Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-29 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

A film, «melyről Kis József a film­gyár igazgatójával tárgyal, készülő magyar játékfilm. Vámbéry Ármin kö­zép ázsiai utazásáról. Eredeti hely­színeken játszódik a cselekmény, Buharában, Khivában és Szamarkand- liau, azokon a helyeken, ahol Vámbé- ry megfordult. Megkönnyíti a dolgot az is, hogy ezek az épületek kevés kivétellel ma is állnak. Mnzeumokat helyeztek el bennük, kulturális intéz­ményeket, vagy mint a szamarkandi Tillja Kari mecset és medressze épü­let éljen kerániia-restaurú torműhely működik. A magyar filmküldöttség most ezeket az épületeket, eredeti ál­lapotban maradt városrészeket járja sorra, azokat a helyszíneket, ahol a film egyes jeleneteit forgalják majd. Raktároknak használt épületek, csu­kott ajtók nyíltak meg előttünk, el­zárt udvarok és működő templomok; egyszer minarék és medresszék ma­dártávlatából nézték a várost, más­szor díszes sírkamrákat, sivatagi tele­püléseket kerestek fel. fis Naksbandi szent sírhelyét, a róla elnevezett dervisrend alapítójának faluját, Bahaeddint. Ez a falu volt Vámbéry Ármin célpontja, s a fanatikusan val­lásos közép-ázsiaiak mindvégig úgy tudták, hogy dervistársuk azért vág­ta át magát a sivatag pokolján és za­rándokolt életét veszélyeztetve Kö­zép Ázsián át, hogy ezt a szent sír­helyet megláthassa. Egyetlen utazásomon sem volt még ilyen kísérőkben részem: útikalauzom Vámbéry tudós könyve, amelyet bé­dekkerként is forgathat az ember. A medresszék és mecsetek, Buhara, Szamarkand és Khiva 'épületeinek szépségeire Gombos Károly, a Kelet Ázsia Múzeum igazgatója nyitotta rá szememet Gink Károly fotóival, a nem­rég megjelent Üzbegisztán című köny­vében. S a filmküldöttség két tagja, Kis. József rendező és Zöldi István operatőr néhány éve már bejárta eze­ket a városokat, két kisfilmet is for­gattak Közép-Ázsiában, egyiket Vám­béry útjáról, másikat Üzbegisztánról. A rendezőt azonban tovább foglalkoz tatja Vámbéry alakja. így ír erről könyvében: „Nem érzem teljesnek és liefejezettnek a Vámbéryvel kapcsola­tos munkámat. Hiszen azok a gondo­latok, amelyeket a Dervisruhában cí­mű filmnovellában felvetettem, még nem öltöttek testet, nem valósultak meg.“ A film rögtönzött sajtótájékoz­tatóját 6000 méter magasan, útban Buhara feilé a repülőgépen tartjuk. FILMESEIK — Milyen a szakember szemével az üzbég filmgyár? — fis szükségünk van huszonöt tevére is. — Ilyen nagy a karaván? — Nem, ebbe már beleszámítottuk azokat az állatokat is, amelyek a ka- ravánszerályban találhatók. Van va­lahol a közelben akkora karavánsze- rály, almi elfér 25 teve emberekkel és málhákkal? — Keresünk — mondja az igazgató és noteszába feljegyzi a 25 teve mel­lé a karavánszerályt is. A tárgyalás teázással ér véget, amelyet itt a taskenti filmgyárban éppúgy fii let len porceláncsészékben kínálnak körbe, mint a hagyományos teázókban, épp­úgy félig öntik a csészékbe a forró gökcsajt, a zöldteát, és ügyes kis moz­dulatokkal addig rázogatják, amíg Iható nem lesz. Gőzölgő teát megfúj- ni ma is a legnagyobb illetlenségnek tartják. Ezek az apró jelentéktelen­nek hitt mozdulatok, befOegződött szokások egyetlen pillanatra sem hagyják elfelejteni, hogy Üzbegisz­tánban vagyunk, ahol ezt tartja a köz­mondás: „Amit az anyatej jel ma­ciinkba szívtunk, attól csak a leiek- szakadtával szabadulunk “ S hogy ezt az anyatejet mi magyarok is meg­kóstoltuk, és a közép-ázsiai népek kultúráját mi is magunkba szívtuk, arra minden tudományos előtanul­mány nélkül rájön