Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-07 / 289. szám, szombat

való teljesítését célozzák. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy az üzem vezetősége helyes szo­ciális politikát folytasson. Tanulságos volt az üzem és berendezéseinek megtekintése. Mindabból, amit láttam, na­gyon tetszett a termelőrészle­gek tágas volta, a nagy tiszta­ság mindenütt s a sok külön­féle agitációs-propagandista plakát. Mély benyomást tett rám az emberek őszintesége és nyíltsága, mellyel munkájuk­ról, az üzem sikereiről és azok­ról a szociális vívmányokról beszéltek, melyeket számukra az állam és az üzem biztosít. Nem kis büszkeséggel be­széltek pl. az üzemi. óvodákról, mely egyike Bulgária mintegy nyolcezer óvodájának. Az óvoda az üzem területén van. A gyár épületeitől és ud­varától alacsony, virágos élő­sövény választja el. A sövény és a földszintes éptilet, azaz „mézeskalács házikó“ közötti térség pontosan olyan, mintha a meséből emelték volna ki. Igazi gyermekvilág, de vas­orrú bába és más rémek nél­kül. — Az egesznei.es óvoda már tizenegy éves és hatvan gyer­meknek szolgál — mondotta a fiatal igazgatónő. — A gyer­mekekről hat pedagógus és hét gazdasági-adminisztratív dolgo­zó gondoskodik... (Az érde­kesség kedvéért megemlítem, hogy az óvodát az üzem épí­tette és rendezte be. Költségeit — a tej és zöldség kivételével, amiről az üzem gondoskodik — a városi nemzeti bizottság fe­dezi. Az óvoda az üzem dolgo­zói gyermekeit látja el, de he­lyet kaphatnak benne olyan szülők gyermekei is, akik ma­guk ugyan nem dolgoznak az üzemben, de a nagyszülők dol­goznak ott.) A sörgyár barátságosan be­rendezett vendégfogadó szobá­jában ültünk. A hosszúkás asz­talon jellegzetes zagorka-poha- rakban 12 fokos világos sör habzott. Ezt iszogattuk, miköz­ben élénk beszélgetést folytat­tunk a sörről\ Sztara Zagora és Košice már' évek óta tartó barátságáról és együttműködé­séről, a világpolitikáról... Hir­telen, szintemeglepetésszerűen állt fel Tombakov elvtárs. Mi elhallgattunk, ő nedig megszó­lalt: — Jó itt üldögélni, iszogatni a sört és beszélgetni. Ez rend­ben van, ezt az ember igazán megérdemli. De kérdem: így vari ez mindenütt? Az embe­rek mindenütt olyan elégedet­tek és boldogok, mint mi itt? Béke van-e mindenütt, van-e mindenütt munka és létbizton­ság mint a mi országainkban? Váratlanul értek bennünket ezek a szavak. És mégis olyan egyszerűek voltak, s valóban vitathatatlan igazság volt ben­nük. Az, hogy nálunk ezek a dolgok természetesek s az, hogy ezekért a világon még százmillióknak kell küzdeniük. Boldog voltam, hogy Sztara Zagorában a bolgár barátaim éppen úgy a tudatában vannak annak, aminek ml itthon mind­annyian: Sok méq a tenniva­lónk. KEZES JÚZSEF MERÉSZ TERVEK (ČSTK) — Mintegy 148 mil­lió korona értékű árut fog a jövő évben gyártani a Spišská Nová Ves-i Oj Otthon bútor­gyár. Ez kb. 6 és fél millió ko­ronával több az Idei termelésük összértékénél. A gyár tervfel­adatai évről évre igényesebbek, már csak azért is, hogy a gyár­tók kielégíthessék a bútor iránt mutatkozó egyre nagyobb ke­resletet. A Spišská Nová Ves-i üzem dolgozói a termelés növekedé­sét új eljárások bevezetésével biztosítják. A furnérlemezekből és laminátból készített termé­keik értéke a 70 millió koro­nát is meghaladja. Ez annyit jelent, hogy 8 470, „Spiš“ tí­pusú nappali szobát, 6000 ha­gyományos módon berendezett hálószobát és több mint 5000 „1.0—12“ típusú heverőkkel fel­szerelt hálószobát gyártanak. A gyárban próbaképpen 100 új ti- ____ pu sú fehér laminátos hálószobát R is fognak gyártani, amely, ha IL'af beválik, az 1976. évi gyártási program alapját jelenti majd. A gyártási programban 5000 tv- asztal gyártása is szerepel. Az xil. új eljárások bevezetésének kö­szönhető, hogy a jövő évben az üzem nyeresége kb. 3 millió gJĽ koronával fog növekedni. tara Zagorában Is, mint \7 