Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-29 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó
Kapuzárás előtt Mi más lehetne a belpolitikai kommentár mondanivalója a Vasárnapi Üj Szó idej utolsó számában, mint búcsúzás az óévtől és az új év köszöntése. Az idősebbek, a két világháborút is megélt nagymamák és nagyapák kissé fájó szívvel veszik tudomásul a béke éveinek gyors múlását, de az alkotás teljében élő korosztály szíve is nagyot dobban, amikor tizenkettőt üt az óra szilveszter éjjelén. A fiatalok könnyebben fogják fel az évek múlását, még örülnek is neki, hogy érett felnőttekké válnak, s módjukban lesz jobban csinálni azt, amire most oly kritikus szemmel néznek: a felnőttek dolgát. Akik már néhány tucat szilvesztert megéltek, valóban úgy érezhetik, hogy mostanában gyorsabban peregnek a percek, az órák, a napok és az évek. Ez így igaz. hiszen lényegesen megváltoztak az életfeltételek igényesebb felkészülést és hozzáállást követe] a munka, s a szabadidőben is oly sok dolgunk akad — a tévénézést is beleértve ~ bogy néha azt sem tudjuk, mihez kezdjünk hamarább. Évközben bizony nehezen jut rá idő, hogv egy kissé elmerengjünk életünk és munkánk értelme, eredményei felett. Talán ezért is készülünk oly buzgón az év utolsó napjára, hogy családi, baráti körben, mély gondolatokat rejtő derűs arccal végezzük el ezt a számadást önmagunkban, legközelebbi hozzátartozóink és ismerőseink felé emelve pezsgős poharunkat. Kinek mit jelentett hát ez az 1974-es esztendő, amelytől most búcsút kel) vennünk? Nyugodt lelkiismerettel zárhatjuk be az ajtót mögötte? Mit sikerült elérni azokból a célkitűzésekből, amelyekre pontosan egy évvel ezelőtt, 1973 szilveszterén gondoltunk? Bizonyára nem kis boldogságot jelent, ha e kérdésekre megnyugtató a válasz. S ha az elmaradt eredmények miatt nem lehet teljes az öröm, még mindig van rá remény, hogy sikerül majd pótolni ebben a szimpatikusnak ígérkező 1975-ös évben. A huszadik század háromnegyed részének utolsó évébe lépünk! De rövidebb távokon is jubileumi ez az év, hiszen harminc éve fejeződött be a történelem legpusztítóbb és legtöbb emberáldozatot követelő háborúja. Harminc évvel ezelőtt, 1944 szilveszterén még lángokban állt a világ, s a frontokon harcoló, a pincékben és óvóhelyeken rejtőzködő emberek az 1975-ös évtől csupán egyet vártak: túlélni a háborút és köszönteni a békét. E kerek évforduló alkalmából újból felidézzük ezeket a felejthetetlen napokat, de ma már nem reméljük, hanem . féltve őrizzük a békét, s mást, többet várunk az 1975-ös évtől. További sikereket a társadalmi érvényesülés terén, anyagi és szellemi gyarapodást. A húszévesek talán családalapításra gondolnak, a fiatal házasok új lakásra várnak, az újítók és feltalálók találmányaik sikeres bevezetését remélik, a földművesek jó időjárásban és újabb csúcshozamokban, az ipari munkások javuló munkaeredményekben és munkafeltételekben, növekvő bérekben, a kereskedelmi dolgozók növekvő forgalomban és a vásárlók elégedettségében, a művészek újabb sikeres fellépésekben bíznak. Mindenkinek érlel a sorsa valamit, aki becsületes munkával gyarapítja szocialista társadalmunk és a béke erejét. Nyugodtan bezárhatjuk tehát a kaput a búcsúzó óév mögött, mert az előttünk álló új esztendő újabb lehetőségeket kínál, s most már oda kell figyelnünk. (-ai) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Karácsonyi szünet Genfben Az európai biztonsági értekezlet, amely 35 állami kormány- képviselőinek részvételével Géniben ülésezik, jelenleg egyhónapos szünetet tart, s január 20-án ül össze ismét. A konferencia év végi mérlege pozitív, bár a munka nem halad olyan gyorsan előre, ahogy kontinensünk szocialista országai szerelnék. Ugyanakkor a kelet-nyugati csúcsdiplomácia napi rendjén is nagy súllyal szerepelt a biztonsági értekezlet. A szovjet—amerikai tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy lehetőség van a munka mielőbbi befejezésére, s már eddig is a fontos eredmények egész sora jött létre, ami lehetővé teszi az értekezlet zárószakaszának legmagasabb, tehát kormányfői, illetve államfői szinten való lebonyolítását. Hasonló megállapításra jutott Leonyid Brezsnyev és a francia köztársasági elnök is. Ezek a megnyilatkozások arról tanúskodnak, hogy nemcsak a szocialista országok, hanem számottevő nyugati politikai erők is érdekeltek az európai Inztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésében. Változatlanul vannak azonban fékezési kísérletek is, különösen a NATO-körök részéről, amelyek még nem tettek le arról az eredeti célkitűzésükről, hogy megtorpédózzák a konferenciát. Luns, a NATO főtitkára például nemrég olyan nyilatkozatot tett, amelynek sem a hangja, sem a tartalma nincs arányban azokkal a fogadkozásokkal, amelyeket a NATO-tagállamok többségének kormányai a konferenciával kapcsolatban tettek. A főtitkár nemcsak azt jelentette ki, hogy nem hisz a jelenlegi második szakasz meggyorsításának lehetőségében, hanem azt is, hogy a harmadik — befejező — szakasz megtartását sem tartja keresz- tülvihetőnek. Ezek az utóbbi időben sajnos mind gyakrabban tapasztalhatók, az enyhülés .szabotálására irányuló kísérletek feltétlenül óvatosságra intik Európa és a világ népeit. Genfben az év végi szünet előtt a megállapodások szövegének megfogalmazása folyt. A 35 ország küldöttségei — köztük hazánk képviselői — kontinensünk biztonságának néhány általános és katonai vonatkozásával, a tájékoztatáspolitikai, oktatás- és művelődésügyi együttműködés, a gazdasági kapcsolatok elvi kérdéseivel foglalkoztak, egy olyan okmánykomplexum kidolgozását tartva szem előtt, amely a jövő Európájának együttélési és együttműködési összefoglalt szabályzata, chartája lehet. A genfi diplomaták többsége most a karácsonyi szünetet otthon tölti s minden bizonnyal tanácskozást folytatnak kormányaikkal s új utasításokkal térnek majd vissza a konferenciára. A munka nagy részét már a szünet előtt elvégezték, bár bőven akad még tennivaló az új évben is. Lényegében két nagy témakörre oszlanak a tárgyalások: a politikai-biztonsági, valamint az együttműködési kérdések körére. E két témakör azonban természetesen egy nagy komplexumot alkot, hisz a gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatok nagyarányú, tartós fejlesztése nem képzelhető el a politikai stabilitás és a biztonság nélkül. A konferencia eddigi lefolyása egyértelműen bizonyította, hogy a szocialista országok küldöttségei mindent megtettek a szükséges és reális célkitűzések megvalósítása érdekében. Konstruktív javaslataikkal számtalanszor adtak példát nyugati partnereiknek arról, hogyan lehet a konferencia ügyét előbbre vinni az európai realitások szigorú szem előtt tartásával. P. J. 1974. december 29. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.45, nyugszik: 16.04 Közép Szlovákia: 7.33, nyugszik: 15.52 Kelet-Szlovákia: 7.28, nyugszik: 15.47 órakor. A HOLD kel: 16.50, nyugszik: 7.54 órakor. nEvnapiükon SZERETETTEL KOSZrtNTIÜK TAMÄS — MILAOA nuvfi kutlves olvasóinkat ■ 1919 ben Ölték meg Horthy fehérterrorlstál KERE KÉS ÁRPÁD vasesztergályost, a magyar munkásmozgalom vértanúját (született: 1896), és LÁSZLÓ JENŐ ügyvédet, a KMP ki emelkedő harcosát, a Magyar Tanácsköztársaság tor radalmi törvényszékének politikai biztosát (szül.: 1878) ■ 1944-ben a német fasiszták meggyilkolták STEINMETZ MIKLÓS és I. A. OSZTAPENKO szovjet parlamentereket ■ 1949ben halt meg MARSCHALL LÁSZLÓ, a munkásmozgalom résztvevője, a francia ellenállási mozgalom bar cosa (szül.: 1916) ■ 1959 ben halt meg JAROMlR STRETTI-ZAMPONI kiváló cseb festő és grafikns (szü letett: 1B82). A következő tartalmából A cseh diákság harca a fasizmus ellen Jaroslava Pašiaková cikke Korszerű környezetheti Maliinak István riportja Életmentő oxigén Jám Blažej riportja A forradalom írója Jász Dezső emlékező írása az egy éve elhunyt Illés Béláról Keletről jött a szabadság Riportösszeállítás Lengyelországi pillanatképek Somogyi Mátyás riportja Az év utolsó napjaiban Bohuslao Chňoupek külügyminiszter az osztrák fővárosban Erich Bielka Karltreu-val tanácskozott, s megállapodást írt alá a csehszlovák—osztrák pénzügyi és vagyonjogi kérdések megoldásáról. ^"Ivritéi: ČSTK A Csehszlovák Nószövetség Központi Bizottságához közel félmillió aláírás érkezett. A határozatokban az üzemek, intézmények, társadalmi szervezetek, kollektívák, valamint egyének Is tiltakoznak a chilei nőket kíméletlenül üldöző rendszer túlkapásai ellen. Képünkön a Nőszövetség két dolgozója összeszámolja a beérkezett tiltakozó leveleket. Telefoto: CSTK Argentínában a szélsőséges reakciós erők sorozatosan köverik el a politikai gyilkosságokat. Ez év júliusa óta 185 személyt öltek meg politikai okokból. Képünkön a rendőrség szállítja el az egyik áldozat tetemét. Tolefoto: ČSTK (Elek Tibor rajza) 1974. XII. 29. 2 irama WiFliliULilB BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK
