Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-24 / 303. szám, kedd

tíjszó 1974. X»I. 24. 3 A Pravda a szocialista országok Ülésezik a VDK nemzetgyűlése öss zef orrott ságáról Moszkva — A szocialista or­szágok testvéri egysége — a vi­lágszocializmus. további sikerei­nek záloga. Az idei év csakúgy, mint a jövő év, különösen je­lentős a testvéri népek számá­ra. Sok szocialista ország a fa­sizmus igája alól való felszaba­dulásának és a népi demokrati­kus rendszer megteremtésének jubileumát ünnepli. Mindegyik közülük dicső utat tett meg, kiemelkedő eredményeket ért el a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésben, — írja a hétfői vezércikkében a Prav­da. A KGST-hez tartozó országok — mutat rá az SZKP Központi Bizottságának lapja — negyed­század alatt több mint 12-sze- resére növelték ipari termelésü­ket, míg a kapitalista államok­ban ez a növekedés nem egé­szen négyszeres. A Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demok­ratikus Köztársaság ós Lengyel- ország ma e tekintetben a vi­lág tíz legfejlettebb állama kö­zé tartozik. Az idei év újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a növekedés ütemét te­kintve melyik oldal van fölény­ben, hogy mit nyújt az Interna­cionalista közösség. Belgrádi — A vasárnapi ju­goszláv lapok első oldalaikon, részletes jelentésekben számol­nak be az európai kommunista és munkáspártok konferenciája budapesti előkészítő tanácsko­zásának befejezéséről. A Borba közli a találkozóról kiadott közleményt és valamennyi lap ismerteti Alekszander Grlics- kovnak, a JKSZ küldöttsége ve­zetőjének Belgrádba való visz­Moszkva — A Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai napilap foglalkozva a maoisták India- ellenes provokációs propagan­da hadjáratával, a következő­ket írja: Peking India elleni jelenlegi kampányának legfőbb céltáblá­ja Szikkim, amely India társult államának státuszát kapta. A maoisták propaganda hadjára­tot kezdtek, expanzionizmussal, Szikkim annektálásával vádol­va Indiát Peking régóta fokozott érdek­lődést tanúsít Szikkim iránt, amely fontos stratégiai helyze­tet foglal el Dél-Ázsiában. Az utóbbi években a kínai vezető­ség aktívan támogatta a szik­Kommei, térünk A Pravda megjegyzi, hogy a testvéri országok szoros kapcso­latai gyakorlatilag kiterjednek a párt- és az állami tevékeny­ség valamennyi ''szférájára. Az idei év folyamán számos talál­kozó zajlott le a szovjet veze­tők és más szocialista államok vezetői között. A testvéri orszá­gok jubileumi ünnepségein részt vett Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és sok más szovjet párt- és állami vezető személyi­ség. Leonyid Brezsnyev látoga­tást tett Kubában. E találkozók során gyakorlati tárgyalásokat folytattak. A látogatások de­monstrálták a népek szocialista családjának egységét és össze- forrottságát, újabb tanúbizony­ságát adták a világszocializmus erejének. A szocialista államok — foly­tatja a Pravda — értékes tapasz­talatokat szereztek külpoliti­kai tevékenységük összehango­lásában. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének áprilisi értekez­lete, amely lehetővé tette az összehangolt külpolitika továb­bi irányainak meghatározását. szatérése után adott nyilatko­zatát. Az erről közölt tanjug jelentés szerint Grlicskov na­gyon jónak értékelte a találko­zót és kiemelte, hogy az továb­bi lépést jelent az európai kon­ferencia felé, amelyet a jövő év közepe táján tartanak meg. A vasárnapi jugoszláv lapok ezenkívül közlik a budapesti találkozó visszhangját. kimi szeparatista elemeket, megmozdulásokat szervezett az indiai kormány ellen. Ezzel egyidejűleg a mao.sták meg­próbálnak háborús veszélyt te­remteni, aláásni a politikai sta­bilitást India más körzeteiben is. Tanúsítja ezt egyebek kö­zött a Pekiag-barát elemek ak­tivizálódása Nagalandban és az Indiával határos államokban. A maoisták már nemegyszer egyértelműen tudtul adták: nem érdekük, hogy Ázsia a bé­ke kontinensévé váljék. A kí­nai vezetők a fegyverkezési hajsza szükségességét hangsú­lyozzák, hol a szovjet, hol az indiai ,,veszéllyel" rémítgetve a néptömegeket. Hanoi — Hétfőn délután a hanoi nagyszínházban Truong Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke megnyitotta a nemzetgyűlés ülésszakát. Az elnökségben he­lyet foglalt Tori Dúc Thang ál­lamelnök, Le Duan, a VDP KB első titkára, Pham Van Dong miniszterelnök és több más ve­zető politikai személyiség. A kormány beszámolóját Le Thanh Nghi miniszterelnök-he­lyettes Ismertette a nemzetgyű­léssel. Elemezésében elsősorban az 1974. évi népgazdasági ter­vek végrehajtásával és a jövő évi gazdasági-kulturális tenni­valókkal foglalkozott. A jövő évi népgazdasági terv­ről szólva Le Thanh Nghi ki­New York — A világpolitika főbb kérdéseivel kapcsolatos amerikai álláspontot fejtett ki Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter a Newsweek című folyóirat legújabb számában megjelent interjújában. A lap kérdéseinek zöme a közel-kele­ti problémára vonatkozott. Vá­laszában Kissinger azt bizony­gatta, hogy a raba ti csúcstalál kozó után (itt ismerték el az arab országok a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezetet a pa­lesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének, a szerk. megj.J a válság rendezését célzó tár­gyalások „nehezebbekké vájtak, mint korábban“. Kissinger el­zárkózott a PFSZ amerikai rész­ről történő elismerése elől, sőt hozzátette, „Izraelnek sem aján­laná“, hogy tárgyaljon a Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zettel. Érvelésének alátámasz­tására azokat a Tel Aviv által hangoztatott vádakat ismételte meg, amelyek szerint a szerve­zet úgymond „ilyen vagy olyan formában Izrael szétzúzását irá­nyozza elő“. Peking — Kínában egymás után töltik be a legalább há­rom éve üresen álló katonai ve­zetői tiszteket. Két hét lefor­gása alatt négy új vezérkari fő­nökhelyettes neve vált ismertté és egy korábbi protokollista lo­gikáját követve a kínai vezér­kar (még kx nem nevezett) fő­nökével van egy ötödik új he­lyettese is. Az „új emberek“ részben rehabilitált katonai ve­zetők, mint például Jang Cseng­gatartásukkal lényegében sem­mibe veszik közös piaci kollé­gáik álláspontját, mely szerint osszák meg energiagondjaikat. Ismeretes, Franciaország már az olajválság beköszöntése óta azon a véleményen volt, hogy az esetleges nemzetközi olaj­értekezletet ne az olajtermelők kizárásával tartsák meg. Igaz ugyan, a martinique-i francia— amerikai csúcstalálkozón Fran­ciaország kissé visszakozott a kérdésben, hiszen beleegyezett abba, hogy nem követeli a kon­ferencia azonnali összehívását. Ford viszont ugyancsak enged­ve egyetértett abban, hogy jö­vőre háromoldalú olujkonferen- clát hívnak össze a termelők, fogyasztók és a fejlődő orszá­gok részvételével. Azonban még a kölcsönös engedmények után is óvatosan kell kezelni ezt az amerikai—francia kompromisz- szumot. Távolról sem jelenti, hogy a két fél nézetazonossága teljes. Az elvi megállapodás még nem a feltétlen egyetértés bizonyítéka és valószínűleg csak további hosszadalmas al­kudozásokhoz jelent keretet. A közös közlemény megfogalma­zása szerint az értekezletet „gondosan elő kell készíteni“ és ez a fogalmazás arra vall, hogy egyhamar nem kerül rá sor. Visszatérve az említett iráni „olajkutató“ misszióra, nyilván feltűnik, hogy a francia kor­mánynak mintha sürgős lenne még az idén újabb olajüzletet, esetleg Irán franciaországi be­ruházásairól újabb egyezménye­emelte, hogy az ipar az ideihez képest 22 százalékkal, a mező- gazdaság 8,6 százalékkal növeli termelését, az exportálható áruk mennyisége pedig 30 szá­zalékkal lesz több az előző évi­nél. A gazdasági és a kulturális beruházások az 1974. évihez mérten 41,5 százalékkal növe­kednek. Növekszik a lakásépítés üte­me is: 1975-ben 650 ezer négy­zetméter lakás építését terve­zik. A nagy gazdasági, újjáépí­tési és fejlesztési tervek vég­rehajtására mintegy 110 ezer munkás költözik át a városok­ból és a sűrűn lakott tartomá­nyokból a feltörendő szűzföl­dekre, az ipari fellendülés elolt álló területekre. Az amerikai diplomácia ve­zetője mindezek ellenére azt hangoztatta, hogy továbbra is derűlátó a tartós közel-keleti béke megteremtését illetően. Megismételte több amerikai fe­lelős politikai tényező közel­múltban elhangzott kijelentését arról, hogy az Egyesült Álla­moknak nincs szándékában fegyveres erőkhöz folyamodni az olajárak letörésére. Az ENSZ szerepét érintve Kis­singer, több amerikai politikus­hoz, illetve sajtóorgánumhoz hasonlóan, a közgyűlés múlt héten befejeződött ülésszaka kapcsán bírálta az úgynevezett harmadik világ képviselőit. Az amerikai—szovjet kapcsolatok­ról szólva méltatta a stratégiai fegyverek korlátozásáról Vla­gyivosztokban létrejött megálla­podást. Washington Kínához fű­ződő kapcsolatairól Kissinger kijelentette, hogy azok „köve­tik a maguk menetét“. Kissin­ger a továbbiakban azt mon­dotta, hogy Kuba és az ameri­kai földrész többi országának kapcsolatai „a fövő évben bizo­nyos fejlődést fognak mutatni Vu és Vang Sang-Zsung tábor­nokok, részben olyan parancs­nokok, akik Pekingbe hozataluk előtt a nagy katonai körzetek főparancsnok-helyetteseiként működtek (Hu Vej, Ho Cseng­vén). Végül is a vezérkari fő­nökhelyettesek száma két bét alatt négyről kilencre ugrott, ami — pekingi megfigyelők szerint — a haderővezetés so­káig bizonytalan állapotainak konszolidálódására vall. AZ SZKP Központi Bizottsága részvétét fejezte ki Nagy-Bri­tannia Kommunistq Pártja Vég­rehajtó Bizottságának abból az alkalomból, hogy elhunyt Pal­me Dutl elvtárs, az angliai és a nemzetközi kommunista moz­galom neves személyisége. MEXIKÓVÁROSBAN befejező­dött a Mexikói Kommunista Párt országos konferenciája, amelyen értékelték az 1973 ok­tóberében tartott XIV. párt- kongreszus óta végzett munka eredményeit. INDIÁBAN gyors ütemben ha­lad a Leonyid Brezsnyev 1973. évi látogatása alkalmával Üj- Delhiben aláírt szovjet—indiai bosszú lejáratú gazdasági meg­állapodás megvalósítása. A két ország közti kereskedelem ér­téke 1980-ig a jelenlegi 4 mil­liárd 300 millióról 9 milliárd rúpiára emelkedik. Készülnek a Szovjetunió segítségével Bhi- laiban és Bokarában létesített acélművek kapacitása bővítésé­nek tervei. 160 EZER spanyol állampol­gár írta alá az ország börtönei­ben sínylődő politikai foglyok­nak kegyelmet sürgető petíciót, közölte Joaquin Ruiz Jimenez, a kampányt szervező jusitia et Pax elnevezésű országos bizott­ság elnöke. ÍRORSZÁG veszi át újévtől Franciaországtól a különböző közös piaci testületekben a ve­zetést. A miniszteri tanács el­nöke, Fitzgerald, az Ír Köz­társaság külügyminisztere lesz, aki brüsszeli megbeszélései után már össze is állította az első tanácsülések menetrend­jét. A közös piaci külügymi­niszterek a terv szerint január 21-én tartják meg első ülésü­ket. A DIFK a vietnami felek kö­zött Párizsban indult konzultá­ciókra delegált küldöttsége nyi­latkozatot tett közzé, amelyben rámutat: a dél-vietnami lakos­ság követeli az elnyomó Thieu- rendszer megdöntését és a pá­rizsi megállapodást szigorúan tiszteletben tartó kormányzat létrejöttét. Ez elősegítené a bé­ke helyreállítását és a nemzeti egyetértés létrejöttét. A COMORE-SZIGETCSOPORT lakossága népszavazáson úgy döntött, hogy függetlenséget követel Franciaországtól. A francia tengerentúli területek­hez tartozó szigetcsoport Ma­dagaszkár és Kelet-Afrika kö­zött négy nagyobb és több ki­sebb szigetből áll, lakosságá­nak száma 290 ezer fő, a szi­getek területe 2171 négyzet ki­lométer. Kellemetlein meglepetés T eheránban és általában az olajban gazdag országok fővárosaiban már szinte min­dennaposak nyugati államfér­fiak és gazdasági szakemberek látogatásai. A cél csaknem min­den esetben ugyanaz: kilincse­lés olajügyben. Az iráni fővárosban az utóbbi három napban Chirac francia miniszterelnök tartózkodott ha­sonló szándéktól vezérelve. A látogatás kapcsán egyesek már afféle francia Krupp-ügyról be­széltek. Emlékezetes ugyanis, hogy a nyáron milyen szenzá­ciót váltott ki, mikor elterjedt a meglepő hír: Irán megvásá­rolta az NSZK egyik legna­gyobb társaság, a Krupp-acél- müvek részvényeinek 25,4 szá­zalékát. Márkában számolva ez annyit jelentett, hogy Irán „ho­zományként“ több mint 200 millió márkát fektetett be az üzletbe. Ha az olujaziei kuiisszui mö­gé tekintünk, nem is tűnik annyira meglepetésszerűnek ez az egyezség. Irán — a világ negyedik legnagyobb olajterme­lője — egyszerűen már nem tu­dott mihez kezdeni egyre gyű­lendő olajdollárjaival. Pahlavi iráni sah éles helyzetfelismeré­sét fémjelzi, az uralkodó meg­találta a módját annak, hogy az ország dollármilliói ne he­verjenek felhasználatlanul az államkasszában. Az iráni Krupp- üzlet tehát kiút volt Irán szá­mára, mert be tudta fektetni az országba özönlött dollárokat Európában. Iránnak azonban még mindig marad bőven dol­lárfeleslege. Nem is csoda, hi­szen Irán idén az olajexportból mintegy 20 milliárd dollár be­vételre tesz szert a tavalyi 4,5 milliárdhoz viszonyítva. Pahla­vi sah újabb kliensek után né­SÜRGŐS OLAJMISSZIÓ zett és nem is kellett sokat szemlélődnie, azonnal akadt újabb jelentkező: Franciaor­szág. A sah júliusban járt Pá­rizsban. A lapok akkoriban ki­emelték, hogy a francia elnök milyen különleges vendégként kezelte, hiszen a sah látogatá­sa miatt el sem utazott az ak­kori NATO-csúcstalálkozóra. Már ekkor sejteni lehetett, hogy Párizs rendkívüli fontosságú­nak tartja a látogatást. Több milliós olajüzlet lett a párizsi tanácskozások eredménye, a sah nem filléreskedett, azon­nal készségesnek mutatkozott elképesztő nagyságrendű köl­csönök nyújtására. Chirac miniszterelnök mosta­ni teheráni útja lényegében az akkor elindított iráni—francia párbeszéd folytatása. A fran­cia kormányfő teheráni látoga­tása egyúttal bizonyítéka an­nak is, hogy a franciák olaj- politikájukkal külön utakon járnak, közvetlenül a termelők­kel folytatott párbeszédekkel kívánják biztosítani, hogy az olajkutak csapjai sohasem ma­radjanak zárva Franciaország előtt. Igaz ugyan, ezzel a ma­Eian két köztni. Párizsnak ez a siet­sége mindenesetre feltűnő. En­nek oka úgy látszik, nem is annyira otthon, mint inkább a szomszédos NSZK-ban keresen­dő. Ismeretes, hogy a bonni kor­mány a napokban merész, de mindenképpen szükséges lépés­re szánta el magát. Gazdaság­élénkítő programot jelentett be, háttérben a 6,5 százalékra leszorított inflációval (Francia- ország az Inflációt egyelőre 10—12. százalékra szeretné mérsékelni) gyorsan enyhíteni akarja a munkanélküliséget. A bonni kormány ígéretes prog­ramot hozott nyilvánosságra: 1,7 milliárd márkát irányoz elő új munkahelyek létesítésére, sőt hajlandó arra is, hogy az elbocsátott munkások utolsó hathavi fizetésének 60 százalé­kát megtéríti. A jelek szerint Párizsban féltékenyen reagáltak Schmidt kancellár intézkedéseire. Érthe­tő is, hiszen Giscard d’Estaing francia elnök attól tart, hogy ha az NSZK-nak sikerült vég­rehajtani a programot, gazda­ságilag annyira stabilizálódik, hogy konkurrencia nélkül a Közös Piac vezető állama lesz. Párizs válaszul azonban cselek­vésre szánta el magát: hazai pénzeszközök hiányában újabb olajkölcsönökről kíván tárgyal­ni, hogy ily módon állítsa talp­ra az ország gazdasági életét. Éppen e célt szolgálta a fran­cia kormányfő tegnap befeje­ződött iráni látogatása. P. VONYIK ERZSÉBET Kiizép-anierikai államok cső* portja a közvélemény helyeslé­se mellett, új, nagyobb adókat vetett ki a United Fruit és a Standard Fruit észak-amerikai társaságok banánkivitelére. V. Volkov karikatúráé i Jugoszláv lapok a budapesti tanácskozásról Peking újabb cselszövései KISSINGER A VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL Interjú a Newsweekben „Régi" emberek újra a színen?

Next

/
Thumbnails
Contents