Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám, szerda

A társadalmi igényeknek megfelelően

Megérdemelték a bizalmat

Egy gépállomás negyedszázados munkájáról

A Kubái (Libádi) Egységes Földművesszövetkezethez a diin- bes-dombos Alsó-Garam-vidék két és fél ezer hektárnyi része tartozik. A társult szövetkezetei a névadó falun kívül a Novó Zámky-i járás déli részében elterülő községek közül még Be*. Iá fBéla), Díva (Gyiva) és Sarkán (Sárkányfalva) szövetkezeti dolgozói vallják magukénak.

A tagok az előző évekhez hasonlóan a szövetkezet ;dei évzáró közgyűlésén ismét elmondhatják, hogy az elmúlt év gazdasági terveit ezúttal is túlteljesítették, s 1974-ben a tervezett 6 milliós jövedelmet több mint egymillió koronával toldották meg.

— Bármennyire is szépek az elmúlt évi eredmények — mondta Pathó Imre, .a szövetkezet elnöke, — az örvendezésre nem marad sok idő, hiszen máris előttünk vannak az idei, még nagyobb feladatok. így érthető, hogy hovatovább egyre inkább ezek maradéktalan teljesítésére gondolunk és készülünk.

— Azért pár szót talán a tavaly is megérdemel..

— Meg, annál is Inkább, mivel több téren szövetkezetünk életében a legeredményesebb év volt. Nagyon megörvendeztetett például a cukorrépa, amelyből hektáronként 532,5 mázsa termett. Ez mintegy 693 va- gonnyi mennyiség. A répához hasonlóan a 63 hektár szőlő is kedvünkben járt, hiszen a kedvezőtlen Időjárás ellenére is minden hektárról 89 mázsa jó minőségi termést szüreteltünk. Csalódás is ért, azt a kukorica okozta. Az alig 40 mázsás hektáronkénti hozam bizony kereken tíz mázsával kevesebb a tervezettnél. A kukorica „mulasztását“ a gabonák pótolták. A búza 770 hektáron átlagosan 50, az árpa pedig 380 hektáron 48 mázsát adott. így gabonákból a tervezettnél 82,5 vagonnal termett több.

— Milyen elhatározásokkal indulnak az Idén?

— Elhatározásainkat három pontba lehet foglalni. 1975-ben tovább emeljük a hozamokat, a megtermesztett javakat igyekszünk gazdaságosabban felhasználni, és valamennyi szakaszon csökkenteni akarjuk a termelési költségeket.

E három pont konkrét példákra bontva Libádon az alábbiakat jelenti. A gabonatáblákon 50 mázsát akarnak megtermelni hektáronként. Cukorrépát

10 hektárral nagyobb területen, vagyis 140 hektáron fognak termeszteni, és a nagy hozamokat is tartani akarják, hiszen ez elsőrendű társadalmi érdek. Több szőlőt fognak termeszteni, mivel a legutóbb telepített 20 hektár is termőbe fordul. A megtermesztett javak gazdaságosabb felhasználását teszi lehetővé az épülő univerzális száríPathó Imre szövetkezeti elnök.

(A szerző felvétele)

tó. Segítségével több ós jobb minőségű takarmányt nyernek. A lucernán kívül a répafejet és más, takarmányozási célokra megfelelő növényeket Is fognak szárítani.

— A szövetkezet határában

— folytatta az elnök — jól terem a dohány. A jövőben is termeszteni fogjuk, de nagyüzemi módszerekkel, és az eddigi 18 hektár helyett 35 hektáron. A munkaerőszükséglet es a termelési költségek csökkentését az új rendszerű szárítással és a termelés gépesítésével érjük el. Tervünk egy kombájn megvétele, amely az ültetéstől kezdve a növényápoláson s művelésen keresztül egészen a törésig megkönnyíti a munkát, és a kézi munkaerőszükségletet is csökkenti. E gép segítségével az egész dohányterületet 14—15 személyes csoport tudná ellátni.

A szövetkezetben a folyó évben az állattenyésztésre Is különös gondot helyeznek. Annál is inkább, mivel az állattenyész- tés az az ágazat, ahol még legnagyobbak a tartalékok. Fájó pont a tejtermelés. A tavalyi 2700 literes fejési átlagot mindenképpen javítani akarják, ami az új szárító beindulása után reális cél. A húseladási tervüket 1974-ben teljesítették, de a jövőben e téren is — elsősorban minőségi — javulás várható. A szőgyéni szövetkezettel közösen felépítettek egy 5000 férőhelyes korszerű sertéshizlaldát, amelyet 1975 végéig feltöltenek, mégpedig KA- HYB-sertésekkel. Az első évben 50 vagon, a továbl években pedig 80 vagon sertéshúst fognak kitermelni. Mint ismeretes, a KA-HYB-sertések húsosabbak, tehát e téren is a társadalmi igényeket követik.

— Az értékeket, amelyekről szóltunk — hangsúlyozta Pathó Imre —, tagjaink hozzák léitre, tehát törvényszerű, hogy róluk messzemenően gondoskodjunk. Állandóan javítjuk a munkakörnyezetet és a juttatásokról sem feledkezünk meg. A két-három napos kirándulásokon évente 500—600 tag vesz részt. Csak a világkiállításra ötször ment fel az autóbuszunk. Ezekre a kirándulásokra saját autóbuszunkkal járunk, így eljuthatunk egy-egy napra fürödni is, mondjuk Piest'anyba vagy Sliac- ra. Gyakran ellátogatunk a Hnjdúbagosi Termelőszövetkezetbe, amellyel baráti kapcsolatot tartunk fenn. Itt „lestük" el például a nagyüzemi dohány- termesztés módjait. Tehát kirándulásaink alkalmával nemcsak szórakozunk, hanem nyitott szemmel járunk, és így közben tanulunk is. A látottak után Hajdúbagosra kiküldtük a dohánytermesztő-csoport vezetőjét, aki az ott szerzett gyakorlati tapasztalatokat most idehaza kamatoztatja.

1975 céljairól szólva az elnök elmondta, hogy a géppark további javítása mellett szélesíteni szeretnék a szocialista munkabrigád-mozgalmat. Anyagtakarékosság és kisebb önköltség a jövő elengedhetetlen követelményei, és e szempontból a mozgalomnak óriási a jelentősége.

EGRI FERENC

Munkások, volt falusi kovácsok és lakatosok ültek fel a primitív gépi felszereléssel rendelkező, UNRA, FARMAL és FORDSON jelzésű traktorokra negyedszázaddal ezelőtt, amikor pártunk a gép- és traktorállomások dolgozóira bízta a szocialista mezőgazdaság megvalósításának egyik legfőbb feladatát: a föld gépi megművelését, a munka megszervezését. Bízott bennük a párt.

Ez a tudat, s a feladat lelkesítette annak idején a Dun. Streda-1 (dunaszerdahelyi) járásban létesített három gépállomás mindegyik dolgozóját. Most a holicei (gellei) gépes traktorállomás dolgozói, az akkor megkezdett munka folytatói, szerény, de méltó keretek között ünnepelték meg a negyedszázados évfordulót, s elődeiknek, önmaguknak száiflot adtak arról, hogyan teljesítették a feladatot, miként éltek a párttól kapott bizalommal.

Nehéz volt a kezdet, hiszen a gépkezelők szinte munka közben tanulták a szakmát, nevelték önmagukat, a fiatalokat, a jövendőbeli kádereket, szervezték a földművesszövetkezeteket. Nem riasztotta őket vissza semmi. Leküzdötték a nehézségeket, helyt álltak a falusi osztályharc közepette is.

Nekik, a gépállomások dolgozóinak köszönhető több faluban, Ceöinská Potöfí [Csé- csénypatony), Horná Potöfí (Felsőpatony") községekben és máshol az efsz-ek megalakítása. Az első földművesszövet- kezetek munkájának megszervezése. Nekik köszönhető, hogy 1952—1955-ben a járás földterületének 92 százalékán a talajmunkákat már gépek végezték el.

A szovjet emberek, a szovjet falu példája lelkesítette őket. Később pedig már a modern, szovjet gyártmányú gépek segítségével folytatták a megkezdett munkát. S a jól végzett munkáért megkapták a jutalmat, a dicséretet, az

elismerést is. A krónikákból, a feljegyzésekből kitűnik, hogy az első kitüntetett traktorosok Ferdics József ós Lite Pavel voltak, akik Munkaérdemrendet kaptak. „Az építésben szerzett érdemeikért“ kitüntetést elsőként Sziegel Mária és Molnár István kapták meg. Tizenhét traktoros már 1950-ben megkapta az „Élmunkás” jelvényt. Közülük többen, mint Zrník Tamás, Ja- kubik János, Formanek Ferenc, ma is a gépállomás dolgozói. Köztük volt annak idején a jnb jelenlegi elnöke is.

A későbbi évek során hetvenen kapták meg a „Mező- gazdaság példás dolgozója“ címet. A gellei gépállomás többször is megkapta a Mezőgazdasági Minisztérium, a kormány vörös zászlaját, a „Kiváló munkáért“ és az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést, majd 1959- ben a Munkaérdemrendet.

Még ma is az üzem dolgozói az alapítás napjától Hérics Rudolf, Spevák Ján és többen mások, akik több kitüntetést is kaptak. Megemlékeztek Linder János, Geío Milán, Sipos Emil elvtársakról, az első igazgatóról is az évforduló alkalmával. Úttörő szerepüket, áldozatvállaló munkájukat méltatták.

Napjainkban már más, nagyobb és merészebb feladatokat, sokkal modernebb viszonyok közepette, másként teljesítenek a gépállomás dolgozói. A lelkesedés azonban olyan mint akkor volt, hiszen a szocialista munkaversenyben 8 munkacsoport 165 dolgozója küzd a feladatok példás teljesítésével a célokért. Közülük 143 már a szocialista munkabrigád bronzjelvényének viselője. És 52 dolgozó éppen a negyedszázados évforduló ünnepségén kapta meg az ezüstjelvényt. '

A gépállomás múltja és jelene azt bizonyítja, hogy dolgozói megérdemelték a párttól kapott bizalmat.

pongrAcz gábor

Növelik a pártmunka hatékonyságát

BESZÉLGETÉS STEFAN UHNÁK ELVTÁRSSAL, A LEVICEI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRÁVAL

Ma kezdődik a levicei (lévai) járási pártbizottság kétnapos plenáris ülése, melyen a CSKP Központi Bizottságának 1974 novemberi határozatából a járásra háruló feladatokkal foglalkoznak. Stefan Uhnák elvtárssal, a járási pártbizottság vezető titkárával ezekről a feladatokról és a teljesítésük biztosításával összefüggő kérdésekről beszélgettem.

Stefan Uhijiák elvtárs bevezetőben elmondta, hogy személyesen jelen volt a CSKP Központi Bizottságának novemberi tárgyalásain, és már a jelentések meghallgatásakor elgondolkodott azok felett a kérdések és problémák felett, melyek a lévai járás életét is érintik. „Azzal a gondolattal tértem haza, hogy a központi bizottság novemberi ülésének anyagával nagyon komolyan foglalkoznunk kell — jelentette ki Uhnáik elvtárs. — A járási pártbizottság

1974. december 5-i ülésén az alapszervezetek elnökei, az ipari és a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói jelenlétében ismerkedett meg a CSKP KB Elnökségének novemberi ülésen elhangzott jelentésével. Ezzel összefüggésben számos hozzászólás hangzott el. A járási pártbizottság egyúttal intézkedett, hogy a novemberi ülés anyagát az alapszervezetek decemberi és januári ülésein tárgyalják meg. Ez gyakorlatilag már megvalósult.“

Ezt követően a járási pártbizottság aktíváját tájékoztatták a novemberi ülés anyagáról és azokról a feladatokról, amelyek az alapszervezetek decemberi és a januári taggyűléseivel kapcsolatban az aktivistákra hárulnak.

A járási pártbizottság januári ülésének anyagát széles körű elemzés alapján készítették el. A beszámolót január 16-án tárgyalta meg a járási pártbizottság elnöksége, és a javasolt kiegészítésekkel módosítva hangzik el a plénum mai tárgyalásán. A járási pártbizottság mostani ülésén is részt vesz a pártfunkcionáriusok és a gazdasági vezetők széles körű aktívája.

Az alap jó — de még van mit tenni

— Milyen szempontokat kö- vettek és miből indultak ki a járási pártbizottság ülésének előkészítése folyamán?

— Az előkészületek során a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak eddigi teljesítéséből ós a nyilvános pártgyűlések tapasztalataiból indultunk ki, melyek járásunkban 1974 novemberében tanácskoztak. Megmutatkozott, hogy járásunk sikeresen fejlődik, azonban társadalmi és gazdasági életünk számos szakaszán még van mit javítani. A nyilvános pártgyűléseken elég sok hozzászólás hangzott el a közlekedéssel, a kereskedelemmel, a szolgáltatásokkal, az élet- és a munkakörnyezettel, vagyis azokkal a szakaszokkal kapcsolatban, amelyek az emberek életét a legközvetlenebbül érintik. A nyilvános gyűlések részvevői számos követelményt is előterjesztettek, hogy mit kellene még elvégezni az építkezési beruházások, a Z-ak- eió, az iskolák és óvodák stb.

építése terén. Ezekkel a követelményekkel foglalkozunk, meg kell azonban mondani, hogy az igények egy része már csak a hatodik ötéves tervidőszakban valósulhat meg.

A CSKP XIV. kongresszusa határozatának mélyreható elemzése azt mutatja, hogy járásunkban a fejlődés pozitív irányzatai vannak túlsúlyban. Ez megnyilvánul a párt befolyásának növekedésében, vezető szerepének erősítésében is. A pártszervezetek tevékenysége céltudatos és tervszerű, fokozódik a párttagok aktivitása, ami nemcsak a gyűléseken való részvételben, hanem a napirenden szereplő kérdések iránti érdeklődésben, a hozzászólásokban is megnyilvánul. Míg 1970 —1971-ben átlagosan a tagság 65—70 százaléka jelent meg a pártgyüléseken, tavaly az átlagos megjelenés elérte a nyolcvan százalékot és a jelenlevők húsz százaléka bekapcsolódott a vitába.

Az általános eredményekkel azonban nem elégedhettünk meg, mivel ezek mögött fogyatékosságok is megbújnak. Számos pártalapszervezet tevékenységében még nem érvényesül a céltudatosság és a terv- szerűség, csekély a párttagok aktivitása és sokan hiányoznak a taggyűlésekről. Az ilyen helyzet oka rendszerint az alapszervezet tisztségviselőinek és pártbizottságának elégtelen munkája, a tagság alacsony politikai színvonala. A járási párt- bizottság plenáris ülése feladatul tűzi ki, hogy a gyengén működő alapszervezeteket az átlagosak, az átlagosan tevékenykedő alapszervezeteket pedig a kiválóak színvonalái*a emeljük.

A párt vezető szerepének elmélyítéséért

— Milyerj időszerű feladatokat kell megoldani a pártmunka hatékonysága további növelésének érdekében?

— Mindenekelőtt a pártalapszervezetek taggyűlése színvonalának emelését tartjuk szem előtt. Mindenütt el akarjuk érni, hogy a taggyűlés az a hely legyen, ahol a kommunisták megismerkednek a párt politikájával és egyszersmind felkészülnek arra, hogyan valósítsák ezt meg a pártszervezet feltételei között. Tehát olyan feltételeket akarunk kialakítani ezen a téren, ‘hogy egyetlen kommunista se tartsa feleslegesen elpocsékoltnak a taggyűlésen eltöltött órákat, hanem azt érezze*- jelenlétére és aktivitására számítanak.

Általában kedvező eredményeket értünk el az ideológiai nevelés szakaszán is. Azonban itt sem akarunk megelégedni az általános eredményekkel, mert a jó átlag mögött itt is fogyatékosságok rejlenek, melyeket mielőbb le akarunk küzdeni.

Az utóbbi két évben sikeresen munkálkodunk a járási párt- szervezet tagsági alapja minőségi színvonalának emelésén. Mintegy négyszáz új párttagjelöltet vettünk fel. Kedvező jelenség, hogy az újonnan felvettek között nagyban fokozódott a munkások és a szövetkezeti dolgozók aránya — ez elérte a nyolcvanegy százalékot, örvendetes tény, hogy az új tagjelöltek kilencven százaléka harmincöt évesnél fiatalabb. Ily módon fokozatosan fiatalodik a párttagság átlagos életkora, s

megállítottuk a munkások számarányának csökkenését. Intézkedéseket foganatosítottunk annak érdekében, hogy a párt új tagjelöiltjei rendszeres politikai nevelésben részesüljenek, hogy kellőképpen felkészüljdnek a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére.

A tagság minőségi színvonalának emelésében elismerésr® méltó munkát végeztek a tlma- čei Kazángyár, a levicei Gyapjúfeldolgozó Üzem pártszervezetében és több más alapszervezetben. Míg az ezen a téren elért általános eredményekkel elégedettek lehetünk, annál kevésbé elégíthet ki bennünket az a helyzet, hogy járásunkban egyes pártszervezetek tavaly egyetlen tagjelölttel sem erősítették soraikat, sőt vannak olyan alapszervezeteink, melyek a XIV. kongresszus óta nem. vettek fel párttagjelöltet. Az el* , múlt évben nem vettek fel tagjelöltet a Rybník nad Hronom-i Kőbánya, a Sahyl Kommunális Üzem, a levicei Novochema, a Járási Építővállalat želiezovcei üzeme, a santovkai Žriedla, a levicei Kozmetika, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat Sahyi üzeme, a Se- merovcei és a Jur nad Hronom-i Ág, Bajka, Demandice,

Horné Turovce, Malinovec, Mi* rovce, Veľký Dvor és Jarok pártszervezetében. A CSKP XIV. kongresszusa óta egyetlen tagjelöltet sem vett fel a santovkai, a Malý Kiar-i, a túrái, a Horné Semerovce-i, a hrkovcei és néhány további falusi párt- szervezet. Komoly hibának tekinthetjük, hogy sok pártszervezet még nem adta át a járá- ^975^ si pártbizottságnak a tagság minőségi színvonalának emelé- 1, 22. sére ós sorai gyarapítására vonatkozó további terveit. Ez is arra mutat, hogy egyes helye- §JL ken még nem tudatosítják e