Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-06 / 288. szám, péntek

KÖZÖS CÉLOKÉRT A könyvkiadás és a szocialista integráció Napjaink politikai, gazdasági és kulturális életében egyre jobban fokozódik a szocialista integráció jelentősége. A könyvkiadók közötti együttműködés, amely kultúrpolitikánk egyik fontos mozzanata, ugyanúgy feltétele a hala­dásnak, mint a gazdasági integráció. E kibon­takozó együttműködésnek széles a skálája, kezdve az információcserétől a közös kiadvá­nyokig. a szerkesztők szakmai tapasztalatcseré- jé'ől a nemzetközi könyvsorozatok kiadásáig. A társadalomtudományi és politikai irodalom kiadása során az integráció néhány újszerű vo­nása honlakozik ki a szocialista országok párt- kiadói között. Ezeknek a kiadóknak, mint isme­retes, az a küldetése, hogy ismertessék a párt politikáját és terjesszék a marxizmus—leniniz­mus tudományos elméletét. Ezzel hozzá járulnak az olvasók politikai neveléséhez. Hazánkban a Svoboda és a Pravda Kiadó tart fenn szoros kapcsolatot partnereikkel, a szocialista orszá­gok pártkiadóival, így a moszkvai Polityizdat- tal, a budapesti Kossuth Könyvkiadóval, a ber­lini Dietzverlaggal, a varsói Ksionzka i vied- zaval stb. E kiadók közötti hagyományos együttműkö­dés mellett újszerű, a mi korunknak megfelelő integráció is kibontakozik. Ez elsősorban közös témakörben, mégpedig „Harc a polgári ideoló­gia és revizionizmus ellen“ című nemzetközi könyvsorozat kiadása során nyilvánul meg. E so­rozat kiadványait a szocialista országok ilyen témájú irodalmából választják ki és ajánlják kiadásra. Ezek egységes emblémával ellátva, különböző nyelvű fordításban kerülnek egy egy ország olvasói kezébe. Tudjuk, hogy a polgári ideológia koncentrált támadását elsősorban a szocialista országok kö­zös összefogásával lehet eredményesen elháríta­ni, ezért ez év májusában Moszkvában a szo­cialista országok kiadói képviselőinek szerkesz­tőségi kollégiumában a résztvevők megállapod­tak az említett nemzetközi sorozat kiadásában, amelyben a szocializmus ideológiai ellenzői leg­újabb koncepcióinak bírálatával foglalkozó mű­vek jelennek meg. Hazánkat a kollégiumban a Svoboda és a Pravda könyvkiadó munkatársai képviselik, akik irodalmunkból számos kiadványt javasoltak fel­venni a kiadásra ajánlott könyvek jegyzékébe, így a Svoboda részéről Matouš „Fronla bez prímérí“ (A békekötés nélküli hadszíntér), Char- vát ,,Sociálni struktúra (Szociális struktúra), Hrzal „Kritika souöasní buržoázni filosofie a so­ciologických koncepci“ (A mai polgári filozó­fia és szociológiai koncepciók bírálata). A Prav­da részéről Korček „O teóriách »transformácie« kapitalizmu“ (A kapitalizmus „transformálásá­nak“ elméletei), Hereük „Teoretické základy súčasnej buržoáznej politickej ekonómie (A mai polgári politikai gazdaságtan elméleti alapjai) Című művet ajánlották. A Pravda Könyvkiadó többek között a követ­kező könyveket adja ki a jövő évben ebben a sorozatban: Szovjet szerzői munkaközösség mű­vét, „A jelenlegi revizionizmus és nacionaliz­mus“, Ripp Géza, magyar szerző munkáját, „Politikai gazdaságtan és ideológia“, Farkas Károly, magyar szerző könyvét „Egzisztencia­lizmus, strukturalizmus, marxizálás“, T. juro- sewski, lengyel író művét „Gondolatok Marx Károly interpretációjának gyakorlatáról“. A szerkesztőségi kollégium jövő évben ül ösz- sze újból, éspedig Prágában, ahol egy további nemzetközi sorozat kiadását rögzítik „A szocia­lista társadalom tapasztalatai és távlatai“ cím­mel. A részt vevő szocialista országok kiadói­nak képviselői ezen az ülésen már konkrét ja­vaslatokat terjesztenek elő a sorozat kiadvá­nyaira vonatkozóan. A Pravda Könyvkiadó intenzív kapcsolatot tart fenn az egyes szocialista országok társada­lomtudományi és politikai irodalom