Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám, péntek
céltudatosabb pályairányítás A TIZENÖT ÉVESEK ELHELYEZÉSI GONDJAI A népgazdaság dinamikus fejlődése és a munka hatékonyságának növelése megköveteli, hugy a fiatalokat kellőképpen felkészítsük az életre és jövő beni hivatásukra. Az 1974-es évben Szlovákiában az illetékeseknek 84 125 fiatal (ennek 49 százaléka lány) elhelyezéséről kellett gondoskodniuk. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, lmgy a fiatalok elhelyezésének tervét meglehetősen kedvezően teljesítettük. Ez első sorban az arányok, tehát a terv- számok betartásában nyilvánult meg. A fiatalok jelentős hányada iparitanuló-viszonyba került s nagyon lényeges, hogy több ségüket sikerült megnyerni a döntő fontosságú szakágazatokban való továbbképzésre. A 15 éves fiataloknak 89,5 százaléka középfokú iskolákban, illetve szakmunkásképző intézetekben folytatja tanulmányait. A tankötelezettséget befejező tanulók elhelyezésében jó eredményeket értünk el nemcsak az 1974-es évben, hanem már a korábbi esztendőkben is, annak ellenére, hogy a fiatalok érdeklődése kissé egyoldalúnak bizonyult; többségük elsősorban va lám i 1 yen szakközépiskol a iránt érdeklődött. Sikerült azonban az egyéni érdekeket összehangolni a népgazdaság szükségleteivel és terveivel. A szak- középiskolák iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést oly módon egyensúlyoztuk, hogy a felvételik után több fiatalt gimnáziumban helyeztünk el; a gimnáziumok a tervszámokat ebben a tanévben 100,8 százalékra teljesítették, míg a szak- középiskolák 107,7 százalékra. Mivel egy-egy középiskola a tervszámokat túllépte, ebben a tanévben a tervezettnél 1171 tanulóval többen folytatják középiskolai tanulmányaikat; meg kell azonban jegyeznünk, hogy szakközépiskolákba csaknem tiÖOOrel többen jelentkeztek, mint gimnáziumokba. Az utóbbi Iskolatípusba 3,5 ezerrel kevesebb fiatal kérte a felvételét. Az érdeklődés és a szükségletek összehangolása komoly erőfeszítéseket igényelt, s ez célszerűbb pályaválasztási tanácsadással, illetve pályaorientácié- val természetesen megelőzhető lett volna. A fiatalok érdeklődése és a tervszámok közötti ellentétek elsősorban a felvételi vizsgák idején ütköznek ki, s ez persze elégedetlenséget és idegességet vált ki a szülök és a fiatalok körében. A szakközépiskolákba jelentkezők jobbára, egy-egy szak iránt érdeklődik; így például nagy a túl jelentkezés az ökonómiai szakközépiskolákba, az óvónőképzőbe, az elektrotechnikai szakközépiskolába; a jelentkezők száma gyakran sokszorosan meghaladja a felvehetők számát. Ezért a jövőben még hatékonyabban kell befolyásolni az ifjúság érdeklődését, persze az iskolalátogatás idején, nem pedig a kérvények leadása, illetve a felvételi vizsgák során. Arányosabb érdeklődés esetén lényegesen csökkenne a túljelentkezés s ezzel elkerülhető lenne a szülők és a diákok felesleges idegeskedése. Mivel a középiskolába felvehetők száma meghaladta a nép- gazdasági terveket és mert számos fiatal rossz előmenetele miatt nem fejezte be a kilencedik évfolyamot, hanem az. alsóbb osztályokból kimaradt, kedvezőtlenül alakult az ipari tanulók toborzása. Azért, hogy teljesíthessük az irányszámokat, szükséges volt, hÖgy ipari tanulónak felvegyük azokat is, akik a hetedik, sőt a hatodik KULTURÁLIS HÍREK • Negyvenkét év alatt 385 kiadást ért meg a Szovjetunió bán Nyikolaj Osztrovszkij híres regénye, Az acélt megedzik. A nagy példányszámokról ismert szovjet irodalomban sincs más szépprózai mű, melyet ennyien vásároltak volna meg. ,0 • A Nyírfácska szovjet tánc- együttes Algériában turnézik. A társulat az Idén eddig Svájcban, Franciaországban és Spanyolországban vendégszerepeit. osztályból maradtak ki. A vállalatok, hogy minél több fiatal kerülhessen iparitanuló-viszonyba, elégtelenül felkészült fiatalokat is kénytelenek voltak felvenni, jóllehet ezeknek nem igen volt meg az előfeltételük arra, hogy megfelelnek a munkásfiatalokkal szemben támasztott egyre nagyobb követelményeknek. Nagyon fontos, hogy az iskolák • vezetősége a szülőkkel közösen még hatékonyabban kapcsolódjon be a fiatalok életre való felkészítésébe. Már néhány éve a fiataloknak 20 százaléka a tankötelezettséget nem a kilencedik évfolyamban, hanem az alsóbb osztályokban fejezi be. ami az egyre növekvő igényeket tekintve távolról sem mondható kielégítőnek, arról nem is szólva, hogy az ilyen fiatalokat a legalsóbb fizetési kategóriába is nehéz besorolni. Az alapiskolák oklató-nevelő munkája és a fiatalok pályairányítása során hatékonyabb módszereket kell alkalmazni, hogy növeljük a tudásszintet. A párt plenáris ülésének határozataiból kiindulva arra kell törekednünk, hogy az alapiskolák pedagógusai minőségi munkát végezzenek és harmonikusan együttműködjenek a szülőkkel. A követelmények növelésével elérhető, hogy csökkentsük azoknak a tanulóknak a számát, akik nem szereznek teljes alapiskolai végzettséget, s törekedjünk arra, hogy ezen a téren elérjük legalább a cseh országrésze k s zá z a 1 é k a r án y á t. Ily módon bizonyára sikerülne csökkenteni azoknak a számát is, akik elégtelen felkészültségük miatt kénytelenek otthagyni a szakmunkásképző intézetet. A nehézségek ellenére általában kedvezően alakult az iparitanuló-viszonyba jelentkezők arányszáma (a tervezettnek 97,3 százaléka}. Ebben a tanévben első ízben sikerült elérni, hogy a lányok is a tervnek megfelelően jelentkezzenek ipari tanulónak. Jobb és egybehan- goltabb szervező munkával kedvező eredményeket értünk el a fiatalok toborzásában, s a helyesebb pályairányítás, illetve a pályaválasztási tanácsadó testületek céltudatosabb munkája révén több fiatal jelentkezett ipari szakágazatokba. A korábbi évekhez képest viszonylag több tizenöt évest sikerült megnyerni a tüzelőanyag, a kohászat, a gép-, a vegy- és a közszükségleti ipar számára. Ennek ellenére még ma sem mondhatjuk el, hogy az érdeklődés arányban lenne a társadalmi szükségletekkel. Egyenlőtlen a fiatalok megoszlása az egyes szalíágázáfo- kon vagy a vállalatokon belül is. Míg egyes szakmák a szó szoros értelmében megrohaino- zottak — főleg a „nőies szakmákra" gondolunk — ezzel szemben még mindig meglehetősen nehéz meggyőzni a lányokat arról, hogy a íjem hagyományos, azaz kevésbé „nőies“ szakokra is jelentkezzenek. A lányok közül még mindig sokan kérik felvételüket a közétkeztetésbe, a kereskedelembe, a távközlés szolgálatába, a közszükségleti és élelmiszeriparba, a vegyipari ágazatokba, a közszolgáltatási üzemekbe, míg csekély érdeklődés mutatkozik részükről a gép-, a közlekedés-, a fa- és bőripari, valamint a mezőgazdasági szakmák iránt. És sorolhatnánk tovább a kevésbé vonzó szakmákat, mint például az üvegfúvás, a cipész- mesterség, a szövés, a fonás, a cementgyári munka, a ké• A közelmúltban jelent meg a párizsi Gallimard-nál André Malraux új könyve, a Lázár. A mű a halálról szóló filozofikus elmélkedések sorozata. • A Voproszi Lityeraturi című moszkvai irodalomtudományi folyóirat decemberi számát a mai magyar irodalom bemutatásának szentelte. Magyar írókon, kritikusokon, irodalom- történészekéin kívül számos szovjet szerző méltatja, értékeli a kortárs magyar irodalmat. ményseprő, az ácsmesterség, vasutas, gumiipari dolgozó stb. A központilag irányított építőipari vállalatok 99,3 százalék ra teljesítették az ipari tanulók toborzás) tervét. Ám ezzel kapcsolatban is el kell mondani, jóllehet a jelentkezők száma csaknem fedi a tervszámot, ennek ellenére egyes szakok ilt is keresettek, mások kevésbé vonzóak. A nemzeti bizottságok által irányított építőipari vállalatok 92,9 százalékra tel jesítették a tervet. Nagyobb aránytalanságok csak a középszlovákiai kerület egyes járásaiban mutatkoztak. A mezőgazdasági üzemek 4178 fiatalt vettek fel ipari tanulónak, s ezzel 94,3 százalékra teljesítették a tervet. Viszont nagyon aránytalan a fiúk és a lányok megoszlása. Már több éve a megengedettnél lényege sen több fiút vesznek fel. Ebben a tanévben például 110,3 százalékot, míg a lányok aránv- száma csak 50,3 százalék. A 15 éves fiatalok elhelyező se az 1975-ös évben is igényes feladatot jelent, ugyanis a fiataloknak 90 százalékát valamilyen középiskolában vagy szakmunkásképző intézetben el kell helyezni. Márpedig ezeket a célkitűzéseket elég nehéz lesz teljesíteni, mert a 15 éveseknek egyötöd része nem jut el a kilencedik évfolyamig, hanem az alsóbb osztályokból marad ki. Komoly gondot okoz majd a lányok elhelyezése. Középiskolákban a jövő évben is ugyanany- nyi lány tanulhat, mint a korábbi években, ipari tanulónak azonban 39 százalékot (a korábbi években ez csak 37,3 százalék volt) kell felvenni. Ezt a gyarapodást elsősorban a kohó- és nehéziparban kell elérni, ahol a tervek szerint az ipari tanulók 23,5 százalékának lánynak kellene lenni (az eddigi 9,3 százalék helyett), továbbá a mezőgazdaságban, ahol az aránynak a jövőben 39,3 százaléknak kelt lennie az eddigi 20,6 százalékkal sze'mbeai. Éppen ezért valamennyi illetékes intézmény és szerv részéről már most fokozott gondot kell fordítani a tizenöt évesek elhelyezésére. JOZEF URMÍNSKY KÉT KIÁLLÍTÁS ZUZKA RUSKOVÄ KÉPEI Az árvái táj festői szempontból az ország legvonzóbb vidékeinek egyike. Sajátos formájú hegyek, különös hajlaté völ gyek, s ebbe a forma- és színvilágba illeszkedő falvak. Ezé1 közül Trstená az, mely Z. Ruskovában az első és döntő benyomásokat keltette. E. Nevan és E. Lehotský egykori növendékének a külvilág jelenségei az ihletői. Régebbi alkotásai is ezt igazolják. S a Gorkij utcai kiállítási teremben most sorakozó víz- és olajfestményeken is következetesen a valóságot keresi, de nem csupán a hasonlóság szintjén. A világ képe mindig a művész egyéniségének prizmáján megy keresztül. S a tájfestő Rusková nem egy-egy szlovák falu, vagy vidék konkrét ábrázolására törekszik, hanem a tájjal kapcsolatos érzéseit, közvetlen élményét akarja megjeleníteni. Ez a művészi valóság olykor meggyőzőbb a konkrét realitás hűséges másánál. Máig érvényes a megállapítás, hogy „a modern festészet szándéka nem a látható, vissza!ükrözése, hanem láthatóvá tevés" “ így válik a kevésbé figyelmes szemű ember számára látható valósággá a táj új szépsége Z. Rusková képein. A klasszikus távlati törvényeket, mellőző, laposan festett finom foltok együtteséből, a hangulati töltetű színek feszültségéből összeálló képek idézik Trstená gerendafalú ház öreg fatemplomát, hol a virradat rózsás derengésében, h meg a nyári éj sötétjében. A forró napsugár özöne alatt az aranysárga mezők kalászainak súlyos feje meghajlik. Porubára és a Szitnya tájára „beszökik az ősz". S a kemény tél vastag hótakarója alatt szunnyadó apró házak látványa magával ragadó élményt nyújt a nézőnek. A kárpitművészetet képviselő Art Protisai az anyagban való gondolkodásra vallanak, Lenyűgöző a Repülő páva érzékeny koloritjának egysége. A zord téli napokon jólesik elmerülni azokban a benyomásokban, amelyeket a kiállítás ébreszt a látogatóban. DANIEL GÄLIK GYŰJTEMÉNYES TÄRLATA A Majerník Galériában alkotásaival jelentkező D. Gálikol számos csoport-kiállításról már ismerjük. Ez alkalommal első egyéni bemutatóján húsz esztendei munkásságának vázlatos, de gondos válogatása jól jellemzi művészi arcélét. A Myjaváról származó Gálik már gyermekkorában is kedvteléssel rajzolt és „színészkedett“. Építészeti szakközépiskolát végzett. Pályafutását Bratislavában, 1959-ben egy hivatali íróasztalnál kezdte. Másra, többre is törekedve, Jozef Kôstka professzornál magántanulóként ismerkedett a szobrászat művészetével. 1.945-ben már szakmai otthonossággal formált domborművet, majd a későbbi márvány Pihenő asszony, az érzékeny mintázású Leány mellszobrok, a lendületes Visszhang és a fehérmárvány Fej jelzik tehetségét. Döntő hatással volt reá Ladislav Vychodillal való találkozása, 1940 táján. Attól fogva elemi érdeklődéssel fordult a színpadi képzőművészet felé. 1952-ben már az Új Színpad díszlettervezője. Művészi hitvallása: „az egyensúly keresése“. Nem zavarja meg a modern kor „percművészete“, nem vakmerőén kísérletező s nem hajszolja a látványos megoldásokat. Figyelmét színművekre, ifjúsági- és gyermekszínházakra összpontosítja. Shakespeare és Goldoni vígjátékaitól kezdve, Majakovszkijon és Arbuzovon, Zeyeren és Palárikon át Piran- dellóig és Max Frischig légkört teremt színpadképeiben. Kiegyensúlyozottan természetes egyszerűséggel működik egytltl a szerzővel, a rendezővel, a színészekkel. Nála a színpadkép a valóság mása, illetve annak finom művészi átírása. Bemutatott díszlettervei kisméretű temperák és kollázsok. Néhány közülük csupán tenyérnyi. Ezeken egy miniatűrista gyengéd finomságával érezteti Andersen meséinek bűvös világát. BÄRKÄNY JENÓNÉ Negyedszázad eredményei és gondjai A Nővé Zámky-i (érsekújva- x’i) művészeti alapiskola elérkezett fennállásának negyedszázados jubileumához. Ebből az alkalomból az illetékesek. 776 ezer korona anyagi támogatást adtak az intézmény bővítésére és korszerűsítésére, 50 000 koronát pedig a berendezések felújítására utaltak ki. Az anyagi támogatásból ^ az iskolában bevezették a hideg-melegvizet és egy emeletet húztak a régi épületre, mely így hét lanté rémmel bővült. vei a nyugdíjasok klubjában is, ahol mosolyt derítenek a fáradt arcokon. Se szeri, se száma azoknak a fellépéseiknek, amelyeken városuk zenekultúrájának jó hírét_öregbítették. Vajon elégedettekké az épület korszerűsítésével és felújításával? — kérdezem Czanik Irén igazgatónőt, aki már 17 éve fáradhatatlanul irányítja -az iskola munkáját. Válaszából kiderül, hogy az épület még így sem felel meg az igényeknek. A képzőművészeti osztály Czanik Irén igazgató a záróvizsgán ! ö 'önkiét mond Cibula Béla pedagógusnak eredményes munkál*1*1?* Kétségtelen, hogy az illetékesek nem érdemtelenül részesítették az iskolát e jelentős támogatásban. Az iskola oktatói és növendékei minden fontosabb ünnepségen részt vesznek és műsorokkal teszik szí nesebbé a rendezvényt. A csehszlovák—szovjet barátsági hónap alkalmából remek műsort adtak: szovjet, cseh és szlovák ének- és zeneszámokkal érzékeltették a közönségnek a felszabadító szovjet nép iránt érzett hálánkat. De találkozhatunk a zeneiskola növendékeieluié.eii oktátása a Hradná utcai iskolában folyik, részben tanteremhiány miatt, de azért is, inért Éva Povazanová oktató az említett iskola pedagógusa. A gyakorlati oktatás a művészeti iskola műtermében folyik. A képzőművészeti csoport sokat köszönhet a nemrégen elhunyt Nágel Gyulának. Az iskola a zilinai Expo és brnói kiállítás után az országos versenyen is megállta a helyét: Horváth István tanuló a díjat a prágai vár dísztermében személyesen vette át* A művészeti alapiskolában a közeljövőben megalakítják a t irodalmi-drámai szakkört, a népi táncosok csoportját és a táncgimnaszlikai tagozatot. Az iskola .tehát új szakokkal gyarapodik s ez is az épület bőv£ tését indokolja. A zenei (zongora, hegedű, harmonika, fúvós hangszerek) és énektagozatra az 1974—75-ös tanévben 346 tanuló jelentkezett. Az iskolában 16 pedagógus (közülük ki kell emelni Horváth Erzsébet igazgatóhelyettest, Szeghő Erzsébetet, Hallá Máriát, Cibula Bélát, a zenekar megalapítóját és vezetőjét és az egészen fiatalok közül Ozorai Gabriellát) foglalkozik a növendékekkel. Közülük 13 szakképzett, a többi pedig „menet“ közben szerez oklevelet. Munkájuk eredményét házi koncerteken mérik le, a kezdőknek itt kell leküzdeniük az első nyilvános szerepléssel járó izgalmakat. A nyilvános koncertek közül persze a lég* izgalmasabb a végzősök vizs* gája. Cserekoncerteket is rendeznek Komáromban, Nagyme- gyérén és Znojmóban. Befejezésül talán nem lesz érdektelen, ha elmondjuk, hogy az iskola eddigi 700 diákjából 85 elvégezte a konzervatóriu» mol, sokan az „év legjobb vég* zőse“-ként. Közülük is figyelemre méltó eredményt ért el Hamar Péter, aki a Warchalotf együttessel járja a világot, Ko- vács-Sárai Ilona, a bratislavai női kamarakórus karnagya, Klatis Mária Olaszországban turnézik, Decsi Ágnes a budapesti operaház magánénekesnője és ösztöndíjasa. Nagyon tehetségesnek mutatkozik Pék Erika is és Szűcs Róbert, aki ugyan hegedűsként kezdte, de aztán a Szlovák Nemzeti Színház énekese lett. GÁBRIS JÓZSEF
