Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám, péntek
A város felszubadilásának 30. évfordulóid alkalmából ma adják át rendeltetésének Kóficén a Csehszlovák—Szovjet Barátság Házát. (A. HasCák — CSTK felvétel) JUBILÁLÓ KOSÁRKÖTÖK A trebišovl (tőketerebesi) járás keleti csücskében fekszik Drahftov (Deregnyő), ahol 1974 december utolsó munkanapján a michalovcei (nagymihályi) Ipari Szövetkezet fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. Huszonöt éve ebben a községben rakták le a michalovcei ipari szövetkezet alapjait. Svarinszky elvtárs a michalovcei Ipari Szövetkezet jelenlegi elnöke, a deregnyői kosárkötő műhely alapító tagja számolt be az üzem múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 1949-et írtunk, mondta — amikor Hrinyo Sándor deregnyői lakos ďemizsonok kötésével kezdett foglalkozni. Egyedül azonban nem akart nagyobb vállalkozásba bocsátkozni, ezért, másokat is bevont a tervébe. Hat személy társulásából még abban az évben megalakult a kosárkötő részvénytársaság. Napról napra több volt a megrendelés, de az újonnan alakult részvénytársaságnak nem volt elegendő tőkéje. Elhatározták tehát, hogy csatlakoznak a szlovákiai ipari szövetkezetekhez. A társulás pozitívan hatott a deregnyői kosárkötők további működésére. Mint a gomba, úgy nőttek a fióküzemek egész Zemplén területén. A szövetkezet a természetes nyersanyagbázist használta ki. Nyírfavesszőkből és cirokból seprűket készítettek, demizsonokat és kosarakat kö töttek az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság részére. 1953- ban a szövetkezet székhelye Michalovce lett. Ettől az évtől kezdve a drahííovi kosárkötők a michalovcei Ipari Szövetkezethez tartoznak. A szövetkezet rövidesen virágzásnak indult. A természetes nyersanyagbázis nem tudta kielégíteni a követelményeket, bár az új központ lépéseket lett nyírfatelepftmények létesítésére. 1960 tói sikeresen használják korunk nagy vívmányát, a műanyagokat. A szövetkezet termelési profilja közben új termékkel bővült. így ma gombokat készítenek és cserépedényeket is gyártanak. Nagy segítséget jelent a háztartásoknak, hogy a szövetkezet vállalja a gáztűzhelyek szerelését, a gázpalackok házhoz szállítását, bútort készít és sok más hasznos tevékenységet fejt ki. Ma a michalovcei központnak 14 üzemegysége van, termelésének értéke évente 150 millió korona, ebből 13 százalék a lakosság közvetlen ellátását szolgálja, 34 százalék a belföldi piacra kerül. Gyártmányainak 33 százalékát exportálja. A hatodik ötéves tervidőszakban még többet akarnak gyártani. A szövetkezet ma 1500 személyt foglalkoztat. Térjünk vissza Drahiíovra. 1949-ben Hrinyó ülvtárs istállójában kezdték meg a kosárkötést. Tíz év múlva 2,5 millió korona beruházással felépült az új üzem, amelyben öltöző, étterem, zuhanyozó és ülésterem is van. Az ünnepség résztvevői nagy tapssal ünnepelték a jelenlevő alapító tagokat Barabics Sándort, Kacsó Bélát, Szűcs Ferencet, Bodnár Jánost, Hrinyó Sándort és Svarinszky Dezsőt. Stellmachovics Sándor a helyi nemzeti bizottság elnöke ünnepi beszédében elismerően nyilatkozott az üzemről és megemlítette, hogy a közeljövőben új termékeket, többek között bútort is kezdenek gyártani. VERES SÁNDOR KÖZÖS MUNKÁVAL Feladatoimk a falu- és városszépítési akcióban # Tanuljunk a hibákból A városi és helyi nemzeti bizottságok a napokban tartják plenáris üléseiket, amelyeken feldolgozzák a nemzeti bizottságok járási konferenciáinak határozatait, értékelik a Nemzeti Front választási programjainak eddigi teljesítéséi és rögzítik az egyes akciók tervét. Ez kitűnő alkalom, hogy alaposan elemezzék a nemzeti bizottságok versenyének eredményeit, hogy értékeljék, milyen sikerrel teljesítették a nemzeti bizottságok hatáskörében a falu- és város- szépítési akciók tavalyi célkitűzéseit. Reálisan fel kell mérni, hogy az akció keretében nem akarnak-e olyan építkezéseket kezdeni, amelyek pillanat nyilag hiányzó építőanyagokat igényelnek, és nem terveztek-e olyan építkezéseket, amelyek-' nek költsége erejükét felülmúlja. A falu- és városszépítési ak ció hasznosságát senki sem von ja kétségbe. Erről tanúskodik, hogy Szlovákiában már ebben a választási időszakban is a polgárok segítségével, az üzemek és az efsz-ek részvételével csaknem 130 óvodát, több mint 400 gyermekjátszóterei, 50 iskolát, 180 hnb-épületet, csaknem 100 ravatalozót, több mint 220 kultúrházal és további 250 népművelési Intézményt, több mint ezer kilométer vízvezetéket és csatornát adtak át. Ezeket a tervezett beruházásokon kívül építették, gazdagabbá léve ezzel az emberek életkörnyezetét- A létesítmények felépítése elmélyíti az emberek szocialista öntudatát, és az emberek közötti elvtársi kapcsolatokat. Természetesen a falu- és városszépítés! akcióban az utóbbi években fogyatékosságok is előfordultak, amelyekről nyíltan kell beszélnünk, amelyeket következetesen meg kell oldanunk. Így például aránytalanul emelkedett a faluszépítési akcióhoz sorolt egyes beruházások összege, és előfordult, hogy olyan beruházási akciókat akartak ezen a területen megvalósítani, amelyeket nem sikerült a normális beruházási tervbe foglalniuk. 1974 második felében Szlovákiában 400 létesítményt kezdtek építeni, amelyeknek költségvetése 1,5—5 millió korona és 89 olyan akciót, amelyeknek értéke meghaladja az ötmillió koronát, így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy a faluszépítési akcióban meg nem valósított beruházásokból 5 milliárd korona maradt, ami több mint a nemzeti bizottságok tervezett építkezéseinél. A faluszépítési ak ció beruházási részének előzetes eredményei azt mutatják, hogy a tervet azért nem teljesítették, mert túlságosan sok olyan létesítmény építését tervezték, amelyeknek felépítéséhez nagyon sok hiánycikknek számító anyag kell — cement, mésíi, előregyártóit elemek. Továbbá előfordulnak olyan esetek. hogv túlbecsülték az A tlmacei Szlovákiai Energetikai Gépgyár igényes feladatra ké szül. Szeparátorokat fognuk itt készíteni az atomerőmüvek szá mára. Felvételünkön az egyik műhely berendezését szerelik. (Felvétel: J. Lofaj — ÖSTK) 1 Vendégeknek is, vendéglátóknak is két Y/ csoportja ismeretes. Létezik ugyanis w jó vendég és jó vendéglátó, mint amiképp a rossz vendég és a rossz ven déglátó sem megy ritkaságszámba. Ná- mármosty vajon miért tartottuk szükségesnek mindezt elmondani? Nyilvánvalóan azért, hogy közelebbről is szemügyre ve hessük az ún. „konfliktusos helyzetek“ kialakulását, esetleg néhány gyakorlati tanáccsal szolgáljunk megelőzésükre, el kerülésükre. Kétségtelen, hogy jó vendég és jó vendéglátó esetében „simán folyik a termelés“. Ám mi történik, ha példának okáért jó vendég és rossz vendéglátó, illetve rossz vendég és jó vendéglátó ke rülnek egymással kapcsolatba. A követ kezők történhetnek: A jó vendég betér az étterembe és türelmesen vár reggelijére, bár még halvány elképzelése sincs, vajon mit reggelizik majd, hiszen széles e vidéken nem lel étlapra. Mint ahogyan pincérre se... Ez utóbbi a végén előkerül, de újfent árván hagyja a vendégét, suhanva távozik ... étlapért. Ám úgy tűnik, hogy ő sem talál ja, hiszen már vagy húsz perce keresi valahol. Aztán ismét az asztal mellé áll és életúnt arckifejezéssel bejelenti: étlap nincs, még nem gépelték le. Rendben, gondolja a jó vendég, és előzékenyen elhiszi, mekkora gonddal, pontosabban gon dokkal jár egy étlap megalkotása, majd óvatosan megkérdi: mit kaphatnék reggelire? A felszolgáló most már kimondott undorral tekint rá. Ismét távozik, hogy a konyhában megtudakolja, mit dughat en nek a nyavalyás, kákabélű ipsének az orra alá. Tojásrántotta, szalámi, zsemle, tea — így, ilyen lakonikus tömörségű kifeje zésmóddal adja a jó vendég tudtára, mit. ehet. Es ekkor a jó vendég tisztelettudóan felemelkedik asztalától, wszi a kabát ját, kissé szomorkás arccch és egyre jobban korgó gyomorral hagyja el a másod- osztályú éttermet, hogy az alig pár lépésnyire levő negyedik osztályú önkiszolgáló falatozóban kedvére válogathasson a különböző ételekből, S amíg jóízűen szürcsölgeti kakaóját és majszolgatja a szendvicseket, tán fel sem ötlik benne: vajon ez a büfé miért negyedosztályú és az előbbi „étterem“ miért tartozik a má sodikba? ... Persze, a rossz vendég is megéhezik. Ő is szeret reggelizni, ő is betér az élte rémbe, ahol a megterített asztalokon ét lapot is talál. És az étlapon ötleteket, hogyan, miképp állíthatja össze reggeli jét? A pincér türelmesen álldogál mellet te, amíg árgus szemmel tanulmányozza az étlapot (bár a pincérre mások is várnak, akik szintén szeretnének reggelizni!}, az tán egyszer csak: Csabai kolbász, az nincs? — Nem, az ma nincsen kérem, de na gyón finom prágai sonkával, szárazszalá mival, esetleg kocsonyával, kaviáros szendviccsel szolgálhatunk. Es természe lesen sonkás tojással, lágytojással, tükör tojással, rántottával, sajttal, vajjal, virsli vei, mézzel, dzsemmel, tejjel, teával, ka kaóval, ahogy parancsolni tetszik. Így a jó vendéglátó!... Felsorolja a reggeli étlapot, amelyet a „kedves“ ven dég ugyebár már vagy tíz perce tanul mányoz. A rossz. vendég legyint és rendel: — Akkor hozzon lágytojást, teát... de nem értem, miért nincs csabai kolbász? Bármelyik boltban kapható!... A pincér bocsánatot kér, amiért pont ma nincsen csabai kolbász és sietős lép tekkel távozik. Aztán jön a lágytojás, a tea, a zsemle, a kenyér, a kifli és minden, ami hozzá jár. Persze a „kedvesm vendég elereszti a füle mellett, hogy „Jó étvágyat!" kívántak neki, most ezekben a pillanatokban a lágytojás költ le a figyelmét. Két perc múlva: Pincér!... Pincér!... — Óhajt valamit? - hangzik el máris a füle mellett. — Ez magának lágytojás! Ez egy ke mény tojás. Egy lágytgjásl két percig szoktak főzni... A pincér nézi a tojást. A tojás csurog, csöpög, folyik, egészen képlékeny állapotban van. Nem két, hanem háromper ces, dönti el gyakorlott szemével, de hát a legtöbb vendég így szereti. — Nem tetszett szólni, szívesen kétpercesre főztük volna — kísérel meg véde kezni. — Még magának áll feljebb! Még maga szemlelen? Panaszkönyvel, No, mozduljon, a panaszkönyvet! — Visszavihetem, és hozhatok kétperces lágyloiást, egy pillanat — hebegi a pincér. — Ne vitatkozzon velem! A panasz- könyvet! Es a „kedves“ vendég írni kezd felhá borodolt, haragos sorokat a panaszkönyv be, mérgesen az asztalra csapja és tó vozik. — Botrány! — mondja még köszönés képpen. Mi tehát a leendő? Nos, egy megoldás kínálkozik, hisz fejtegetésünk elején ki hagytunk egy kombinációt. Ugyanis lég jobb lenne, ha a rossz vendéglátó mindig csak rossz vendéggel kerülne kapcsolat ba. Az ilyen „kiválasztás" azonban szinte lehetetlen, bár gyakorta előfordul. Ám a legjobb mégis az lenne, ha a „kedves“ vendég is tudomásul venné, hogy „csak" emberek teljesíthetik óhajaikat, és a rossz vendéglátó is belátná, hogy „csak“ emberek kívánságait teljesíti. S ez „csak" rajtunk múlik. De sok függ a rendszeres és következetes ellenőrzéstől is! ilyen építkezések értékét. így akartak eleget tenni annak a követelménynek, hogv az érteknek legalább 30 százalékát téEKT“ munkóval ke]i élőméi « *8yes építkezéseket hpfl-o - Vezesi e,őkészületek befejezése előtt kezdték meg Ez fordult elő például Topofeí nyban .ahol a Nemzeti Front keXfrZíaíf1V épületét 973 bán kezdték építeni, annak elleneié, hogy a tervezést még evvel később sem fejezték be Gyakran az építkezés folyamán megváltoztatják az építkí^E oSScl6íáf oldását, ami rendszerint felen.na 3 községeket. lHy a Dolny Kubín-i járásban Bob a VbCt^tÓdér lBtt drágább l rhaz ePftése, a vwktf Krtíg-i járásban Daíf Lomban a líer2T!í1^niJ,Hö ko^ he lyett 2,3 millió koronába került % K.T íáríislw" N«S: gát* százalékkal letf dráAz SZSZK kormánya több íj ben toShUtozol, ezekkel a fa. gyatékossagokkal, és 1974 in. Sírni*161- érvényes az SZSZK fe/e JSmitZtérÍUmának **endfi- ctati^ m2etl kizottságok szofista versenyének szervezetve! kapcsolatban, amely a falu es városszépítési akciót -i beruházási részben elsősorban OVOdík fe ,,alcsfííl.k ■ tások és kereskedelmi halózat fejlesztésére, a netnhpiI Uságok 'étesítményei- nek es az úthálózat építésére irányítja, mivel ezek kisebb kel *nlSe|kV amelyek,lez nem kell sok hiánycikknek számító építőanyag es átadásuk határideje nem hosszabb három éviiéi. Le kell mondani az igényes epitkezesekről, így például arról, hogy Popi*ádon ötvenmé- teies fedett uszodát, Humennéii jégstadiont és több más városban 10 millió korona értékű sportlétesítményeket építsenek. Az ilyen irányzat, vagyis a fa* lu- és városszépítési akció beruházási részének további növelése, zavarólag hatna a szabályozott építkezési beruházások területén és ellentétben áll a szépítési akciók eredetk cél jával. A CSKP KB novemberi plénu mának határozataival kapcsolatban tudatosítanunk kell ezeket a tényeket, a falu- és városszépítési akciók területén csökkenteni kell a megkezdett építkezések számát, s növelni kell az egész akció hatékonyságát, éppen a kevésbé igényes, rövidebb idő alatt megvalósíthat» akciók révén. A falu- és városszépítési akció nem beruházási jellegű részében a fő feladat a közterek gondozása, parkok létesítése, a középületek, üzemek, egységes földművesszövetkezelek, állami gazdaságok, vendéglők környékének rendezése, a családi házak gondozása, a lakótelepek tisztaságának megőrzése. A kimutatott eredményekben pedig elsősorban az elvégzett munka értékét kell előnybe helyezni a ledolgozott munkaórákkal szemben. Ezeknek a szempontoknak érvényesülniük kell már az idei város- és * faluszépítési tervek kidolgozásában. JARÜSLAV MESKU BALOGH F, IMRE Barátság A plesiveci Kilencéves Alapfokú Iskola inár évek óta jú kapcsolatokat tart fenn a Kostelec-Stípa-I iskolával. Hogy ez a barátság mély gyökeret eresztett, bizonyítja az is, hogy a kapcsolatok ma már a két szövetkezetre és a helyi nemzeti bizottságokra is kiterjednek. A kölcsönös tapnszta latcsere már eddig is gazdagon kamatozott. A bajban ismered meg a bará tódat, tartja a közmondás. Hogy ez így van, erről a plesiveciek is meggyőződtek. Amikor a múlt év októberében az árvíz hatalmas pusztítást okozott az egyesített Vörös Csillag Szövetkezetnek — természetesen az egész községnek — a csehországi Kostelec-Stipa-i szövetkezet és a pártszervezet elnöke váratlanul Plesivecre érke zett. Az igazi barátság, a segitenl akarás hozta őket oda. Szakembert és fizikai segítséget ajánlottak lel, valamint 50 U0Q korona értékű vetőmagot és más egyéb szükséges anyagot. Szavukat állták, amiért a plesiveciek igen hálásak és az igaz barátság tettben valú megnyilvánulásának tekintik. —nj— Vendégek és vendéglátók