az ember, ha itt- Jártakor összehasonlítja az üzbég népművészetet, díszítőmotívumokat a miénkkel. Szinte törvényszerű, hogy a tárgyalás után a barátkozás rögtön­zött nyelvösszehasonlítással folyta­tódik. „Csak kicsikét“ — kéri valaki a teát öntögető házigazdát. „Kicski- naľ“ — kérdezik vissza üzbég nyel­ven. Az üzbég szó törökül azt jelenti, valódi fejedelem. S ebben az értelem­ben használták a honfoglaló magya­rok is. László király 1092-ben kelt le­velében előfordul a Wzbeg szó, II. Gé­za egyik levelében említést tesz egy ízheg nevű nemesről. Nyitra környé kén van egy Üzbeg nevű helység. Szentendrével pedig nemrég olvadt össze ízbég falucska. HELYSZÍNEK i h barátkozas, vendéglátás, mégha egy üzbég filmstúdióban történik is, elképze’hetetlen a nemzeti étel, a ploh nélkül. S az ősi hagyományok­ból itt csak annyit engednek el, hogy nem kis gombócokba gyúrva kézzel esszük, hanem késsel és villával. Mikor kezdik a forgatást? — kérdi az üzbég filmstúdióban Umer- bekov igazgató. — Az Időjárástól függ. Szeretnénk minél korábban, mielőtt még a sivatag túlságosan felmelegedne —' válaszol­ja Utts József rendező. — Modern és jól felszerelt. Na­gyobbrészt új épületekből áll, 1962-ben épült. Két hatalmas műtermét nagyon jól lehet hasznosítani. Az egyik 1200 négyzetméter nagyságú, 14 méter ma­gas, ahol az időjárástól függetlenül forgathatnak. Közepében jókora me­dence is áll, amelyet a tengeri jele­netekhez használnak. Évente csak öt játékfilm készül ebben a stúdióban, ennek ellenére a filmgyárnak függet­lenített színésztársulata van,,s ezek a színészek csak filmszerepeket játsza­nak. — Milyenek a színészeik? — Sok jó színészük van, de nekünk szokatlan az a játékstílus, amit képvi­selnek. A forgatás legproblematiku­sabb pontja éppen ez lesz, hogyan tud­juk velük elfogadtatni a nálunk szo­kásos alakítási formákat. — Sok szerepet alakítanak üzbég színészek? — Elsősorban üzbég színészekkel és helyi statisztákkal akarunk dolgozni. Magyar színész alakítja majd termé­szetesen Vámbéryt és az orvost. Üzbé- gnk lesznek a karaván tagjai, a dervis­társak, mesteremberek. Egy-egy jele­netet három-négyszáz statisztával for­gatunk majd. Nagy segítséget jelent, hogy az üzbég filmstúdió elsősorban történelmi filmeket forgat, és gazdag kelléktára, ruhatára van. Érdekes, ahogv a helyszíneket számon tartják: fotódokumentációt fektettek fel a kü­lönböző jellegű helyszínekről és per­cek alatt elő tudják keresni az alkal­mas helyszín fotóját. — Nagyon aprólékos gonddal keres­ték ki az eredeti helyszíneket és a rendező szinte aggályosán ragaszko­dik ahhoz, hogy minden kellék, tárgy valóságos legyen. — Szándékosan ragaszkodom ahhoz, hogy a film azt a Kó/.ép-Ázsiál keltse életre, amelyet Vámbéry látott és nép­rajzi, történelmi hitelessége pontosan azt tükrözze, amivel Vámbéry megis­mertei te Európát. — De nem néprajzi vagy tudomá­nyos film lesz — Nem. De egy olyan tudós szemé­vel láttatja az akkori Közép Ázsiát, aki a legapróbb részletekben is erede­ti megfigyeléseket tett A TUDÓS VAMDOIR — Miért foglalkoztatja ennyire Vám­béry alakja? — Érdekel az az ember, aki tudorná" nyos célja érdekében annyi mindenre vállalkozott. Életét kockáztatta, lelki és fizikai kínokat vállalt csak azért, hogy elérje célját. Egy tudós, aki nagyszerű színész is egyben. Vállalko­zó szellemű vándor, aki tudományo­san megszállott. De ugyanakkor Oilyan ember is, aki a legnagyobb nyomor­ban is élvezi az élet szépségeit. El­vont tudományokkal foglalkozik, de mégis emberközelben marad. Emberi kapcsolatok kötik össze társaival. Sze­reti ezeket az embereket, de egyetlen percre sem feile jti el tudósvoltát, egyetlen pillanatot sem hagyna ki, hogy mint megfigyelő leírja és ele­mezze a látottakat. Rendkívül össze­tett egyéniség volt. — Vámbéry útja bővelkedik az iz­galmas pillanatokban. Rablók támad, ják meg, szomjhalál küszöbén áll. Nem fél attól, hogy ezek a kalandok inkább rettenthetetlen hősként ábrá­zolják, mintsem precíz tudósnak? Nem fél attól, hogy végül is ez ka­landfilm lesz? — Nem. Nem mutatjuk be útjának valamennyi veszélyes pillanatát, mert ez könnyen meghamisíthatja alakját. Nagyon megfontoltan újra és újra át kell gondolni, szükséges -e egy egy je­lenet, gazdagabbá teszi e Vámbéry áb­rázolását. — Könyvében azt írja: „Vámbéry élete első 30 évében megismerte a nyomor valamennyi válíaját, mégis, amikor arra keressük a választ, mikor élte át a legmélyebb válságot ... ez a perc hazáérkezése után következett be.“ És idézi Vámbéry önéletrajzi könyvét: „Nem gondoltam rá, hogy amilyen egyedül és elhagyatottan kel­tem utamra évekkel ezelőtt, éppolyan magamban és észrevétlenül térek haza most is.“ Útikönyvéből az derül ki, hogy mély hatással volt rá az a kö­zömbösség, ami a hazatérő Vámbéryt fogadta. — Igen, és ez a különös tudóssors Taskentban újra eszembe jutott. Egy fiatal magyar turkológus barátai lá­togattak meg. Üzbegisztánban hallot­tam róla először, az üzbég nyelvét, szokásokat tanulmányozta. Valahány üzbég küldöttség Magyarországon járt, ő kísérte, tolmácsolta őket. Szakmai tanácsaival sokat segített fil­münknek is. Tavaly meghalt. Itthon alig ismerték. — Vámbéry ezt írja: „Nem hisz­nek bennem ... és tőlem, aki úgy küz­döttem és szenvedtem az Akadémia céljaiért, mint előttem kevesen ki bú- várlataim eredményével ki akarom vinni az irodalom világpiacára nem­zetem szellemi törekvéseit, és az eu­rópai közös kultúrtörekvések munka­társa gyanánt akarom bemutatni az e tekintetben még kevéssé ismert Ma­gyarországot, tőlem most'zálogot kér­nek “ A százforintnyi előlegre, amely- lyel Londonba utazik. Londonba a ki­rálynő fogadja, Bécsben a király. Itt­hon egyetemi kinevezését így adja át az egyetem rektora: „Ne higgye, hogy tájékozatlanok vagyunk kétes jelleméről. Tudjuk jól, hogy gyönge lábon áll a keleti nyelvekkel, és hogy a tanszékre való elhivatottsága na­gyon kétséges. De nem akarunk ellen­szegülni őfelsége parancsának.“ Ezek a sorok a kiegyezés utáni magyar szellemi élet állapotát is jelzik. — Vámbéry hazafiassága, az a ra­gaszkodás, amivel mindezek ellenére tanítani kezdett, és ahogyan tudomá­nyos munkáját élete végéig végezte, olya« példa, ami azt hiszem, sohasem fog elévülni. A kisfiímek után ezért is választottam ismét őt filmem főszerep­lőjévé. FEKETE JUDIT 1974. XII. 29. 10 TALÁLT TÁRGYAK címmel ötrészes tévé film készül a bratislavai televízióban. A forgatókönyvet JAN SOLOVlC írta. A napjainkban játszódó történet hősei fiatalok; az alkotók célja, hogy érzékeltessék, hogyan formálódnak, alakul­nak, kristályosodnak a fiatalok nézetei, véleményei. Ezt a folyamatot egy kezdő orvost és egy benzinkútnál dolgozó fiatalt ábrázolva tárja elénk STANO PÁRNICKÝ rendező. Az érdekes és fordulatokban gazdag történet főbb szere­peit MILAN KNAZKO, JURAJ KU KUR A, MAGDA VÁSÁRYOV A és JANA PITCH TOVA Játssza. — A képen: Milan Kfíažko és Magda VáMryová. ÓCEÁN címmel szovjet lélektani dráma készül JURIJ V1SINSZKIJ rendezésében. A film női főszerepét TATJANA S7.AMOJI.OV A fa ké­pen) játssza. I a 1 ml yJriTI M I Hl ;< i yjff? 111 fi RlilU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents