Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám, kedd

Kommunista muiAásképvisdű A közös munka sikere 9 Nagyot fejlődött a falu O A választóik szolgálatában Ha jól számoljuk, Balkó Imre munkásszármazású képviselő idestova húsz esztendeje tölti be a nitrai járáshoz tartozó Hosfová (Geszte) községben a helyi nemzeti bizottság elnöki tisztségét. Minthogy ezt a „szakmát“ akkor sehol sem ta­nították, munkásember létére hol könnyebben, hol nehezeb­ben, ám osztálya és választói érdekében megbízhatóan telje­sítette feladatát. Most már ezt könnyű így pa­pírra vetíteni, mert a két évti­zed lepergése alatt a kezdet­ben bonyolultnak látszó kérdé­seket is folyamatosan megol­dotta az idő. — Az idő?! — Ha úgy tetszik — vála­szolja nyomatékosan — az idő, melynek rohanó évei alatt szo­cialista társadalmi rendszerünk és az emberek szemlélete mér­földnyit fejlődött... Gondolatai a régi Geszte tár­sadalmi-gazdasági viszonyaira kanyarodnak vissza. Noha 1957-et mutatott a naptár, 108 kis- és középparaszt 45 pár ló­val, sok esetben tehénfogattal egyénileg művelte meg a falu több mint 450 hektárt kitevő dombos határát. Hasztalan mű­ködött akkortájt már több or­szágos hírű szövetkezet is a környéken, a régi paraszti gondolkodásból származó kon­zervativizmus gátolta felismer­ni a közös, nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. A hnb tanácsa és a falusi pártalapszervezet azonban nem mondott le a kis- és középpa­rasztok meggyőződéséről. Éjfél­be nyúló tanácskozásokon la­tolgatták a politikai nevelő­munka leghatásosabb módsze­reit. Ezt követték a nyilvános népgyülések, ahol részben a kommunisták, részben a már jól gazdálkodó szövetkezetek szakavatott vezetői tartottak előadásokat a falusi és a pa­raszti élet kiteljesüléséről. A népgyűléseken rendszerint a férfiak képviselték a családo­kat és az idő távlatából is ér­demes felidézni aggályoskodó érveléseiket. — Van 8 hold földem. Az apámról maradt. Ez az enyém, de mondják meg, mihez lesz jogom, ha belépek a szövetke-7 zetbe? Legtöbben a következő kifo­gást hangsúlyozták: — Mi világéletünkben sze­gény sorsúak voltunk. A va- gyon-öröklési jog gyanánt — az asszonyokat illeti. Mit szól­nának, ha mi az ő földjeiket elkótyavetyélnénk?! A gyakori eredménytelen kí­sérletezés után a hnb elnöke újabb javaslattal huzakodott elő: — Faluhelyen általában az asszonyoké a döntő szó a csa­lád legbensőbb ügyeiben. Ez érthető, 'hiszen ők dolgoznak a legtöbbet. Rájuk vár rendsze­rint a kukorica, répa és a sző­lő kapálása s a ház körüli mun­kák súlya is jobbára rájuk ne­hezedik. Ezért az a nézetem, látogassuk meg őket otthon, és velük beszéljünk az új élet ki­alakításának problémáiról. Az agitátorok megfogadták az elnök tanácsát. Sorra járták a házakat és csodák csodájára egyetlen helyen sem találták zárva az ajtót. Az asszonyok, akiket a gyerekek is támogat­tak, megváltoztatták a család­fők nézetét. Nekik és a nép­nevelőknek köszönhető, hogy 1958-ban egész községi efsz jött létre a faluban, és azok is aláírták a belépési nyilatkoza­tot, akik a legnagyobb hang­adókként szólaltak fel a nép- gyűléseken. Mint mindenütt, itt Gesztén is alapjában változott meg az­óta a falu élete. Többet terem­nek a hajlott hátú földek, s ki­bontakozott az emberek érvé­nyesülésének sokoldalú lehető­sége. A község új utcákkal, minden igényt kielégítő lakó­házakkal gyarapodott. Harminc év óta 65 korszerű családi la­kás épült, több mint a falu 100 éves történetében. A jólét a családok életkörülményeinek javulásában is mindenütt ta­pasztalható. A kis szövetkezet tagjai pedig, akik nemrég em­lékeztek meg közös gazdasá­guk fennállásának 17. évfordu­lójáról, újévtől a szomszédos szövetkezetekkel társultak, hogy az egyesített Győzelmes Feb- ruár nevet viselő gépesített nagy gazdaság keretén belül válthassák valóra magasabb szinten eredpti elképzeléseiket. — Természetesen a község­fejlesztés gondjai ezzel a lé­péssel nem csökkentek — vallja a hnb elnöke — A CSKP KB novemberi ülésének határo­zata is hangsúlyozta, hogy a párt és a társadalom a XIV. pártkongresszus irányelveinek szellemében még körültekintőbb munkát követel a népképvisele­ti szervektől. A mi feltételeink­re alkalmazva ez annyit jelent, hogy a nemzeti bizottság kép­viselőinek elkötelezettebben kell fáradozniuk a szocialista de­mokrácia megszilárdításáért, arra kell törekednünk, hogy az állampolgárok tudatában és életmódjában még jobban meg­erősödjenek a szocialista érté­kek ... Balkó elvtárs, amikor e fon­tos tételeket felsorolta, nyilván arra is gondolt, hogy a falu polgárait az eddiginél jobban be kell vonni a közügyek irá­nyításába, a választási program teljesítésére ki kell bontakoz­tatni alkotó kezdeményezésü­ket. Ezen a téren eddig is érdem­dús munkát fejtettek ki a nem zeti bizottság képviselői. Hogy csak a közelmúltban megvaló­sított akciókat említsem, 1959- ben kigyulladt a villanyfény a faluban, néhány évvel később már az új kultúrház avatásán ünnepelhették közösen elért si­kereiket, négy évvel ezelőtt ki­építették és portalanították az utcákat, tavaly a ravatolozót, az autóbuszmegállót és a köz­ség parkját adták át rendelte­tésének. — És mit hoz a jövő? — Választópolgáraink huza­mosabb idő óta panaszkodnak a helyi elárusítóhelyre és a vendéglőre, melyek már nem felelnek meg a mai kor köve telményeinek. Ezért tervbe vet­tük, hogy a Népi Fogyasztási Szövetkezettel karöltve űj ét termet és elárusítóhelyet épí­tünk, hogy a vásárlók igényeit a legmesszébbmenően kielégít­hessük. Fontos feladatunknak tekintjük továbbá a tömegszer- vezetek aktivizálását és válasz­tóink eszmei-politikai neveié sét. A hnb elnöke nem telt emlí tést a falu megváltozott társa­dalmi-kulturális életének javu lásáról, amiben ugyancsak na­gyot léptek előre. Eddig job­bára csak népmulatságok, gyű­lések és rendszerint emlékün­nepélyek alkalmával nyitották meg a kultúrház kapuit. Né­hány év óta színvonalas elő­adásokban, bemutatókban, nép­művészeti megnyilvánulásokban gyönyörködhet a kultúrseomjas közönség. Legutóbb, nyáron, a környékbeli községek népművé­szeti csoportjai, együttesel sza­badtéri körzeti ünnepélyt tar­tottak a faluban az SZNF tisz­teletére. A kedvezőtlen időjá­rás ellenére ez a megmozdulás a falu és a széles környék nagy tömegeit Is e nagysikerű ünnepélyre mozgósította. Főleg a helyi asszonykórus és a Ta­vaszi szél jvizel áraszt országos népdalverseny győztesének, Brath Margitnak, a falu szülöt­tének fellépését tapsolta a nagyszámú közönség. — Bár magam is részt ve­szek a kultúrmunka szervezé­sében — hozta fel mentségül Balkó elvtárs — nem szívesen dicsekszik az ember ilyesmivel. Ez a CSEMADOK és a Nőszö­vetség asszonyainak az érde­me, akiknek lelkes, kezdemé­nyező munkáját nagyra érté­keljük. Meggyőződésem azon­ban, hogy az eddiginél még többet is tehetnénk. Az emberek a köptük élő képviselőtől fokozottan számon kérik, miként szolgálja érde­keiket. így van ez ebben az 500 lelket számláló faluban is, ahol az anyagi jólét párhuza­mosan a lakosság igényének mércéjét is magasabb fokra eme­li. A hnb kommunista elnöke boldog, ha választói közgond­jaiból bármit is segíthet meg­oldani azonkívül, hogy egész munkásságát a falu felemelke­désének szenteli. SZOMBATH AMBRUS MEGSZEREZNI ES MEGTARTANI... Nem is kell jó megfigyelőké­pességgel rendelkezni ahhoz, hogy megállapítsuk, a város és a falu közti különbség milyen rohamosan csökken. Falvaink- ban a parányi ablakos, ala­csony házak helyén emeletes, néha már túl is cicomázott la­kóházak díszelegnek, bizonyít­ván, hogy falun is lehet mo­dernül, kényelmesen élni. Ke­vés községből hiányzik ma már a mozi, s kultúrát szállít ház­hoz a tévé és a rádió is. Az utóbbi években falvainkban a személyi szükségletek kielégí­tése terén is nagy fejlődés ta­pasztalható. Egyre-másra épül­nek, vagy legalábbis nyílnak az új üzletek, s a lakosság nem­csak a legszükségesebb élel­miszereket vásárolhatja meg helyben, hanem csaknem min­dent, amire a mindennapok so­rán szüksége van. A lakosság életszínvonalának egyik fokmé­rője a személyi szükségletek kielégítésének és a lakossági szolgáltatásoknak a minősége is. Az e téren elért változások kivitelezésében nagy szerep há­rul a Jednota fogyasztási sző vetkezetekre. Hogyan járul hozzá az üzlet- hálózat fejlesztéséhez, a lakos­ság személyi szükségleteinek kielégítéséhez a Jednota fo­gyasztási szövetkezet a galán- tai járásban? Erre és számos más kérdésünkre Silvester AdainCa mérnök, a Jednota ga- lántai járási bizottságának fo­gyasztási szövetkezet alelnöke válaszolt. Szlovákiai másodikak A Jednota igazgatása alá a galántal járásban 334 üzlet, 115 közétkeztetési üzemegység (eb­ből 2 szálloda) tartozik, me­lyek üzemeltetéséről 1817 al­kalmazott gondoskodik. A já­rás kereskedelmi forgalmának 59,8 százalékát a Jednota fo­gyasztási szövetkezet bonyolít­ja le, s ezáltal Szlovákia máso­dik legnagyobb fogyasztási szö­vetkezetévé lépett elő. — E jelentős forgalom lebo­nyolításához nagyban hozzájá­rult az is, hogy saját nagyke­reskedelmi raktárakat építet­tünk, s így élelmiszer- és zöld­ségáruval, valamint iparcikkek­kel mindig időben és kellően el tudjuk látni üzleteinket — mondotta Adamőa elvtárs. — 1971-ben 10 millió, 1972-ben 5 millió, 1973-ban 9,1 millió, 1974- ben pedig több mint 7 millió koronával teljesítettük túl évi iskereskedelmi tervünket. 1973- ban kötelezettséget vállaltunk, hogy az ötödik ötéves terv fel­adatait határidő előtt teljesít­jük. Az eddigi eredmények alapján nincs mitől féltenünk adott szavunkat. Terveiket nemcsak a kiske­reskedelmi forgalom, hanem a nagykereskedelem és a beruhá­zások szintjén is teljesítik. 1974-ben 22 építkezési akciót kiviteleztek, 13,4 millió korona beruházási költséggel. A tava­lyi év legmodernebb létesítmé­nye a Zemianské Sady-i komp­lexum, mely élelmiszer-, hen­tesáru, textil- és darabáru, va­lamint háztartási cikkeket áru­sító üzletből áll. A lakosság is segít Nagy segítséget jelent szá­mukra a „Z“-akcló, s hálásak is a nemzeti bizottságoknak és a lakosságnak az e téren nyúj­Az utánpótlás képzéséről a vágsellyel szakmunkásképző­ben — itt elárusítókat képez­nek — és a somorjai iparita- nuló képzőben — itt a szakács- és pincérmesterséget sajátíthat­ják el a tanulók — gondoskod­nak. 1970—72 között évente át­lag 140 tanuló szerzett képesí­tést a két intézményben. Je­lenleg 50—60 tanuló jár egy- egy évfolyamba. Az elárusító­kat a hároméves szakmunkás- képző befejezése után kéthóna­pos tanfolyamokon szakosítják. Farkas Ondrej kollektívája, mely a vágsellyei méteráru-üzletben dolgozik, már a szocialista munkabrigád ezüst fokozatának tulaj­donosa. tott támogatásáért. A ,^“-ak­ció első „kézzel fogható ered­ményei“ már üzemelnek: példá­ul Diakovcén (Deákiban), Ab- rahámban, Boldogon, s eddig a „Z“-akcióban épült legszebb komplexummal Kráfová prl Sencl községe büszkélkedhet, mely 1,8 millió koronás ráfor­dítással épült, öt egységből áll. — De a „jó ötlet aranyat ér“ mozgalom is számos kihaszná­latlan lehetőséget hoz felszín­re. Eddig 3 új üzletet nyitot­tunk régi kihasználatlan épü­letek felújításával: pl. Váhov- cén (Vágán), Vlöanyban (Far- kasdon). S a mozgalom ered­ményeként született Safa (Vág- sellye) büszkesége is, a Vág lakótelepen .épített félkészáru üzlet, ahol naponta 25-féle fél­készárut állítanak elő és áru­sítanak — tájékoztat az alel- nök. Magas a mérce Az elért eredmények a Jed­nota dolgozóinak szorgalmát hirdetik. Vásárlók nélkül ugyanis nehéz lenne jó forgal­mat lebonyolítani, tehát jó eredményeket elérni. A vásár­lókat pedig megnyerni köny- nyebb, mint megtartani. — Dolgozóink minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy vá­sárlóink és fogyasztóink tábo­rát növeljék — mondta Adam- ca elvtárs igen meggyőzően. — Emíek érdekében szakmai tu­dásuk fejlesztését is kötelessé­güknek érzik. Évente átlag 40- en tökéletesítik, pótolják hi­ányzó szaktudásukat. — A jó munka ösztönzője nálunk a szocialista munkaver- seny is, melybe dolgozóinknak több mint 80 százaléka bekap­csolódik. 1974 második félévé­ben 167 egyéni és 242 kollek­tív kötelezettségvállalás került a szocialista munkaverseny krónikájába — magyarázza elé­gedetten az alelnök. — A szo­cialista munkabrigád cím meg­szerzését 40 kollektíva tűzte ki célul. Eddig egy kollektíva kapta meg a szocialista munka­brigád bronz, kettő pedig az ezüst fokozatát. A kollektívá­kat és a munkaversenyt is fél­évenként értékeljük, s a mér­cét mindig magasra emeljük. Csak Igazán hibátlan, hiányta­lan és jó munkával lehet az el­ismerést vagy a büszke címet kivívni. I Tervek, ígéretek Idén természetesen már a fo­gyasztási szövetkezetek II. kongresszusán kitűzött felada­tok teljesítését is tervbe vették. Az 1975-os tervlistán 5 beru­házási akció szerepel: négy egyenként 1,5 millió koronás beruházás, a legnagyobb pedig 31,1 millió korona befektetés­sel egy áruház építése Vágsely- lyén, melyben, ha minden jól megy, 1978-ban vásárolhatnak majd az első látogatók. Az új tervfeladatok nagyon igényesek, de mint Adamca elv­társ mondta, mindent megtesz­nek teljesítésükért, hogy a fo­gyasztók igényeit a lehető leg­jobban kielégítsék. flöriAnné m. marta Mélyreható változások Kisközség Dől­né Zahorany (Alsóhegy meg) a Rimavská So- bota-i (rima- szombati ) já­rásban. Mind­össze 300 lako­sa van, de az első oklevelek már 1341-ben említik. Perzse, a község történelmi múltjáról sok érdekes adatot sorolhat­nák fel, hiszen nem csupán középkori, hanem haladó, mun­kásmozgalmi története is van a falunak. A község életében mégis 1944 tele jelentette a fordulópontot, ekkor érkeztek meg a Vörös Hadsereg első alakulatai ebbe a térségbe, s meghozták a sza­badságot. A község lakosai ma­gától érthetően örömmel fo­gadták és segítették a hős szovjet katonákat. Ám a köz­ség felszabadulásától immár 30 esztendő telt el. És bár ez az idő nem is olyan hosszú, mégis hihetetlen változások történ­tek a községben. Jelentős mér­földkő volt az egységes föld­művesszövetkezet megalakulása 1952 októberében. A pártszer­vezet vezetői és tagjai úttörő jelentőségű munkát végeztek akkor. A falu szocialista átala­kításába»] jelentős szerepet vál­lalt Seres Pál igazgatótanító és Agonás Károly, a helyi nemzeti bizottság titkára. Nos, ha a fej­lődés mérlegét akarjuk meg­vonni, íme néhány adat. A fel- szabadulás óta 50 új modern lakóház épült a faluban. Vi­szont egyetlen olyan sem akad, amelyet ne javítottak volna ki, vagy nem építettek át. Minden házban van televízió, rádió, hűtőszekrény, és a faluban 30 autótulajdonost tartunk nyil­ván. Mindez a lakosság élet- színvonala emelkedésének egyik legfőbb bizonyítéka. Ám, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az elmúlt években új bolt, művelődési otthon és tűz­oltószertár épült. A falut rend­szeres autóbuszjárat köti össze a környékkel, korszerű a köz- megvilágítás, pormentesítették az utakat, telefont, villanyhá­lózatot vezettek be íbindenüvé, ahol erre szükség volt. A nyo­mor és nélkülözés Ismeretlen fogalom nálunk. Egy 86 éves ismeretlen bácsit idézek, aki valóban átélte a kizsákmányo­ló rendszer megpróbáltatásait és napról napra észlelhette a szocialista átalakulást. Saját bőrén tapasztalhatta és láthat­ta, mire törekedett és mit ért el pártunk. Az idős ember Így nyilatkozott: „Merje ma vala­ki mondani, hugy nincs j6 élet... Ilyet csak az mondhat, aki nem akarja észrevenni a fejlődést, vagy vak. A múltban csak sanyarúság és munka volt az életem. Ma mindenem van, a nyugdijamból mindenre telik. Ettől szebb öregségről még csak nem is álmodtam.“ Természetesen akad m6g ten­nivaló bőven. Rövidesen meg­kezdődik az óvoda építése és az iskola átépítése, sőt a mű­velődési otthon kibővítése. A hnb, az efsz és nem utolsónr- ban a helyi pártszervek kitar­tó munkájának köszönhető, hogy az emberek lelkesedéssel és szorgalommal járulnak hoz­zá a közös akciók megszervezé­séhez, létrehozásához. A felsza­badulás 30. évfordulójának a tiszteletére a község lakosai 315 000 korona értékben vállal­tak társadalmi munkát. Dőlné Zahorany lakossága az elmúlt napokban ünnepelte fel- szabadulásának 30. évforduló­ját. Persze, ez olyan ünnep, amely nem csupán egy napig tart, és amelynek jegyében tel­nek további dolgos napjaik. Azok a napok, amikor egész hazánk lakossága szeretettel és hálával gondol a hős szov­jet katonákra, akik meghozták mindannyiunk számára a sza­badságot. LUKACS LASZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents