Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám, szombat

A leggyorsabban fejlődő város Panama történetében először tett a kormány hathatós intézke déseket az ország népgazdasága harmonikus fejlődésének a biz­tosítására. Elsősorban a földművesszövetkezetek és az állami mezőgazdasági ipari komplexumok megalapítását segítik elő. Fel­vételünkön: Az Igos földművesszövetkezet rizsföldje. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Példátlan törvény Az amerikai kongresszusnak azok a csoportjai, amelyek a szovjet—amerikai kapcsolatok sokoldalú fejlődése ellen oly makacs harcot vívnak, s ezzel voltaképpen a békés egymás mellett élés egész politikáját rohamozzák — méltó válasz;! kaptak. Kissinger amerikai kül­ügyminiszter kénytelen volt be­jelenteni: a szovjet kormány kö­zölte az Egyesült Államokkal, hogy nem tűrheti el a kereske­delmi kapcsolatok olyan alapon történő szervezését, ami beavat­kozás a Szovjetunió belügyeibe, sérti szuverenitását és kísérlet a többszörösen csődöt mondott „diktátumpolitikához“ való visz- sza téréshez. Ilyen alapon nem lehetséges az Egyesült Álla­mokkal 1972-ben kötött kereske­delmi egyezmény életbe lépte­tése. Elvi politika A Szovjetunió ilyen állásfog­lalására természetszerűen szá­mítani lehetett. Mindenekelőtt azért, mert a szovjet állam el­vi politikát folytat. A szovjet— amerikai kapcsolatok sokoldalú fejlődése éppen ezeknek az el­veknek az alapján történt. Hi­szen 1972. tavaszán olyan doku­mentum született a szovjet— amerikai kapcsolatok alapelvei­ről, amely világossá tette, hogy minden területen a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás és a szuvereni­tás elvé~.'ek teljes tiszteletben tartása határozza majd meg a két ország viszonyát. Az amerikai törvényhozás egyes csoportjai, amelyeknek nem volt elég erejük a törté­nelmi folyamat egészének meg­torpedózására — minden ener­giájukkal a szovjet—amerikai gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok fejlődésének megbéní­tására törtek. Nem kevesebb mint 20 hónapig gátolták és akadályozták a kereskedelmi szerződés létrejöttét, holott an­nak alapelveiben a két ország vezetői már legfelsőbb szinten megállapodtak. Végül e kon­centrált támadás eredménye­képpen olyan eltorzított tör­vény született, amely jóformán példa nélkül áll a nemzetközi Jog és a nemzetközi kapcsola­tok történetében. A legnagyobb kedvezmény elvének hozzákap­csolása a Szovjetunió belső ál­lami létét érintő rendelkezések­hez; az a példátlan feltétel, hogy másfél esztendő múlva „felül kell vizsgálni“ az egész kereskedelmi törvényt a Szov­jetuniótól igényelt lépések tel­jesítésének, vagy elmaradásá­nak fényében — brutális és megengedhetetlen támadást je­lentett a békés egymás mellett élés egész gondolata ellen. Nemzetközt gazdasági és politi­kai kapcsolatokat ilyen alapom nem lehet fenntartani, s a Szov­jetunió ezt jó előre az Egyesült Államok tudomására hozta. Gromiko külügyminiszter már Októberben levelet intézett Kis- singerhez, ebben a szellemben. Ezt a levelet decemberben, még a törvény megszavazása előtt nyilvánosságra hozták, s csak­nem egyidejűleg a TASZSZ nyi­latkozata félreérthetetlenül fi­gyelmeztetett arra, hogy a tör­vény elfogadása „nyíltan ellent’ mondana a felek határozott kö telezettségvállalásának“. Senki sem számíthatott arra, hogy a Szovjetunió eltűri a nemzetközi kapcsolatok elemi normáinak ilyen durva megsér­tését, a beliigyeibe való leple­zetlen beavatkozást. Belső horc Az előzmények és figyelmez­tetések világossá teszik, hogy Itt kezdettől fogva az Amerikai Egyesült Államok politikai éle­tében dúló belső harc tükröző­déséről van szó. Az utóbbi években a Szovjetunió és a szo­cialista világ gazdasági, politi­kai és stratégiai erősödése a nemzetközi erőviszonyok egész komplexumában rendkívül ko­moly változásokat eredménye­zett. Ezek a változások kény­szerítették cselekvésre az Egye­sült Államok realista politikai köreit. VoltaképjDen ez a folya­mat hozta létre a kapcsolatok enyhülésének azt a rendszerét, amely a sorozatos és eredmé­nyes szovjet—amerikai csúcsta­lálkozókban, a tömegpusztító fegyverek és rakéták számának korlátozása terén elért eredmé­nyekben, a gazdasági, a tudo­mányos és technológiai kap­csolatok sokoldalú fejlődésében mutatkozott meg. Miután a változást létrehozó okok történelmileg tartósak és továbbra is fennállnak — a kapcsolatok egészének a fejlő­dése megállít hat atlan és tovább halad. A nemzetközi enyhülést jellemző kongresszusi csopor­tok — kereskedelmi torpedójá­ra — adott higgadt és egyér­telmű szovjet válasz hozzájárul ahhoz, hogy ezt világossá tegye az amerikai közvélemény és minden józanul gondolkodó amerikai politikus előtt. A szovjet lépés hatása A szilárd elvi alapon tett szovjet lépésnek ez a jótékony hatása már Jóformán órák alatt megmutatkozott, mégpedig az amerikai politika legmagasabb szintjén. Az „Unió helyzetéről“ mondott beszédében Ford elnök rendkívül éles szavakat hasz­nálva azt mondotta, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország „megzsarolásával próbálkozó kongresszusi csopor­tokra“ bumerángként ütöttek vissza a kereskedelmi kapcsola­tokhoz fűzött diszkriminációs kikötések. Máslielyütt arról be­szélt, hogy az elnök cselekvési szabadságával és a tárgyalások vezetésével „nem igen fér ösz- sze“ az ilyen korlátozások rendszere. Az Egyesült Államok elnöké­nek ezekből a megjegyzéseiből kiderül, hogy a reálpolitíkaí alapon gondolkodó amerikai vezetők számára belső gondo­kat, nehézségeket okoz az eny­hülés ellenfeleinek akciója. Ezeket a nehézségeket termé­szetszerűen az Egyesült Álla­mok politikai vezetésének kell megoldani. A megoldás lehető­sége és bázisa adva van: hiszen a kapcsolatok széles frontján, számos politikai és stratégiai kérdésben tovább folytatódik az enyhülésnek az az irányza­ta, amelyet a nemzetközi erővi­szonyok tesznek visszafordítha­tatlanná, . (Jssj Harminc esztendővel ezelőtt, 1945 első napjaiban egyre kö­zelebbről hallatszott a csata­zaj. A Dargov-hegy környékén hősi harcot vívtak. A. A. Grecs­ko tábornok katonái a német fasiszták ellen. A 4. ukrán front parancsnoka, J. S. Petrov had­seregtábornok utasítására az 1. gárdahadsereg és a 18. had­sereg katonái elindultak, hogy felszabadítsák Kelet-Szlovákia metropolisát... A városban már haldoklott a nácizmus, de Darabos, Gyar- mathy, Csatáry és más nyilas­vezérek parancsára 1945. ja­nuár 5-én tizenkét hazafit akasztottak fel a Fő utca gáz­lámpáinak oszlopaira. A ke­gyetlen megfélemlítés ellenére sem csíiggeflt a város lakos­sága, mert érezte a felszabadí­tó szovjet hadsereg közelségét. Reménykedése beteljesült, 1945. január 19-én kora délután V. F. Gladkov tábornok katonái teljesen felszabadították a vá­rost. A régi patinás város, mely­nek múltja eseményekben gaz­dag, fennállása óta többször cserélt gazdát, de fejlődéséről, lakossága anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséről még egyetlen gazdája sem gon­doskodott úgy, mint a mostani. Erről a háromévtizedes sokrétű fejlődésről beszélgettünk PA- VOL GOMBOS elvtárssal, a ko- áicei Városi Nemzeti Bizottság elnökével. • Elnök elvtárs, ilyen je­lentős jubileumok alkalmá­ból, mint a felszabadulás 30. évfordulója, rendszerint mér­legre teszik a megtett út eredményeit. Mi az, amire legbüszkébbek a város vezetői és haladó szellemű lako­sai? — Mindnyájunkat büszkeség­gel tölt el az a tudat, hogy legjobb barátunk, a szovjet nép hős fiainak vére nem folyt hiá­ba, Kosice, a hajdan kispolgá- rias jellegű város, új arculatot kapott, szocialista nagyvárossá fejlődött. Szocialista hazánk alapjainak lerakásánál is fon­tos szerepet játszott városunk. Harminc évvel ezelőtt, mint ha­zánk első felszabadított legna­gyobb városa, már 1945 január végén ideiglenes székhelyé volt központi szerveinknek. Itt szé­kelt az SZNT, a CSKP KB, az első csehszlovák kormány és maga a köztársasági elnök is. Városunkban tartották meg a pórt első szlovákiai konferen­ciáját, amely megszabta a kom­munisták politikai tevékenysé­gének irányvonalát. 1945. áp­rilis 5-én itt írták alá és hir­dették ki a KoSicei Kormány- programot, amely alapját ké­pezte a szocializmus építésének hazánkban. Annak is rendkí­vüli módon örülünk, hogy ami itt nálunk 30 esztendővel eze­lőtt elvben megformálódott, a gyakorlati életben is megvaló­sult. Ennek köszönhetjük — nem mi találtuk ki, de igaz­ság —, hogy KoSice hazánk leggyorsabban fejlődő városa. • Melyek-e fejlődés legje­lentősebb szakaszai? — Fejlődésünkre talán leg­jellemzőbb a város lagossága számának rohamos növekedése. Míg 1945-ben 51 689 lakost tar­tottak nyilván, tavaly számuk megközelítette a 170 ezret. Ez a létszámnövekedés 1900 után következett be, mint a szocia­lista iparosítás, konkrétan a Kelet-szlovákiai Vasmű üzembe helyezésének velejárója. Ez a gigantikus kohómű egymaga közel 23 ezer embert foglalkoz­tat. 1945-ben viszont az egész város lakossága közül valami­vel több mint 38 ezer ember volt munkaviszonyban. Jelenleg a foglalkoztatottak száma meg­haladja a 114 ezret. A felsza­badulást megelőzően 18 kisebb ipari üzem működött a város területén, jelenleg pedig 339 ipari üzem nyújt munkaalkal­mat. Ezek közül — mint emlí­tettem — legjelentősebb a Ke­let-szlovákiai Vasmű, továbbő a több mint 3500 embert foglal­koztató Szovjet Hadsereg Gép­gyár és a Szlovák Magnezit­művek több mint ezer embert alkalmazó kosicei üzeme. • Említette elnök elvtárs, milyen rohamosan megnőtt a lakosság száma. Hogyan si­került biztosítani számukra a lakásokat, a szolgáltatást? — a <;7á-Tn/'<mk nö­Pavol Gombos, a városi nem­zeti bizottság elnöke. vekedése törvényszerűen meg­követelte a lakások, lakónegye­dek, üzlethálózatok, iskolák és egyebek építését. A felszaba­dulás óta negyvenezer lakás épült fel városunkban. Decem­berben adtuk át a negyvenez- redik új lakást egy ifjú házas­párnak. Arra törekedtünk, hogy az új lakónegyedekben a la­kásokkal párhuzamosan fel­épüljenek a szolgáltató üzemek is. Jelentős lépést tettünk elő­re a közművesítés, a közúti forgalom, a szolgáltatások fej­lesztése, a közétkeztetés, az üzlethálózat bővítése, az egész­ségügyi szolgálat javítása, a közművelődés, a kulturális élet, valamint a testnevelés szükségleteinek kielégítése te­rületén is. Mindezek a kérdé­sek közelről érintik a la­kosságot. Vegyük például a la­kosság növekvő életszínvonalát is tükröző, fejlődő motorizmus kérdését. Városunkban több a személygépkocsi, több útra van szükség. Jelenleg 72 km hosszú állami és csaknem 302 km hosszú helyi jellegű út karban­tartásáról gondoskodunk a vá­rosban. Az utaknak több mint 93 százaléka portalanított. A városi tömeges személyszállí­tás területén is nagy fejlődést értünk el. A villamoshálózat 43,5 km-rel növekedett a fel- szabadulás után, az autóbusz­hálózat hossza jelenleg 175,2 km-t tesz ki, a városban 172 modern autóbusz közlekedik. A lakossági szolgáltatások el­látására 1950-től nyolc új üze­met létesítettünk. Városunkban a vendéglátóipar 1949-ben ösz- szesen közel 3400 székkel ren­delkezett, jelenleg a felújított, korszerűsített, illetve újonnan épített vendéglátóipari üze­mekben több mint tizenegy- ezer szék áll a vendégek ren­delkezésére. Sok új üzlet nyílt Az egyik új lakónegyed. meg városunKüdn, a kereskede­lem elárusító területe több mint negyvennégyezer négyzet- méter, de még így sem képes kielégíteni a növekvő igénye­ket. Hiszen a kiskereskedelmi forgalom évente meghaladja a 3,3 milliárd koronát. Szocialista társadalmunk fo­kozott figygelmet szentel az egészségügy fejlesztésére. Ez a gondoskodás kézzelfogható Városunkban is, ahol 1945-ben hat egészségügyi intézmény mű­ködött, hetvennyolc orvossal. Jelenleg 4 poliklinika, öt kór­ház — közel 2500 ággyal — rendelőiben 787 orvos látja el a betegeket, a városon kívül­ről érkezőket is. Egy új egye­temi kórház építése van folya­matban az 0j-városban, amely minden tekintetben nemcsak hazánk, hanem KÖZép-Európa egyik legmodernebb egészség- ügyi intézménye lesz. • A fiatalok városaként is szokták emlegetni Košiuét, erről mi a véleménye elnök elvtárs? — Jogos ez a megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság átlagéletkora 30 év körül mozog, s városunk 113 különböző iskolájában több mint 42 ezer fiatal tanul, s a három főiskola kilenc tanszé­kén 6220 hallgató gyarapítja tudását. Természetesen a város egész lakossága, de elsősorban a fiatalok érdekében bővítjük évről évre a kulturális intéz­mények, sporttelepek, játszóte­rek hálózatát, amit a jövőben még fokozottabb mértékben végzünk. Erre vonatkozólag is elkészültek távlati városfej­lesztési tervjavaslataink. • A vnb plenáris ülése a közelmúltban foglalkozott a választási program teljesíté­sével s a 6. ötéves tervidő­szakban megvalósítandó fel­adatokkal. Milyen eredmény­nyel? — Előrebocsátom, a CSKP XIV. kongresszusa által meg­szabott irányelvek szellemében sikeresen teljesítjük a kitűzött feladatokat. Az utóbbi négy esztendő alatt az ipari terme­lés 48,3 százalékkal, a helyi gazdálkodási üzemek teljesít­ménye 43,9, a kisipari szövet­kezetek tevékenysége 28 száza­lékkal növekedett. Tavaly, az ötéves terv negyedik esztende­jében, a termelési tervet 16 millió koronával túlszárnyal­tuk. Az idén városunk terüle­tén az ipari termelés 8,9 száza­lékkal, az építőipari teljesít­mény 10,9 százalékkal növek­szik. Felépítünk további 2300 lakást, hiszen a lakosság szá­ma feltehetően jóval meghalad­ja a százhetvenezret. Egyéb­ként közei 2 milliárd koronát fordítunk beruházásokra. Eddigi eredményeink és fel­méréseink alapján kijelenthe­tem, az ötödik ötéves terv fel­adatait maradéktalanul telje­sítjük. Tudjuk, ez jó alap lesz a 6. ötéves tervidőszakra való felkészülésre, amely — az ed­digi előrejelzések szerint — további rohamos fejlődés idő­szaka lesz. Városfejlesztési táv­lati terveink szerint a lakos­ság száma 1985-ben meghalad* ja a 216 ezret, számukra már a 6. ötéves terv időszakában csaknem 13 ezer új lakást fel­építünk. Maga ez a számadat érzékelteti azt a sokrétű fejlő­dést, amire az elkövetkezendő években városunkban sor ke­rül. Mindezzel kapcsolatban igen sok tennivaló vár ránk. De bízunk lakosságunk lel­kes segítőkészségében. Mér eddig is több százezer órát dolgoztak le társadalmi mun­kában s több milliós értéket alkottak szere­tett városuk szebbé tétele érdekében. A2 eddigi kötele­zettségvállalá­sok alapján azt mondhatom, vá­rosunk és ha­zánk felszaba­dulása jubileu­mának eszten­dejében a la­kosság tenni- akarása, lelke­sedése tovább fokozódik. Ivan Laputka felvételei KULIK GELLERT 1975. 1. 18. ti

Next

/
Thumbnails
Contents