Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-05 / 287. szám, csütörtök

Egy nagy iskola hétköznapjai Nemcsak a lučeneci (losonci) Járásban, de Szlovákiában is kevés iskola büszkélkedhet olyan „méretekkel“, mint a Fü­lek! Magyar Tannyelvű Alapis­kola. íme néhány adal: har­minchét osztály, ezerötven ta­nuló, hatvanhat tagú tantestület és három igazgatóhelyettes. 1964-ig huszonhat osztály hét régi épületben, a város külön­böző pontjain, egészségtelen kö­rülmények között tanult. Az em­lített év decemberében aztán, új, modern iskolát kaptak, amelyben 1970-ig még a közép­iskolásoknak is jutott hely. Most 1974 et írunk. December eleje van. Több tantárgyban már a könyvek századik olda­lán is tű'jutottak a tanulók, pe­dig ezen az ószön gyakran kellett megszakítani az oktatás folyamatosságát. A mezőgazdá­méi jük, az elkövetkező években a módosított osztályozási rend­szer változást hoz ezen a téren is. — Milyen a szülők és az is­kola kapcsolata? — Rendkívül jó és sokrétű. A szülői tanáccsal karöltve külön­böző bizottságokat hoztunk lét­re, amelyek a hagyományos próbabál megrendezésétől a pá­lyaválasztási tanácsadásig szin­te mindenben részt vesznek. Még a szpartakiádra Is segíte­nek felkészíteni a gyerekeket. A legutolsó szülői értekezleten mintegy ötszázan voltak jelen. A távolabbi falvakban pedig ún. kihelyezett szülői értekez­leteket tartunk. — Igazgató elvtárs, elégedett az új, fiatal tanerők munkájá­val?- Hogy is mondjam?! Mi a tagjai felléptek Komáromban. A follklór iránt érdeklődők pe­dig néprajzi szobát rendeztek be. Célunk az is, hogy tehetsége­ket felfedezzünk. Igaz, a szü­lők gyakran panaszkodnak, hogy túlterheljük a gyerekeket. Ilyen vonatkozásban különösen a bejárók helyzete nehéz. Tíz községből hozzák a tanulókat az autóbuszok, de sajnos, nem zökkenőmentesen. Késéssel ér­keznek a gyerekek, és nevelési szempontból sem jó, hogy a felnőttekkel egy buszon utaz­nak. Kértünk már többször kü­lönjáratot — eddig hiába. Meg aztán jó lenne, ha az autóbusz felhozná őket az iskoláig, hogy ne ketlljen a megállótól másfél kilométert gyalogolniuk. Közben megszólalt a csengő. Óráról érkeznek Veliér Zoltán és Az iskola két jjéptllete ság még mindig kéri az iskolák segítségét. Ott jártunkkor is me­leg ruhába öltözött gyerekek sorakoztak a fülekt iskola udva­rán. Rrlgádra. Segíteni. Akik Itthon maradtak, benn vannak órán. A folyosókon csend honol, de majd elönti őket a kedves, ismerős gyermeklárma, ha megszólal a csengő. Addig azonban ár. Vas Lász­fiataloktól azt várjuk, hogy új módszereket vezessenek, mutas­sanak be. De a helyzet az, hogy ők szorulnak idősebb kol­légáik segítségére. Szerintem pedagógusképzésünk nem tart lépést a modern Iskola követel­ményeivel. A továbbképző tan­folyamok sem hozták meg — legalábbis eddig — a vart ered­ményt. Iskolánkból tízen fejez A betűkkel ismerkednek az elsősök ló Igazgató közreműködésével néhány pillanatfef.vételt készí­tünk az iskola életéröl, amely — mint mindenütt — itt is tele van örömmel, sikerrel, gonddal és olykor problémával. De ez utóbbiak között olyanok is sze­repelnek az első helyen, melyek másutt talán csak tizedran- gúak. A későbbiekben örömmel hallottuk azokat a terveket, tö­rekvéseket, melyek elősegíte­nék a megoldást. — Napjaink egyik fő feladata az oktatási folyamat modernizá­lása. Ezen a téren hozott-e va­lamilyen változást az 1974/75-ös tanév? — Igen. Kaptunk egy nyelvi laboratóriumot. Beszerelését most decemberben fejezik be — részben kollégáink segítségével. Harminckét fejhallgatóval ellá­tott készülék áll majd a tanu­lók rendelkezésére. Van ezen­kívül két szaktantermünk a ter­mészettudományi tantárgyak tanítására. — Az iskola tanulói milyen eredményeket értek el az el­múlt tanévben? — A bukások aránya már csak 1.7 százalékos volt, de ugyanakkor az osztályozhatatla- nok száma is elérte az 1,7 szá­za’ékot. Ebben a tanévben száz- huszonkilencen fejezik be az alapiskolát, de lesz körülbelül harmincöt olyan, aki — életko­ra miatt — az 7—8. évfolya­mokból marad ki végleg. Re­lék be, de az volt az uttalános vélemény, hogy nem tanultak semmi újat. Nem is beszélve ar­ról, hogy kiestek a tanításból, mert csak az utazás két napot vett igénybe. Ezek után a gyerekekről be­szélgettünk dr. Vas Lászlóval. Megemlítette többek között, hogy az iskolaorvos szerint a gyerekek nagy részének gerinc­ferdülése van, amin gyógytest- neveléssal kellene segíteni, csakhogy ilyen nincs. Az ok az orvos és ô szerinte is a nehéz könyvek és a mozgáshiány. Ez utóbbit tizenhárom sportkörben igyekeznek pótolni. Ami a többi kört illeti, van szép számmal. Még méhészeti és közlekedési is. A bábkör Kómár Tibor igazgatóhelyette­sük Egy iménti kérdésemre, amelyre Vas László — talán a dicsekvés látszatát elkerülendő — nem nagyon akart válaszolni, most Fehér elvlárs felel: — A tantestületet illetően csak egészséges véleménycse­réről beszélhetünk. Fegyelmi vagy ehhez hasonló nem volt — még a hatvannyolcas ese­ményeket követő időkben sem. — Annak ellenére, hogy a já­rás legnagyobb iskolája va­gyunk, nálunk van a legkeve­sebb probléma. Következetesen biztosítjuk a pedagógiai-ideoló­giai elvek egységét — egészíti ki az igazgató. Fehér Zoltánnak, aki szlovák szakos, elidőztünk egy kicsit a szlovák nyelv oktatása során jelentkező problémáknál. Majd ^elmondta, hogy az utóbbi idő­ben szorosabbra fűzték kapcso­lataikat a környező szlovák is­kolákkal. Baráti levelezéseket folytatnak és eredménye­sen használják a Priateľ cí­mű lapot, akárcsak az utób­bi évek szerinte egyik leg­jobb tankönyvét a hatvanki- lencben kiadott szlovák—ma­gyar képes szótárat. Kómár Tibor a polgári neve­lési órák vezetője és az iskola kulturális életének egyik irá­nyítója. — Nagy súlyt helyezünk az osztályon kívüli munkára. A pio. nőszervezettel karöltve, pél­dául, számos vetélkedőt szer­veztünk. A Ki tud többet az SZNF-ről országos döntőjében pedig szép sikerrel szerepeltek tanulóink. Van „forradalmi szo­bánk“, melynek anyagát a fü- leki munkásmozgalom történe­téből állítottuk össze. Szívesen folytatta volna Kó­már elvtárs, de az ajtó látha­tatlan résein besurrant a szü­net végét jelző csengő hangja. Nekünk is szólt, annál is in­kább, mert a tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt a beszélgetés. Igaz, a pillanatfelvételek sora is. BODNÁR GYULA A budapesti Ál lami Pénzver­: ' *vvJ.:’ dében arannyal, ezüsttel és fél drágakövekkel díszített tár­gyakat is ké !§• JSK szilének. Felvé |px<. telünkön: Sütő László egy kirá lyi fogat minia tőrjének készí V* a ” y. ' ^ tése közben. (Felvétel: mx*. % ČSTK — MTIJ iSSi A laskenli porcelángyár Kö­zép Ázsia legnagyobb porce­lángyára. Csak az idén több mint 11 millió darab porce­lánárut gyártott. A vállalat művészeti tervezői 22 új mintájú teás- és étkészle­tet, valamint vázát tervez­tek. Felvételünkön: 11. Rih- sziev, a művészeti laborató­rium vezetője és ]. Karaba- jev tervező, a „Fehér arany" teáskészlet diszitésének ter­vezése közben. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) ÁPOLJUK ANYANYELVŰNKET Kazinczy Nyelvművelő Naipok Košicén A CSEMADOK Központi Bí­zott sága nyelvművelő szakbi­zottsága holnap és szombaton rendezi meg az V. Kazinczy Nyelvművelő Napokat, Kazin­czy működési helyén, Košicén. A rendezvény célja egyrészt a csehszlovákiai magyar dol­gozok nyelvművelési problé­máival ‘ való foglalkozás: a nyelvhelyességi kérdések meg­vitatása, a nyelvművelés elvei­nek és feladatainak tisztázása, másrészt a nyelvjárás-kutatás szervezési és módszertani kér­déseinek megtárgyalása. A szakbizottság tagjainak tulaj­donképpen itt van alkalmuk személyesen is találkozni a nyelvművelésben, valamint a nyelvjáráskutatásban tevé­kenykedő pedagógusokkal és más dolgozókkal, kicserélni nézeteiket, megvitatni problé­máikat, megbeszélni a követ­kező időszak feladatait. A szervezést elsősorban a CSEMADOK KB néoművelési osztálya bonyolítja le, de hat-, hatos segítséget nyújt a Nyu­gat-szlovákiai és a Kelet-szlo- vákiai Kerületi Pedagógiai In­tézet is. A tudományos üléssza­kon előadást lart dr. Benkő László kandidátus, dr. Sima Fe­renc kandidátus, dr. Jakab Ist­ván kandidátus, dr. Berták Im­re, a Szlovák Tankönyvkiadó főszerkesztő-helyettese, a ma­gyar szerkesztőség vezetője, valamint Koncsol László, az Irodalmi Szemle szerkesztője. Reméljük, hogy az V. Ka zinczy Nyelvművelő Napok is ösztönözni fogják a csehszlo­vákiai magyar nemzetiség fej­lődéséért felelős nevelőket, toliforgatókat és másokat. A továbbiakban azon fognak mun­kálkodni, hogy hazánk magyar nemzetiségű polgárai tovább művelődjenek, ápolják anya­nyelvűkéi, s teljes értékű em­berként vegyenek részt szó- cialista társadalmunk építésé­ben. JUHOS PÁL SZIMFÓNIA AZ EMBER ÉLETÉRŐL ÉS HARCAIRÓL Anlcinio de Almeida vendégszereplése Antonio de Almeida Francia- országban született, de nevéből és zenei lényéből ítélve talán inkább spanyol vér folyik az ereiben. Muzikálisan, körülte­kintően és életteljesen vezényel, de nem tartozik a kiemelkedő karmesteri egyéniségek közé. Műsorát Étienne Nicolas Mé- hul „Az ifjú Henrik vadászata“ című nyitányával vezette be. Az opera premierjéhez (1797- benj eredeti kis történet fűző­dik. A közönség kifütyülte a semmitmondó librettót, de ze­nei tetszésének kifejezést ad­va az előadás befejeztével vi­haros tapssal elérte, hogy a nyitányt megismételték. F. Benda hangulatos fuvola­versenyét ifj. Vladislav Brun- ner tolmácsolta. A fiatal mű­vész igen muzikálisan kezeli viszonylag szerény színadottsá­gokkal rendelkező hangszerét, gazdaságos levegővétellel szé­pen, érthetően tagolja a zenei formát, szólamát egészében hajlékony, lágy tónussal adta elő. A vendégkarmesternek Ri­chard Strauss „Egy hős élete“ című szimfonikus költeménye nyújtotta a „parádés“ karmes­teri lehetőséget. A művész élt is vele. A straussi mammutze- nekart megszólaltatni igényes feladat. Strauss e kompozíció­jában önmagát, élettársát, el­lenfeleit, harcát és életművét ecseteli erős valóságérzékkel. A hallgató ámultán követi az artisztikus teljesítményt, egy művészlélek élményeit, harci viharát, az „én“ megéneklését. A hős elmés, merész, harcos és elszánt, de az örök érvényű emberi értékek magaslatára nem tud felemelkedni. Az álta­lános emberi hősiesség min­denkit érintő jelképét nem ta­láljuk meg benne. A zeneköl­tő zsenialitásában vakító éles­séggel vetíti vissza korának individualista életszemléletét. Az első részben nagy feszült­séggel szólal meg a hős aka­raterőtől, büszke öntudattól duzzadó témája. Majd groteszk figurációkban megjelennek a „percemberkék“, akikből hiány­zik minden lelki nagyság, sőt még képesség is a nagyság meg­értésére. A hős „bonyolult, kis­sé perverz, kissé kokett, perc­ről percre változó“ élettársát á szólóhegedű jellemzi, de a ki­bontakozó szerelmi kettőst el­nyomja a harc vihara. A hős a csatatérre lép és felveszi a küzdelmet ellenfeleivel. A csa­ta után a békemü következik. Ezalatt Strauss mester addigi kompozíciói értendők, melyek­nek főtémáit pompás csokorba fűzi. Végül a befejezés: A hős diadalmasan állta harcait, visszavonul a magányba. Strauss, a nagy hangvarázsló megejtően szép hangokat talál a befelé forduló lélek halk szavának kifejezésére. A kapriciózus élettárs szóló­ját a Szlovák Filharmónia koncertmestere, Vojlech Gab­riel adta elő nagyon szépen. A hallgatóság meleg tapssal köszönte ineg a művészek pro­dukcióját. HAVAS MÁRTA KULTURÁLIS HÍREK <3 A középgancrációhoz tar­tozó , bolgár költők tollából az utóbbi években a kortárs bol­gár költészet legjelentősebb alkotásai láttak napvilágot, ál­lapította meg Szlmeon Hadzsi- koszev kritikus, a bolgár köl­tészetről nemrég megtartott konferencián. Példaként Sz. Pencsevov, P. Sztyefanov és P. Káraganov verseit említette. U Az OIRT tagállamainak müsorbiznttsága Szófiában megtartott legutóbbi ülésén a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulójával kapcso­latban megrendezésre kerülő gyermekműsorok összeállításá­val foglalkozott. A gyermekek­nek szánt rádiójátékok 5. fesz­tiválján olyan műsorokat köz­vetítenek majd, amelyek a nemzetek felszabadító harcá­nak eseményeit és az új társa dalom építését tükrözik. S A Csehszlovák Irodalmi Könyvkiadú eddig 3 740 könyvet jelentetett meg. Az intézmény, mely a napokban fennállásának 25. évfordulóját ünnepli, az el­múlt negyedszázadban összesen 55 millió 527 ezer könyvet adott a hazai könyvpiacra. 1974. XII. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents