Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám, kedd

Világproletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1975. január 28. KEDD BRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 23. szám © Ára 50 fillér Dinamikus gazdasági növekedés —egyenletesen emelkedő életszínvonal A SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A CSSZSZK NÉPGAZDASÁ­GÁNAK FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS A TERV TELJESÍTÉSÉIRŐL A népgazdaság fejlesztésében 1974-ben elért eredmények jelentősen hozzájárultak a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak és az 5. ötéves terv céljainak megvalósításához. Az állami vég­rehajtási terv fő feladatait teljesítettük, s egyes szakaszokon túl is szárnyaltuk. Az eredmények elérésében fontos része volt a munkakezdemé­nyezésnek, valamint a csehszlovák nép felsza­badító harca és hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulójának tiszte­letére kibontakozott szocialista versenymozga­lomnak. A CSKP Központi Bizottságában, valamint a CSSZSZK kormányában elfogadott intézkedések, kel, továbbá a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való gazdasági együttműködéssel sikerült kiküszöbölni azt a kedvezőtlen hatást, amit a kapitalista piacok világpiaci árainak nö­vekedése okozott. Az elmúlt évben fokozottabb figyelmet szentel­tünk a gazdaságfejlesztés minőségi oldalainak, a tartalékok feltárásának, a hatékonyság növelé­sének. Ez irányú igyekezetünk legjelentősebb eredménye a munkatermelékenység további nö­vekedése, az anyagok, nyersanyagok és az ener­gia jobb kihasználása. Magasabb fokú gazdasá­gosságot értünk el a termelési fogyasztás növe­kedésének korlátozásában, több év óta először fordult elő, hogy ez lassabban növekedett, mint a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelem 1974- ben az előzetes felmérés sze­rint 5,5 százalékkal növekedett, tehát gyorsabban a tervezett ütemnél, ami lehetővé tette, hogy több eszközt fordítsunk a felhalmozásra és a fogyasztás­ra. Az ipari termelés szintén gyorsabban növekedett a ter­vezettnél, s a munkatermelé­kenység növekedése az elő­irányzottnál nagyobb mértékben járult hozzá a növekmény lét­rehozásához. Tovább folytatód­tak a szerkezeti változások az iparban, nem sikerült azonban elérni a vegyipar tervezett arányát az új kapacitások ké­sedelmes átadása miatt. Az építési munkák terjedel­me az előirányzatot meghalad­va növekedett, ám ennek elle­nére nem sikerült teljesíteni a beruházási építkezések tervét. A növekmény létrehozásához a munkatermelékenység növeke­dése mellett a dolgozók növek­vő létszáma is hozzájárult, s javult a helyzet az építőipari kapacitások területi széthelye- Zésében. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben, valamint a mezőgazdasági termékek felvá­sárlásában túlszárnyaltuk az 1974-es évre tervezett fő fela­datokat. Különösen a gabona- termesztésben értünk el magas Színvonalat. Növekedtek a hek- fárhozamok és javult a gazda­sági állatok termelékenysége. A beruházások terén az el­múlt évektől eltérően sikere­sebben teljesítettük a feladato­kat a kiemelt építkezéseknél, ám ennek ellenére egyes fontos építkezések menete nem volt kielégítő. A külkereskedelem és a sok­oldalú együttmüködés által to­vább erősödtek gazdasági kap­csolataink a KGST-országokkal. A CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek megfelelően gyor­sabban növekedett a források képzése és felhasználása az SZSZK-ban, mint a CSSZK-ban. További haladást értünk el a két köztársaság gazdasági és szociális kiegyenlítésében, s