Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-08 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

A NAGY Októberi Szocialis­ta Forradalom tette lehe­tővé az ukrán kultúra pá­ratlan méretű és ütemű fejlődését. FI kultúra egyik ré­sze, a színművészeti tevékeny­ség, közvetlenül a forradalom után indult meg, a háború okoz­ta zavaros viszonyok közepette. Azonban ebben az időben még nem voflt jelentősebb színmű és az akkori ukrán színházi reper­toárban olyan hazai és külföldi klasszikusok szerepeltek, mint Sevcsenko Hajdamákok, Fran­ko Ellopott boldogság, Schiller Haramiák című alkotása. Az új ukrán színház első korszakában a Vörös Hadsereg esztrádszínpadain mutatott bo harci jeleneteket, a forradalom Ismeretlen katonáitól. Ezek eszmei mondanivalója a cáriz­mus elítélése, a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen ví­vott harc, a kapitalizmus és a tőkés erkölcsök bírálata és a szocialista forradalom győzel­mébe vetett szilárd hit volt. Mindez bizonyította, hogy a mázsa a népet és a forradalmat szolgálta. A művészet lömegjel- lego a színházban is kifejezően megmutatkozott. A forradalmi lelkesedést fejezte ki az első színházak elnevezése is. Har­kovban volt a Heroikus Színház és a Bevezil (az első tavaszi hó­nap ukrán neve — berezeny — után), Ogyesszában a Forrada­lom Színháza stb. 1928 végén Ukrajnában a munkás- és falu­si klubok mellett 6000 színhá­zi szakkör működött. A 20-as években az ukrajnai színházi élet központja Harkov volt, az Ukrán SZSZK akkori fő­városa. A harkovi Berezilben dolgoztak a legjobb ukrán ren­dezők és színészek, és ez az in­tézmény jelentősen hozzájárult az ukrajnai szfnházkultfira fej­lődéséhez. A Berezilben dolgo­zott Les Kurbasx (az ukrán Me- jerhold), Amvroszij Bucsnia, Iván Marjanyenko, Marija Za- nykoveuka, P. Szakszanhanszkij és az ukrán színpad más meste­rei. Ebben a színházban mulat­ták be a 20-as években a nagy külföldi szerzők legjelentősebb alkotásait és a szovjet színmű­írók első műveit is. Az első jelentős ukrajnai szov­jet színműíró Mikola Kulis (1892—1942) volt, akinek érté­kes újszerűségét A. Lunacsarsz­Meg alakulásának 150. évfordulóját ünnepli Magyarország legré­gibb állandó kőszín­háza, a Miskolci Nem­zeti Színház. A jubi­leum alkalmából több mai magyar drámát Is bemutattak. A fény­képezőgép lencséje Páskándi Géza A ko­csi rabjai című szín­művében Sallós Gá­bort, Csapó Jánost és Győri Úrnőt örökítet­te meg. kij is nagyra értékelte. Pateti- kus szonáta című műve bemu­tatja, milyen elszánt harcot ví­vott a szovjet Kijev a/, ukrajnai munkás-paraszt uralom győzel­méért. Ezt a müvet a mi televí­ziónk is bemutatta. Ugyancsak a 20-as évek szer­zői között kell említeni A. Ho- lovek, I. Dnyiprovszky, V. Mi­nek, J. Mamontov, M. Ircsan és L. Pervomajszkij színmüveit. volt. Különösen A lovassxázad pusztulása és a Platon Krecsst című müvei arattak világsikert. Az első a polgárháború idejé­ből merít: a Fekete-tengeri ha­jóhad forradalmár tengerészei kénytelenek elsüllyeszteni sa­ját hadihajójukat, hogy ne ke rüljön az intervenciósok kézé be. így saját akaratuk ellenére is teljesítik Leninnek, a forra­dalom stratégiájának a páran­ij l • : - -■ ; ; ■ ■ «"rttŕ' Ä tv ! '*% K .»* JW --- 'V- * • • '*; -4 _ v 4 * ! ** t-1;’* ** ; - ' J \ ;•'** . > ■* '. %\ ? A' •• &l; T>>-; í eredményei Az ukrán saínházkultúra fejlődéséről Ebben az időben írta kiváló da­rabjait Ivan Mikityenko (1897 —1937), aki 1935-ben Párizsból visszatérőben Prágábam és Bra­tislavában Is megszakította az útját. Erősen kiélezett drá­mái — Diktatúra, Káderek stb. — bejárták a szovjet színpado­kat, és külföldön is sikert arat­ták (a bratislavai Nemzeti Színházban Fuvolaszóló című darabját mutatták be). Ezek­ben a színművekben többé-ke- vésbé a Nagy Október témáját dolgozták fel. A nép művészi formában akarta látni tegnapi élményeit, mindazt, amiért har­colt, és amiért legjobb fiai az életüket adták. A két világhá­ború közötti időszakban a filo­zófiai dráma legjelentősebb képviselője Ivan Kocserba (1881—1952). Az idő mesterei című művében szembesíti az idő idealista és materialista koncepcióját, és meggyőzően bi­zonyítja, hogy az időt a szovjet emberek uralják. A 30-as és a további években az egyik legjelentősebb ukrán, majd szovjet drámaíró Alek­szandr Kurnejcsuk (1905—1972) csát. Ebből az első pillanatra borús témából sugárzik az op­timista eszmei erői: a forrada­lom győzelméért nem hiábava­ló az áldozat. És éppen ez a mű újszerűsége: ez a szovjet repertoár első optimista tragé­diája. A Piaton Krecsetben o szocialista értelmiség életét és munkáját ábrázolta. A forrada­lom csak érinti őket, a hűség mércéje a magatartás. A szín-' mű a szocialista humanizmus erejét fejezi ki. Úgynevezett termelési témákat dolgozott fel a Makar Dibrov, Kalinov erdője, Ukrán sztyeppék és más alko­tásaiban. Az Ukrán SZSZK területren­dezése után több színházi köz­pont alakult ki. Kijeven, Ogyesszán és Harkovon kívül Lvov, Ungvár és CsernovCi a legjelentősebbek. A jelentősebb nyugat-ukrajnai színműírók kö­zül említeni kell Jaroslav Ha- lant, (190? -1949), aki mint ú jságíró harcolt a Vatikán és a fasizmus ellen is. A Közpunt című alkotása bemutatja, ho­gyan erősödött a forradalmi mozgatom a Pilsudski fasisztái által terrorizált Galíciában, Az aranysas alatt című színművé­ben pedig leleplezte' a nacio- nalieta emigráció mesterkedé­seit. A háború után az ukrán drá­mák is sikert aratlak a külföl­di színpadokon. V. Szubek A második front mögött és az Új­ra kezdődik az élet című mü­veiben leleplezi a reakció és a haladás erőinek antagonista konfliktusát. Az első műben mű­vészi eszközökkel láttatja a szovjet ember erkölcsi nagysá­gát, és a második alkotásban a német nép és a német értelmi­ség átnevelésével foglalkozik. Nemzetközi sikert aratott ]. Burjakivszkij ismert drámája, amit Fučík Prága az enyém marad című műve ihletett. Sz. Holovanivszkij a Távoli visszhang című színmüvében olyan emberek erkölcsi profil­ját mutatja be, akik a háború következtében vesztették el csa­ládi boldogságukat. Kiváló víg­játékok szerzője O. Kolomijec, akinek Fáraók című művét már százötvenszer mutatták be, és a Csehszlovák Rádió is többször sugározta. Ez a szatíra az olyan falusi funkcionáriusok kímélet­lenségét és ostobaságát állítja pellengérre, akiknek a kolhoz sürgető termelési feladatai csak ivászatot, szórakozási le­hetőséget jelentenek. A háború utáni színpadi szer­zők közül a már említett O. Kornejcsukon kívül M. Za rud­ní j (A remény bolygója) és O. Levada (Faust és a halál) ér­demel megkülönböztetett fi­gyelmet. A fiatalabb szerzők között említendő V. SeTcsenko, A hírszerző sorsa című antifa­siszta mű szerzője. Legújabb alkotásában — Éjféli találko­zás — az SZNF emlékét idézi. Konkrét történelmi eseményt ábrázol, nevezetesen a szovjet és a csehszlovák hazafiak hősi vállalkozását, amelynek az volt a célja, hogy kiszabadítsák az SZLKP illegális Központi Bi­zottságának a tagjait a nitrai börtönből. Ez a színmű « pre- šovi J. Záhorský Színház reper­toárjának értékes darabja. M. NEVRLÝ A Királyi Shakespeare Társulat Stratfordba kihelyezett csoportja legulólHji bemutatóján a nagy angol drámaíró János király című színmüvét vitte színre. Az előadás nagy port vert fel, mivel John Barton rendező két másik Shakespeare darabból is átvett néhány jelenetet, sőt né­hány saját mondatát is „becsempészte“ a szövegbe. A kritikusok többsége végül megegyezett abluin, hogy habár ez a változat nem ér föl Dürrenmatt szellemességével, mégis egy modern, izgalmas dráma kerekedett ki a szín­műből. Felvét etünkön a dráma egyik jelenetében Denis Holmes, Hilda Brand és Emrys James látható. ÉRTÉKES ELŐADÁSOK Egy sikeres színházi rendezvényről A következő hét elején fejeződik be Prágában és Bratislavá­ban a szovjet drámafesztivál. A barátsági hónap egyik legjelen­tősebb kulturális eseményére a cseh és a szlovákiai színházak összesen 130 előadással neveztek be. Először mindegyik társu­lat a hazai közönség előtt mutatta be a kiválasztott orosz, il­letve szoviet darabot, s most a legsikeresebb előadásokat a prá­gai és a bratislavai közönség előtt ismétlik meg. A fesztivál impozáns méreteire jellemző az is, hogy színházaink 67 szerző 104 színművét vitték színre. . A statisztikai adatok valóban rendkívül szépek, de önmaguk ban természetesen nem elegendőek. A lényeges az, hogy eh­hez a hazai méretekben különösen figyelemre méltó mennyi­séghez megfelelő minőség is párosult. Különösen azt tartjuk rokonszenves vonásnak, hogy csaknem valamennyi előadás sok éľiékes tanulsággal szolgált, és a felfedezés erejével halott. Színházaink vezetői nem elégedtek meg a rutinmunkával, ha­nem egyrészt új szovjet szerzőket fedeztek fel hazai színpad­jaink számára, másrészt pedig a már ismert előadásokat nem a megszokott, hagyományosnak mondható módon állították szín­padra. A műsorfüzetekben a már ismert nevek mellett sza­munkra eleddig még ismeretien szerzők, Makajenok, Zsuhovie- kij, Babkin, Ibragimenkov, Kangver, Holiinnv és mások szerepel­tek. Az idet drámafesztivál során ismét bebizonyosodott, hogy mennyire gazdag a szovjet drámairodalom, s mennyi kiaknáz­ható lehetőséget nyújt színházi szakembereink számára is, ha valóban gondos munkát végeznek, és nemcsak néhány ismert színdarab eljátszására szorítkoznak. Az idei szovjet drámafesztiválnak rendkívül fontos kultúrpo­litikai. jelentősége is volt, mert a közönség és a szakemberek megfelelő képet kaptak a mai szovjet színházak elvszerfi s ugyanakkor vonzó müsorpolitikájáról. Ez a drámafesztivál egy­úttal megmutatta azt az utat, amelyen színházaink vezetőinek is haladni kell, hogy a szocialista színjátszásunkra háruló igé­nyes feladatokat sikeresen oldják —ľ—J Rivaldafényben • Az idei színházi évadban is nagy népszerűségnek örvend­nek hazánkban A. V. Vampilov ! színművei. A barátsági hónap al­kalmából a bratislavai Hviezdo­slav Színház és a martini Szlo­vák Nemzeti Felkelés Színháza vitte színre a fiatalon elhunyt szovjet drámaíró Az eüm.últ nyá-. ron történt című alkotását. ★ ★ ★ • Az új prágai színházi évad egyik első figyelemre méltó eseménye a Nemzeti Színház bemutatója volt. Fővárosunk kö­zönsége Ján Káčer rendezésér ben tekintheti meg J. K. Tyl A keményfejű nő című vígjátékát. Az énekkel és meseszerü ele­mekkel teletűzdelt klasszikus vígjátékban elsősorban Jifina Petrovická, Petr Štépánek és Petr Kosfka teljesítményét di­csérték a kritikusok. •k -k ★ • Naberezsnije Csolnibe, a KAMAZ tehergépkocsigyárba látogatott el az elmúlt hetekben a Moszkvai Taganka Színház társulata. Az energetikai műve­lődési otthonban, valamint közvetlenül a szerelőcsarnokok­ban adták elő B. Vaszilljev A hajnalok itt csendesek, B. Brecht A szecsuáni jóember cí­mű színművét, valamint néhány mai tárgyú szovjet vígjátékot. T. Zsukova és V. Zolotuhin, a színház művészei a Tyeatr című folyóirat idei 10. számában * méltatják ezt a nem mindennapi vendég jzereplést. Mindketten eredményesnek nevezik a fellé­pésüket, mert véleményük sze* rint ritkán játszottak ilyen lel­kes és műértő közönség előtt, ★ ★ ★ • Befejeződtek a magyar drámafesztivál hivatalos ese­ményei a Német Demokratikus Köztársaságban. Az elmúlt há­rom hét során a Volksbühnében színre vitték Örkény István Tó- tékját és a Macskajátékot Su­lyok Máriával a főszerepben. A Komischeben már sikerrel játsszák a Háry Jánost, a Stats- oper pedig A csodálatos man­darint és Petrovics Emil Lysist­ratégát mutatta be. A cottbusl színház Gyurkó László Szerel­mem, Elektra című színmüvét tűzte műsorára, Weimarban pe­dig Déry Képzelt riportját lát­hatják a nézők, Marton László vendégrendezésében. Ezenkívül még több magyar színművet mu­tattak bo. A drámafesztivál keretében Berlinben vendégsze­repeit a Nemzeti Színház társu­lata. Móricz Zsigmond Rokonok- jának színpadi változatát és Maróti Lajos történelmi gro­teszk jét, Az utolsó utáni em­bert játszották a Volksbühné­ben. ★ ★ ★ • Az eladott menyasszonyt adták elő a prágai konzervató­rium növendékei, méghozzá ere­deti formában. Smetana operája ugyanis csak négy évvel az ős­bemutató után, 1870-ben nyerte el mai formáját. Az eredeti vál­tozat csupán két részből állt, s az egyes Jeleneteket prózai szö­veg kötötte össze. Hiányzott az “eredeti változatból a nagy pol­ka, Maŕenka áriája és néhány kórusbetét is. A Supraphon hanglemezgyártó vállalat ezt az érdekes előadást hanglemezen örökítette meg, amelyet szinte percek ailatt szétkapkodtak a ze­nerajongók. ★ ★ ★ • Molnár Ferenc és Szomory Dezső egyfelvonásosával nyitot­ták meg az újjáépült Madách Kamaraszínházat. Szirtes Tamás rendezésében az Egy, kettő, há­rom című Malnár-egyfelvoná- sos és Szomory Dezső színpadi groteszkje, az Incidens az Inge- borg hangversenyen nagy kö­zönségsikert aratott. A kritiku­sok különösen Márkus László, Garas Dezső és Haumann Péter Játékát dicsérik. ★ i ik • Három érdekes premierre került sor az elmúlt hónapban az Olomouci Oidfich Stibor Színházban. Jiri Vrba rendezésé­ben Osvald Záhradník Lépd át az árnyékodat című színmüvét adták ölő nagy sikerrel. Ezt kö­vetően Lilian Heilman, amerikai írónő Őszi kert című drámáját vitték színre. A novemberi be­mutatók sorát a Jeszenyin ver­seiből összeállított Sznyegina című drámai montázs zárta le. 1974. XII. 8 T llulliitrrlP lül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents