Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-06 / 288. szám, péntek
JÓL, ÉS MÉG JOBBAN Néhány hét és véget ér az idei esztendő. Eljött a számvetés ideje, amikor mérlegelni kell ez ev gazdsaági eredményeit, a sikereket, a problémákat és a hiányosságokat is, mert az értékelés esak így teljes, csak így jelöli meg a követendő utat. Napokkal ezelőtt, az egyik esős november végi napon mi is a fenti szempontokat vettük alapul, amikor a Hrobofíovői (Alistáli) Egységes Eöldmüves- szövetkozetbon ilyen előért ékelést végeztünk. — Az 1974 es év a háromnegyedévi értékelés és az őszi eredmények alapján az eddigi legjobb évnek mutatkozik. A növénytermesztésben, az évi terveket magasan túlszárnyaljuk, és az előzetes számítások alapján a tervet az állattenyésztésben is teljesítjük — mondta Wimmer László, a szövetkezet elnnkc*. Szavait józsa Károly agronómii s és Kozma György zoptech- nikus konkrét adatokkal is alátámasztották. — Mindenképpen jelentős eredmény mondotta az agrotervekel maradéktalanul telje sítjük. A szövetkezet 10 hektáros kertészettel rendelkezik, ebből 35 ár fóliasátor, ami 1974-ben 175 000 korona liszla bevételt hozott. A kertészet mellett a szövetkezet további nagy jövő előtt álló ágazata a szőlészet. 40 hektár kiterjedésű, korszerű dróthuzalos szőlőjükben az idei kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is 97 mázsát szüreteltek hektáronként. E két ágazat télen-nyáron hasznos munkaalkalmat ad a szövetke zet asszonyainak. — Az állattenyésztés szaka szán — folytatta a zooteehni- kus - a tehéntartás korszerűsítése mellett a sertéstenyésztést is tovább akarjuk fejleszteni. Mindenképpen fel kell építenünk egy élőhizlaldát és még gyorsabban egy balériás előneveld él, amellyel a termelési ciklust lényegesen meggyorsítanánk. A jövőre vonatkozó el kép velések a növénytermesztés szakaszán Is átgondoltak és célszerűek. Ezekről az agronö- mus szólt. 1974. Xll. 6. Az alistáli szövetkezet székháza nómus — hogy a búza 470 hektáron hektáronként 51,75 mázsát adott és a 214 hektáron termesztett árpa átlagos hek- tárhozania 53,17 mázsa volt. A kukorica, az idei kedvezőtlen időjárási feltételek mellett 51, a cukorrépa pedig 500 mázsa körül adott hektáronként. Kukoricából megfelelő íajtavá- laszték hiányában túlnyomó- vészt kései fajtákat vetettünk, ezek érése megkésett, és végig 38—40 százalékos nedvesség- tartalommal takarítottuk be. Az év nagy ajándéka az új öntözőberendezés, amellyel 532 hektárt tudunk öntözni. Hogy ez mit jelent, azt egy adat is kellően szemlélteti. Az öntözött cukorrépa területén 70 mázsával jobb volt az átlagtermés, mint a nem öntözött területen, pedig az utóbbi a határ legjobb részén kapott helyet. — Állattenyésztésünk bemutatását a sertéstenyésztéssel kezdeném, — folytatta Kozma György —, mivel a jelen év e téren hozta a fejlődést jelentő újat és változást. Áprilisban átadtuk a 1200 férőhelyes sertéshizlaldát. Régi, 12 éves sertéshizlaldát korszerűsítettünk, mintegy másfél millió koronás ráfordítással. Az etetés teljesen automatizált, az állatokról felváltva egy-egy személy gondoskodik. Sertéshúsból az idei eladási tervünk 32 vagon, jövőre már 35 vagon lesz. A korszerű állattartás a megnövekedett feladatok maradéktalan teljesítését nagyban elősegíti. Állattenyésztésünk további domináló része a szarvasmarha-tenyésztés. 1200 szarvasmarhánk van, ebből 400 a tehén. A jövő és a következő években fő feladatunk a szarvasmarhatartás korszerűsítése. A menynyiért szempontot itt is figyelembe vesszük és az újat a régi korszerűsítésével valósítjuk meg. Mindössze egy új, 100 férőhelyes tehénistállót építünk, mivel a korszerűsítés alá kerülő istállót, csak így tudjuk szabaddá tenni. Egyébként alapállományunk a szlovák-tar- ka. E'ejési átlagunk 3500 liter, ezt a közeljövőben 100 literrel emelni akarjuk. Eladási tér vünk 1 390 000 liter tej és 21 vagon 70 mázsa marhahús. E (Kozma György felvétele) — Legnagyobb problémát a szárítók hiánya okozza, de már nem sokáig. Megegyeztünk a két szomszédos szövetkezettel, hogy közösen felépítünk egy lueernaszárítót, ami mindany- nyiunknak nagy segítséget jelentene. A jövőben bővíteni fogjuk a fóliását ras Kéri észelet t, s további 00 hektáron már megkezdtük a szőlő telepítését. A korszerű növény termesztés feltétele a megfelelő technika. E téren a fettételek jók, valamennyi növénytermesztési szakaszunk teljesen gépesített. Harminc kerekes traktorunk, két 54 lóerős lánctalpas vontatónk és egy Kirovec traktorunk van, amelynek munkája szinte felbecsülhetetlen. Ha ev. nincs, az idei esős őszön bizony nehezen boldogultunk volna. Hogy a kombájnokról is szóljak, hat SZK-4-esünk mellé az idén egy SZK 5-öst is vettünk. Ecsi Tibor üzemgazdász további adatokkal is szolgált. Ecsi Tibor üzemgazdász további adatokkal is szolgált. — A szövetkezet mezőgazda sági területe 1876 hektár, eh hőt 1660 a szántó. A növény- termesztés ideí terve 14 midiié korona, az állattenyésztésé pedig 11 millió. Aktív tagjaink száma 280. Ez évi tiszta jövedelmünk eléri a 7,5 millió koronát, ami 1960-hoz viszonyítva 4 millióval több. Tavaly tagjaink átlagkeresete 2427 korona volt, a díjazásra csaknem 8 és fél millió koronát fizettünk ki. összehasonlításképpen megemlítem, hogy 1960-ban nem egészén 3 millió korono ’l a díjazási alap. Tovább folytathatnánk az adatokat, hiszen valamennyi a fejlődést bizonyítja. Az elismerés és dicséret a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot és annak dolgozóit illeti. A forma megteremtette a lehetőségeket, az ember kihasználja azokat, amiért megbecsülés a jutalma. Erről Hodossi Benjámin, a szövetkezel mellett működő pártalapszervezet elnöke be szélt. Tagjainkról mondta, igyekezünk messzemenően gondoskodni. Telepünk 22 hektár kiterjedésű és a szőlészetet ki véve valamennyi termelőrészle günk itt van. A központi épület alagsorában szociális helyiségeink vannak, itt dolgozóink át öltözhetnek és lezuhanyozhat nak. Az év végéig a szőlészetben is átadjuk a szociális épü letet. A szövetkezet tagjainak nyári és téli munkaruhát bizto sitiink, kirándulásra és üdülésre küldjük őket. Ebben az évben három negyvenszemélyes csoport az NDK-ban, Bulgáriában és Lengyelországban járt. Öten jutalomként a Szovjetunióban voltak, és egy egy személy tanulmányi kiránduláson vett részt Romániában, illetve Jugoszláviában. Baráti kapcsolatot tartunk fenn a Győrszent- inváni Tsz-szel. Évente két-hű- rom alkalommal kölcsönösen meglátogatjuk egymást. Gondoskodunk a fiatalokról. Négy lakásegységet építettünk és to vábbiakat építünk. A korszerűsítés, a gépesítés, az egyre nagyobb termőképességű fajták rendszeres keresése mellett az emberekről való messzemenő gondoskodás is hozzájárul az eredményekhez. A tagok szükség esetén cserében a többletmunkát is vállalják. Ez a titka fejlődésünknek, ez teszi lehetővé hogy ma jól, és holnap még jobban gazdalkodhsssunk, EGRI FERENC SÜRGET II TEL Fokozottabb figyelmet a betakarításra Kelet Szlovákiában az árvíz óta nem tudnak kiszáradni a földek. A mostoha időjárás nem akar Jobbra fordulni. Mihelyt egy kicsit megszikkad a föld, jön egy félnapos eső, s a mezőgazdasági gépek ismét napokig nem tudnak mozogni a talajon. Egyedül ebből adódik, hogy mezőgazdászaink a sikeres nyár után a cukorrépa, a kukorica betakarításával; va iamint a mélyszántással az idén késnek. A minap Michal Re pej mérnök, a Košice-vidéki Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság igazgatója az őszi munkák helyzetéről tájékoztatott. Amint elmondotta, járásukban még 120 hektárról kell betakarítaniuk a cukorrépát. Ezzel a munkával előreláthatólag szombatig már végeznek, mert a járás különböző vállalataitól és üzemeitől is jelentős segítséget kaptak. Naponta 15—20 vállalati tehergépkocsi segít a cukorrépa elszállításában. Nagy gondot okoz továbbá a szemes kukorica és a silókukorica betakarítása is. A Košice-vidéki járásban még 1080 hektár siló- kukoricát és 312 hektár szemes kukoricát kell betakarítani. A munkát itt is az elázott talaj nehezíti meg, melyen a hat kerékmeghajtású tehergépkocsik is csak nehezen tudnak közlekedni. A járás vezetői ezúton is felhívással fordulnak azokhoz az üzemekhez, ahol rendelkeznek ilyen teherautókkal. Legalább néhány napig segítsék ki az egyes mezőgazda- sági üzemeket, mert közös munkával nagy értékeket menthetnek még meg. Az őszi munkák végzésében a mélyszántás körül adódnak még a legnagyobb problémák. A mezőgazdasági üzemek hiába rendelkeznek jól felszerelt gépparkkal, a munka üteme lassú. Aki most ellátogat a határba, az láthatja, hogy a dűlőkön egy ekét sok esetben két, sőt három traktor húz. A Košice vidéki járásban a tél beálltáig még 7570 hektáron kell elvégezni a szántást. Főleg a Buzicai, a Perini, a Senai és a Regetai Efsz-ek dolgozóinak kell a legnagyobb tempóra kapcsolniuk, mert a járásban ezen munkák elvégzésével ők állnak a legrosszabban. ^ — dk A bratisiavai Protetika üzem elsősorban gyógyászati se gédeszközöket gyárt. Mim katervébe tartozik az ortopéd lábbelik, a rehabilitációs szandálok, továbbá a PVC Teplastból készült védőkesztyűk, valamint a gyógyszer ipari célokra készüli) alumi niumtubusok gyártása is. Felvételünkön: Anna far káöková az alumíniami uhu sok lakkozását végzi) gép kezelése közben. (Felvétel: J. Teslik CSTK J INTEGRÁCIÓ a simkasre-ellilaskan A KGST-tagországok komplex programjában kitűzöl! határú zatok értelmében a gazdasági együttműködés bővítésénél többek között az egyes országok munkaerőmérlegél is figyelem be veszik. Ez az együttműködési forma nemcsak az egyes országokban tárja fel a lehetőségeket a KGST tagországok munkaerejének ésszerű kihasználására, hanem az egész gazdasági csoportosulás kere tében is. Az utóbbi időszakban nőve kedik a nemzet Közi szocialista munkaerőcsere. Ez szorosan összefügg a szocialista orszá gok közötti együttműködés el mélyítésével és a gazdasági fejlesztés kérdéseinek hatékonyabb megoldásával. A munkaerőcsere növekvő gazdásági jelentőségéről tanúskodik un nak jelenlegi mértéke is. Csehszlovákiában például több mint 20 OUtJ lengyel és 600 bolgár munkás, az NDK vállalataiban 25 000 magyar állampol gár, a Szovjetunióban pedig 12 000 bolgár építő- és erdőmunkás dolgozik. Csehszlová kia és Magyarország, valamint Lengyelország és az NDK kö zött szintén kialakult ilyen együttműködés, ami a határmenti területeken létesülő kö zös objektumok építésének az eredménye. Ennek a nemzetközi kooperá ciónak egy másik változata a Szovjetunió és Bulgária közötti együttműködés a fakitermelésben és egy oelullózgyár építésében a Szovjetunió területén. A cellulózgyár a befejezés után Bulgária szükségleteit elégíti majd ki. A szerződés értei méhen a Szovjetunió adta a tervdokumentációkat, a terme lést alapokat, a bolgár fél pedig a munkaerőt. Feltételezhető, liogy 1975-ben az említett együttműködés keretében a bolgár dolgozók száma 20 ezerre növekszik. A munkaerői orrásök közös kihasználásába)) nagy lehetősé get nyújt a Szovjetunió, Lengyelország és Mongólia területén a tüzelőanyag, energia és más nyersanyagok kitermeléshez szükséges kiegészítő kapacitások felépítésé, amelyek elősegítik az említett termékek exportálását a KGST-országok ba. Az egyes országok néhány népgazdasági ágazatában a jelentős feladatok megvalósításánál nagy szerepet tölthet be a baráti államok munkaerőinek kihasználása, például a metrók, a távolsági csővezetékek és utak építésénél. Jelenleg például Csehszlovákia, az NDK és Mongólia más szocialista államokból importál építészeti kapacitásokat. A munkaerők kihasználása terén való együttműködés további jellemző formája a munkások, főleg a fiatalok nemzetközi cseréje, amely a szak- képzettség növelésére irányul. Például az 1967-ben Magyarország és NDK között létrejött szerződés — amely a munka- erőkihasználás területén való együttműködésre vonatkozik — egyebeken kívül a fiatal magyarországi dolgozók szakképzettségének növeléséhez is hozzájárul. Ezt a szerződést 1973- ban 1980-ig meghosszabbították. A közeljövőben számolnak azzal, liogy néhány magyarországi üzemben NDK-beli dolgozókat alkalmaznak, szintén szakképzettségük növelése érdekében. A tudományos-technikai forradalom fejlődése megkívánja a szocialista országok közötti együttműködés elmélyítését a t iidományos-műszakj dolgozók és más szellemi dolgozók elő készítésében és kihasználása bán is. A szocialista országok közötti szakember-cserének már hagyományai vannak és szervezetileg ez a terület az együttműködés lég töké] et e se b b része. Ebből következik, liogy a szocialista országok közötti racio náiis munkaerő-csere lehetséges és gazdaságilag célszerű. Ehhez hozzájárul a szocialista országok együttműködésének komplex fejlesztése a termelés, a tudomány és technika, a szakkáder-előkészftés területén és más területeken is. Jelenleg a KGST tagországok munkaerő-kihasználására irá nyúló együttműködésben nehézségűk vannak. Ezek abból adódnak, hogy az egyes orszá goknak nincsenek olyan szabad munkaerőforrásai, amelyek nem érvényesülhetnének saját államukban. A nemzetközi munkaerőcserére csak olyan esetekben kerül sor, ba ezek kihasználása más országban hatékonyabb gazdasági eredményt hoz. Előtérbe kerül a terméktöbblet szétosztásának kérdése is abban az országban, amely idegen munkaerőt alkalmaz. Problémát jelentenek a dolgozók iskoláztatására fordított költségek az anyaországban, az otthon maradt családtagok szociális ellátására fordított költségek, a nyugdíj stb. Ezenkívül problémák merülhetnek lel a munkabér, a munkaidő és más hasonló területeken. Az említett problémák egyszerűbb megoldása abban az esetben lehetséges, ha a külföldön dől gozóra a hazai előírások érvé nyesek. A munkaerők nemzetközi migrációjának a gyakorlati és elméleti szakemberek egyaránt nagy figyelmet szentelnek. Hangsúlyozzák, hogy ezen a területen még vannak kihasználatlan lehetőségek az együti működésre. A munkaerők haté kony kihasználásának problé máival a szocialista államok bán nemzetközi-tudományos ér tekezleleken is foglalkoztak. A munkaerők nemzetközi kooperációjában rejlő lehetősé gek bizonyítják, hogy ez a tényező jelentős hatással lehet a gazdasági együttműködés feladatainak megoldására. A munkaerők kihasználására irányuló nemzetközi kooperá ció viszont nem merül ki csu pán a KGST-tagországok közti együttműködésben. Ebben az évben az NDK és Algéria között megszületett egyezmény alapján algériai dolgozók az NDK-ban nyernek alkalmazást. A dolgozók az NDK-ban eltol tött négy év után mint szak képzett munkások térnek visz sza hazájukba. A szerződés alapján az NDK különböző ipa ri és mezőgazdasági üzemeiben eddig 500 algériai állampolgár dolgozik. Az így nyert tapasztalatok alapján az NDK-ban foglalkoztatott algériai dolgozók számát az előzetes r '.ámítások alapján 1975-ben 5 ezerre növelhetik. Algéria ezenkívül más szocialista államokkal való egyttüműködés iránt is érdeklődést tanúsított. JOZEF URMÍNSKY mérnök