ezen az alapon tovább erősö­dött az egységes csehszlovák népgazdaság. Az életszínvonal emelkedését főleg a kiskereskedelmi forga­lom gyors növekedése jellemez­te, amely a kiskereskedelmi árak stabilitása mellett megha­ladta a feltételezett ütemet. Megváltozott a kiskereskedelmi forgalom szerkezete, növeke­dett a tartós fogyasztási cikkek eladása. Jó eredményeket ér­tünk el a lakásépítésben, az el­múlt évben több mint 127 ezer lakás készült el. Az 1974-es év kedvező gazda­sági mérlege jó kiindulási alap az 5. ötéves terv utolsó évi fel­adatainak, valamint a CSKP KB elmúlt évi novemberi ülé­sén elfogadott politikai-gazda­sági irányelvek teljesítéséhez. I. A termelés és a teljesítmények fejlesztése lipar Az ipari termelés évi növe­kedési üteme 6,2 százalékos volt, tehát 0,4 ponttal haladta meg a tervben előirányzott üte­met. A tervnek megfelelően gyorsabban növekedett a ter­melés a gépipari ágazatokban (8;5 százalék), az építőnyag- iparban (8,2 százíalék], a szí­nesfém-kohászatban (7,7 száza­lék) és a fafeldolgozó iparban (7,6 százalék). A termelés szerkezetében tovább növeke­dett a gépipar súlya. Az egyes ipari ágazatok belső szerkezete is megváltozott, különösen a gépiparban, a kohászatban, a vegyiparban és a közszükségleti ipar néhány ágazatában. Eze­ket a változásokat főleg az eredményezte, hogy a kiemelt 43 fejlesztési programban 10 százalékkal gyorsabban növe­kedett a termelés, mint iaz ipar egészében. Ez különösen a mikroelektronikára, az irodai és az adatfeldolgozó gépek, a textil- és konfekciósipari be­rendezések és a teherautók gyártása, valamint a szinteti­kus szálak, a lakástextíliák, az üveg- és egyéb ásványi szálak, s a belőlük készült termékek termelésére vonatkozik. Az ipari termelés a tervnek megfelelően gyorsabban növe­kedett a CSSZSZK-baif (SZSZK 9,9 százalék, CSSZK 5,1 szá­zalék), miközben mindkét nem­zeti köztársaság túlszárnyalta a7 előirányzott tervet. Az általában pozitív ered­mények mellett azonban olyan irányzatok is előfordultak, ame­lyek fékezték az ipari termelés fejlesztését. Nem sikerült biz­tosítani a kiegyenlített terme­lést az egyes negyedéveken be­lül, s összesen 81 vállalatban nem teljesítették az évi tervet, ami a termelés tervezett évi terjedelmében 0,3 százalékos ki­esést okozott. Az ipar egyes alapvető ága­zataiban a következő eredmé­nyeket értük el: Összesen 110,1 millió tonna szenet és lignitet fejtettünk, 1,1 millió tonnával (1 százalékkal) többet, mint 1973-ban. Ebből 27 972 ezer tonna volt a feke­teszén, 82 165 ezer tonna a bar­naszén és a lignit. A racionali- zációs intézkedések érvényesí­tése fokozta a szénbányászás intenzitását, a feketeszén fej­tésénél növekedett a komple­xen gépesített tárnák részará­nya, a barnaszén jövesztésénél viszont a külszíni fejtés kerül előtérbe. A villanyáram-termelés elér­te az 56 milliárd kwó-t, a meg­előző évvel szemben 4,8 száza­lékkel növekedett. Ezt a növe­kedést részben a vízi erőművek rendkívül kedvező vízviszonyok mellett megnövekedett teljesít­ménye, részben az újabb kapa­citások (Vojany II, Tusimice II) termelése adta. A népgaz­daság és a lakosság villany- energiával való ellátása alap­jában véve folyamatos volt, és csak kivételes esetekben kel­lett korlátozni a fogyasztást. Sikeresen fejlődött a CSSZSZK energetikai együttműködése a többi szocialista országgal: a kölcsönös szállítások terjedel­me az előző évhez viszonyítva 5,7 százalékkal növekedett. A kohászati ipar termelése va­lamennyi ágazatban meghaladta a tervezett növekedést, a szí­nesfém-kohászat 7,7, a vasko­hászat termelése 5,1 százalék­kal növekedett. A nyersvas- termelés növekedése 3,7 száza­lékos volt. Tovább javult a kohászati termelés szerkezete, a hengerelt anyagok termelé­sének 4,4 százalékos globális növekedése mellett 7,0 száza­lékkal növekedett a vastag pléhek, 7,3 százalékkal a vé­kony pléhek, 6,6 százalékkal az elektrotechnikai pléhek, 7,9 szá­zalékkal pedig a cínezett és horganyozott pléhek gyártása. Az alumíniumgyártás 4,6 szá­zalékkal nőtt. A vegyipari termelés növeke­dése 6,5 százalékos volt, 1,2 ponttal maradt el az állami tervtől. A lemaradást főleg az okozta, hogy üzemzavarok fór dúltak elő egyes termelőegysé­gekben és megkésve helyezték üzembe az új kapacitásokat. Egyes termékek termelésében ennek ellenére gyors növeke­dést sikerült elérni, ezek kö­zött 9,5 százalékkal növekedett a plasztikus műanyagok, 23,2 százalékkal, a poliviniklorid, 20.3 százalékkal a poliamid textilselyem, 13,4 százalékkal a polipropilén vágottszál, 9,9 szá­zalékkal a nitrogéntartalmú műtrágyák, 7,6 százalékkal a személyautó-gumiabroncsok és 9,5 százalékkal a fűtőolajok gyártása. A gépipari termelés gyors nö­vekedése lehetővé tette a fej­lesztési programokhoz tartozó termékek, a lakásépítéshez szükséges kellékek és a tar­tós fogyasztási cikkek gyártá­sának növelését. A fogyasztási cikkek fejlesztésében elért eredmények kedvezően hatot­tak a keresletre és a termelés növelésére. Az 1973-as évhez viszonyítva 28.4 százalékkal növekedett a numerikusán vezérelt megmun­káló gépek, 17,1 százalékkal a vegyipari berendezések, 12,9 százalékkal a traktorok, 8,2 (Folytatás az 5. oldalon) Bohuslav CiiAoupek Finnországban (CSTK) — Bohuslav Chfiou- pék, a CSSZSZK külügyminisz­tere néhány napos hivatalos látogatásra tegnap Prágából Finnországba utazott. A Finn Köztársaságban a mi­niszter, akit dr. Ahti Karjalai- nen, a Finn Köztársaság kül­ügyminisztere hívott meg, a két ország bilaterális kapcsolatai­nak fejlesztéséről tanácskozik majd, s néhány fontos nemzet­közi politikai jellegű kérdés­ben tart eszmecserét. A külügyminisztertől a ruzy- néi repülőtéren František Kraj­čír, a miniszter első helyettese és a minisztérium más vezető dolgozói is búcsúztak. Jelen volt Pekka Korvenheimo, a Finn Köztársaság csehszlová­kiai ügyvivője is. (Folytatás a 2. oldalon) Az Indiai Kommunista Párt kongresszusa Űj-Delhi — Január 27-től feb­ruár 2-ig az Andhra Pradesh állambeli Vijayawada-bán tart­ja X. kongresszusát az Indiai Kommunista Párt. A kongresz- szus munkájában több mint 1500 küldött vesz részt. Az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusának megnyitá­sát megelőzően január 25-én és 26-án Vijayawada-ban plenáris ülést tartott a párt országos tanácsa. Részvevői meghallgat­ták és egyhangúlag jóváhagy­ták a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót, amelyet Bhupes Gupta, az Országos Ta­nács titkára terjesztett elő. Az IKP nevében Gupta fel­hívta az indiai kormányt a békeszerető külpolitika folyta­tására. Az IKP támogatja a Szovjetuniónak az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer meg­teremtésére irányuló kezdemé­nyezését — mondotta még az indiai kommunista vezető. Moszkva — Az SZKP Közpon­ti Bizottsága táviratban üdvö­zölte az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusát. Az Indiai Kommunista Párt ma jelentős erőként lép fel a politikai porondon — állapítja meg az SZKP KB üzenete, majd kiemeli, hogy a párt igen fon­tos feladatot tűzött ki maga elé, amikor elhatározta, hogy a reakciós erők elleni küzdelem sikere, az ország további hala­dása érdekében az