Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Baleset kártalanítása T. A.: Ajánljuk, hogy üzemi balesetének kártalanítása ügyében az ügyre vonatkozó minden iratával minél előbb forduljon ügyvédhez. Mivel a munkaadó vállalat a kártalanítás jogalapját elismeri, és csupán az összegszerűséget illetően kérte az orvosi igazolást, nyilván a fájdalomdíj (bolestné) és a tartós következmények esetében a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítés (náhrada za zťaže- né spoločenské uplatnenie) pontokban való megadására, ami azt jelenti, hogy hajlandó kártalanítást nyújtani. A két egyszeri kártalanításon kívül megilleti majd a betegállománya ideje alatti időre az 1972. évi átlagkeresete és a kifizetett táppénz közti különbözet. A betegállomány idejének befejeződése után, ha méig tovább dolgozott volna, megilletné, érre az időre is az elesett kereset. Minden részigény külön- külön egy éven belül évül el az esedékesség napjától számítva. A fájdalomdíj az utolsó orvosi közbelépéssel válik kiszámíthatóvá és esedékessé, a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó térítés rendszerint a betegállomány befejeződése utáni 1—2 év eltelte után válik megállapíthatóvá és esedékessé. A táppénz és az előző naptári évben elért kereset közti különbözet a betegállomány befejeződésével, míg az elesett további kereset rendszerint a részleges, vagy tartós rokkantság megállapításával válik esedékessé. P. Z.: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó iratai alapján kérje ki ügyvéd tanácsát. Mivel foglalkozási betegsége széngázmérgezés (amelyet az 1964/102 sz. hirdetmény függelékének 12. pontjában ilyen jellegű megbetegedésnek ismer el) még 1966-ban történt, az ezzel kapcsolatos további következményekkel (törések az eszmélet elvesztése következtében) csak akkor van reménye az ügy további folytatására, ha a kérdéses elutasító bírósági döntések még nem jogerősek. Perújítást az utolsó bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül lehetne csak kérni, és ugyancsak az említett határidőben kérhetné a Legfelsőbb Ügyészséget (Generálna prokuratúra) a Legfelsőbb Bíróságon beadott tör- vénysértési panasz alapján a kérdéses bírósági határozat hatályon kívül helyezésére (ön csak a Legfelsőbb Ügyészséghez intézhet kérelmet, hogy vizsgálják meg az ügyet és adjanak be még az említett határidőn belül törvénysértési panaszt). T. L.: Az efsz szociális biztosításáról szóló 1964/103 számú törvény 12. §-a értelmében a szövetkezetben akár rövid ideig, akár huzamosan tovább dolgozó öregségi vagy rokkantjáradékot élvező szövetkezeti tagnak akkor van igénye egy megbetegedésből kifolyó- lyólag 60 munkanapra, és az óv folyamán többszöri betegállomány esetében szintén össze sen csak 60 munkanap idejére táppénzre, ha a betegállomány keletkezése előtt legalább három hónapon keresztül fejtett ki a szövetkezetben munkatevékenységet. Az efsz-ben elszenvedett (vagy az efsz-mun- kával kapcsolatban) üzemi baleset esetében a betegállomány idejére a táppénz akkor ís jár, ha az efsz-dolgozó nem teljesítené az említett 3 havi várakozási időt és a táppénz az ilyen jellegű betegállomány teljes Idejére megilleti. Ha az orvos az említett törvényes rendelkezés ellenére sem lenne hajlandó a táppénzutalványt kiadni, forduljon panaszával a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási osztályához, amely felügyel az efsz-táppénz helyes folyósítására. Szabadságügyben REMÉNY JELIGÉRE: Ön 1974. november 1-én lépett új munkaviszonyba. Előzőleg az efsz- ben három évig mint adminisztratív munkaerő dolgozott. Feltehetően egyúttal mint efsz- fcag is volt. Az év folyamán az efsz-nél csak 6 nap szabadságot vett ki. Mivel valószínűleg nincs több, mint öt beszámítható éve (csak a 18. életéve utáni idő számítható be), a munkatörvénykönyv szerint két hét szabadságra lenne igénye. Ez a szabadság nem egyszeri kivétele esetében 10 munkanap 5 napos munkahétnél. A maradék szabadságot a karácsonyi ünnepekre akarta kiveni már az új munkahelyén, de itt kérelmét elutasították azzal, hogy még nem teljesítette a munkatörvénykönyv 100. §-ában előírt várakozási időt és nem teljesítette a folyó naptári évben az új munkahelyén a 75 munkanap ledolgozásának feltételét sem. Mivel nem az üzem kezdeményezésére létrejött munkaviszonyról van szó, nem jöhet számításba a munkatörvénykönyv 100. § -a 4. bekezdésében említett kivétel sem, t. i. hogy a munkaadó vállalat az üzemi bizottsággal való egyetértés alapján engedélyezheti a ledolgozott időnek megfelelő aránylagos szabadságot, ebben az esetben 2/12 részt. Az efsz-nél, ha csak az efsz előírásai, saját alapszabályai és munkarendje nem rendelkeznek másként, a január-október, azaz 10 hónap után a szabadság 10/12 részére lett volna igénye, és ha azt nem tudta az efsz-tagsáig (esetleg munka- viszonya) idején kimeríteni, igénye lenne ki nem vett szabadsága kifizetésére. Ha tagsági viszonyban dolgozott, akkor csak az említett efsz-előírások és nem a munkatörvénykönyv az irányadó. Betegbiztosítási ügyekben G. E.: A gyermekgondozási segélyről szóló 1971/107. sz. törvény 2. §-ának 2. bek. aj pontja értelmében a hajadon, özvegy, elvált, vagy más komoly okból magányosan élő nőnek, aki nem él élettárssal, abban az esetben jár a gyermektartási segély, ha egészna- pos gondoskodással rendesen törődik kisgyermekéről legfeljebb annak kétéves koráig. A „Vestník slovenskej správy nemocenského poistenia“, 1974. március 19-i 139/74-Ob. Il/dr. Kaš (amely a „Národné poistenie 1974/4 sz. folóiratában jelent meg) hivatalos törvény- magyarázat alapján: „más komoly ok“ alapján magányosan élő nőnek kell tekinteni a gyermekgondozási segély szempontjából a tényleges katonai szolgálatát teljesítő katona feleségét még abban az esetben Is, ha a katonai szolgálatot külön utasítás alapján meghosz- szabbították. Az anyának teljesítenie kell az idézett törvény 2. §-ának 3. bek. feltételeit, azaz, hogy egyébként a fizetett szülési segély feltételeit teljesítette, vagy a szülést megelőző egy évben legalább 90 napon át volt részese a beteg- biztosításnak. Igényét a munkaadó vállalat KNP bizottságánál az előírt nyomtatványon érvényesítse (az Okresná sprá- va nemocenského poistenia hivatalánál kaphat űrlapot). A segélyt legfeljebb egy évre visszamenően érvényesítheti, de legkorábban attól az időponttól számítva, hogy beszüntették a fizetett szülési szabadság idejére a pénzsegélyt, illetve attól a későbbi időponttól számítva, hogy férje bevonult. Az 500 korona havi összegű segélyre legfeljebb gyermeke kétéves koráig lesz igénye, feltéve, hogy addig férje még a tényleges katonai szo’gálatát teljesíti. Ha a KNP elutasítaná kérelmét, forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Veíky KrtíS hivatalhoz. I. I.: A családi pótlékot brigádmunkára való kiküldetés esetében annak a munkaadó vállalatnak KNP bizottságánál igényelheti, ahol a kérdéses időben tényleg dolgozott és amely fizetését erre az időre folyósította. Ha a kérdést a jelenlegi, egyébként eredeti munkaadó vál’alata KNP bizottságának segítségével nem tudná tisztázni, fordujon közbenjárásért az Okresná správa nemo- oftaského poistenia, Nővé Zám- ky hivatalhoz. DR. F. J. AZ ULTRANAGY NYOMÁSOK KUTATÁSA Rövid időtartamra robbantással igen nagy nyomások hozhatók létre, ezek azonban csak néhány mikroszekundum tartamúak, így nem alkalmasak lassú lefolyású reakciók létrehozására, illetve tanulmányozására. Ezért a statikus nagy nyomások alkalmazásának technikája a közelmúltban jelentős fejlődésen ment át. Az ultranagy nyomások előállításában és alkalmazásában elért fejlődés lényegileg az alkalmazott készülékek fejlődésével azonos. Az utóbbi években sikerült létrehozni tartósan nagy hőmérsékleten 160 ezer atmoszféra nyomást, szobahőmérsékleten pedig félmilliót. A berendezések egyszerűbbek és megbízhatóbbak lettek, sőt kereskedelmi forgalomba is kerültek. Nyomásikamráik A korábban ilyen célokra alkalmazott berendezések lényege egy egyik végén zárt cső volt, amelybe olajat vagy gázt préseltek. Elvileg azonos ezzel az a módszer, amely szerint henger és dugattyú segítségével hozzák létre a nyomást. Egyik módon sem lehet 20 ezer’atmoszféránál nagyobb nyomást elérni a dugattyú deformációja és a henger felrepedése miatt. Bizonyos határon túl a falvastagság további növelése már nem erősíti a hengert, mert anyaga repedezni kezd a belső falon, még mielőtt a külső elérné a folyási határt. Ezen többféleképpen lehet segíteni. Az egyik módszer az, hogy a henger falában ébredő feszültséget a kritikus határ alatt tartják. E célból a falat rétegekre osztják. A henger külső fala kúpos, és ez egy ugyancsak kúpos második hengerbe illeszkedik. Amint a dugattyúra gyakorolt nyomás nő, úgy nő a belső henger falára ható nyomás is. Elvileg az ilyen nyomás-kaszkádok számának növelésével a belső henger végtelen fokú erősítése érhető el, de a gyakorlatban csak kettőt vagy hármat alkalmaznak, mert a készülék méretei a kaszká- dok számának növelésével exponenciálisan nőnek. Egy másik módszer a henger erősítésére az, hogy előfeszítik. Az előfeszítést általában a hengerre hurkolt huzalokkal vagy pántokkal végzik, vagy rázsugorítanak egy másik hengert. Ezt az eljárást hajóágyuk csövénél már régóta alkalmazzák. A henger erősítésének megoldása után a dugattyú vált a berendezés gyengébb részévé. A legnagyobb axiális terhelés, amelyet a legjobb acél vagy cementált karbid dugattyúk el tudnak viselni, kb. 55 ezer atmoszféra. Nagyobb nyomásoknál a dugattyú kidudorodik, és elnyíró- dik. Ezért vagy támasztékot kell tenni a dugattyúnak a hengeren kívüli részéhez, vagy különleges kúp alakú dugattyút kell készíteni. Így sikerült 200 ezer atmoszféra nyomást elérni, de csak olyan kis térfogatban, hogy a probléma tulajdonképpen megoldatlan maradt. Mesterséges gyémánt Az 1950-es évek elején a General Electric nagyszabású munkába kezdett a mesterséges gyémánt ipari előállítására. A rendelkezésükre álló adatok szerint 1500 C fokon 70 ezer atmoszféra kell a megfelelő nagyságú gyémántok előállításához. Nagyobb méretekben ez a munka 1956 óta folyik. Azóta több millió karátot állítottak elő mesterségesen. Az eddigi legnagyobb statikus nyomást úgy érték el, hogy a kúpos kiképzésű nyomófejeket pirofillitbe ágyazva nyomták a cementált karbid hüvelybe. A pirofillit, más néven lávakő, itt a tömítőanyag szerepét játssza. Ezzel a módszerrel viszonylag kis térfogatú mintákat sikerült szobahőmérsékleten félmillió atmoszférával összenyomni. Az összepréselt anyagot a nyomófejeken át vezetett árammal lehet hevíteni. A hőmérséklet felső határát csak a pirof illit olvadáspontja határozta meg, ami nyomás alatt kb. 2700 C fok, és ekkor 100 ezer atmoszférát sikerült elérni. Egy másik kísérletben bőrnitriddel ilyen módon 3500 t) fokot értek el. A körülvevő tömeg nagy hőkapacitása miatt az elektromos hevítés kikapcsolása után a nyomáskamra tartalma igen gyorsan lehűl. Ilyen „befagyasztással“ lehet normális hőmérsékleten egyébként elő nem forduló módosulatokat előállítani és tanulmányozhatóvá tenni. Kifejlesztettek tetraéderes geometriájú nyomó, tereket is. Ezeknél négy háromszög alakú nyomóié] mozog egymástól függetlenül, egymással szemben. A Szovjetunióban kockaalakú nyomásteret létesítettek, hat egymással szembemozgó nyomófejjel. Egy svéd kutatócsoport, ugyancsak a mesterséges gyémánt előállítására, kidolgozott egy olyan berendezést, amelyben 6 szegmens zár körül egy kocka alakú teret. A szegmensek külső felülete egy gömböt alkot. Ezeket a szegmenseket egy folyadékzáró rézburokba, majd az egészet egy olyan tartályba zárják, amelyben a lezárás után vízzel 6 ezer atmoszféra nyomást létesítenek. Mivel a gömb külső felülete és a belsejében levő kocka felülete közt az arány 20:1- hez, így a kockában a nyomás eléri a 120 ezer atmoszférát. Az ilyen berendezéseket feltétlenül kalibrálni kell a súrlódás és a teherviselő felületek bizonytalansága miatt. A mindenkor fellépő kismértékű deformáció miatt az alkalmazott külső nyomás és a nyomáskamrában uralkodó tényleges nyomás közti viszony bizmut, tallium, vagy bárium térfogatának vagy elektromos vezetőképességének változása alapján meghatározható, mert ezek az anyagok ismert nyomásoknál módosulatváltozást szenvednek. Alkalmazási lehetőségeik Az ultranagy nyomások alkalmazásának szélesebb körű elterjedését két tényező korlátozza. Az egyik az, hogy a nyomáskamrák térfogata általában nem haladja meg a 20 köbcentimétert és ennek egy részét is elfoglalja a hőszigetelés. A másik az, hogy a berendezés drága. Amíg ezt a-két problémát meg nem oldják, addig az ultranagy nyomások alkalmazása csak olyan anyagok előállítására jöhet számításba, amelyek kis mennyiségben is nagy értéket képviselnek (pl. gyémánt). Ilyen anyagok találhatók azonban az elektronikus iparban is. Az ultranagy nyomások kutatása mindig szorosan kapcsolódott a geofizikai kutatásokhoz. A Föld középpontja felé haladva a nyomás egyre nő, és a centrumban eléri a 400 ezer atmoszférát. Minden ásvány szerkezete jellemző a kép- ződési mélységének megfelelő egyensúlyra. így egyes, ma a földfelszínen található ásványokról megállapíthatták, hogy azok milyen mélységekben keletkezhettek. Ilyen megfigyelések birtokában becsülni lehet a Föld életében előfordult legnagyobb vertikális átrendeződés mértékét. Újabb kutatások szerint igen hasznos változásokat eredményez egyes ötvözeteknél az, ha nagy nyomásnak vetik alá. Pl. acéloknál a fázisegyensúly oly módon tolódik el, hogy növekszik az a tartomány, amelyben hőkezelhetők. A nyomás redukálja a szemcsenagyságot és javítja a karbidelosztást a szerszámacélokban. Behatóan tanulmányozták a félvezetők sajátságainak változását a nyomás hatására, de erről viszonylag kevés konkrét adat látott napvilágot. Nem vezető anyagok — pl. a foszfor és a jód — fémes állapotra jellemző vezetőképességet érnek el utranagy nyomáson, szilárd vezetőkben viszont csökken a vezetést létesítő hibahelyek száma. REZKIVÁLASZTÁS BAKTÉRIUMOKKAL A világ réztermelése 1860-ban mindössze 62 ezer tonna volt. A gyors ipari fejlődés következtében ebből a fontos nyersanyagból száz évvel később, 1960-ban a világtermelés már 2,3 millió tonnára emelkedett. Számolni kell azonban azzal, hogy ez a fejlődés rövid időn belül megtorpan, mert a jóminőségű és könnyen kitermelhető rézérclelőhelyek kimerülőben vannak. Ezért mind nagyobb figyelmet fordítanak a gyengébb minőségű ércek felkutatására, és ezzel párhuzamosan olyan új feldolgozási technológiák kialakítására, amelyekkel az- eddiginél hatékonyabbá és olcsóbbá lehet tenni a fém kinyerését. Űj technológiai eljárásnak ígérkezik egyes baktériumok sajátos tulajdonságainak tudatos felhasználása. A rézkinyerésnek ez a módja nem újkeletű, mert pl. 1670 óta a mai napig is Spanyolországban a Rio Tinto-i rézbányák elfolyó vizébe helyezett vaslemezeken bakteriológiai hatásra válik ki a tiszta réz. E folyamat mikrobiológiai jellegét azonban nemrég ismerték csak fel. Azok a bakteriológiai kísérletek, amelyeket a Szovjetunióban, az USA-ban, Kanadában és Angliában egyidejűleg folytatnak, nagyon kedvezőek, s remélhetőleg a laboratóriumi méreteket meghaladva, rövidesen ipari jelentőségűvé válnak. A jelenlegi kísérletek abból indultak ki, hogy szulfidos érceket művelő bányák elfolyó vizében olyan autotrof baktériumokat (ezek kizárólag szervetlen anyagokból — széndioxid, víz és szervetlen sók — építik fel szervezetüket és állítják elő az életműködésükhöz szükséges anyagokat) ismertek fel, amelyek a szulfidos ércekben levő vasnak és kénnek rézoldó ferriszulfáttá és kénsavvá való átalakulását segítik elő. Ez ideig több olyan baktériumfajtát írtak le, amelyek állítólag képesek fémszulfidokat exidál- ni, azonban az Egyesült Államokbeli, mexikói, kanadai és a spanyolországi (Rio-Tinto) ércbányákból származó anyagokat megvizsgálva megállapították, hogy „aktív“ oxidáció szempontjából csak a Thiobacillus ferrooxidans nevű baktériumok a jelentősek. Ezek a természetben nagyon gyakori, pálcika alakú, 1—2 mikron hosz- szúságú és mindössze 0,5—0,6 mikron szélességű szervezetek. Feltevések szerint a Föld legkorábbi élőlényei. Miután számos vizsgálat a Thiobacillus ferrooxidans törzshöz tartozó baktériumok fémkiválasztó tulajdonságait tisztázta, hátra van még annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mesterségesen kitenyészthetők-e, továbbá, hogy a mesterséges tenyészetet sikerül-e olyan környezetbe helyezni, ahol a természetben kifejtett aktivitásukat túlszárnyalják. Éppen ezért a kísérleteknek a fentieken kívül célja, hogy a bakteriális feltárás sebességét és mértékét is növelni lehessen. A jelenlegi kísérleteknél üveghengerben levő, finomra őrölt kalkopiriten keresztül baktériumokat tartalmazó oldatot szivattyúznak át megfelelő „természeti“ körülmények között. E módszerrel az ércből 60 nap alatt 25 százalékos réz- kihozatalt lehetett elérni. A kísérletek tökéletesítésével 25 nap alatt a kalkopirit teljes réztartalmát kinyerték. További módszerbeli változtatásokkal az extrahálásl idő 4 napra csökkent. Remény van arra, hogy végső fokon a teljes rézkinyerés 30 óra alatt megvalósítható lesz. (dj)