Bulgáriában mindenütt, %}L ahol csak megfordul­tam, az volt az- érzésem, hogy nem is vagyok oly mess- sze otthonomtól. Eleinte ugyan úgy tűnt, liogy mindezt csak a sztara zagoraiak jószívűsége és vendégszeretete, esetleg — mintha csak a mi tájainkon járnék — a sok épülő panel­ház. okozza, de később, amikor jobban megismertem ezt a szép várost, készséges és mosolygós arcú embereit, már biztos vol­tam benne — otthon járok, az enyéineim között. A város parkosított negyedé­ben a Lenin szobra előtt meg­álltam, s ismét hódolattal gon­doltam az orosz és a világ proletariátusának halhatatlan Vezérére. Ojra tudatosítottam, hogy az ő forradalmi eszméi és életműve — a Nagy üktóbe ri Szocialista Forradalom nél­kül nem létezne a mai boldog Bulgária. Sőt, én sem időzhet­tem volna el felszabadult em­berként Sztara Zagora szívé­ben, oldalamon Dimitrlj Katra- novval, a BKP járási bizottsága szervezési osztályának fiatal dolgozójával. Elmélyült gondo­lataimból az ő szava szakított ki: — A mi járásunkban és eb­ben a városban itt, a Szredna gora déli oldalán, ahol mint­egy négyszáz ezer ember él, sok minden történt s változott meg az emberek életében ... Ránéztem a mellettem álló parátra. Az arca magabiztos volt s a szeme a távolságot kutatta. Kis idő múlva felém fordult és folytatta: — Hát igen, sok minden megváltozott országunkban! Megvalósultak Georgi Dimitrov elvtárs szavai, aki Bulgária új élete építésének kezdetén ezt mondotta: „Tíz-tizenöt év alatt Bulgária elfogja érni azt, amit más nemzetek más körülmé­nyek közt egy évszázad alatt értek el“. Előrelátása igaz lett. Az el­nyomástól és kizsákmányolás­tól felszabadult ember alkotó erői elképzelhetetlenül nagyok. Az új társadalmi rend, a szó cializmus, ezeket az erőket tá­mogatja és fejleszti. Sztara Zagora a fiatalok vá­rosa. Tucatnyi iskolája, köztük több főiskolája van. Van öt tudományos-kutató intézete, három színháza, melyek közül kiemelkedik az Opera gyönyö­rűségesen szép, két és fél év­vel ezelőtt elkészült épülete, melyben a világ legnagyobb művészegyüttesei is fellépnek. Van a városnak vagy tíz mozi­ja, számos múzeuma, helyi új­sága, rádióállomása, épül a tv- Stúdiója, szép sikereket ér el a „fíeroe* nevű testnevelési egyesülete (20 sportágban mint­egy 6500 sportoló tevékenyke­dik). A város — melyben meg­csodáltam a rengeteg ligetet, a lombos fáktól sűrűn szegé­lyezett egyenes és széles ut­cákat, az árutól tömött bolto­kat, a szép, jól és ízlésesen öltözött bolgár lányokat — életerősen lélegzik. Világfájda­lom, „divatos“ elidegenedés ,.. nyoma sincs Ilyesminek, Ellenkezőleg! Az emberek itt szabadok, fel- óldódottak és érzékenyen rea­gálnak mindarra, ami körülöt­tük történik. Meglátszik rajtuk az elégedettség, melyet szá­mukra Bulgária jelene nyújt. Azé a Bulgáriáé, ahol „ ... a szocialista fejlődésünk oala A város vegyipari kombinátja BULGÁRIÁI JEGYZETEK — I. Sztara Zagora-i élmények mennyi szakaszában abból az elvből indultunk ki, hogy min­den az emberért és az ember nevében történik" (T,, Zsivkov a BKĽ KH 1972. évi decemberi plénumán). Sztara Zagora politikai, gaz­dasági es társadalmi életét már évek óta a járás jellege hatá­rozza meg, melyben Bulgária felszabadulása után — 1944. szeptember 9. — túlsúlyba ke­rült az ipar (86 százalék). A járás száz üzeme közül ötven­kettő Sztara Zagorában van ... — Iparával a járásunk — tájékoztatott Iván Panájotov Chrisztov elvlárs, a járási párt­bizottság szervezési titkára — országos viszonylatban már most a negyedik helyen van. járásunk termeli például a szén 44, a villanyenergia 30 és a műtrágyák 48 százalékát. Igen fejlett a gépiparunk (kü­lönféle megmunkáló gépek, elektronikus berendezések, hid­raulikus gépek stb.), valamint a vegyiparunk. A mezőgazdasá­gi termelésben, ahol döntő a gabonafélék, zöldség, gyümölcs és a szőlő termesztése a hete­dik helyet foglaljuk el... Ez a jelen. S a jövő? A BKP X. kongresszusának irányelvei alapján kidolgozott távlati ter­vek szerint a Sztara Zagora i járásban első helyre kell ke­rülnie a gépiparnak. A mező- gazdaságban a sertéshizlalás és a tyúktenyésztés gyorsul majd lel. A gépiparban fog dol­gozni a járás munkásosztályá­nak mintegy 85 százaléka. És éppen ez az az erő, melyre a járási pártbizottság támaszkod­hat és mindenekelőtt fog is tá­maszkodni a jövőben. A járás területén találjuk a Buzludzsu nevű hegyet, mely arról nevezetes, hogy 1891-ben ezen a hegyen alakult meg a Bolgár Szociáldemokrata Párt. A járás területén lobbant fel 1923 szeptemberében a világ első antifasiszta felkelése. Élén Vaszil Kolárov és Georgi Dimit­rov, a Bolgár Kommunista Párt vezetői álltak. — Számunkra, kommunisták számára ez legnagyobb büsz keségünk — folytatta Chrisz- tov elvtárs — s a forradalmi hagyományok kimeríthetetlen kútforrásául szolgál... Ez u „számunkra, kommunis­ták számára“ hatalmas hadse­reget — 32 ezer kommunistát jeleni 1200 pártalapszervezet- ben. Ez az „élhad“ azonban nincs magára hagyatva. Az új élet építésének folyamatában támogatja őt természetes tar­taléka —v a mintegy 65 ezer komszomol Ista. A Szredna gora alatt a jobb élet építésének élén tehát csaknem százezer ember áll. Ütőképességüket azonban a mindennapi pártmunka erőssé­ge és minősége feltételezi. — A figyelmünket ezért — mondotta Chrisztov elvtárs — a párt vezető szerepének és a pártmunka tudományosságának szüntelen fokozására összpon­tosítjuk. Ebben a munkában pártunk X. kongresszusának fő irányelveiből, azaz a társada­lomnak és a gazdaságnak a párt általi vezetése és irányí­tása marxista—leninista elvé­ből indulunk ki... Fokozott és A város büszkesége — az Opera állandó figyelmet fordítunk mindenekelőtt a pártkáderek kiválasztására és nevelésére (ebből a célból kidolgoztuk a kádernevelés ötéves tervét), a pártszervezetek és taggyűlések szerepe megerősítésének és el­mélyítésének, a pártmunka módszerei és formái különféle ni. A 330-tagú munkaközössé­ge már évek óta helytáll. Nap mint nap megfőzi a tervben előírt kétezer hektoliter 10 és 12 fokos világos, illetve 12 fo­kos barna, jóízű Zagorka-sört. — A negyvenhattagú párt- szervezetünk munkája — mon­dotta Milcso Ghubenov Milcsev, A Sztara Zagora i Lenin emlékmű kérdéseinek és a következetes pártellenőrzésnek mindenütt, de főleg a termelésben, mivel ezt tartjuk előrehaladásunk döntő tényezőjének .., A pártmunka súlya a járás bán a pár talapszervezet ekben összpontosul. Jól bizonyítja ezt pl. a Sztara Zagora-i „Zuyor- kau sörgyár. Az üzem 1903-ban cseh gépekkel kezdett termel­sz alapszervezet nem függetle­nített titkára, az üvegtöltő- részleg vezetője — a minden­napi feladat teljesítésére irá­nyul. Nincs az üzemben olyan kérdés vagy probléma, mely elkerülné pártszervezetünk fi­gyelmét, mellyel ne foglalkoz­nánk. Ez nem mindig, nem minden egyes esetben könnyű, de eddig még nem fordult elő, hogy nem találtunk volna meg­oldást ... önmagában véve azonban ez még nem volna elég az igé­nyes feladatok teljesítéséhez, különösen a nyári hónapok­ban. Annak ellenére sem, hogy a kommunistáknak és az üzem többi dolgozójának kiosztott feladatok konkrétek, szigorúan időhöz kötöttek es figyelem­mel követetlek. A „Zagorka“ kommunistái ezt tudják és a feladatok teljesítéséi követke­zetesen ellenőrzik. Nemcsak a pártgyűléseken, hanem köz­vet lenül a termelésben is. És nap mint nap, mert „a felada­tok teljesítését — jegyezte meg Trajko Tombakov elvtárs, termelési igazgató helyettes — magában a munkafolyamatban kelle ellenőrizni“. Ha mégis előfordul, hogy a gondos elő­készülés és a jó munkafelté­telek mellett nehézségek tá­madnak, az üzem vezetői és kommunistái azonnal intézked­nek. Az elfogadott intézkedé­sek hatékonyak és csakis a terv időben és jó minőségben

Next

/
Thumbnails
Contents