Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-05 / 287. szám, csütörtök
A szocializmus iránti alkotó viszony A társadalom fejlődésének összes fokán a társadalmi mozgás törvényei objektív jellegűek, de az osztálykizsákmányoló rendszerekben egész más hatást gyakorolnak, mint a szocializmusban. Az osztálykizsákmányoló társadalmi rendszerben a társadalmi fejlődés törvényeit a nép nem ismeri, ezért ezek ösztönösen hatnak. Ezzel szemben a szocializmusban az objektív feltételek lehetővé teszik, hogy a társadalmi fejlődés szubjektumai a társadalmi fejlődés törvényei ismeretének alapján cselekedjenek, az emberek eligazodjanak az adott társadalmi helyzetben, előre lássák saját tetteik társadalmi következményeit. 1974. XII. 5. A világnézeti nevelés küldetése A szocialista társadalmi viszonyok között a világnézeti nevelésnek elsősorban az a feladata, hogy közvetítse az általános elméleti alapelvek ismeretét, amelyek alapján az ember kialakítja a szocializmus Iránti aktív viszonyát. A világnézeti nevelés ezért magába foglalja az elméleti Ismeretek magyarázatát. A világnézeti nevelés célja a dolgozók szocialista aktivitásának ösztönzése és fejlesztése. Társadalmunkban az emberek fokozatosan elsajátítják a marxista—leninista elméletet. Ennek ismerete nélkül nem létezhet szocialista öntudat. A világnézeti nevelés része a szocialista intézmények és szervezetek ideológiai politikai hatásának; a marxizmus—leninizmus elméletének magyarázása mindig összefügg az adott történelmi helyzetben való érvényesítésével. A politika közvetíti a társadalmi valóság egyes területeinek kölcsönös hatását, így tehát nem volt véletlen, hogy az „emberarcú szocializmus“ képviselői és a technokrata koncepciók hirdetői egyetértettek a kommunista politika elvetésében. A marxista—leninista világnézet fokozatos elsajátítása lehetővé teszi, hogy a dolgozók megértsék a párt politikájának céljait, felismerjék, hogy a párt célkitűzéseinek megvalósítása és a szocialista társadalom további fejlődése megteremti az újabb feltételeket saját fejlődésükhöz. A pártpolitika egyes céljainak ismerete nem öncélú; segítséget nyújt az egyes dolgozóknak, hogy meghatározzák szerepüket a társadalomban, megfogalmazzák társadalmi érvényesülésük személyes perspektíváját. A társadalmi fejlődés törvényeinek ismerete fontos része a szocialista öntudatnak. Az ember gyakorlati tevékenységével megváltoztatja a valóságot. A társadalmi fejlődés történelmének tanulmányozása ezért nem öncélú visszatérés a múlthoz, hanem törekvést jelent a társadalmi fejlődés logikájának megértésére. Csakis a társadalmi fejlődés objektív logikájának ismerete alapján ismerhetjük fel az adott történelmi helyzetben a régi és az új harcát. A társadalom elmélete és a társadalmi fejlődés történelmének ismerete kiindulópontot jelent az ember gyakorlati tevékenysége pusztító és alkotó momentumainak meghatározásához. Tehát nem fogadhatjuk el a jobboldali opportunisták és revizionisták negativizmusát, hiszen éppen a reális szocializmus felületes megítélése juttatta őket az ellenforradalmár pozíciókra. A viszonyok kölcsönössége A történelmi materializmus és a kommunista távlatok ösz- szekapcsolása a szocialista társadalom marxista—leninista elméletében lehetővé teszi azoknak a konkrét feladatoknak a meghatározását, amelyek szükségesek a társadalom további haladó fejlődéséhez. A társadalompolitikai tevékenységben nem konzerválhatjuk a társadalmi élet elévült formáit, de nem ugorhatjuk át a társadalmi fejlődés objektíven szükséges szakaszait sem. Az adott időszakban a társadalmi viszonyok érettségi fokának meghatározása a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek ismeretéből indul ki. A szocialista ember világnézetének magva a marxizmus— leninizmus elmélete, egyes részeinek: a filozófiának, a politikai közgazdaságtannak és tudományos kommunizmusnak egysége. A társadalom sokoldalú és komplex megismerése magúba foglalja az egész társadalom, valamint egyes részleges rendszereinek és a köztük lévő viszonynak megismerését. A szocializmus viszonyai között a gazdaság, a politika és az ideológia harmonikus fejlődése jellemvonása a szocialista társadalom fejlődésének és objektív alapja a szubjektív tényezők össztársadalmi hatásának. A világnézet a társadalmi valóság, valamint az ember gyakorlati tevékenysége által fejlesztett értékek ismeretét jelenti. Az értékek az objektív társadalmi viszonyok tulajdonságai, valamint az emberek szubjektív tevékenységének céljai. A szocialista életértékek sajátossága abban rejlik, hogy megvalósítják az egyéni, a részleges és az össztársadalmi érdekek dialektikus egységét. A szocializmusban a társadalom fejlődése a személyiség sokoldalú fejlődését feltételezi. A kommunista világnézet fejlődése állandó harcot feltételez a burzsoá ideológiák és a revizionista koncepciók ellen. A dolgozókat félrevezető burzsoá ideológia és revizionista koncepciók a kapitalista osztályok ideológiai eszközét jelentik. Addig, amíg a dolgozók egyes csoportjai a burzsoá ideológia hatása alatt állnak, nem harcolhatnak következetesen a burzsoázia ellen. A szocialista öntudat hiánya bizonyos konkrét helyzetekben még a szocializmusban is a burzsoá ideológia hatásának megerősödéséhez vezethet. A szocialista öntudat megerősítése Á szocializmusban a burzsoá ideológia hatása ideiglenes megszilárdulásának alapja a szocialista forradalom előtt terjesztett különböző irányzatok. Csehszlovákia viszonylatában elsősorban a masarykizmusról, a szociáldemokratiz- musról és a politikai klerikalizmus különböző válfajairól van szó. Társadalmunk fejlődésének válságós időszakában ezért az ellenforradalmi erők az ilyen nézetek felélesztésére törekedtek. A hagyományos burzsoá nézetekkel fokozatosan azonosultak a revizionisták koncepciói is. A burzsoá Ideológia és a revizionista koncepciók elleni harc nem merülhet ki az egyes nézetek és eszmék ismertetésével. Az ideológiai múltat sem küzdhetjük le a történelemhez való visszatéréssel. A szocialistaellenes nézetek leküzdésével egyidőben bírálni kell a hagyományos Ideológia forrásait, valamint mai változataikat is. A nem tudományos, osztályszempontból idegen ideológiák elleni harc hatékonysága az elméleti elvhűségtől, valamint attól függ, hogy az egyes ideológiák konkrét megnyilvánulási formáit bíráljuk. A burzsoá ideológia és a revizionista koncepciók elleni harc módszere szempontjából nagy jelentőségű az a felismerés, hogy a valótlan, nem szocialista koncepciók bírálata a szocialista öntudat rendszeres és sokoldalú megerősödéséhez vezet, amennyiben egyúttal a pozitív marxista álláspontot is megmagyarázzuk. Ez az ideológiai szükséglet összhangban áll a marxista—leninista elmé let fejlődésével. A nem marxista eszmék bírálata a marxista koncepciók ismeretét és feldolgozását feltételezi. A bírálat és a pozitív fejlődés ösz- szekapcsolásának lebecsülése a kommunista szellemű világnézeti hatás gyengítését jelenti. A valótlan és az osztályszem pontból idegen ideológiák el leni harc elválaszthatatlan része az egyes koncepciók elméleti alapjának inagyarázása és ideológiai funkciójuk lelep iezése. Az egyes koncepciók társadalmi-ideológiai funkciója nem ismerhető fel az első pillantásra. A sokoldalú elméleti elemzéshez és ideológiai harchoz mindig választ kell adni az egyes eszmék osztályszármazására és funkciójára vonatkozó kérdésekre. Az ember világnézete a társadalom iránti viszonyának ideológiai kifejezése. A szocialista ember világnézete nem redukálható csak az egyes tényezőkre, nem abszolutizálhatjuk a társadalom fejlődésének és struktúrájának egyes ré- szeit^ A világnézet az embernek az