Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-18 / 15. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK TESTVÉRI EGYÜTTMŰKÖDÉS Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével hazánk párt• és kormányküldöttsége rövidesen hivatalos baráti látogatást tesz a Bolgár Népköz- társaságban. E látogatás, amelyre a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának meghívásáfa kerül sor, újabb nagy jelentőségű állomása lesz azoknak a hagyományosan jó, testvéri kapcsolatoknak, amelyek országainkat egybefűzik. Bulgária, amely három évtizeddel ezelőtt lépett a szocialista építés útjára, mindig számíthatott a baráti szocialista országok támogatására. A Bolgár Népköz- társaság kezdettől fogva tagja a szocialista országok védelmi közösségének, a Varsói Szerződésnek, s tevékenyen részt vesz a testvéri országok gazdasági integrációjának, a KGST-nek a munkájában. A baráti szocialista országokkal, így a hazánkkal, kiépített sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok tovább szélesednek és mélyülnek, az együttműködés újabb és újabb területekre terjed ki. Mindez a bolgár nép és az egész szocialista közösség javát szolgálja. Három évtized eredményei A felszabadító szovjet fiad- sereg 1944. szeptember 8-án érte el Bulgáriát, s ezzel lehetővé vált az általános fegyveres felkelés. Másnap az egész országban kirobbant a harc, amely órák alatt elsöpörte a fasiszta monarchiát. Bulgária történetében először megkezdődhetett a szabad, demokratikus állam felépítése, kezdetét vette a szocialista fejlődés. A három évtizede iparral még szinte egyáltalán nem rendelkező, fejletlen mezőgazdasági ország ma a világ egyik gazdaságilag leggyorsabban fejlődő ipari-agrár állama. Az ipari termelés értéke ma már ötvenszerese az 1939-es évinek. Nehéz munkával megteremtették a háború előtt még egyáltalán nem létezett nehézipart, amelynek néhány ágazata, így a vegyipar, az utóbbi években már világhírre tett szert. A mezőgazdaság is gyökeresen átalakult. A gépesítés, a kemizá- lás, a nagy gazdasági egységek létrehozása, a termelés korszerűsödését jelzik. Míg harminc évvel ezelőtt milliók éltek Bulgáriában a legkilátástalanabb nyomorban, ma már az ország lakossága a biztos megélhetés nyugodt, kiegyensúlyozott légkörében élhet. Az állam nagy erőfeszítéseket tesz a lakosság élet- színvonalának javításáért, anyagi, kulturális igényeinek egyre magasabb szintű kielé gltéséért. A BKP XI. kongresszusa előtt A fejlett szocialista társadalom építésének új, világos távlatait az a program öleli fel, amelyet a Bolgár Kommunista Párt 1971. áprilisában megtartott X. kongresszusa hagyott jóvá. A program sikeres teljesítése hozzájárul a szocializmus erősítéséhez a Bolgár Népköz- társaságban, a testvéri barátság elmélyítéséhez és a Szovjetunióval, hazánkkal és a szocialista közöség többi országával folytatott sokoldalú együttműködés bővítéséhez. Segíti a Varsói Szerződés és a KGST tagországai egységének és erejének erősödését nemcsak nemzetközi vonatkozásban a további enyhülésre irányuló lenini békepolitika megvalósítása során, hanem a szocialista közösség politikai, gazdasági és ideológiai erejének megszilárdításában is. A bolgár dolgozók kezdeményező munkájának nagy lendületet adott a BKP Központi Bizottságánk múlt év decemberében tartott pelnáris ülése, mely pozitívan értékelte az elmúlt időszak eredményeit, de rámutatott az új feladatok igényességére is. Az ülésen elhatározták, hogy 1976. elejére összehívják a párt XI. kongresszusát. Ez a tény éppúgy, mint az, hogy az 1975-ös évvel Bulgária a hatodik ötéves tervének utolsó, döntő évébe lépett, jelentősen hozzájárult a dolgozók kezdeményező munkája különböző formáinak kibontakozásához a terv határidő előtti teljesítése érdekében. „Változtassuk az 1975-ös évet a legnagyobb munkasikerek esztendejévé, teljesítsük és szárnyaljuk túl a hatodik ötéves tervet, üdvözöljük méltóan a BKP XI. kongresszusátI" — hangoztatja a párt központi bizottságának felhívása, amelyet az egész bolgár társadalom magáévá tett. A dolgozók kollektívái, sőt egész kerületek is a XI. kongresszus tiszteletére kötelezettségvállalásokat tesznek, hogy minden tartalékot maradéktalanul felhasználnak a termelékenység és a termelés növelésére. Emellett nagy figyelmet • szentelnek a termelőhelyek gyors átalakításának és korszerűsítésének, valamint a termelési költségek csökkentésének. A csehszlovák—bolgár kapcsolatok fejlődése Hazánk Bulgáriához fűződő baráti kapcsolatait, melyek a nemzeti szabadságért vívott közös harcokban acélozódtak meg, az 1948-ban Prágában aláírt barátsági, együttműködési é« kölcsönös segítségnyújtási szerződés fektette szilárd alapokra. Ez a szerződés, amelyet 1968 áprilisában felújítottak, alapjaiban megváltoztatta a két állam gazdasági és kulturális együttműködésének jellegét, s biztosította a csehszlovák—bolgár kapcsolatok fejlődését a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. E kapcsolatok fejlődésében jelentős szerepe volt országaink párt- és kormányküldöttségei Todor Zsivkov illetve Gustáv Husák elvtárs vezetésével 1971-ben és 1972-ben sorra került találkozóinak. Ugyanígy a párt-, a parlamenti, szakszervezeti, gazdasági és kulturális küldöttség kölcsönös látogatásai nagy mértékben hozzájárulnak az együttműködés elmélyítéséhez. Különös figyelem irányul mindenekelőtt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére. Országaink gazdasági kapcsolatai egyre bővülnek, a csehszlovák—bolgár kereskedelem az 1939 évi 4,5 millió rubel értékről 1973-ban 256 millió rubel értékre emelkedett. Nagy jelentőségű volt az 1971—75-ös népgazdasági tervek egyeztetése az 1970-ben aláírt jegyzőkönyvben, amely kitűzte a további gazdasági együttműködés alapvető irányait és számos ágazatban a termelés szakosítása és a kooperáció bővítésének feltételeit. Ennek a jegyzőkönyvnek az alapján sikeresen bontakozik ki az együttműködés főként a gépipar, a kohászat, a vegyipar- és a közszükségleti ipar területén, s létrejöttek a kölcsönös együttműködés új formái is. A csehszlovák—bolgár gazdasági kapcsolatok fejlesztésében jelentős része van &z 1958- ban megalakult Csehszlovák- bolgár Gazdasági Együttműködési Bizottságnak, amely meg tárgyalja és jóváhagyja a gaz dasági és tudományos-műszaki együtműködés programját, kü lönös tekintettel a tervezés szorosabb egyeztetésére. Ennek alapján elmélyül a két ország ötéves és távlati terveinek a koordinálása, bővül a szakos! tás és a kooperáció főként a gépiparban, a vegyiparban, a közlekedés, a mezőgazdaság, a könnyűipar, a tudomány és a technika területén. Már eddig is számos szakosításról szóló megállapodás jött létre, mint például együttműködési egyezmény a Skoda tehergépkocsi gyártása terén a sumeni Mada ra üzem és a libereci gépkocsigyár között, egyezmény dohányipari gépek gyártásának szakosításáról a Haskov-i bolgár üzem és a plzefti Skoda- művek között stb. A gazdasági együttműködéssel egyidőben szüntelenül bővülnek és mélyülnek kölcsönös kapcsolataink a tudomány és a technika, a kultúra, az iskolaügy valamennyi területén. PROTICS JOLÁN LEVONJÁK A TANULSÁGOT? Kissinger tv-nyllatkozata Washington — Az 1972-es szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás diszkriminációs feltételekhez kötött életbeléptetését elutasító szovjet döntésről szólva Kissinger külügyminiszter az amerikai közművelődési televízió-hálózatnak adott egyórás nyilatkozatában csütörtökön este kijelentette, hogy az amerikai kormány ezt a kérdést sürgősen ismét a kongresszus elé kívánja vinni azzal a szándékkal, hogy „minden érdekelt levonja az ügy tanulságait“. Kissinger nyomatékosan elutasította a szovjet döntés olyan beállítását, mintha a Szovjetunió lenne az, amely „megtagadja“ az 1972-es kereskedelmi megállapodást. „Sajnos — mondotta á külügyminiszter — a kongresszus volt az, amely helyénvalónak tartotta, hogy a Szovjetunió által belügyeibe való beavatkozásnak tekintett olyan különleges kikötéseket iktasson törvénybe, amelyek nem voltak előreláthatőak, amikor 1972- ben a kereskedelmi egyezmény megkötéséről tárgyaltak. Mi a magunk részéről két éven át ismételten óva intettük a kongresszust a szóbanforgó törvény- módosítás elfogadásától, s végezetül csak a legnagyobb vonakodással mentünk bele a dologba. Ügy vélem, hogy a kongresszus és a kormány megértésre jusson: mi az, ami a külpolitikában lehetséges, és mi az, amit törvénykezésnek lehet alávetni.“ Kissinger úgy vélekedett, hogy „az enyhülés politikája ezzel visszaesést szenvedett el“, de meggyőződését fejezte ki, hogy az enyhülési folyamatot megkövetelő szükségszerű ség „képessé tesz bennünket arra, hogy ismét előrehaladjunk. A magunk részéről haladéktalan tanácskozást kezdünk a kongresszussal annak tisztázására, miként működjön együtt a kormány és a törvény- hozás az enyhülési politika alkalmazásában“. Az amerikai külügyminiszter a továbbiakban rendkívüli nyomatékkai hangsúlyozta a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról létrejött vlagyivosztoki keretmegá'llapodás fontosságát. Mint mondotta, erre alapozva „következő lépésként tető alá kell hozni az átfogó hosszú lejáratú SALT-2 egyezményt“, majd pedig lépéseket kell tenni stratégiai fegyverzet-csök kentést tárgyalások előkészítésére. Vitába szállt azokkal az amerikai körökkel, amelynek úgy próbálják beállítani az enyhülési politikát, mint „amerikai engedményeket a Szovjetuniónak“. „Az enyhülés politikáját — fejtegette Kissinger — alapvetően az a tény teszi szükségszerűvé, hogy egy nukleáris háború katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Ezután újra aláhúzta a Szovjetunió és az USA között létrejött sokszálú kapcsolatok maradandó fontosságát, különösképpen kiemelve a SALT- egyezményeket. További kérdésekre válaszolva Kissinger tompítani iparkodott a Business Week-nek adott nyilatkozata álltai nagy vihart kavart — szerinte „összefüggéseiből kiragadott“ — mondatát, amelyben nem zárta ki a közel-keleti oljatermelő országok elleni amerikai katonai intervenció eshetőséget. Hangoztatta, hogy csupán egy olyan abszolút feltevésszerű lehetőségről szólt, amikor „megkísérelnék az ipari világ tényleges megfojtását“. Vagyis — magyarázta a külügyminiszter — „ez a hipotézis feltételezte, hogy a konfrontációt az olajtermelő országok kezdeményeznék. Akkor Is megmondtam és most újra leszögezem: nem hiszem, hogy ez a helyzet ténylegesen bekövetkezne, csupán feltevésszerűen beszéltem egy szélsőséges helyzetről, amit más országok provokálnának ki. Azt hiszem, magától értetődő, hogy az USA nem engedheti meg, hogy megfojtsák ... Mi nem beszélünk olajmezők elfoglalásáról, amint azt egyesek túlságosan könnyedén emlegetik — ez nem a mi politikánk“. A közel-keleti helyzetről szólva elismerte, hogy az általa folytatott szakaszos rendezési diplomácia „növekvő nehézségekbe ütközik“. Hangsúlyozta azonban, hogy „lehetséges a haladás“ és reményét fejezte ki, hogy a jövő hónap folyamán haladást érünk el“. Tagadta, hogy az USA közel- keleti erőfeszítései „a Szovjetunió kirekesztésére“ irányulnának. Kiemelte, hogy „a Szovjetuniónak okvetlenül egy végső megoldás részesévé kell válnia és soha nem volt politikánk célja, hogy megkíséreljük kizárni a Szovjetuniót egy közel-keleti rendezésből“. A fogyasztók fizetnek rá A moszkvai Pravda az amerikai kormány bel- és gazdaságpolitikai intézkedéseiről Moszkva — Tornász Kolesz nyicsenko, a Pravda hírmagya rázója a lap pénteki számában, az amerikai kormány gazdasági programját kommentálva rá mutat: az Egyesült Államok vezető körei ismét azt az utat választották, hogy tovább csők kentik a dolgozók életszínvonalát, s arra törekszenek, hogy a gazdasági hanyatlás követ kezményeit a dolgozó emberekre hárítsák. Az infláció, amelyet néhány hónappal ezelőtt hivatalosan is az első számú ellenségnek minősítettek, most háttérbe szorult. Úgy döntöttek, hogy intézkedéseket hoz nak az üzleti tevékenység fokozása érdekében. Ennek céljából 16 millió dollárral csők kentik a szövetségi jövedelmi adót és a vállalati adókat Ugyanakkor csökkentik a sző vetségi költségvetés programjai nak többségét. A Pravda arra is felhívja a figyelmet, hogy az amerikai kormány intézkedései egyáltalán nem érintik a Pentagon kiadásait, holott az több mint százmilliárd dollárt kért a kongresszustól militarista célokra. Jurlj Romancov, a TASZSZ New York-i tudósítója ugyanezzel a témával kapcsolatban a többi között az alábbiakat írja: Az amerikai közvélemény, a sajtó és a szakértők tartózkodóan fogadták a gazdasági nehézségek elleni harc kormány- programját, amelyet Gerald Ford amerikai elnök fejtett ki kongresszusi üzenetében. A program újabb problémákhoz vezet — írja ezzel összefüggésben a Wall Street Journal. A szakértők általában megegyeznek abban, hogy a javasolt intézkedések fő következménye az infláció további növekedése lesz. Megjósolják, hogy az infláció üteme 1975- ben ismét elérheti a kétjegyű számot. Tartózkodóan fogadták a jö vedelmi adók bizonyos csökkentését is. Olyan vélemények hangzottak el, hogy ez az intézkedés leginkább azokon könnyít, akiknek erre a köny- nyítésre a legkevésbé van szükségük, és nagyon keveset segít azokon, akiknek nagyobb szükségük lenne a könnyítésekre. A sajtó véleménye szerint ez az intézkedés mindenütt a te hetős amerikaiak javát szolgálja. A fent említett Wall Street journal a továbbiakban rámutat: a legtöbb közgazdásznak az a véleménye, hogy a kormányprogram nem befolyásol ja lényegesen a munkanélküliség szintjét. Egyes szakértők még ennél is borúlátóbbak. A washingtoni Brookings intézet egyik munkatársa, a Journal Oj Commerce című lapnak adott nyilatkozatában megjósolja, hogy 1975 végére általánosság ban 9—10 százalékot is elér hét a munkanélküliség. A legnagyobb aggodalmat és kiábrándulást az energetikai intézkedések váltották ki. Szakértők véleménye szerint az olajárak további emelkedése a gazdasági élet minden területére kihat. A Christian Science Monitor szerint a különböző társaságok az energiaárak emelkedésével kapcsolatos költségtöbbletet változatlanul a fogyasztókra hárítják. BORISZ PONOMARJOVOT az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát a párt és a szovjet állam érdekében kifejtett értékes munkásságáért 70. születésnapja alkalmából a „Szocialista Munka Hőse“ címmel tüntették ki. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára ötnapos hivatalos kubai baráti látogatásának befejeztével Havannából a portugál fővárosba érkezett. A lisszaboni repülőtéren Giereket Concalves portugál miniszterelnök, Alva- ro Cunhal tárca nélküli miniszter, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, valamint Mario Soares külügyminiszter, a szocialista párt főtitkára fogadta. NYIKOLAJ FAGGYEJEV, a KGST titkára budapesti látogatásának befejeztével Moszkvába utazott. A magyar fővárosban Lázár Györggyel, az MNK Minisztertanácsának alelnökével, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnökével a KGST soron következő végrehajtó bizottsági ülésének előkészületeiről tanácskozott. SZERGEJ KOROLJOVNAK, a szovjet kozmikus rakétarendszerek ismert tervezőjének tiszteletére Moszkvában természet- tudományi szakemberek részvételével tudományos ülést tartottak. Koroljov 1966-ban hunyt el és ő tervezte a Jurij Gaga- rin által vezetett első űrhajót. REZA PAHLAVI iráni sah ötnapos nemhivafialos ausztriai látogatásának befejeztével Svájcba érkezett. KADAR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Kurt Hagert, az NSZEP PB tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a kíséretében levő Johannes Hör- niget és Ottó Reinhordot, az NSZEP KB tagjait. MAO CE-TUNG, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke fogadta Franz Josef Strausst, a nyugatnémet kereszténydemokrata ellenzéki párt elnökét. A SZOVJETUNIÓBAN felbocsátották a Kozmosz—702 elnevezésű műholdat. KURT WALDHEIM ENSZ-fő- titkár a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány kérésére az 1973. január 27-i Vietnamról szóló párizsi megállapodással összhangban utasítást adott arra, hogy Genfben az ENSZ mellett hozzák létre a DIFK összekötő misszióját. WALLADOLID spanyol városban bezárták az orvosi fakultást, melynek diákjai a közelmúltban letartóztatott nyolc kollégájuk szabadon bocsátását követelték. A diákokat „illegális propaganda“ vádjával tartóztatták le és hétfőn kezdődik tárgyalásuk. Megbélyegzik Ford kihívó kijelentéseit Az FKP székházában csütörtökön sajtóértekezleten ismertették 17 európai tőkésország kommunista és munkáspártjának nyilatkozatát. A deklarációt, amelyet az FKP és a többi testvérpárt megbízásából Kanapa, a párt központi bizottságának tagja olvasott fel, a nyugatnémet, az osztrák, a belga, a nyugat-berlini, a ciprusi, a dán, a spanyol, a finn, a francia, a brit, a görög, az ír, az olasz, a luxemburgi, a norvég, a portugál és a San Marino-i párt írt alá. A nyilatkozat megbélyegzi Ford amerikai elnök legutóbbi kihívó kijelentéseit, amelyekkel háborúval fenyegette meg a Közel-Keletet és Vietnam népeit és amelyek az amerikai imperializmusnak a világ vezetésére irányuló igényeit hirdetik. A nyilatkozat felhívja az európai népeket, az európai béke és együttműködés híveit, állják útját a katonai kalandnak/ biztosítsák a kontinens és a világ békéjét