elsőrendű kötelessége tehát, hogy a tervfeladatok teljesítéséből is aktívan kivegye részét. Tény, hogy a követelmények igényesek, mert azt akarjuk, hogy a párttagok ne csupán kiváló dolgozók, hanem képességeiknek megfelelően jó szervezők is legyenek. ® Ogy véljük, hogy ez a követelmény összefügg a párt vezeti) szerepével és elképzelhetetlen a párt tekintélyének fokozatos elmélyítése nélkül. — Igen, ez így igaz. Ám a párt vezető szerepét nem parancsolgatással, hanem példás, meggyőző munkával szükséges érvényesíteni. A párt tevékenységének mindenütt éreztetnie kell hatását. Ezért oly fontos, hogy a kommunisták a szak- szervezetekben, a SZISZ-ben és a többi társadalmi szervezetben is dolgozzanak. Csak így lehetnek hatással a pártonkívüliek- re is, akiktől ugyancsak elvárjuk kötelességeik lelklismeretes teljesítését. Ezen a téren nem tehetünk különbséget a dolgozók közt, hacsak annyi bán nem, hogy a kommunisták felelőssége a pártonkívülieké- nél is nagyobb. Ám kétségtelen, hogy a szocializmust csak együttes erőrvel építhetjük fel, közös munkánkból tehát senki sem vonhatja ki magát. — A 9. városkerületnek — Prága acélszívének — nehézgépipari vállalatai ezt az elvet tartják szem előtt. Ennek a célkitűzésnek a jegyében törekszünk a termelési költségek csökkentésével, a nyersanyagokkal való takarékoskodással, a munkaidő pontos betartásával a munkatermelékenység további fokozására. Az erre vonatkozó feltételeket már megteremtettük ugyan, bizonyos tartalékok azonban — pl. az üzemek korszerűsítése, az életkörülmények és a közlekedés javítása tekintetében — még észlelhetők. Ám öntudatos munkásosztályunk az ipari termelés további fejlesztését pártfeladatnak tekinti, és a nehézségek kiküszöbölésével kíván hozzájárulni felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megünnepléséhez. • Hogyan veszi ki részét az ifjúság ebből az építő munkából? — A fiatalok nálunk — minden túlzás nélkül — rwndkívül öntudatosak. Belépésüket a pártba nem erőltetjük, hanem tervszerűen előkészítjük. Az agitálás, a toborzás körzetünkben már régen a múlté. Akiket magatartásuk, politikai állás- foglalásuk és munkaeredményeik alapján — hosszabb megfigyelés után — arra érdemeseknek tartunk, azoknak lehetővé tesszük a pártba való belépést. Ennek köszönhető, hogy a párttagjelöltek 75 százaléka körzetünkben 35 éven aluli ifjúmunkás. Többségük ezt megelőzően a SZISZ-ben vagy más társadalmi szervezetben töltött be közéleti funkciót, tehát az aktív munka a pártban sem okoz nekik különösebb nehézséget. — A fiatalokat természetesen az üzemek problémáinak a megoldásába is beavatjuk. Tanácskozunk velük, meghallgatjuk véleményüket, egyenjogú félként kezeljük őket. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy idővel a helyünkbe lépve az irányítással kapcsolatos, egyre igényesebb feladatokat is hozzáértéssel, felelősségük teljes tudatában teljesítsék. • Milyen problémákkal küzdenek az üzemek? — Legnagyobb problémánk, hogy több üzemben még mindig csak egy műszakban dolgoznak. Sok helyütt a gépek sem használhatók ki teljes mértékben. Véleményem szerint ez a munkaerőhiány főleg a szülők hibája, akik gyakran lebecsülik a vasipart. Azt hiszik, hogy csak az íróasztallal biztosíthatnak gyermeküknek társadalmi pozíciót. Nekünk azonban — a tudományos műszaki forradalom korában — ipariskolát végzett, művelt emberekre van szükségünk, olyanokra, akik a munkaszervezéshez is értenek, de emellett munkások maradnak. — A további problémát a lakáshiány és a közlekedési nehézségek jelentik. Ez utóbbit tekintve a földalatti vasút építésével fokozatosan javul a helyzet. A lakáshiányt az 1974. július 1-től városkerületünkhöz csatolt kb. 60 négyzetkilométert kitevő területen tervezett lakónegyedek enyhíthetik. Ezek az építkezések azonban további problémák megoldását teszik szükségessé. A legsürgősebbnek a hulladékgyűjtő- és a távfűtőtelep felépítését tartjuk. — Pártbizottságunk tehát indokoltan szorgalmazza az említett problémák mielőbbi megoldását. Ez mindenképpen a népgazdaság érdeke, mert az ezen a téren előforduló mulasztások kedvezőtlenül befolyásolják a dolgozók kezdeményezését és aktivitását. Minden okunk megvan tehát arra, hogy a szakszervezetekkel és az ifjúsági szövetséggel együtt újult erővel folytassuk munkánkat, melyben a novemberi ülés határozatai is nagy segítségünkre vannak. KARDOS MÁRTA EBEDSZtlNET (Benyák József felvétele)