ország ösz- szes baloldali és demokratikus erőinek összefogására törek­szik. Egyiptomi—francia tárgyalások Szadat Párizsban $ Fahmi nyilatkozata Kissiirtger eset­leges újabb látogatásáról Párizs — Szadat egyiptomi ál­lamfő hétfőn kétnapos hivata­los látogatásra a francia fővá­rosba érkezett. Személyében 22 év óta először látogat egyipto­mi államfő a francia főváros­ba. Párizsi tartózkodása során több órás megbeszélést folytat a francia államfővel, s mint h i id Nyugat-Európának, ezen belül elsősorban Franciaországnak a közel-keleti rendezés elősegíté­sében betölthető szerepét. Emellett Egyiptom fegyvervá­sárlási tervei is napirendre ke­rülnek majd a francia—egyip­tomi megbeszéléseken. Párizsi látogatásának előes­téjén az egyiptomi államfő nyi­latkozatot adott a Francia Tele­vízió négy munkatársának. Azt a véleményét hangoztatta, hogy a közel-keleti válságot lehetet­len fegyverrel megoldani, de hozzáfűzte, hogy most Izrael­nek kell megtennie azt a lé­pést, amely utat nyit a békés rendezés felé. Egyértelműen le­szögezte, hogy sem Egyiptom sem Szíria nem készít elő há­borút Izrael ellen. Ha azonban Izrael valóban békét akar, jó- szándéka bizonyítására mind­három fronton vissza kell vo­nulnia — mondotta Szadat, majd hozzáfűzte, hogy e lépést követően az összes érdekelt felieknek — beleértve a palesz­tinokat is — a genfi tárgyaló- asztalnál kell végleg rendez­niük az összes vitás kérdése­ket. Bejrut — Iszmail Fahmi, egyiptomi külügyminiszter Hen­ry Kissinger esetleges újabb közel-keleti látogatásával kap­csolatos kérdésekről nyilatko­zott az Al-Uszba Al-Arabi című bejrúti hetilapnak. Fahmi mindenekelőtt közölte, hogy egyelőre semmiféle infor­mációt nem kapott arról, hogy az amerikai külügyminiszter a jövő hónapban a közel-keleti térségbe látogatna. Ez azonban nem jelenti azt — fűzte hozzá —, hogy „ha Kissinger kifejez­né erre irányuló kívánságát, mi megtagadnánk annak teljesíté­sét“. (Mint ismeretes, Ford amerikai elnök pénteken meg­erősítette, hogy a külügyminisz­ter február 7-e táján indul el a Közel-Keletre, az Akhbar El- fom című kairói lap pedig szombaton megírta, hogy Kis­singer Egyiptomot, Szíriát, Jor­dániát és Izraelt fogja felkeres­ni.) Fahmi a továbbiakban elmon­dotta, hogy semmiféle új csa­patszétválasztási javaslatot nem kapott Izraeltől és egyúttal fel­szólította az Egyesült Államo­kat, hogy gyakoroljon erősebb nyomást Izraelre a békés ren­dezés érdekében. Az egyiptomi külügyminisz­ter, „keresztülvihetetlennek és elfogadhatatlannak“ minősítet­te Kissingernek azt a kijelenté­sét, hogy az Egyesült Államok „gazdaságának fojtogatása“ ese­tén katonai erővel is beavat­kozhat a kőolajellátás biztosítá­sa érdekében. Fahmi szerint Kissinger ezt a kijelentését „belső fogyasztásra“ szánta. Az egyiptomi diplomácia ve­zetője hangsúlyozta, hogy Izrael­nek nincs más választása, mint tárgyalni a PFSZ-szel. Ha fel­újítják a genfi békeértekezle­tet, az izraeli—paleszin tárgya­lások nélkül lehetetlen a kö­zel-keleti válság tartós és igaz­ságos rendezése — szögezte le Fahmi. New York — Simon Peresz izraeli hadügyminiszter a Nees- week magazinnak adott nyilat­kozatában a közel-keleti válság megoldásának kilátásairól szól­va elutasította azt az egyiptomi javaslatot, hogy Izrael a béke érdekében vonuljon vissza a Giddi és Mitla hágók mögé, s szolgáltassa vissza az abu ru- deiszi olajmezőket. Elzárkózott attól is, hogy kormánya tárgya­lóasztalhoz üljön a PFSZ-szel. Azt hangoztatta, hogy mind a ('Folytatás a 2, oldalon j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents