Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-29 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. XII. 29. A írta: ALOIS INDRA, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke Barátaink a nem szocialista országok­ból néha megkérdezik, honnan ered a CSKP társadalmi vezető szerepe? A, vá­lasz! — ha nem is teljeset — népünk újkori forradalmi történelmének tanul­mányozása nyújtja. A vezető politikai erő pozíciója elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártja hosszú éves küzdel­mének és annak a képességének ered­ménye, hogy ki tudja fejezni a nép érdekeit és vágyait, állandó kapcsolat­ban áll a dolgozókkal és a kor szük­ségleteinek megfelelő szervező tevé­kenységet fejt ki. Pártunk, megalakulásának pillanatától fogva, szálka volt az uralkodó burzsoá­zia szemében. A kommunistákat a leg­többször hazaárulással vádolták, szemük­re vetették a kozmopolitizmust, „Moszk­va kiszolgálását“. Egy percre sem szűnt meg a CSKP tagjainak üldözése, funk­cionáriusainak bebörtönzése és sajtójá­nak szigorú cenzúrája. Az élet mégis bebizonyította, hogy a CSKP a csehszlo­vák nép politikai és szociális jogaiért folytatott küzdelmével egyúttal nemzeti érdekeiért is harcolt. A kommunisták minden történelmi próbában mint a leg­hűbb és legbecsületesebb csehszlovák hazafiak helytálltak. A CSKP mozgósította a széles nép- rétegeket a hl ti er ista nácizmus terjesz­kedése ellen, könyörtelenül bírálta a burzsoázia kapitulálási szándékait, le­leplezte és elutasította a burzsoá szerző­dések labilis jellegét. Ebben az időben nagyon becsületesen helytálltak köztársaságunk német és magyar polgárainak ezrei, akik öntuda­tos antifasiszták voltak és a kommunis­ták vezetésével egysorban haladtak a csehszlovák hazafiakkal. A kormány 1935-bem a nép nyomására szövetséges szerződést kötött a Szovjetunióval, de az esetleges szovjet katonai segítséget, Franciaország közvetlen beavatkozásától tette függővé! 1 Mintha áruba bocsájtot- ták volna Csehszlovákia szuverenitá­sé Az események pontosan a kommunis­ták előrejelzései szerint fejlődtek. Az uralkodó burzsoázia előnybe helyezte osztályérdekeit, nem szegült szembe a nyugati szövetségesek árulásával, vissza­utasította a szovjet segítséget és az ér­vényes alkotmánnyal ellentétben meg­hajolt a gyalázatos müncheni diktátum előtt. Ez a Csehszlovák Köztársaság vé­gének kezdetét jelentette. A „második köztársaság" kormányának egyik első intézkedése volt a CSKP tevékenységé­nek betiltása! De a kommunista mozgalmat nem le­het feloszlatni, nem lehet adminisztra­tív tilalmakkal és üldözéssel felszámol­ni. A párt illegalitásba vonult, megvédte vezető személyiségeit, megszervezte so­rait és további harcot indított az áruló burzsoázia ellen. Ebben az időben Moszk­vában dolgozni kezdett a CSKP vezető­sége, élén Klement Gottwalddal. A müncheni árulás logikus következ­ménye volt a cseh országrészek meg­szállása és a szlovák állam klerofa- siszta bábrendszerének kialakítása. A burzsoázia árulása betetőződött, a cseh­szlovák nép történelme hat legnehezebb évét élte át, amikor nemzeteinket a tel­jes fizikai felszámolás Veszélyeztette. Az egyedüli szervezett erő, amely kö­rül a cseh és a szlovák hazafiak egye­sültek a CSKP volt. A párt illegális köz­ponti bizottsága azonnal reagált: „Ma csak egyedüli út vezethet a nejnzet meg mentéséhez: az ellenállás, a védelem és a harc útja.“ Klement Gottwald Moszkvában kijelentette: „A cseh nem zet történelme nem ér véget 1939. már cius 15-én ... A cseh és a szlovák nép folytatja földalatti' harcát a megszállók és a gyarmatosítók rendszere, a fasisz­ta Németország uralma ellen.“ A náci rendőrség elsősorban a kom­munistákat üldözte. Több tízezer sze­mélyt börtönbe vetett, arra törekedett, hogy megbontsa szervezeti hálózatukat, felszámolta vezető funkcionáriusait, de „a kommunista ellenállás pacifikálását“ nem érte el. A kommunisták nem adták meg magukat, a náciellenes ellenállás élére álltak, szervezői voltak és a haza­fiak nagy bizalmát élvezték. A kommu­nisták vezető és egy behangoló szerepét a nem kommunista irányzatú polgárok ellenálló csoportjai is feltétel nélkül elismerték. A nemzeteink létéért folytatott törté­nelmi harcban a párt megvédte becsü­letét, magasra emelte a csehszlovák hazafiság zászlaját és inem sajnálta a legnagyobb áldozatokat sem. A náci bör­tönökben és koncentrációs táborokban, a kivégző helyeken, a partizán egységek­ben és a harctereken több tízezer kom­munista vesztette életét. Amikor a fel- szabadulás után összeszámoltuk sorain­kat, hiányoztak az olyan kiváló sze­mélyiségek, mint /. Fučík, J. Šverma, E. Urx, I. Sekanina V. Vančura és mások. Nemzeteink meggyőződtek arról, kik voltak az igazi, tettre kész hazafiasság képviselői, a kommunistákat mint a nem­zeti szabadságért a csehszlovák állami függetlenség felújításáért és megszilár­dításáért küzdő legkitartóbb harcosokat ismerték meg. A kommunista ellenállást és általa nemzeteink egész náciellenes ellenállá­sát a megszállás egész ideje alatt rend­szeresen irányították A moszkvai pártr vezetőség állandó és jó kapcsolatban 4Llt a hazával, a hazai központi bizott­ságok utasításokat kaptak és tájékoz­tatásokat dolgoztak fel, amelyek az il­legális tevékenység irányításához voltak szükségesek. így Klement Gottwald és munkatársai ismerték a csehszlovákiai helyzetet, a nép nézeteit és az Illegális munka nehézségeit. Utasításaik figyelem­be vették a valóságot, a hazai ^ ellen­állás szükségleteiből és lehetőségeiből Indultak ki. A kommunisták döntő mér­tékben hozzájárultak a csehszlovák had­test kialakításához a Szovjetunióban, amelynek élén Ludvík Svoboda, köztár­saságunk mai elnöke állt. A pártszerve­zetek, funkcionáriusok és párttagok szer­vezték a partizántevékenységet, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés és a cseh nép felkelésének ólén álltak. A CSKP moszkvai vezetősége elsőren­dű feladatának tekintette a megszállók elleni aktív ellenállás szervezését. Mun­káját azonban az is jellemezte, hogy ki­dolgozta a háború utáni fejlődés koncep­cióját. Biztosítani kellett, hogy a nemzeti és állami felszabadítást a politikai, szociá­lis és nemzetiségi viszonyok igazságos rendezése kísérje. A háború előtti vi­szonyok felújítása nem oldotta volna meg a legfontosabb problémákat és egy­úttal a szovjet hadsereg határtalan ál­dozatainak, valamint a csehek és szlo­vákok több éves szenvedésének lebecsü­lését jelentette volna. A CSKP moszkvai vezetősége a csehszlovák nép érdekeivel és vágyaival összhangban hangsúlyt fektetett a nemzeti bizottságok által képviselt valódi népuralom megteremté­sére, a népegység megszilárdítására a Nemzeti Front keretében, a fasiszták, az árulók és a kolaboránsok megbüntetésé­re, a kulcsfontosságú ipar államosításá­ra, a csehek és a szlovákok teljes egyen­jogúságára. A kommunista koncepció nemzeteink történelmi tapasztalataiból indult ki, népünk lelkesedéssel támogatta és ezért a kassai kormányprogram alapja lett. A londoni kormány egyes tagjai által képviselt burzsoázia törekvése a München előtti viszonyok visszaállítá­sára kudarcra volt ítélve. A polgárok milliói által támogatott CSKP nem mint ellenzéki párt, hanem mint a Nemzeti Front vezető politikai ereje újította fel legális tevékenységét. Ez volt a náciz­mus fölött aratott szovjet győzelem, a csehszlovák hazai és külföldi ellenállás egyik legfontosabb eredménye, ez jelen­tette a kommunisták döntő ellenállási érdeméinek elismerését. Ez jelentette a felszabadított népi állam sikeres fejlő­désének alapvető feltételét. A CSKP moszkvai vezetősége elvi vál­tozásokat határozott meg a felszabadí­tott Csehszlovákia külpolitikai irányvo­nalában. Az új irányvonal kiindulópont­ja a csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújítási és háború utáni együttműködési szerződés lett. A csehek és a szlovákok tudták, hogy 1938 vál­ságos évében egyedül a Szovjetunió nem árult el bennünket. A náci megszállás sötét éveiben minden reményünk a Szov­jetunióhoz és hadseregéhez fűződött, bíztunk abban, hogy a szabadság ke­letről érkezik és ebben nem csalódtunk. Népünk eizéirt egészen természetesen egyetértett azzal, hogy a CSKP és ve­zetésével az egész Nemzeti Front a Szovjetunióval való szövetségünket kül- és belpolitikánk alappillérévé tegye és ezzel szavatolja Csehszlovákia biztonsá­gát és függetlenségét. Ez a politika helytállt a legnehezebb próbákon Is, né­pünk meggyőződött arról, hogy a Szov­jetunió a leghűbb és a legmegbízhatóbb barátunk. A nép mint a nemzeti és állami sza­badságért folytatott harc legkövetkeze­tesebb szervezőjét ismerte meg a CSKP-t és ezért a háború utáni fejlődés során is támogatta politikáját. A párt vezeté­sével 1948 februárjában meghiúsította a reakciós erők puccskísérletét és szocia­lista útra lépett. Köztársaságunk fejlő­dése az utóbbi harminc évben, a gazda­ság, a műveltség, a kultúra és a tudo­mány fejlődése és a dolgozók életszín­vonalának állandó emelkedése bebizo­nyította, hogy a CSKP a szocializmus építésének időszakában is bevált, mint politikai vezető erő. Több mint fél év­százados történelméhez és a nemzeti felszabadító harc hagyatékához hűen újból és újból bizonyítja, hogy politi­kájának alapja a nép jóléte iránti gon­doskodás. (Készült a Szocialisztyicseszkaja Csehoszlovakija számára) • Taskemnan múzeumot létesítettek Julius Fučíknak, Csehszlovákia nemzeti hő­sének emlékére. Fučík 1934- ben és 1935-ben Taskentban lakott, A. Bocskarev újság­író házában. A hitleristák 30 éve gyilkolták meg az írót. Bocskarev és felesége bőséges anyagot gyűjtött Fučík közép-ázsiai tevékeny­ségéről. Megőrizték a ház régi berendezését is. • 175 évvel ezelőtt szü­letett Puskin Müvei a Szov­jetunióban t>9 nyelven jelen­lek meg, összesen több mint 162 millió példányban. Pus­kin műveit külföldön — 43 országban 45 nyelven — több mint 1600-szor adták ki. ® San Donatóbaii, Milánó elővárosában ünnepélyes keretek között adták át a Szovjetunió—Olaszország földgázvezetéket, ami a ma­ga nemében a világ egyik legnagyobb létesítménye. Olaszországba már az idén 8Uü millió köbméter földgáz érkezik ezen a vezetéken, s a szállítandó gáz mennyisé­ge fokozatosan növekszik. A terv szerint a vezetéken évente hatmilliárd köbméter gázt szállítanak húsz esz­tendőn keresztül. <• Védett területté nyil­vánítják a Kaszpi-tenger északi zónáját. A tengernek ez a része igen alkalmas ívóhelye a legértékesebb halfajtáknak. Ezen a részen tilos lesz a szennyvizet a tengerbe engedni, robban­tást végezni, elzáró gátakat emelni, új gyárakat létesí­teni és olyan régi gyárakat bővíteni, amelyeknek nagy a vízigénye Megtiltják a faúsztatást, a nád irtását, hidrotechnikai létesítmények építését, kivéve azokat, ame­lyekre a haltenyésztéshoz van szükség. O Taskentban nemzetközi szimpóziumot rendeztek a földrengésekre utaló jelek kutatásáról. A szovjet szak­értők az utóbbi években je­lentős sikereket értek el ezen a téren. A Szovjetunió­ban, az Egyesült Államok­ban, Japánban és más orszá­gokban folyó intenzív ku­tatómunka szükségessé te­szi, hogy időnként kicserél­jék a tapasztalatokat, és hogy közös erővel új utakat keressenek. A szimpóziumon, mely ezeket a célokat szol­gálta, több mint ötven elő­adás hangzott el. A nemzet­közi együttműködés révén számos problémát sikerült megoldani a földrengések keletkezésével kapcsolat­ban. • Az usszuri tajgán meg­kezdték a Derszu című ja­pán-szovjet koprodukciós film forgatását. A film me­séjét V. Arszenyevnek, a hí­res utazónak a könyvéből merítették. A felvételeket Akira Kuroszava, a világhí­rű japán rendező irányítja. Derszu szerepét M. Munszk tuvai színész játssza. Arsze- nyev szerepében J. Szolo- mint, a népszerű színészt fogjuk látni. A forgatócso­port csaknem nyolc hónapig dolgozik majd Primőrje me­gyében. Látni fogjuk Derszu és Arszenyev találkozását a titokzatos tajgán, útjukat a sűrű vadonban. Q Kéziratos csuvas nép­költési gyűjteményt kapott ajándékba a Csebokszári Nép­rajzi Kutatóintézet. A nép­költési anyagot még a hú­szas években kezdte gyűjte­ni Sz. Jurenyev tanító, lel­kes néprajzkutató, aki sokat utazott a Volga-vidéken, és útjában regéket, mondákat, meséket jegyzett fel. A kéz­iratot a gyűjtő unokahúga ajándékozta az Intézetnek, Ludvík Svobuda a duklai hadművelet idején • ň a > ?, I T f 1 š ^ ' *Jb ar i ■ i raa ii I w ifi HF 1 '■ Hírek a

Next

/
Thumbnails
Contents