Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-08 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó
Mi re van szüksége A MEZŐGAZDASÁGNAK? A mezőgazdasági- és élelmiszeripar) termékek külkereskedelmi forgalma az Utóbbi években csökkend irányzatot mutat Ez elsősorban antutk a következménye, hogy az iparilag fejlett államok ezekből a termékekből magasabb fokú önellátásra törekednek, s fejlesztik saját feldolgozó iparukat. A mezőgazdasági termékek behozatalának relatív csökkenése azzal is magyarázható, hogy a külkereskedelem elsősorban olyan ipari termékek behozatalát helyezi előtérbe, amelyek tudományos- műszaki ismereteket közvetítenek, elősegítik a gyártmányfejlesztést, a tudományos és műszaki haladást. A mező- gazdasági termékek ezeket a folyamatokat nem viszik előbbre, s maga az élelmiszerfogyasztás is kitartóan ňrzi hagyományos jellegzetességeit, a fogyasztott élelmiszerek összetétele csak Csekély mértékben változik.Megállapíthatjuk tehát, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mennyiségének relatív csökkenése a külkereskedelemben objektív folyamat, s egyúttal azt is elősegíti, hogy a külkereskedelem hatékonyabban teljesíthesse minőségi gazdasági feladatait. Mindez a CSSZSZK feltételeire is vonatkozik, ahol a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből való fokozottabb mértékű önellátás lehetővé teszi, hogy a külkereskedelem nagyobb szerepet vállaljon a népgazdaság hatékonyságának növelésében. A CSKP XIV. kongresszusa a csehszlovák népgazdaság szerkezeti átépítésével és a nemzetközi nninkamegosz tásba való bekapcsolódással összefüggésben célul tűzte az alapvető élelmiszeri ogyasztás növekedési többletének saját forrásokból való fedezését. Az elmélyülő munkamegosztásra és a társadalmi termelés egyre szűkebb szakosodására való tekintettel a mező gazdaság ezeket az igényes feladatokat nem képes elszigetelten teljesíteni. Az egész mezőgazdasági-ipari komplexum Összefogására, a kölcsönösen összefüggő ágazatok integrált együttműködésére van szükség, hogy a mezőgazdasági termelők elegei tehessenek ennek a követelménynek. A mezőgaz.dasági-iparl komplexumban lezajló újratermelési folyamat eredményessége ma többnyire a szállító ágazatok munkájának színvonalától függ, amelyek a tudományos-műszaki haladás vívmányait tárgyiasult formában viszik a mezőgazdasági őstermelésbe. A mezőguzdasági gépgyártás, a vegyipar és az építőipar közvetlenül hat a mezőgazdaság anyagi- technikai alaptónak erősítésére és átépítésére. A szállító ágazatok és a mezőgazdaság közötti kapcsolatok hatékonyságát akkor lehet növelni, ha a szállító ágazatok problémái egy nagyobb zárt egész belső problémáivá válnak. A mezőgazdasági termelés ipari szükségleteit részben a fokozatosan no vekvő hazai termelés, részben a külkereskedelem szolgáltatja. Az állami gazdaságokban és az efsz-ekben az 1967-től 1972-ig terjedő időszakban a termelésre fordított anyagköltségek értékének körülbelül 10 százalékát a külföldről behozott termékek képviselték. Ha összehasonlítjuk a mezőgazda ság ipari termelőeszközeinek íműtrágyák, növényvédő vegyszerek, ipari takarmányok, egyéb állat tenyésztési vegyi anyagok, traktorok, mezőgazda sági gépek és berendezések] kivitelét és behozatalát az említett időszakban, akkor a kővetkező képet kapjuk: I9H« 19K« 19711 1972 Behozatal 1169,4 994,4 1422,3 1291)4 Kiviitel 539,2 5H0.2 541,7 502,3 Kíilüilbttzot —«30,2 -434,2 —880,5 —788,0 I millió kiírónál A csehszlovák népgazdaságban tehát a mezőgazdasági álló és forgóeszközök behozatala jelentősen meghaladja azok kivitelét. Ez a passzív szaldó az 1967—69-es években bekövetkezett át meneti csökkenés után 1970 ben az eddigi legmagasabb szintre növekedett. A passzív szaldó növekedésére elsfysor ban a mezőgazdasági termelés intenzi fikációs tényezői hatnak. A hazai mezőgazdasági termelés 1970-ben műtrágyák, növényvédő szerek és állattenyésztési alapanyagok formájában 4956 millió korona értékben termelt a mezőgazdaságnak, ami az egész ország vegyipari termelésé nek 10,5 százalékát jelentette. Bár az 5. ötéves terv éveiben fok« zatosan növekszik a hazai műtrágyagyártás, a szükséglet 40 százalékát mégis behozatalból, elsősorban a szó ciulista országokból fedezzük. A hazai műtrágyagyártás fejlesztése úgyszintén a behozataltól függ, hiszen a műtrágyagyártás csaknem valamennyi alap anyagát (a foszfor-, kálium- és kéntartalmú nyersanyagokat és a földgázt) importáljuk. Különösen nehéz a helyzet a foszfortartalmú nyersanyagok terén, ami a kombinált műtrágyák gyártását is fékezi. A terméshozamok növelésében egyre nagyobb szerepet játszik a növény védő vegyszerek széles választéka. A hazai gyártás azonban a szükséges mennyiségnek csak a 40 százalékát, a választéknak pedig csupán 25 százalékát fedezi. 1972-ben a növényvédő vegyszerek értékben kifejezett meny- nyiségének 85 százalékát a kapitalista államokból hoztuk be. A helyzet a legközelebbi években sem változik lényegesebb mértékben a Komplex Program szerint ugyanis a KGST-tagállamok csak az 1980—85-ös években fedezik majd saját termelésből ez irányú szükségleteiket. A koncentrált, korszerű állattenyésztés szintén növekvő igényeket támaszt az állattenyésztési vegyi anyagok szállítására, amelyek elsősorban a takarmánykeverékek biológiai értékét növelik, s az állatok termelékenységét fokozzák. Az 5. ötéves tervidőszakban az állattenyésztési vegyi anyagok 12.5 százalékát hozzuk be külföldről. Lényeges körülmény az is, hogy egyes alapvető anyagokból teljesen behozatalra szorulunk. A külkereskedelem további fontos feladatokat lát: el a mezőgazdaság gépipari termékekkel való ellátásában. A Szövetségi Kohó és Gépipari Minisztérium a jelenlegi ötéves tervben 19.6 milliárd korona értékben importál a mezőgazdaság számára gépi beruházási eszközöket, amelyek 88 százaléka traktor, mezőgazdasági gép és berendezés. A mezőgazdasági gépgyártás nemzetközi szakosítása a szocialista országok között egyre jobban elmélyül, s bővül a gyártási kooperáció is a legfejlettebb géptípusoknál. A behozatal és a kivitel arányait és fejlesztési irányzatait nehéz egyértelműen megállapítani. Ebben a kibontakozó együttműködésben nagy gazdasági tartalékok rejlenek, amelyek célszerű kihasználása jelentősen növeli majd a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. A CSSZSZK mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből való fokozottabb önellátásra irányuló törekvése, valamint a mezőgazdasági-ipari komplexum ágazatainak intenzív fejlesztése összhangban van a KGST-tagállamok Komplex Programjával, amely célul tűzi az egyes országok természeti feltételeinek optimális kihasználását, a mezőgazdasági termelés hatékony növelését, a tudományos-műszaki együttműködés valamennyi formájának fejlesztését, a szakosítást és az együttműködést a mezőgazdaság ipari termelőeszközeinek gyártásában. Ing. ALENA CÉRNA Dr EVA TOSOVSKA A szovjet traktorgyártás egyik központjában, a leningrádi Kirov gyárban 1975 első felében megkezdik a K—701 traktorok sorozatgyártását. Az új típusba 300 lóerős motorokat építenek be. Az eddig gyártott K—700-as traktorokhoz képest a teljesítmény 30 —40 százalékkal nő. A prototípust a gyár tervezői határidő előtt készítették el. A sikeres műszaki próbák után megteremtődött a feltétele annak, hogy 1975-től csak K 701-eseket gyártsanak, ami sokkal jobban megfelel a mezőgazdaság igényeinek. A termékszerkezet változásával valamelyest csökken a kibocsátás mennyisége, a motorgyártás ugyanis csak egy két évvel később fut Fel a szükséges mennyiségre. A Kirov gyárban széles körű rekonstrukciót ' hajtanak végre, GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS A KIROV GYÁRBAN melynek során különösen nagy hangsúlyt kap az automatizálás. A rekonstrukció folyamán valamennyi alapmunkafolyamatot gépesítik. 106 vonalat állítanak üzembe, s a szállítószalagok hosszát a jelenlegi 15 kilométerről 35—38 kilométerre növelik. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkák során a kohászati kapacitás fejlesztésére. Azt tervezik, hogy 1975-ben 1 millió tonna hengereltárut gyártanak, s a kohászati rekonstrukció második szakaszában négy mart inkemencével bővítik a kapacitást. Ezeknek belépésével a kirovi kombinát szükségletét saját gyár tásból elégíti ki. A gépi felújítás szervezeti változásokkal jár együtt. A leningrádi üzemhez kapcsolják még a tyihvonszkoji, a novgorodi, valamint a szhovi üzemeket. A kirovi egyesülés ezzel a szovjet traktor- gyártás hatalmas bázisává fejlő- , dik, 5 a tervek szerint a traktor- gyártást kétszeresére, az alkatrészgyártást háromszorosára fejlesztik. Azt tervezik, hogy az alapüzemhez kapcsolt gyáregységekben főleg az alkatrészgyártást bővítik. 1 A kirovi egyesülés feladata a szovjet traktorgyártás fejlesztésének elősegítése. Kazahsztánban nagy traktorgyár építését kezdik meg, ahol a K-típusú mezőgazda- sági gépeket bocsátják ki a szi bériai és a távol-keleti igényeknek megfelelően módosítva. (Világgazdaság) Tízéves ai AGROMAS Ti?, évvel ezelőtt, 1964 decemberében született meg az Agromas magyar—bolgár vállalkozás. A közös vállalkozás legfőbb célja a zöldség- és gyümölcs termelés gépeinek kifejlesztése, a tervezés és a gyártás koordinálásit. A vállalkozáshoz később csatlakozott a Szovjetunió és az NDK Is. A részt vevő országok számos kutató- és fejlesztő intézete, gyártó vállalata egyesítette erőfeszítéseit a kitűzött célok megoldására. A számítások szerint a zöldség- és gyümölcstermelés gépesítése a négy országban több mint 2 millió embert szabadítana fel a gazdaság egyéb szektorai számára. Az előkészítő munka során megtörtént az elképzelések egyeztetése, a berendezések és alkatrészek egységesítése és szabványosítása. A közös munkában részt vevő minden Intézmény ismeri és végrehajtja feladatait. Az eredmények igazolják a közös vállalkozás létjogosultságát: csak az elmúlt évben 24 féle új mezőgazdasági gépet hoztak létre; ilyen ütemű fejlesztés az erők összefogása nélkül aligha lett volna elérhető. A zöldségtermelés, még inkább a gyümölcstermelés és szőlőművelés gépei rendkívül bonyolultak. Néhány berendezést már sorozatban gyártanak Magyarországon és Bulgáriában, másokat most vetnek alá üzemi próbának. Sikerrel vizsgáznak a szovjet berendezések is. Most vizsgálják például a kétsoros, önjáró paradicsom- szedő gépet Bulgária, az N1)K és Magyarország növény termesztői. A nem zetközi „bírálatot“ a gép kiállta, szabad az út a sorozatgyártás felé. Egy másik erdekes berendezés a eseresznye, szilva, alana és barack begyűjtését oldotta meg, hatméteres koronaátmérőig. A tervezésbe« bolgár és szovjet kenatoukftőrük vettek Készt, a gyártást BhIrMi A mezőgazdaság jó néhány ágazatában elkerülhetetlennek látszott a kimerítő és gazdaságtalan eml>eri munka alkalmazása. Ezek közé tartozott a zöldség- és gyümölcsterme lés is. A késlekedés a gépesítésben súlyos következményekkel járt. Ezeknek az értékes kultúráknak a termelése háttérbe szorult. Az Agromas ke retében az önjáró szőlőkombájn a bolgár tervezők jóvoltából kél évv.-;. a határidő előtt elkészült. A terv sze rint az elmúlt évben Bulgáriának 28 gépet kellett megvizsgálnia, és megvizsgált 46-ot; Magyarország 14 he lyett 19-et, a Szovjetunió 77 gép helyett 153-at. A sikeres üzemi próbák után hamar megindul hat a sorozat- gyártás. Az Agromas székházában, Budapes ten, évente kétszer ül össze az igazgató tanács. A tanács ajánlásokat dolgoz ki, amely figyelembe veszi a négy ország mezőgazdasági gépgyár tásának teljes potenciálját. Bulgária gyárt palántaültető-gépeket, szőlő- traktorokat, szőlőkombájnokat és paprikakombájnokat. Magyarország gyártja az uborka, paradicsom, zöldborsó, zöldbab és hagyma begyűjtését szolgáló gépeket. A Szovjetunió vállalkozásai között szerepelitek a zöldségfélék kultivátora! és vetőgií- pei, a paradicsom és káposzta szedő gépei, valamint az üvegházi berendezések. Az Agromas jelenlegi formájában elsősorban kooperációs szervezet, de működésének jellemvonásai az együtt működés magasabb formái feló mu tatnak. Fejlődése során fokozatosan nemzetközi gazdasági egyesüléssé ala- -kul, mely a tervezésitől a gyártáson keresztül az értékesítésig az iutegvá- elő minden előnyét kihasználja a részit vevő országok mezőgazdaságának gépesítése érdekében. ve A pezinoki Kxdlóterinmtok nem kis csodálkozással szemlélték az idei szüret alkalmából előszói bemutatott BOLGÁR KG—1-es szőlőké ni bájn munkáját. A bolgár szakemberek Anastas Nikolo* t'őkonzul jelenlétében alig győzték magyarázni a kombájn szerkezeti felépítését, munkájának előnyeit, amely alkalmas feltételek mellett egy uap alatt 23 hektár termését takarítja be, és 30—6ü dolgozó munkáját helyettesíti. A kombájn a lerázott bogyókat a mellette haladó pótkocsiba üríti. A Pezinoki Efsz 36 hektáros szőlőjében, amely alkalmas a gépi betakarításra, a kombájn viszonylag tisztán dolgozott, csupán a betonoszlopok közelében maradtak el törtök. Ezeket azonban akár agy asszony is könnyen begyűjti a kombájn után. A szövetkezet vezetői elégedettek voltak a gép munkájával, hiszen 190 hektár szőlőjükről ebben az évben több mint 90 vagon szőlőt kellett leszüratelni. A kézi begyűjtésnél főleg puttonyosokból van hiány, s ezt a nehéz munkát nem leltet a nőkre bízni. A kombájnos betakarítás nagy segítséget jelentene a nyugat-szlovákiai kerület többi szőlőtermesztő özemében ts, s a bolgár gyártők felkészültek a gépek lolyaanatos szállítására. F. S1VAK <. St. Barfták felvétele BEMUTATKOZOTT A SZÖLŐKOMBÁJN
