Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám, szerda

A társadalmi igényeknek megfelelően Megérdemelték a bizalmat Egy gépállomás negyedszázados munkájáról A Kubái (Libádi) Egységes Földművesszövetkezethez a diin- bes-dombos Alsó-Garam-vidék két és fél ezer hektárnyi része tartozik. A társult szövetkezetei a névadó falun kívül a Novó Zámky-i járás déli részében el­terülő községek közül még Be*. Iá fBéla), Díva (Gyiva) és Sar­kán (Sárkányfalva) szövetkeze­ti dolgozói vallják magukénak. A tagok az előző évekhez ha­sonlóan a szövetkezet ;dei év­záró közgyűlésén ismét elmond­hatják, hogy az elmúlt év gaz­dasági terveit ezúttal is túltel­jesítették, s 1974-ben a terve­zett 6 milliós jövedelmet több mint egymillió koronával tol­dották meg. — Bármennyire is szépek az elmúlt évi eredmények — mond­ta Pathó Imre, .a szövetkezet elnöke, — az örvendezésre nem marad sok idő, hiszen máris előttünk vannak az idei, még nagyobb feladatok. így érthető, hogy hovatovább egyre inkább ezek maradéktalan teljesítésére gondolunk és készülünk. — Azért pár szót talán a ta­valy is megérdemel.. — Meg, annál is Inkább, mi­vel több téren szövetkezetünk életében a legeredményesebb év volt. Nagyon megörvendezte­tett például a cukorrépa, amely­ből hektáronként 532,5 mázsa termett. Ez mintegy 693 va- gonnyi mennyiség. A répához hasonlóan a 63 hektár szőlő is kedvünkben járt, hiszen a ked­vezőtlen Időjárás ellenére is minden hektárról 89 mázsa jó minőségi termést szüreteltünk. Csalódás is ért, azt a kukorica okozta. Az alig 40 mázsás hek­táronkénti hozam bizony kere­ken tíz mázsával kevesebb a tervezettnél. A kukorica „mu­lasztását“ a gabonák pótolták. A búza 770 hektáron átlagosan 50, az árpa pedig 380 hektáron 48 mázsát adott. így gabonák­ból a tervezettnél 82,5 vagonnal termett több. — Milyen elhatározásokkal indulnak az Idén? — Elhatározásainkat három pontba lehet foglalni. 1975-ben tovább emeljük a hozamokat, a megtermesztett javakat igyek­szünk gazdaságosabban fel­használni, és valamennyi sza­kaszon csökkenteni akarjuk a termelési költségeket. E három pont konkrét pél­dákra bontva Libádon az aláb­biakat jelenti. A gabonatáblá­kon 50 mázsát akarnak megter­melni hektáronként. Cukorrépát 10 hektárral nagyobb területen, vagyis 140 hektáron fognak ter­meszteni, és a nagy hozamokat is tartani akarják, hiszen ez el­sőrendű társadalmi érdek. Több szőlőt fognak termeszteni, mi­vel a legutóbb telepített 20 hek­tár is termőbe fordul. A meg­termesztett javak gazdaságo­sabb felhasználását teszi lehe­tővé az épülő univerzális szárí­Pathó Imre szövetkezeti elnök. (A szerző felvétele) tó. Segítségével több ós jobb minőségű takarmányt nyernek. A lucernán kívül a répafejet és más, takarmányozási célokra megfelelő növényeket Is fognak szárítani. — A szövetkezet határában — folytatta az elnök — jól te­rem a dohány. A jövőben is ter­meszteni fogjuk, de nagyüzemi módszerekkel, és az eddigi 18 hektár helyett 35 hektáron. A munkaerőszükséglet es a ter­melési költségek csökkentését az új rendszerű szárítással és a termelés gépesítésével érjük el. Tervünk egy kombájn meg­vétele, amely az ültetéstől kezdve a növényápoláson s mű­velésen keresztül egészen a tö­résig megkönnyíti a munkát, és a kézi munkaerőszükségletet is csökkenti. E gép segítségével az egész dohányterületet 14—15 személyes csoport tudná ellát­ni. A szövetkezetben a folyó év­ben az állattenyésztésre Is kü­lönös gondot helyeznek. Annál is inkább, mivel az állattenyész- tés az az ágazat, ahol még leg­nagyobbak a tartalékok. Fájó pont a tejtermelés. A tavalyi 2700 literes fejési átlagot min­denképpen javítani akarják, ami az új szárító beindulása után reális cél. A húseladási tervüket 1974-ben teljesítették, de a jövőben e téren is — el­sősorban minőségi — javulás várható. A szőgyéni szövetke­zettel közösen felépítettek egy 5000 férőhelyes korszerű ser­téshizlaldát, amelyet 1975 végé­ig feltöltenek, mégpedig KA- HYB-sertésekkel. Az első évben 50 vagon, a továbl években pe­dig 80 vagon sertéshúst fognak kitermelni. Mint ismeretes, a KA-HYB-sertések húsosabbak, tehát e téren is a társadalmi igényeket követik. — Az értékeket, amelyekről szóltunk — hangsúlyozta Pathó Imre —, tagjaink hozzák léitre, tehát törvényszerű, hogy róluk messzemenően gondoskodjunk. Állandóan javítjuk a munkakör­nyezetet és a juttatásokról sem feledkezünk meg. A két-három napos kirándulásokon évente 500—600 tag vesz részt. Csak a világkiállításra ötször ment fel az autóbuszunk. Ezekre a kirándulásokra saját autóbu­szunkkal járunk, így eljutha­tunk egy-egy napra fürödni is, mondjuk Piest'anyba vagy Sliac- ra. Gyakran ellátogatunk a Hnjdúbagosi Termelőszövetke­zetbe, amellyel baráti kapcso­latot tartunk fenn. Itt „lestük" el például a nagyüzemi dohány- termesztés módjait. Tehát ki­rándulásaink alkalmával nem­csak szórakozunk, hanem nyi­tott szemmel járunk, és így köz­ben tanulunk is. A látottak után Hajdúbagosra kiküldtük a do­hánytermesztő-csoport vezető­jét, aki az ott szerzett gyakor­lati tapasztalatokat most ideha­za kamatoztatja. 1975 céljairól szólva az elnök elmondta, hogy a géppark to­vábbi javítása mellett szélesí­teni szeretnék a szocialista munkabrigád-mozgalmat. Anyag­takarékosság és kisebb önkölt­ség a jövő elengedhetetlen kö­vetelményei, és e szempontból a mozgalomnak óriási a jelen­tősége. EGRI FERENC Munkások, volt falusi ková­csok és lakatosok ültek fel a primitív gépi felszereléssel rendelkező, UNRA, FARMAL és FORDSON jelzésű trakto­rokra negyedszázaddal ezelőtt, amikor pártunk a gép- és traktorállomások dolgozóira bízta a szocialista mezőgazda­ság megvalósításának egyik legfőbb feladatát: a föld gé­pi megművelését, a munka megszervezését. Bízott ben­nük a párt. Ez a tudat, s a feladat lel­kesítette annak idején a Dun. Streda-1 (dunaszerdahelyi) já­rásban létesített három gépál­lomás mindegyik dolgozóját. Most a holicei (gellei) gép­es traktorállomás dolgozói, az akkor megkezdett munka folytatói, szerény, de méltó keretek között ünnepelték meg a negyedszázados évfor­dulót, s elődeiknek, önmaguk­nak száiflot adtak arról, ho­gyan teljesítették a feladatot, miként éltek a párttól kapott bizalommal. Nehéz volt a kezdet, hiszen a gépkezelők szinte munka közben tanulták a szakmát, nevelték önmagukat, a fiata­lokat, a jövendőbeli kádere­ket, szervezték a földműves­szövetkezeteket. Nem riasz­totta őket vissza semmi. Le­küzdötték a nehézségeket, helyt álltak a falusi osztály­harc közepette is. Nekik, a gépállomások dol­gozóinak köszönhető több faluban, Ceöinská Potöfí [Csé- csénypatony), Horná Potöfí (Felsőpatony") községekben és máshol az efsz-ek megalakítá­sa. Az első földművesszövet- kezetek munkájának meg­szervezése. Nekik köszönhető, hogy 1952—1955-ben a járás földterületének 92 százalékán a talajmunkákat már gépek végezték el. A szovjet emberek, a szov­jet falu példája lelkesítette őket. Később pedig már a mo­dern, szovjet gyártmányú gé­pek segítségével folytatták a megkezdett munkát. S a jól végzett munkáért megkapták a jutalmat, a dicséretet, az elismerést is. A krónikákból, a feljegyzésekből kitűnik, hogy az első kitüntetett trak­torosok Ferdics József ós Lite Pavel voltak, akik Munkaér­demrendet kaptak. „Az építés­ben szerzett érdemeikért“ ki­tüntetést elsőként Sziegel Má­ria és Molnár István kapták meg. Tizenhét traktoros már 1950-ben megkapta az „Él­munkás” jelvényt. Közülük többen, mint Zrník Tamás, Ja- kubik János, Formanek Fe­renc, ma is a gépállomás dol­gozói. Köztük volt annak ide­jén a jnb jelenlegi elnöke is. A későbbi évek során het­venen kapták meg a „Mező- gazdaság példás dolgozója“ címet. A gellei gépállomás többször is megkapta a Me­zőgazdasági Minisztérium, a kormány vörös zászlaját, a „Kiváló munkáért“ és az „Építésben szerzett érdemek­ért“ kitüntetést, majd 1959- ben a Munkaérdemrendet. Még ma is az üzem dolgo­zói az alapítás napjától Hé­rics Rudolf, Spevák Ján és többen mások, akik több ki­tüntetést is kaptak. Megemlé­keztek Linder János, Geío Milán, Sipos Emil elvtársak­ról, az első igazgatóról is az évforduló alkalmával. Úttörő szerepüket, áldozatvállaló munkájukat méltatták. Napjainkban már más, na­gyobb és merészebb feladato­kat, sokkal modernebb viszo­nyok közepette, másként tel­jesítenek a gépállomás dolgo­zói. A lelkesedés azonban olyan mint akkor volt, hiszen a szocialista munkaverseny­ben 8 munkacsoport 165 dol­gozója küzd a feladatok pél­dás teljesítésével a célokért. Közülük 143 már a szocialis­ta munkabrigád bronzjelvé­nyének viselője. És 52 dolgo­zó éppen a negyedszázados évforduló ünnepségén kapta meg az ezüstjelvényt. ' A gépállomás múltja és je­lene azt bizonyítja, hogy dol­gozói megérdemelték a párt­tól kapott bizalmat. pongrAcz gábor Növelik a pártmunka hatékonyságát BESZÉLGETÉS STEFAN UHNÁK ELVTÁRSSAL, A LEVICEI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRÁVAL Ma kezdődik a levicei (lévai) járási pártbizottság kétnapos plenáris ülése, melyen a CSKP Központi Bizottságának 1974 no­vemberi határozatából a járásra háruló feladatokkal foglalkoz­nak. Stefan Uhnák elvtárssal, a járási pártbizottság vezető tit­kárával ezekről a feladatokról és a teljesítésük biztosításával összefüggő kérdésekről beszélgettem. Stefan Uhijiák elvtárs beveze­tőben elmondta, hogy személye­sen jelen volt a CSKP Központi Bizottságának novemberi tár­gyalásain, és már a jelentések meghallgatásakor elgondolko­dott azok felett a kérdések és problémák felett, melyek a lé­vai járás életét is érintik. „Az­zal a gondolattal tértem haza, hogy a központi bizottság no­vemberi ülésének anyagával na­gyon komolyan foglalkoznunk kell — jelentette ki Uhnáik elv­társ. — A járási pártbizottság 1974. december 5-i ülésén az alapszervezetek elnökei, az ipa­ri és a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói jelenlétében is­merkedett meg a CSKP KB El­nökségének novemberi ülésen elhangzott jelentésével. Ezzel összefüggésben számos hozzá­szólás hangzott el. A járási pártbizottság egyúttal intézke­dett, hogy a novemberi ülés anyagát az alapszervezetek de­cemberi és januári ülésein tár­gyalják meg. Ez gyakorlatilag már megvalósult.“ Ezt követően a járási pártbi­zottság aktíváját tájékoztatták a novemberi ülés anyagáról és azokról a feladatokról, amelyek az alapszervezetek decemberi és a januári taggyűléseivel kapcso­latban az aktivistákra hárulnak. A járási pártbizottság januári ülésének anyagát széles körű elemzés alapján készítették el. A beszámolót január 16-án tár­gyalta meg a járási pártbizott­ság elnöksége, és a javasolt ki­egészítésekkel módosítva hang­zik el a plénum mai tárgyalá­sán. A járási pártbizottság mos­tani ülésén is részt vesz a párt­funkcionáriusok és a gazdasági vezetők széles körű aktívája. Az alap jó — de még van mit tenni — Milyen szempontokat kö- vettek és miből indultak ki a járási pártbizottság ülésének előkészítése folyamán? — Az előkészületek során a CSKP XIV. kongresszusa hatá­rozatainak eddigi teljesítéséből ós a nyilvános pártgyűlések ta­pasztalataiból indultunk ki, me­lyek járásunkban 1974 novem­berében tanácskoztak. Megmu­tatkozott, hogy járásunk sikere­sen fejlődik, azonban társadal­mi és gazdasági életünk számos szakaszán még van mit javíta­ni. A nyilvános pártgyűléseken elég sok hozzászólás hangzott el a közlekedéssel, a kereske­delemmel, a szolgáltatásokkal, az élet- és a munkakörnyezettel, vagyis azokkal a szakaszokkal kapcsolatban, amelyek az em­berek életét a legközvetleneb­bül érintik. A nyilvános gyűlé­sek részvevői számos követel­ményt is előterjesztettek, hogy mit kellene még elvégezni az építkezési beruházások, a Z-ak- eió, az iskolák és óvodák stb. építése terén. Ezekkel a köve­telményekkel foglalkozunk, meg kell azonban mondani, hogy az igények egy része már csak a hatodik ötéves tervidő­szakban valósulhat meg. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának mélyreható elem­zése azt mutatja, hogy járá­sunkban a fejlődés pozitív irányzatai vannak túlsúlyban. Ez megnyilvánul a párt befolyá­sának növekedésében, vezető szerepének erősítésében is. A pártszervezetek tevékenysége céltudatos és tervszerű, fokozó­dik a párttagok aktivitása, ami nemcsak a gyűléseken való részvételben, hanem a napiren­den szereplő kérdések iránti ér­deklődésben, a hozzászólások­ban is megnyilvánul. Míg 1970 —1971-ben átlagosan a tagság 65—70 százaléka jelent meg a pártgyüléseken, tavaly az átla­gos megjelenés elérte a nyolc­van százalékot és a jelenlevők húsz százaléka bekapcsolódott a vitába. Az általános eredményekkel azonban nem elégedhettünk meg, mivel ezek mögött fogya­tékosságok is megbújnak. Szá­mos pártalapszervezet tevé­kenységében még nem érvénye­sül a céltudatosság és a terv- szerűség, csekély a párttagok aktivitása és sokan hiányoznak a taggyűlésekről. Az ilyen hely­zet oka rendszerint az alap­szervezet tisztségviselőinek és pártbizottságának elégtelen munkája, a tagság alacsony po­litikai színvonala. A járási párt- bizottság plenáris ülése felada­tul tűzi ki, hogy a gyengén mű­ködő alapszervezeteket az átla­gosak, az átlagosan tevékeny­kedő alapszervezeteket pedig a kiválóak színvonalái*a emeljük. A párt vezető szerepének elmélyítéséért — Milyerj időszerű feladato­kat kell megoldani a pártmun­ka hatékonysága további növe­lésének érdekében? — Mindenekelőtt a pártalap­szervezetek taggyűlése színvo­nalának emelését tartjuk szem előtt. Mindenütt el akarjuk érni, hogy a taggyűlés az a hely le­gyen, ahol a kommunisták meg­ismerkednek a párt politikájá­val és egyszersmind felkészül­nek arra, hogyan valósítsák ezt meg a pártszervezet feltételei között. Tehát olyan feltételeket akarunk kialakítani ezen a té­ren, ‘hogy egyetlen kommunista se tartsa feleslegesen elpocsé­koltnak a taggyűlésen eltöltött órákat, hanem azt érezze*- je­lenlétére és aktivitására számí­tanak. Általában kedvező eredménye­ket értünk el az ideológiai ne­velés szakaszán is. Azonban itt sem akarunk megelégedni az ál­talános eredményekkel, mert a jó átlag mögött itt is fogyaté­kosságok rejlenek, melyeket mielőbb le akarunk küzdeni. Az utóbbi két évben sikeresen munkálkodunk a járási párt- szervezet tagsági alapja minő­ségi színvonalának emelésén. Mintegy négyszáz új párttagje­löltet vettünk fel. Kedvező je­lenség, hogy az újonnan felvet­tek között nagyban fokozódott a munkások és a szövetkezeti dolgozók aránya — ez elérte a nyolcvanegy százalékot, örven­detes tény, hogy az új tagje­löltek kilencven százaléka har­mincöt évesnél fiatalabb. Ily módon fokozatosan fiatalodik a párttagság átlagos életkora, s megállítottuk a munkások szám­arányának csökkenését. Intéz­kedéseket foganatosítottunk an­nak érdekében, hogy a párt új tagjelöiltjei rendszeres politikai nevelésben részesüljenek, hogy kellőképpen felkészüljdnek a párttagsággal járó kötelezettsé­gek teljesítésére. A tagság minőségi színvona­lának emelésében elismerésr® méltó munkát végeztek a tlma- čei Kazángyár, a levicei Gyap­júfeldolgozó Üzem pártszerveze­tében és több más alapszerve­zetben. Míg az ezen a téren el­ért általános eredményekkel elégedettek lehetünk, annál ke­vésbé elégíthet ki bennünket az a helyzet, hogy járásunkban egyes pártszervezetek tavaly egyetlen tagjelölttel sem erősí­tették soraikat, sőt vannak olyan alapszervezeteink, melyek a XIV. kongresszus óta nem. vettek fel párttagjelöltet. Az el* , múlt évben nem vettek fel tag­jelöltet a Rybník nad Hronom-i Kőbánya, a Sahyl Kommunális Üzem, a levicei Novochema, a Járási Építővállalat želiezovcei üzeme, a santovkai Žriedla, a levicei Kozmetika, a Mezőgaz­dasági Felvásárló és Ellátó Vállalat Sahyi üzeme, a Se- merovcei és a Jur nad Hronom-i Ág, Bajka, Demandice, Horné Turovce, Malinovec, Mi* rovce, Veľký Dvor és Jarok pártszervezetében. A CSKP XIV. kongresszusa óta egyetlen tag­jelöltet sem vett fel a santov­kai, a Malý Kiar-i, a túrái, a Horné Semerovce-i, a hrkovcei és néhány további falusi párt- szervezet. Komoly hibának te­kinthetjük, hogy sok pártszer­vezet még nem adta át a járá- ^975^ si pártbizottságnak a tagság minőségi színvonalának emelé- 1, 22. sére ós sorai gyarapítására vo­natkozó további terveit. Ez is arra mutat, hogy egyes helye- §JL ken még nem tudatosítják e

Next

/
Thumbnails
Contents