kiadásával foglalkozó kiadóival, különösen a moszkvai Po- lityizdnttal és a budapesti Kossuth Könyvkiadó­val. Az utóbbival a két kiadó képviselői ez év elején egyeztek meg az együttműködés további elmélyítéséről. Terjedelmes lenne felsorolni az elmúlt évek­ben megjelent társadalomtudományi és politi­kai irodalom egyes témakörében kölcsönösen lefordított és egymás országában kiadott irodal­mi alkotásokat. Ezeket az olvasók többsége is­meri. Csupán néhány példával szeretném il­lusztrálni azt az együttműködést, amelyet a két kiadó a proletár internacionalizmus szellemében végez. Az előkészületben lévő kiadványok kö­zül meg kell említenem Kádár János válogatott beszédeinek szlovák nyelvű fordítását, „Harc a szocialista Magyarországért“ címmel. A magyar olvasók viszont fordításban olvashatták Gustáv Husák ,,Beszédeit és nyilatkozatait“, rövidesen pedig megismerkedhetnek „Csehszlovákia szo­cialista gazdasága a kibontakozás útján“ című közgazdaságtudományi munkával, V. Prűeha tollából. A Svoboda kiadó gondozásában jelenik meg cseh fordításban „A magyar munkásmoz­galom története“ című történelmi mű, amely része az egyetemes munkásmozgalom történeté­nek. A két kiadó együttműködésének újabb vonása a szerkesztők kölcsönös szakmai tapasztalat- cseréje, amelyet szintén az említett megállapo­dás rögzített. A Pravda Könyvkiadó magyar szerkesztőségének két munkatársa egyhónapos szakmai továbbképzésen vett részt a budapesti társkiadóban, ahol megismerkedtek az ottani szerkesztők munkájával és ezáltal tovább gya­rapították szaktudásukat. A kölcsönösség elve alapján viszont a Kos­suth Könyvkiadó munkatársai ez év októberében itteni szakmai tapasztalatcserén ismerkedtek meg kiadónk, nyomdánk és könyvterjesztésünk munkamódszereivel. Szerkesztőségeinkben egy-egy szakmai megbe­szélésen számos konkrét megállapodás szüle­tett, főleg az előkészületben levő kéziratokkal kapcsolatban. A nemzetközi szerkesztőség mun­katársai például felfigyeltek a portugáliai ese­ményekkel kapcsolatos politikai aktualitásra, erről a közeljövőben érdekes kiadványt jelentet­nek meg. A közgazdaságtudományi szerkesztő­ség munkatársai viszont felhívták partnereink figyelmét néhány kiadványra, amelyek felte­hetően érdeklik u magyar olvasót. DUSEK IMRE Könyvekről könyvek között Könyvekkel gazdagon rakolt polcok. Szép, színes világ. Es ismeretlen. Ezért is olyan jól­eső érzés belépni minden köny­vesboltba. A rimaszombatiba is, amely olyan, mint annyi mis szerte uz országban. Vezetője Szilanko Pálné. Ti­zenhat éve él könyvek között, két éve a könyvesbolt vezető­je. Beszélgetésünk elejére szá­mok sorakoznak. Napi öt-hat­ezer korona a bevétel. Igaz, az eladott sorsjegyekkel együtt. Idényben, mint a most közelgő Téli táj (M. Vodéra felvétele) karácsony előtt például, na­gyobb a forgalom. Idén egymil­lió-nyolcszázezer korona érték­ben adnak el könyvet. Ez 600 ezerrel több, mint négy évvel ezelőtt. Lehetne még magasabb az összeg, ha bővebb lenne a választék, s nagyobb a pél­dányszám. — Nagyon rossz, hogy sok esetben nem tudjuk, mi van egy-egy új könyvben — mond­ja Szitanko Pálné. — Rende­lünk húszat, de hamarosan ta­pasztaljuk, hogy kétszáz is el­fogyna. Az utórendeléseket, sajnos, nem kapjuk meg idő­ben, vagy egyáltalán nem, mert elfogytak a központi raktárból is. — A könyvterjesztést milyen formában végzik? — Kiállításokat szervezünk üzemekben, iskolákban. Ezeket általában összekötjük valami lyen évfordulóval. Évente há­rom akciónk van az egyes is kólákban: márciusban a könyv­hónapban, júniusban a jó bizo­nyítványért és a csehszlovák— szovjet barátság hónapjában. Mindenütt vannak külső mun­katársaink, akikkel állandóan tartjuk a kapcsolatot. A kérdésre, hogy kitol olvas nak a legszívesebben, melyek a legolvasottabb könyvek, a válasz nem lepett meg. Berke­st, Szilvási az első helyen. „Egy-egy könyvük fellendíti a forgalmat.“ Míg beszélgetünk, fél füllel hallom, többen is ké rik őket. Nincs. Raktáron sem. Utánuk következnek klassziku­saink: Jókai, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi. — Az utóbbi időben sok poli­tikai témájú könyvet adunk el, kevesebbet magyar nyelven, mert nehéz beszerezni. Egyre népszerűbbek a lexikonok, a Mától Prágában és Bratislavában: A SZOVJET DRÁMAFESZTIVÁL DÖNTŐJE Végéhez közeledik a hazánkban rendezett szovjet dráma­fesztivál, amely az idei barátsági hónap egyik jelentős kul­túrpolitikai eseménye volt. A fesztiválon valamennyi csehszlo­vákiai hivatásos színház részt vett. A rendezvény koncepciója szerint a színházak először saját városuk, illetve tájoló kör­zetük közönségének mutatták be a kiválasztott szovjet szín­müvet. Az előadásokat neves szakértőkből álló zsűri értékelte, s ennek alapján választották ki azokat a társulatokat, amelyek a Prágában és Bratislavában ma kezdődő döntő során lépnek föl. Prágában a következő előadásokat láthatja a közönség: Borovik: Martin tírown három perce (a Prágai Zdenék Ne­jedlý Színház adja elő), Visnyevszkij: Optimista tragédia (Čes­ké Rudéjovicei Dél-Cseh Színház), Összeállítás szovjet költők verseiből (Prágai Nemzeti Színház), lak—Kuznyecov: Április 30 án (Gottwaldovi Munkások Színháza), Stejn: Az idő rabsá­gában (Na Vinohradech Színház). Hazánk fővárosában ven­dégként a Szlovák Nemzeti Színház társulata mutatkozik be Tolsztoj—Piscator Háború és béke című színművével. Bratislavában ma este Szavva Danguluv: Az elismerés című drámáját láthatjuk a Szlovák Nemzeti Színház előadásában. Holnap vendégként a prágai Na Vinohradech Színház mutat­kozik be, V. Rozov: Nyugtalan nap, nyugtalan éjszaka című színművével. A további műsor: december 7: Csehov: Ványa bácsi (Bratislavai Új Színpad), december 8: Visnyevszkij — Optimista tragédia (Košicei Állami Színház), december 9: Roscsin — A régi újesztendő (Nitrai Területi Színház), de­cember 10: Gorkij — A sztarec (Zvolení ]. G. Tajovský Szín­ház), december 11: Ajtmanov—Anohlin: Szülőföld (Prešovi J. Záhorský Színház). A szemle végén a prágai Internaeional-szállóban szovjet és csehszlovák szakemberek részvételével szimpóziumot tartanak a mai szovjet színművekről, majd december 12-én a Valdstein- palotában kitüntetik a hazánkban rendezett szovjet drámafesz­tivál legeredményesebben szerepelt társulatokat, valamint a legjobb teljesítményt nyújtó színművészeket. —y-t Atanasz Jaranov: Asszonyok tudományos jellegű művek. Szakkönyvünk kevés van, pe­dig rengeteget el tudnánk ad­ni. Velük is az a helyzet, hogy az első rendelés után sokáig kell várni a másodikra. — Milyen tapasztalatai van­nak a Madách Kiadó könyvei­vel kapcsolatban? — A Madách nagyon szép és aránylag olcsó könyveket adott ki az idén, de aránylag kevés jelenik meg havonta. Több mü­vet is kiadhatnának, mert ke­resik az emberek. Duba Gyula új könyvéből, A vajúdó paraszt- világból eddig 40-et adtunk el, Egri Viktor Festett világából 220-at rendeltünk és 170 már elfogyott. Igaz, közrejátszott ebben egy író—olvasó találkozó a szerzővel. De újra rendelni csak akkor fogunk, ha elfogy­nak. Nekünk ugyanis a raktár- készlethez kell alkalmazkod­nunk. — Csehszlovákiai magyar írók régebben kiadott, de már nem kapható műveit keresik-e vajon? — Persze, Tőzsért például. Többen kérik első köteteit, de nincs. — És a gyermekirodalom? — A magyar nyelvű kevés, ami van, azt hamar eladjuk. Rácz Olivér Puffancsából mind a 150-et eladtuk és már újra is rendeltük. Az elmondottakhoz kommen­tár helyett egy megjegyzés. Bár több a szabad időnk, fur­csa paradoxon: kevesebb idő jut az olvasásra. Nem mindegy te­hát, hogy milyen könyvet ve­szünk a kezünkbe. Könyvter­jesztőinktől bővebb választékot és a munkában nagyobb rugal­masságot várunk az olvasók ér­dekében. (bodnár) HAGYOMÁNYOS ÚJÍTÁS ATANASZ JARANOV KÉPEJ A bratislavai Művészetek Há zának két ter­me mai bolgár festő vásznait fogadja falai közé. A. jara nov Szófiában született 1940 ben. Huszonöt éves korában fejezte be ta­nulmányait a főváros Képző- művészeti Főis kóláján. G. Bogdanov volt a mestere a dí­szítő monumen­tális művészet­ben. Hajlamait követve azóta is ez a művé­szeti ág foglal­koztatja legin­tenzívebben. 1965 óta számos bel- és kül­földi kiállításon szerepelt. El­ért eredményeit több díj fém­jelzi. Az első világháború után je­lentkezett a bolgár képzőmű­vészetben a sajátos nemzeti stílus kialakítására irányuló törekvés. A hazai hagyományt a misztikum és realitás nagy találkozásának művészete: az ikon képviselte. Az akkori fia­tal nemzedék ebben látta a ki­indulási alapot. Sok esetben olyan formán vették át az iko­nok s a régi freskók festés­módját, hogy inkább másoltak, mintsem alkottak. Az olyan színvonalas festők, mint V. Di­mitrov és Cs. Lavrenov a ha­gyományt koruk modern művé­szetével ötvözték. Ez az újjá- születési folyamat mintegy a század közepére esett. Az ifjú generáció tehetségesebb tagjai is csak azt vették át a hagyo­mányokból, ami kortársaikhoz szól, s esztétikai szempontból helytálló. A. Jaranov is ezen az úton járt. A hatvanas évek vége felé keletkezett nemzeti stílusú munkáinak figurái erőteljesek, jószerivel mozdulatlanok, majd­nem szobrászilag formáltak és ünnepélyesek. A sötét ruhás emberekben annyi a rokonvo­nás tartásban, arckifejezésben, mintha egy nagy család tagjai lennének (Asszonyok). Lelki erő és népi bölcsesség a jel­lemzőjük. Tipikusak a ritmiku­san ismétlődő alakok (Lova­sok, Lovak). Jaranov továbbfejlődése so­rán figuráinak merev mozdu­latlansága fokozatosan feloldó­dik. Képei építése is eleve­nebb, dinamikusabb lesz. A szé­les ecsetvonásokkal felrakott komor barnák és tompa okke­rek helyett üdébb, telt kékek, zöldek, már-már világító sár­gák tűnnek fel. (Lóidomítás, Akrobaták). A belső kontúrok a részletformákat is hangsú­lyozzák. Emberközpontú szem­léletét bizonyítják a dekoratív erővel és hatással alakított vá­rosi és falusi férfiak, nők arc­másai és önarcképe, melyekkel nem a valósággal versenyző ábrázolásra törekszik, hanem mélyebbre is tekint. Életkép- szerű jeleneteiben népi típusok, pásztorok, halászok az őket kö rüivevő tájban, parasztcsaládi együttes békés, meleg fényű otthonában jelennek meg. A csendéletekben a hangszerek­kel, fákkal, virágokkal, szer­számokkal együtt az ember is szerepel. Visszatérő témája a jelkép szerű Vörös-, Fekete és a többi madár élettelen teste, mellet­tük a gyilkos késsel. Tájképeit is egy-egy csendélet gazdagít­ja, halak és kagylók színes, jól stilizált csoportja a sötéten csillámló tenger partján. Ám a természet megnyugtató szépsé­ge sem feledteti el vele a küz­delmes múlt sötét emlékeit: Az életeket kíméletlenül kioltó Bombázást, s a szabadságra vá­gyó, sorsát maga irányító em­ber Lázadását. Jaranov művei valóban a ha­zája talaján gyökereznek. Bul­gária embereit, érzés- és gon­dolatvilágukat, festői tájait, színes virágait, tengerlakó ál­latvilágát is közelünkbe hozza, s ezzel baráti kapcsolatainkat is erősíti. BÁRKÄNY JENÖNE ■ A magyar olvasóközön­ség előtt jól ismert Károlyi Mihályné több kiadást megért kétkötetes emlékirata az Együtt a forradalomban és az Együtt a száműzetésben. E könyvek nemcsak magyar nyelven — hanem többek között német és szlovák fordításban is nagy ér­deklődést keltettek. A Corvina Könyvkiadó most készül fran­cia nyelven megjelentetni a munkát. 1974 XII. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents