Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 25. szám, csütörtök
A CSKP KB novemberi üléséről tárgyaltak A dolgozókról való kompié* gondoskodás egyik nagyon fontos szakasza a biztonságos, egészségi szempontból nem ártalmas munkakörülmények kialakítása. Párt- és kormányszerveink nagy gondot lordítanak erre, és ez pozitívan nyilvánul meg az utóbbi években a munkabalesetek és a munkahelyi ártalmak számának relatív csökkentésében. A mai munkakörülményeket és a munkavédelmi intézkedéseket azonban nem tartjuk kielégítőknek. A balesetek száma még mindig magas és az általuk okozott munkaképtelenség, rokkantság és halálesetek jelentős anyagi és erkölcsi károkat jelentenek. Az SZSZK-ban naponta mintegy 3400 dolgozó munkabaleset miatt nem dolgozhat. A nehéz és halálos balesetek súlyos erkölcsi következményekkel járnak. A munkavédelmi állami ellenőrző szerv többéves munkájának tapasztalatai lehetővé teszik, hogy rámutassunk a munkabal* esetek elleni harc legjelentősebb formáira és azokra az okokra, amelyek miatt még mindig sok a munkabaleset. A vezető felelőssége Az első helyen kell megemlítenünk a gazdasági vezetőknek azt a kötelességét, hogy kialakítsák a Teltételeket a biztonságos, egészségre nem ártalmas munkához. Ezt a felelősségüket a Munkatörvénykönyv is leszögezi. „Az irányítás összes fokán funkciójuknak megfelelően a vezető dolgozók felelősek a munkavédelem és az egészségvédelem iránti gondoskodás szervezéséért. Ezek a feladatok munkájuk egyenértékű és elválaszthatatlan részét képezik. Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik irányítják a munkát. meghatározzák a termelési feladatokat és a technológiai feladatokat, teljes mértékben felelősek a munka- és egészségvédelemért. Ha a tervet az irányítás fő eszközének tekintjük, akkor általa kell megoldanunk a munkakörnyezet és a munkavédelem valamennyi kérdését. A balesetek elleni harc jelentős formája a helyesen választott progresszív technológia, amely kizárja a veszélyes munkafolyamatokat. A gépeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a csehszlovák normáknak és rendeleteknek. A behozott, vagy amatőrök által ké szí tett gépek és berendezések csak azután helyezhetők üzem be, ha az állami szakfelügyelet beleegyezését adja ehhez. A munkavédelem szempontjából nagy jelentőségű az egész munkahely megoldása, az egy dolgozóra eső területi normák betartása, az anyagszállítás, a , technikai-higiéniai szabályok betartása, a fűtés, a világítás stb. Ismenni kell az előírásokat A munkavédelem fontos szem pontja, hogy helyesen válasz- szuk ki és helyezzük el a dolgozókat a munkahelyen, figyelembe véve szakképzettségüket, testi és lelki tulajdonságaikat. A dolgozóknak alaposan meg kell ismerniük a munkavédelmi előírásokat és a munka- feltételeket. Ugyancsak fontos az állandó szakma! ellenőrzés. A rend és a fegyelem is fontos tényezője a munkavédelemnek. Ide tartozik a gépek és berendezések időben elvégzett, jó karbantartása. Külön figyelmet kell fordítani a segédeszközöknek és szerszámoknak, amelyeknek szintén meg kell felelniük a munkavédelmi normáknak. Ügyelni kell arra, hogy a dolgozók ott, ahol azt a termelés megköveteli, használják a védőeszközöket. Külön figyelmet kell szentelni azoknak a műszaki berendezéseknek, amelyeknél nagy a lehetősége a munkabaleseteknek. Elsősorban a nyomótartályokról és berendezésekről, a villany, emelő- és gázberendezésekről van szó. Ezek kezelésével, karbantartásával és javításával csakis szakképzett, külön jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat bízhatnak meg. Az iparban leggyakrabban a megmunkáló- és formázógépek- nél és a technikai gázok raktározásánál fordulnak elő fogyatékosságok a munkavédelemben. Kedvezőtlen a helyzet a technikai gázberendezéseknél, mivel a szervezetek nem fordítanak kellő gondot e berendezések rendszeres ellenőrzésére. Anyagi és erkölcsi károk Állandóan hiányosságokkal találkozhatunk a munkavédelmet illetően az építőiparban. Nem szentelnek megfelelő figyelmet a technikai berendezések karbantartásának, javításának és ellenőrzésének. Sok dolgozó Jogosítvány nélkUl kezeli a berendezéseket és gépeket. Csak a bratislavai Priemstav- ban 104 és a bratislavai Stavo- industriában 80 olyan esetet állapítottunk meg, amikor a dolgozók jogosítvány nélkül kezelték az építőipari gépeket és berendezéseket, s ezzel megsértették az Építésügyi Minisztérium illetékes rendeletét. Megállapították, hogy a felelős dolgozók nem fordítanak gondot e rendelet betartására. A legtöbb munkabaleset a nagy terhek mozgatásánál fordul elő. Az építészetben a munkák nagy hányadát az ilyen tevékenység képezi, de a balesetek számának növekedése arra ösztönöz, hogy tökéletesítsük a raktározás szervezését és gépesítését s a nagy terhekkel való manipulálást. Súlyos, halálos baleseteket okoz, hogy nem használnak védőeszközöket a magasban dolgozó munkások és nem alkalmaznak zsaluzást az alapásásoknál. Ezek az esetek minden évben megismétlődnek, habár a költségvetésekben számolnak az olyan technikai intézkedésekkel, mint a zsaluzás, a biztonságos állványzatok stb. Ezeket az intézkedéseket gyakran nem valósítják meg s ezért a veszélyes munkafolyamatok során sok a baleset. Nem fordítanak kellő figyel- mert arra, hogy munkaszünetben ne manipulálhassanak kívülállók a gépekkel és berendezésekkel. Több építkezésen megállapították, hogy a munkaidő letelte után a villanyelosztókat nem zárták le, a villanyvezetékeket nem kapcsolták le az egyes gépekről és berendezésekről. Az ilyen gondatlanság tavaly két gyermek halálát okozta. Az ellenőrzések megmutatták, hogy ennek elsősorban az az oka, hogy egyes vezetők nem ismerik a biztonságos technológiai és munkaeljárásokat. így nem követelhetik meg ezek ismeretét beosztottjaiktól és nem is ellenőrizhetik betartásukat. Sok a baleset a mezőgazdaságban Hasonló a helyzet a mező- gazdaságban. A mezőgazdaságban a száz főre eső munkabalesetek száma az utóbbi három évben magasabb, mint az építőiparban. Olyan látszat keletkezik, mintha a mezőgazdasági munka veszélyesebb lenne (az efsz-ekben az említett időszakban 100 főre átlag 4,34 munkabaleset esett, az építőiparban 4,19). Ennek az az oka, hogy a mezőgazdaságban, elsősorban az efsz-ekben, nem alakítják ki a feltételeket a biztonságos munkára és sok szövetkezetben nem is szentelnek figyelmet ezeknek a kérdéseknek. Az új mezőgazdasági gépeket és berendezéseket gyakran anélkül helyezik üzembe, hogy a dolgozókat betanítanák. Sokszor előfordul, hogy a gépek és berendezések kezelését fig^- talkorúakra, vagy idősekre bízzák. A szállítóeszközök okozzák a munkabalesetek több mint 50 százalékát. Kedvezőtlen a helyzet a régebbi típusú traktoroknál. amelyeknek többségét nem látják el védőkabinnal. Nem használják ki azt a lehetőséget, hogy a kerekek nyomtáva szabályozható és így növelhető a traktor stabilitása és csökkenthető a felfordulás veszélye. A Zetor Super traktornál gyakran okoz balesetet, hogy nincs felszerelése az utas kiesésének megakadályozására. A mezőgazdasági üzemek többségében nem dolgozták ki a gépek karbantartásának és javításának rendszerét. A javításokat gyakran szakképzetlen dolgozók végzik, akik nemcsak maguknak, hanem a munkatár- . saiknak is balesetet okozhatnak. Ezért a mezőgazdasági üzemek műhelyeiben történt balesetek a második helyen szerepelnek és az összes balesetek 20 százalékát képezik. Előfordulnak sajnos, olyan esetek is, hogy a traktorista maga, szak mai felügyelet nélkül hulladékvasban talált burkolatot szerel a hajtótengelyre. Az ilyen gondatlanság már halálos balese tét is okozott. A munkavédelem területén fogyatékosságokat okoz, hogy a mezőgazdasági üzemekben a műhelyek nem a legkorszerűbbek. Gyakori, hogy kis helyiségben különböző fémmunkáló- és hegesztőgépeket helyeznek el, ami ellentétben áll a munkavédelem normáival. A mezőgazdaság azon ágazatok közé tartozik, ahol a legtöbb fogyatékosság fordul elő a személyes védőeszközök használatában. Ez az egyedüli ágazat, amely eddig nem bontotta le az SZSZK kormányának 360/1971. számú rendeletét és nem adta ki a személyes védőeszközök listáját. A mezőgazdaságban az irányító és a többi dolgozót nem ismertetik meg megfelelően a munkavédelem kérdéseivel. A tanfolyamok, amelyekből nagyon kevés valósul meg, gyakran formálisak. így fordulhat elő, hogy a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket kezelő dolgozók nem ismerik a gépek konstrukcióját, kezelését és karbantartását. Ehhez a kedvezőtlen helyzethez hozzájárul az is, hogy a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok nem irányítják helyesen az egyes üzemeket. Ezek a szervek és dolgozóik nem fordítanak kellő figyelmet a munka- védelem kérdéseinek. A komiplex ellenőrzés jelentősége A balesetek, a munkahelyi ártalmak ellen és a munkahelyek kulturáltságáért folytatott harc jelentős tényezője a munkahelyek minden évben megvalósított komplex ellenőrzése. A 66/65 Tt. számú kormányrendelet értelmében minden szervezet kötelessége az ilyen ellenőrzés megszervezése, amelyben a gazdasági vezetőkön kívül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervei is részt vesznek és sok esetben, különösen a fontos üzemekben, a munkavédelmet ellenőrző állami szervek is. Az alapos ellenőrzéseknek fel kellene tárniuk mindenfajta fogyatékosságot. A szervezetek feladata, hogy fontossági sorrend szerint megoldják őket és ezt rögzítsék tervükben is a megoldás pontos időpontjának megjelölésével és a felelős személyek meghatározásával. A tervek kidolgozásáért és teljesítéséért a gazdasági vezetőség felelős, a szakszervezet a társadalmi ellenőrzés szerepét tölti be. Az ismertetett tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes központi szervek, de elsősorban az irányítás középső és alsó szervei nem fordítanak megfelelő figyelmet a munkavédelem kér déseinek. Megfeledkeznek arról, hogy ezzel a társadalmunk szá mára legértékesebb tényezőt, az embert veszélyeztetik. Ezért figyelmeztetni akarjuk mindazokat, akik befolyásolhatják a munkavédelmet, hogy szenteljenek rendkívüli figyelmet ezeknek a kérdéseknek. Valamennyiünk életéről és egészségéről van sző. Ha ezen a téren kövekezetesebbek és fegyelmezettebbek leszünk, kisebb lesz a gazdasági veszteség, kevesebb lesz a fájdalom és a gyász. Ezért tegyünk meg mindent a biztonság, örömteli munkáért, amely humanista, szocialista társadalmunk egyik jellemvonása. ALEXANDER KOVAC mérnök, • Szlovákiai Munkavédelmi Hivatal igazgatója A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság ülésén Bra- nislav BíroS mérnök, a knb elnöke vázolta a nemzeti bizottságoknak a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozataiból eredő feladatait. A plenáris ülés megállapította, hogy a nemzeti bizottságok irányító tevékenysége az ötéves tervidőszak négy éve alatt kedvezően kihatott a feladatok sikeres teljesítésére. Az iparban 101,6 százalékra teljesítették a feladatokat, ami az értékelt időszak alatt 46,4 százalékos növekedést jelent. A munkatermelékenység 30,3 százalékkal növekedett. A kerület komplex fejlesztésére négy év alatt több mint 36 milliárd koronát használtak fel, közel 44 000 lakást és 866 tantermet stb. adtak át. Hasonló jó eredményeket ért el a kerület a mezőgazdasági termelés szakaszán is. Négy év alatt terven felül 133 000 tonna gabonát, 52 000 tonna burgonyát, 26,5 gzer tonna húst, 66 millió liter tejet és 10 millió tojást juttattak piacra. A dolgozók átlagkeresete 14,1 százalékkal növekedett, s a szociális segélyekre, nyugdíjakBohumil Novotny ezredes elv társ a minapi prágai sajtóértekezleten a közbiztonság dolgozóival a gazdasági bűnözés megelőzésére irányuló tevékenységet ismertette. A leggyakoribb bűncselekmény ezen a téren a szocialista vagyon fosztogatása, melynek leleplezésével még néhány évvel ezelőtt a közbiztonság tagjainak 70 százaléka foglalkozott. Az utóbbi két évben azonban a munkaerőhiány miatt 20 százalékkal csökkent ezeknek a dolgozóknak a száma. Ennek ellenére lényegesen jobbak az eredményeik. A múlt évben Összesen 13 095 gazdasági bűncselekményt és 16 018 tettest lepleztek le, vagyis 1790 esettel, illetve tettessel többet, mint 1973-ban. A tetteseket a kispolgári gondolkodásmód, a nyerészkedés, a kényelmes élet utáni vágy és a könnyelműség jellemzi. „Szerencsecsillagukban“ reménykedve visszaélnek az állásuk nyújtotta lehetőségekkel. A közbiztonság dolgozói a jobb eredményeket munkájuk körültekintőbb megszervezésének, az eddiginél gyakoribb ellenőrzéseknek, nem utolsó sorban pedig a tettesek munkatársai nagyobb éberségének köszönhetik. Céljuk lehetőleg megelőzni a bűncselekményeket ra folyósított összeg elérte a 21 milliárd koronát. A kerületi nemzeti bizottság plénuma a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozatainak szellemében az irányítása alá tartozó szervek tevékenységét az ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítésére, túlszárnyalására, az energia és az anyagmegtakarTtás fejlesztésére irányítja. A nemzeti bizottságok által irányított vállalatokban, üzemekben a termelés és a szolgáltatások értékének növelése útján elérik a 5,6 millió korona átlagteljesítmény-értéket. Az idén közel 11 000 lakás felépítését biztosítják A költségvetésből eredő kiadások fedezésére saját bevételek formájában 1,6 milliárd koronán felüli összeget nyernek. Egyéb intézkedéseket is tesznek annak érdekében, hogy a „Z“ akció s általában a választási program 582 millió korona értékű feladatainak teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket is előteremtsék. A plenáris ülés megtárgyalta és jóváhagyta a knb fő feladatainak tervét az 1975. évre fik) a nagyobb gazdasági károk elkerülésé érdekében. Ám ez nem mindig sikerül. Pl. a benzinkutak ellenőrzésével kapcsolatos akciójuk révén 230 bűncselekményt és 282 vétséget lepleztek le. A tettesek az utalványokkal való feketézéssel és hamisításokkal több mint egy millió 400 ezer korona kárt okoztak. A leleplezést követő óvintézkedések jóvoltából a nagyvállalatok kőolaj- és benzinfogyasztása — a gépkocsiknak ugyanolyan mértékben történő használata mellett — 50 százalékkal csökkent. A mezőgazdaságot ugyancsak eredményesen figyelemmel kísérik. Míg néhány évvel ezelőtt az aratások alkalmával kb. 4500 esetet lepleztek le, az utóbbi két év során ez 175-re csökkent. Az 1973-ban bekövetkezett kb. 700 tűzesettel járó kárt 19 millió koronára becsülték. 1974-ben azonban mindössze 178 tűzesetre került sor, és az ezzel járó kár csak valamivel haladta meg a 3 millió koronát. A közbiztonság továbbra is éberen őrködik a közös vagyon felett. Intézkedéseivel a vállalatok dolgozóit egyéni felelősségük fokozására és a rend i. fenntartására irányuló kötelezettségvállalásokra és versenyekre készteti* —km— 50 000 személy tekintette meg a prágai Klement Gottivald Múzeumot és a múzeumban nyitva tartó két politikai kiállítást a tavalyi év május elseje, vagyis a múzeum újramegnyitása óta. Ebből 2250 látogató külföldről, a világ 38 országából érkezett. Az 50 000. látogató František Spalek, a Benešovi Járási Politikai Iskola vezetője volu Felvételünkön: Jaroslav Pospíšil, a múzeum igazgatója Jbal oldalon) emléktárgyakat ad át az 50 000. látogatónak. (Felvétel: Telefoto -r- C.STK) Jobb eredmények a gazdasági bűncselekmények leleplezésében A munkoboleseiek sióménak csökkentése mindannyiunk közös ügye
