Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-29 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

jij| *'íľ í v -M ■ -.) '*.1 • • ..v"•■>; ŕ;' ■; .jBB2MMWWiBiLJnlBlfc^»>ď -£%x ? ^ •■>';• ■M I ln I ľlľfv rt BH h FIil 1ft 111 IHM ľiťfíiliiinľ ^ ‘M'lill 9 Az atomkor sok megpróbáltatása és ellentmondásos jelenségei között egy már véglegesen kijegecesedett ta­pasztalat vált közismertté és ez az életkor meghosszabbodása. — toiig a múlt század 80-as éveiben az ember átlagéletkora 50 év volt, addig e szá­zad 30-as éveiben ez a szám már 65-re emelkedett, ma már a férfiak átlagéletkora 65, a nőké 68 év. A halálokok között egyre nagyobb tért hódít a szívinfarktusok száma. Csakhogy míg az infarktusos betegek nagy százalékát néhány év előtt még elvesztettük, addig jelenleg a szűrő vizsgálatokkal, a megelőzéssel, továb­bá a már bekövetkezett infarktusok­nál az őr szobák bevezetésével a betegek sokkal nagyobb százaléka menthető meg. Ezen túlmenően a gépi jelzőkészülékek, melyek az őr szobákban vannak, annyira pontosan tájékoztatnak az infarktusos beteg pillanatnyi állapotáról, hogy a segít­ség és beavatkozás egy másodpercet sem késik, így az intenzív osztályok bevezetése forradalmasította a szív­katasztrófák elhárításának lehetősé­gét. Ezért biztonságosabb a mai infark­tusos beteg helyzete a régebbi ellá­táshoz viszonyítva. Akkor még a be­tegnek a kórteremből saját magának kellett csengetnie (ha bírt), vagy va­lamelyik szobatársát kérte meg, ha az éppen ébren volt. Ma egy percig sin­csenek a válságos állapotú betegek magukra hagyva, a kórterembe már csak akkor kerülnek, ha túljutottak az életveszélyen. Ez is javítja az Infarktusos betegek gyógyulási száza­lékát. Egyes szívbetegségeknél eddig is alkalmaztak olyan készülékeket, me­lyeket a szívműködés kihagyása ese­tén a beteg szervezetbe beültettek. A készülék átvette a szív működését, normális szívritmust biztosított és így a be leg keringése helyreállt. Ezek az úgynevezett pace-makerek- nek hívott ütemadók; hosszabb, rövi- debb ideig lehetnek a beteg szerve­zetében, egyes esetekben cserélni kell őket, akár azért, mert a beteg állapo­ta megjavult, akár azért, mert elekt­romosan kimerültek. Újabban az ütemadók alkalmazási területe lényegesen kibővült. Eddig úgyszólván csak bizonyos vezetési zavarokban alkalmazták őket, aminek több oka volt. Elsősorban drágasága, ^másodsorban a műtéti technika még nem egyszerűsödött le a mai fokra, végül is az elektromos kimerülés lehe­tősége is fennállott. Az 1972-es mad­ridi szívkongresszuson azonban már 51 nukleáris energiával működő pa­ce-maker beültetéséről számoltak be. Tekintettel arra, hogy az ütemadó alkalmazási területe lényegesen ki­bővült, ma már infarktusok esetében nincs semmi akadálya annak, hogy a készüléket beültessék. Főként ak­kor válik ez szükségessé, ha minden gyógyszeres kezelés ellenére a- szív működését nem sikerül rendezni. Ez az az eset, amikor a készülék csak ideiglenesen van bent a szervezetben, mégpedig addig, ameddig a szív any- nyira regenerálódik, hogy készülék nélkül is el tudja látni feladatát. Van­nak azonban olyan betegségek, ahol nem remélhető, hogy a szív a rendes ingerületet biztosítani tudja, ezeknél végleges beültetés válik szükségessé. Azt hiszem kevesen tudják, hogy az egész világon jelenleg egyre több és több pace-makerral élő ember van. Magyarországon cardiológus mun­kaközösségek gyors és hatékony mun­kával, akadályt nem ismerő erőfeszí­téssel vitték sikerre és vezették be a hétköznapi gyakorlatba az ütem­adó alkalmazását. Ennek eredménye­képpen itt már jelenleg már kb. 700- ra tehető azoknak a száma, akik pace-makerral élnek és dolgoznak, sőt szülőasszony is volt, aki pace- makerral biztosított szívműködéssel hozta világra gyermekét. Mindezek nagyon elgondolkoztatók. Mert ha századunkban a sok antibio­tikum és egyéb gyógyszer alkalmazá­sa következtében az életkor úgy­szólván évről-évre növekszik — med­dig növelhető az életkor meghosz- szabbítása a pacemakerek tökéletesí­tése és azok kiterjedtebb alkalmazá­sa esetén. Lehet, hogy lesznek szo­ciális otthonok, ahol csupa nyugdíjas él majd ütemadóval, vagy teniszbaj­nokok fognak pacemakerrel ver­senyt nyerni? Lehetséges? A műtéti technika és a készülék is állandóan tökéletese­dik. A beültetésben részesült betegek ellenőrzése biztosítja azt, hogy a ké­szülék működésének esetleges zava­rát, — kimerülés, megcsúszás — idő­ben észrevegyék. Két készülék ábrája a bőr alá ülte­tendő iitemadókból. Ma azonban már nukleáris ener­giával működő pace makerek lesznek világszerte, akkor figyelembe véve az életkor, eddigi meghosszabbodását talán egy ütemadóval még tovább le­het meghosszabbítani az életünket? Lehetséges, hogy erre gondolhatunk? Ma még korai lenne optimista jós­lásokba bocsátkozni. Ugyanis akinek IGOR GROSSMANN: A jövő nemzedéke című sorozatból. csak ideiglenesen ültettek be készü­léket, mert átmenetileg volt arra szüksége, utána szíve meggyógyult, annak élete úgy halad, mint a többi emberé azzal a különbséggel, hogy mivel az illetékes intézetben nyil­vántartásba vfitetett, felhatalmazást kap, hogy a Ingkisebb panasz esetén jelentkezzen, amikor a szükséges in­tézkedést megteszik. Vagy gyógysze­reket kap, vagy ha indokoltnak hit szik, újra beültetik a készüléket. Akiknél a szív állapota olyan fokú károsodást szenvedett (és javulásra nincs kilátás), hogy a szív működése csak készülékekkel biztosítható, azok­nál végleges pacemaker beültetést végeznek. Hogy ezeknek az egyéneknek a sorsa, hogy alakul, azt a jövő fogja eldönteni. És azt is, hogy meddig lehet ütemadóval az életet meghosz- szabbítani. Mert mint a készülék ne­ve is mutatja, ez a kis gép ritmust tud adni a szívnek. A szívizom a mechanizmus működésére jön ingerü­letbe, ha azonban a szívizom beteg, akkor a készülék csak annyiban se­gít, hogy a keringés fenntartásával a regenerálódást előmozdítja. A pace makerek működésének lehetőségeiről a további megfigyelések és kutatások vannak hivatva dönteni, amikor is többet fogunk tudni arról, hogy se gítségükkel meddig lehet életünket meghosszabbítani? Mindenesetre egye sek máris tovább élnek, mint ezen áldásos készülék nélkül éltek volna. Meg kell jegyezni, hogy ezt a va­gyont érő készüléket a szocialista országokban a betegbiztosítás kere­tében teljesen díjtalanul kapják meg az arra rászorulók. Az ütemadók jelenlegi helyzetének ismeretében elgondolkozhat az olva­só és joggal kérdezheti: a Barnard- féle szívátültetés és rendkívül merész elképzelés hozta világra ennek a heroikus műtétnek a végrehajtását, de menetközben nagyon sok problé­ma merült fel. Elsősorban: ki kell várni azt a személyt, akit majd bal­eset ér és szakemberek és műszerek (pl. electroencephalographia) megál­lapítják, hogy nevezett személy va­lóban halottnak tekintendő. Azután következik: a szerv tárolása. Végül fennáll: — legalább is jelenleg tudá sunk mellett — a kilökődés ve­szélye. — Végül is a műtét maga egy heroikus cselekedet és a szervezet­nek rendkívül nagy megterhelést je­lent. Ha mindezek a körülmények — va­lamikor esetleg elhanyagolhatók lesz­nek — mert lesz elegendő tárolt szív —, ha a kilökődés veszélye meg­oldódik, — akkor is hátra van még az az elképzelés, hogy a szervezet­ben lévő — romboló folyamat, mely az előző szívet tönkretette, mikor kezdi ki az új szívet is. — Vírusos, toxieus és egyéb gyulladásos folya­matok. j A pace:maker egész más célt szol­gál. Először is azonnali segítséget nyújt egy szívmegállás veszélye ese­tén, mert áramot inducál, áramot képez és a saját működésével tartja ritmusos működésben a szívet. A szív az ütemadó működése folytán nem fárad ki, mert az az ingerképzést el­végzi és átadja. — Ez alatt a szív megnyugodhat és beáll saját ritmusa, saját ingerképzése, amikor is a ké szüléket már el is lehet távolítani. Kivételt képez az úgynevezett Adam-Stock betegség, aminél állandó pace makert alkalmaznak. — Infark­tusnál például csak átmenetileg van a szervezetben, hosszabb-rövidebb ideig, aminek tartalmát a szakembe­rek döntik el. A jövő évtized feladata lesz a mű­szív alkalmazása, amikor a szervkö­zömbös műanyag szívet ültet­nek be. Akkor már nem lesz szükség szervadó-állomásra, nem lesz meg a kilökődés veszélye, egyszeri műtéttel végleges megoldást kap a szervezet. Ezt nem kezdhetik ki vírusos, toxieus hatások. A dugattyúrendszer a pitva­rok és kamrák működését biztosítja és így a vérkeringést biztonsággal tartja fenn. Ez ajinyira nem utópia, hogy számos szívmotor modell ké­szült már el, de erről most még ko­rai nyilatkozni. Dr. URR IDA

Next

/
Thumbnails
Contents