Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-25 / 21. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. január 25. SZOMBAT BRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 21. szám «> Ára 50 fillér igények és lehetőségek Sok-sok cseládban tanakodnak ezekben a hetekben arról, hol tanuljon tovább vagy milyen szakmába kezdjen az alapiskolát, illetve a tankötelezettséget befejező fiatal. A döntést sok mérlegelés, fejtörés előzi meg, s ez természetes is, hisz a tét nem kisebb, mint a tanuló jövője, sorsának további alakulása. Köztudottr_liogy a pályaválasztási szándékok gyakran nincsenek szinkronban az adott lehetőségekkel. Évről évre maradnak üres iskolai padok, betöltetlen férőhelyek, míg számos fiatalnak viszont nem teljesül a vágya. Az utóbbi évek statisztikai adataiból és az előzetes felmérésből arra következtethetünk, hogy az egyéni érdekek az idén is diszharmóniában lesznek az adott lehetőségekkel, tehát számolni kell azzal, hogy a jelentkezők száma messze meghaladja a szakközépiskolákba felvehetők számát. A szakközépiskolákba — a ko rábbi évekhez hasonlóan — a kelleténél lényegesen többen pályáznak majd, míg a szakmunkásképzés iránti érdeklődés nem felel meg a népgazdasági szükségleteknek. Pedig a társadalom munkaerő-szükségletét figyelembe véve a tizenöt évesek közül minden másodiknak — 53 százaléknak — tudnak helyet biztosítani szakmunkásképző intézetben vagy iparitonuló-iskolá- ban. Az aránytalan érdeklődésből, a jelentkezők egyenetlen megoszlásából tehát nem nehéz arra következtetni, hogy nem minden tanuló kerülhet abba az iskolába, ahová vágyódik. Nem lehet ezért eléggé hangsúlyozni az egyéni érdekek és a társadalmi szükségletek összehangolásának fontosságát. Pedig a szülők, amikor azt hallják, hogy igazodni kell a népgazdaság szükségleteihez, felsóhajtanak, hogy gyermekük nem lehet az, amihez kedve van. Ha jól meggondoljuk, a népgazdaság, a társadalom szükségletei a szülők szükségletei is. Mérlegeljük csak, a jövő szempontjából milyen veszélyt rejt magában a tervszámok túllépése: talán egy évtized sem telne el, s egy-egy divatos szakmában munkaerő-felesleggel, más, kevésbé vonzó pályán viszont munkaerő-hiánnyal küzdenénk. Közös érdekünk tehát, hogy a társadalom anyagi javait biztosító iparágak, szakmák, pályák utánpótlást nyerjenek. Az egyéni és a társadalmi érdek közti egyenetlenség káros voltáról szólva szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy évről évre jelentős gondot okoz népgazdaságunknak és a tizenöt éves tanulók tekintélyes részének az az ellentmondás, ami a pályaválasztó fiatalok, illetve szüleik vágyai, igényei, törekvései és a gazdasági élet szükségletei közt feszül. Társadalmunknak egyáltalán nem mindegy, hogyan alakul a fiatalok további sorsa, mert a döntés bármennyire is egyéni, a továbbtanulás problémája mégiscsak közügy, a népgazdaság munkaerő-gazdálkodásának kérdése. Ezért a fiatalok érdeklődése, tehát az igények és a lehetőségek, illetve a népgazdaság szükségletei közti aránytalanság megszüntetése érdekében központilag jóváhagyott terv alapján határozzák meg a különféle iskolatípusokban továbbtanulni szándékozók és az iparitanulő-viszonyba kerülők számát. Hangsúlyozni szeretnénk: bizonyos fokú korlátozásra, szabályozásra szükség van, hogy elejét vegyük az ösztönösségnek és esetlegességnek. Ennek áldatlan következményeit talán senkinek sem kell bizonygatni. A jövő szempontjából veszéllyel járhat az osztályszempontok mellőzése is, vagyis a pályázók szociális összetételének a figyelmen kívül hagyása. Az oktatás demokratikus elvét szem előtt tartva nem engedhetjük meg, hogy a jelentkezők tárgyilagos értékelésénél kirekesszék az egyéni tényezőket, s csak a tanulók tudását, illetve bizonyítványát tekintsük kizárólag az egyetlen objektív mércének. Ezzel a módszerrel diszkri- minálnánk a munkás- és parasztszármazású fiatalokat, s eleve hátrányos helyzetbe kerülnének azok a diákok, akik egyébként is hátrányos helyzetűek. A párthatározatok nyomatékosan hangsúlyozzák, törekedni kell arra, hogy a továbbtanulók között növekedjen a kétkezi dolgozók gyerekeinek az aránya. A szocialista társadalomnak, a népi hatalomnak mindig is fontos volt és fontos lesz, hogy a fizikai munkát végzők gyermekei megfelelő arányban tanulhassanak tovább, mégpedig azért, hogy folyamatosan érvényesüljön a társadalmi mobilizáció, s az oktatási intézményeknek megfelelő bázisuk legyen a teftetségek kiválogatásához. Ehhez azonban szükséges a hátrányos helyzet megszüntetése, az egyenlő oktatási feltételek megteremtése, a munkás- és parasztfiatalok segítése. Megtörténhet, hogy egyesek a megfontolt tervezést, a pálya- irányítást, a továbbtanulás szabályozását és a szociális összetétel figyelembe vételét félremagyarázzák s úgy vélik: ellentmondás van az oktatás demokratizmusa és a művelődéshez való jog között. A felületes szemlélő számára valóban így tűnhet, ez azonban csak látszat és szocialista oktatási rendszerünk egyoldalú Ismeretéről tanúskodik. Tudnunk kell ugyanis azt is, hogy a továbbtanulásnak nem egyetlen útja-módja a nappali tagozaton folytatott tanulmány. Középfokú képesítést nyújtanak a dolgozók esti iskolái is. Ám meg kell jegyeznünk, hogy a továbbtanulásnak ez a formája még ma sem honosodott meg kellőképpen, tehát sok fiatal nem él a lehetőséggel. Emberi kötelességünk — különösen most a végső döntés előtt —, hogy a tizenöt éveseket helyes tanáccsal ellátva segítsük, s ezáltal megóvjuk a pályaválasztási csalódástól. Irányítsuk őket, hogy megfelelő életpályát találjanak, mert csak így válhatnak dolgos, munkaszerető egyénekké, olyanokká, akik a munkában örömüket, kedvüket lelik, nem pedig megélhetési kényszert látnak benne. Partküldöttség utazott Indiába (ČSTKj — Antonín Kapóknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSKP Prágai Városi Bizottsága vezető titkárának vezetésével tegnap utazott el az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusára a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége. Prágában a Ruzynéi repülőtéren a küldöttség tagjaitól Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, František Ondrich, a CSKP KB titkára és Vladimír Žižka, a CSKP KB osztályvezetőjének helyettese búcsúzott. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT (CSTK) — Lubomir Strougal szövetségi miniszterelnök a köztársasági elnök képviseletében üdvözlő táviratot küldött Idi Amin Dadd tábornoknak, az Ugandal Köztársaság elnökének a köztársaság államünnepe alkalmából. Befejeződtek a tárgyalások Brüsszel — Jozef Lenártot, a CSKP KB Elnökségének tagját, az SZLKP KB első titkárát tegnap Brüsszelben fogadta Re- naat van Elslande belga külügyminiszter. A beszélgetés, amely a belga külügyminiszter kérésére jött létre, a csehszlovák—belga államközi kapcsolatokat érintette a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális területen egyaránt. A genfi biztonsági értekezlet most folyó ülésszakával kapcsolatban mindkét ország képviselője véleményt cserélt az európai béke és biztonság, valamint együttműködés kérdéseiről. A tárgyaláson részt vett Vladimír Koutsky, Csehszlovákia brüsszeli nagykövete is. A megbeszélések Csehszlovákia - és Belgium közös erőfeszítéseit igazolták a kapcsolatok további sikeres fejlesztése érdekében. Brüsszelben tegnap befejeződtek a hivatalos belga—csehszlovák pártközi tárgyalások, amelyen Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttségét Jozef Lenárt elvtárs, a Belga Kommunista Párt küldöttségét Luis van Goyt vezette. w Köztársasági Érdemrend M. Hruškovič elvtársnak G. Husák elvtárs átadja a Köztársasági Érdemrendet M. Hruškovič elvtársnak (CSTK felvétel)' (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a CSKP KB Elnökségének tagjaival és egy póttagjával, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével és a CSKP KB Titkárságának tagjaival együtt jókívánságait fejezte ki az 50. születésnapját ünneplő Miloslav Hruškovič elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tit: kárának. Gustáv Husák elvtárs üdvözlő beszédében méltányolta M. Hruškovič elvtársnak a párt ér-* dekében, a szocializmus építésében kifejtett sokévi érdemdús munkásságát, majd sok sikert kívánt a következő években. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára azután átnyújtotta Miloslav Hruškovič elvtársnak a Köztársasági Érdemrendet. Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke tegnap fogadta Miloslav Hruškovič elvtársat, a CSKP KB El(Folytatás a 2. oldalon/ KÖZLEGÉNY a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- ás kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége Gustáv líusáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására 1975. január 20-tól 23-ig hivatalos baráti látogatást tett Bulgáriában. A küldöttség bulgáriai látogatása során történelmi és kulturális emlékekkel ismerkedett, baráti találkozón vett részt a dolgozókkal és a közélet képviselőivel. Ellátogatott a pleveni kerületbe, megtekintette a Nikola Vapcarev Gépgyárat, és a Koszta Zlatarev agráripari, komplexumot. A szóTiai Univerziáde csarnokában baráti .nagygyűlést rendeztek, amely ismét impozánsan kifejezésre juttatta a csehszlovák—bolgár barátságot, a CSKP és a BKP, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság megbonthatatlan egységéi. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség forró és szívélyes fogadtatásban részesült, ami ismételten megerősítette a két ország népeit összekötő baráti érzelmeket. A látogatás során megbeszélések folytak, amelyeken részt vettek: csehszlovák részről: Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; Lubomir Strougal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Vasil Bi- ľak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja és a KB titkára; Josef Simon, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese; Ladislav Ada- mec, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Cseh Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese; František Krajčír, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyettese, valamint Michal Chudík, Csehszlovákia rendkívüli meghatalmazott nagykövete a Bolgár Népköztársaságban. Bolgár részről: T.odor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára és a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja és a Minisztertanács elnöke; Borisz Velcsev, a BKP Politikái Bizottságának tagja és a KB titkára; Petr Mladenov, a BKP Politikai Bizottságának póttagja, külügyminiszter; Konsztantin Tellalov, a BKP Központi Bizottságának titkára; Ognyan Dojnov, a minisztertanács elnökhelyettese; Nacso Papazov, a BKP Központi Bizottságának tagja, a tudományos, műszaki haladási és felsőoktatási bizottság elnöke; To>ncso Csakarov, a BKP Központi Bizottságának tagja, gép- és kohóipari miniszter; Atana^z Dimitrov, a BKP Központi Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli meghatalmazott nagykövete. I. A két küldöttség a megbeszélések folyamán tájékoztatta egymást a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság sikereiről, amelyeket a CSKP XIV. és a BKP X. kongresszusa határozatainak teljesítésében érnek el, valamint azokról a feladatokról, amelyek megoldásán a jelenlegi szakaszban munkálkodik a csehszlovák és a bolgár nép. Nagyra értékelték azokat a sikereket, amelyeket a két ország dolgozói marxista—leninista pártjaik vezetésével, a testvéri szocialista országokkal, elsősorban a nagy Szovjetunióval szoros együttműködésben a fejlett szocialista társadalom építésében érnek el. Csehszlovákia és Bulgária népe nagyfokú politikai és munkaaktivitás jegyében ünnepit annak 30. évfordulóját, hogy a dicső szovjet hadsereg felszabadította a fasizmus alól. Népeinknek e rövid történelmi időszakban elért eredményei a szocialista társadalmi rendszer életerejét és előnyeit bizonyítják. A küldöttségek nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a CSKP és a BKP, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kapcsolatok, amelyek a marxizmus—leninizmus és a szocla- (Folytatás a 3. oldalon/