egész valóság iránti viszonyát fejezi ki. A kiinduló pontot tehát a természet és a társadalom ismerete jelenti. A kommunista világnézet propagálásánál tehát egyúttal a marxista—leninista filozófiát is magyarázzuk, amely tudomány a társadalom, a természet és a gondolkodás fejlődésének általános törvényszerűségeiről. A szocialista társadalom viszo nyai között, ahol a természet és a társadalom ismerete tudományos alapon fejlődik, kialakulnak a feltételek ahhoz, hogy a dolgozók dialektikus materialista egységben sajátít sák el a kommunista világnézetet. A világnézet része a társa dalmi tudatnak, valamint az egyéni tudatnak is. A világáé zeti nevelés hatást gyakorol az emberre, tudatára és érzelmeire. A világnézeti nevelés tehát befolyásolja a személyiség struktúrájának valamennyi elemét. A szocialista társadalom fejlődése az emberek öntudatos tevékenységére támaszkodik. A dolgozók szocialista öntudatához hozzájárul a marxizmus— leninizmus szellemében megvalósított világnézeti nevelés is. VLADIMÍR RUML Mongólia lakosságának csaknem a fele gyerekekből áll. Az iskolák, a bölcsődék ás az óvodák száma állandóan nő. Felvételüuk egy ulánbátori alapiskola földrajzóráján készült. (Felvétel: Telefoto — ČSTK) A TELEVÍZIÓ AZ ISKOLÁK SZÓI GALATÁBAN Az iwieznái (varsói vajdaság) Unitra Üzem az ország egyetlen tévéképernyőket gyártó vállalata. A gyárat jelenleg korszerűsítik. Az átépítés befejezése után — 1977 — a termelés lényegesen növekedik. A gyár szakemberei csehszlovák és NDK-beli szaktársaikkal folytatnak tapasztalatcserét. Felvételünkön: A képernyők alkatrészeinek szerelése. (Felvétel: ČSTK — CAF) A párt májusi plenáris ülésének határozata a tudományos- műszaki fejlesztéssel kapcsolatban többek közt hangsúlyozta, hogy a jövőben a tudományos-technikai haladást még jobban össze kell kapcsolni a dolgozók általános aktivitásával, alkotóerejével, képességeivel és kezdeményező készségével. A határozat megállapítja, hogy a tudomány és a technika jelentősen hozzájárul az ember alkotóképességeinek kibontakoztatásához, s egyidejűleg új igényeket és követelményeket is támaszt az egyénnel szemben. A párthatároza tok értelmében az Iskolarádió és Iskolatévé arra törekszik, hogy műsoraiban a tudomány és a technika jelentősége kellőképpen kidomborodjon. Az oktató-nevelő munka in tenzívebbé és hatékonyabbá tétele érdekében az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma jelentős anyagi eszközöket fordít az iskola lévé és rádió műsoraira. Az oktatás eme korszerű módszerére fordított anyagi eszközök ugyan célszerűek, ám ez ideig még nem térültek meg; ennek elsősorban az ok taló-nevelő munka jobb eredményeiben kellene megmutatkozniuk. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma tanfelügyelők bevonásával a közelmúltban ellenőrizte a tanítási segédeszközök kihasználását. Nemcsak arra voltak kíváncsiak, hogy egy-egy iskola hogyan hasznosítja a hagyományos segédeszközöket, hanem arra is, hogyan használják ki az iskolarádió és tévé műsorait az oktató nevelő munkában. A 120 alapiskolában végzett felmérés eredménye azt mutatja, liogy az iskolatévé adásait 447 osztály tanulói rendszeresen figyelik, 436 osztály diák jai csak szórványosan, 754 osztály pedig egyáltalán nem, ami a kiválasztott iskoláknak a 39 százalékát teszi ki. A felmérés során mindössze két iskolában nem volt tévékészülék. A felmérésből az is kiderült, hogy a kiválasztott iskolákban az iskola rádió műsorait rendszeresen egy intézmény sem figyeli. Szórványosan 573 osztály tanulói hallgatják a rádió iskolai adásait, 524 osztály diákjai egyáltalán nem, ami 36 százalékot tesz ki. Szükséges viszont megjegyeznünk, hogy Szlovákia valamennyi iskolája rendelkezik rádiókészülékkel. Az emberi tevékenység egyéb területeihez képest a technikai vívmányoknak az oktató-nevelő munkában való alkalmazása késlekedik. A műszaki vívmányoknak és technikai eszközöknek az oktatómunkában való szervezett kihasználása nálunk csak az 1950-es években kezdődött, holott a szovjet pedagógusok és a többi szociális la ország tanítói ebben az időben már rendszeresen alkalmazták ezeket, így például a vetítőgépeket, a rádiókészülékeket, a lemezjátszókat, a tv- készülékeket stb. Napjainkban csaknem valamennyi tantárgyban alkalmazhatók' a legújabb technikai vívmányok. Az oktató-nevelő munkában háromféleképpen hasznosíthatók: elsősorban az oktatásban, az ismeretek elsajátítása során, valamint a tananyag visszakérdözésénél. A technikai vívmányok tömegméretű alkalmazása az oktatásban az iskolák életében és munkájában új korszuk kezdetét je- , lenti. A korszerű műszaki vívmányoknak az alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a technika jelentősen hozzájárulhat az oktatás hatékonyságának növeléséhez és racionálizálásához. Megváltozik az oktatás hagyományos módszere, a tanítási órán új lehetőségek alkaulnak ki. Ennek ellenére a pedagógus továbbra is az oktatómunka központi alakja marad. Az oktatási-nevelési feladatokkal összhangban a tanulók számára lehetővé válik, hogy a rádió és a tévé segítségével új ismereteket és képességeket sajátítsanak el, megismerkedjenek a természet és a társadalom törvényszerűségeivel, s így formálódjon tudományos világnézetük, felkészülhessenek a természet és a társadalom átalakítására. A rádió és a tévé ismeret- terjesztő műsorai a szórakoztató és egyéb műsoroktól eltérően bizonyos mennyiségű ismeretet nyújtanak a hallgatóknak, illetve a nézőknek. Ezek a műsorok az oktató-nevelő munkába Iktatva növelik a tanítási órák hatékonyságát. Kétségtelen azonban, hogy olyan ismereteket kell nyújtaniuk, melyek leginkább csak így közelíthetők meg, a hallgatókat és nézőket olyan helyekre kell kalauzolniuk, amelyekre személyesen nem jutnának el, olyan dolgokat kell mutatniuk, melyeket életközeiben nem láthatnak. A lassított vagy gyorsított kép tulajdonképpen időmeg- hosszabbítást jelent. Vannak folyamatok, melyek a valóságban oly gyorsan játszódnak le, hogy szabad szemmel nincs lehetőségünk megfigyelni, ha azonban speciális kamerákkal rögzítjük, s az ilyen képet lassítva visszapergetjük, a részleteket is láthatjuk. Másrészt vannak jelenségek, melyek a valóságban olyan lassúak, szinte az az érzésünk, hogy változatlanok. A speciális fényképezés és a képek gyorsított reprodukálása lehetővé teszi, hogy ezeket a változásokat Is megfigyelhessük, például a növények növekedését, vagy virágzását. Az ilyen adások bekapcsolják a hallgatókat és a nézőket a világ mozgásába, s a pedagógusok számára lehetővé teszik az együttműködést a legjobb szakemberekkel, tudományos dolgozókkal, írókkal, művészekkel, kutatókkal. A műsorok azáltal, hogy a nézőket és a hallgatókat távoli világrészekkel vagy eseményekkel kapcsolják össze, élményszerflvé válnak, így lesz a rádió és a tévé jelentős nevelési tényezővé. A rádió- és a tévé-műsorok nemcsak befolyásolhatják, hanem fontos is, hogy hassanak a tanulókra. A rádió- és a tévé-adások vezetője, a pedagógus, aki az egyes műsorokat a tanulókkal közösen figyeli, majd elemzi, azt az elvet követi, hogy az oktatás, vagyis a tömegtájékoztatási eszközök segítségével végzett tanítás elsősorban a tanulók értelmére hat, ám fejleszti érzelmi életüket is. Megállapíthatjuk, hogy a rádió és a televízió a pedagógusok iskolai munkáját megújította, a hagyományos módszereket újabbak váltották fel, s ezáltal lehetővé vált a teljesebb és behatóbb megismerés. A rádió- és a tévéműsor alkalmazása az * oktató-nevelő munkában új módszertani kérdéseket vet fel. Az egyes adások az oktató-nevelő munka kiegészítéséül is szolgálhatnak, de a tanítási órába közvetlenül is beiktathatok. ĽUDOVÍT SZABÓ
