Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-23 / 302. szám, hétfő

Az egységes nevelésért A prágai Pedagógiai Kutató- Intézet dolgozóinak egyik ál­landó feladata az oktatás kor­szerűsítése. 'Ennek a célkitűzés­nek megfelelően végzik a neve­lés és az oktatás hatékonnyá tételére irányuló kutatómunká­jukat. Dr. Božena Fickóvá kan­didátus, az intézet didaktikai csoportjának a vezetője készsé­gesen tájékoztat tevékenységük­ről — Célunk, hogy a tanulókat önállóságra, nagyobb aktivitásra neveljük — mondja. — Igaz ugyan, hogy a gyermekekre is­kolán kívüli tevékenységük is befolyást gyakorol, jellemük ki­alakulására azonban elsősorban a szülők és az iskola van ha­tással. Ezért oly fontos tudato­sítanunk, hogy a gyermek ne­velése és tanítása szorosan ösz- szefügg; a kettő kölcsönösen befolyásolja, kieeészíti egymást. A tanító és a tainuló kapcsolata A kutatóintézet dolgozói a Jelenlegi helyzetet elemezve nagy fogyatékosságnak tartják, hogy a legtöbb tanító nem Is­meri eléggé tanítványait. So­kan azt sem tudják, hol és ho­gyan 1 öl tik a gyermekek sza­bad idejüket, milyen társaság­ba járnak, hogyan szerzik is­mereteikéi, milyen külső hatá sok váltják ki bennük megnyil­vánulásaikat, azokat az erkölcsi értékekei, amelyek a kommu­nista nevelés legfőbb feltételei. B. Picková ennek a kérdés­nek a beható tanulmányozásával igyekszik rámutatni a tanító és a tanulók közötti kapcsolat el­mélyítésének a lehetőségeire. Ez elsősorban a tanulók önálló munkára nevelésével biztosítha­tó. A gyermekek önálló tevé­kenysége alapján ugyanis könnyebben felismerhetők a jó és a rossz tulajdonságok, ame­lyek minden körülmények kö­zött közvetlen beavatkozást igé nyelnek. — Bebizonyosodott, hogy ár­tunk a tanulónak, ha olyan fel­adattal bízzuk meg, ameilynek teljesítésére képtelen. Ezzel el­vesszük a kedvét a további munkától és kisebbrendűségi ér­zést váltunk ki benne. Ugyan­akkor azonban a gyermek ké­pességednek fejlesztése, teljes kiaknázása, törekvéseinek tá­mogatása feltétlenül meghozza a várt eredményt — utal ven­déglátóm az intézet számos ilyen jellegű tanulmányára. Va­lamennyinek a vezérgondol] a ta az, hogy a rossz bizonyítvány nem akadályozható meg (erre már nincs idő), de megelőzhe­tő. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a tanítónak, mint a neve­lés és az oktatás irányítójának a küldetése rendkívül felelős­ségteljes. Joggal megkövetelhe­tő tőle, hogy olyan légkört te- remtsen az osztályban, amely a tanulónak lehetővé teszi, hogy megismerje önmagát és azt, mi­lyen szerepet tölt be társai kö­rében, milyen vélemény alakult ki róla a közösségben. — Ezen a téren még nem me­rítettük ki a lehetőségeket —• véli B. Picková —, mert a taní­tók többnyire az egyébként ér­telmes gyermekkel sem közlik sikertelenségének okát. Gyak­ran annyi fáradságot sem vesz­nek, hogy megmagyarázzák ne­ki, mit tegyen, hogyan tanul­jon, hogy legközelebb jobb ered­ményt mutasson fel. Vendéglátóm a tantervek fo­gyatékosságára is kitér, melyek nem határozzák meg pontosan a tanulókkal szemben támasz­tott követelményeket, a neve­lés és az oktatás céljait. En­nek a fogyatékosságnak a ki­küszöbölése kétségtelenül ko­moly segítséget jelent majd a pedagógusok számára — foly­tatja B. Picková. Az osztályozás nem minidig mérvadó A további problémát a tanu­lók értékelése, illetve osztályo­zása jelenti. Sokan nem látják a kettő közötti különbséget, te­hát a ma érvényes normák eb­ben a tekintetben is módosítás­ra, illetve kiegészítésre várnak. Ha majd a tanító pontosan tud­ni fogja, milyen ismereteket kell megkövetelnie tanítványai­tól — az anyag átvétele után. vagy az óv végén —, akkor értékelése tárgyilagosabb, igaz­ságosabb lesz. B Picková szán dékosan hangsúlyozza az érté­kelés szót, mert — amint mondja — az osztályozás ma már csak bizonyos kritérium nak tekinthető, mély nem min­den esetben lehet irányadó. A különféle teljesítmények ugyan­is — például a tollbamondott szöveg leírása és a fogalmazás — nem mérhetők ugyanazzal a mércével, nem osztályozhatók igazságosan ugyanazzal a jegy­gyei. Ezt azonban a tanuló csak megfeledő magyarázat után ért­heti meg, hiszen érdekli őt ta­nítójának a véleménye. A kor­szerű pedagógiai felfogás sze­rint azonban ez — rendszeres osztályozás nélkUl — a gyer­mek teljesítményeinek az érté­kelésével, néhány elismerő szó­val is kifejezhető. A szakembe­rek szerint ez az újítás minden bizonnyal nagy segítségére lesz a tanítónak, a tanulóra pedig ösztönzőbben hat majd. Az új, az osztályozást csak bizonyos esetekben — elsősor­ban az év végén — javasodó rendszer elveinek a kidolgozá­sa már folyamatban van. Ám megvalósítása — egyelőre csak az erre a célra kijelölt isko­lákban kísérleteznek vele — még néhány évet Igényel. Eredmáinyes nemzetközi együttműködés Az említett kérdésekkel az európai szocialista országok pe­dagógiai szaktanácsa is beha­tóan foglalkozik. A nemzetközi tanács értekezletein folyó ta­pasztalatcsere hozzájárul a kü­lönböző vitás kérdéseknek és elveknek a tisztázásához. — Jelenleg egy közös szótá­ron is dolgozunk, hogy beha­tóbban tanulmányozhassuk egymás munkáit — mondja B. Picková, majd a szovjet pedagó­gusoknak a kutatómunkában el­ért eredményeiről és a velük való együttműködés kölcsönös előnyeiről beszél. Kísérleti isko­láinkban például! sikeresen al­kalmazzuk a tanulók előmene­telének ellenőrésére kidolgozott új szovjet módszert, amellyel a meglehetősen egyoldalú tesztek is pótolhatók. Míg tehát peda­gógusainknak nagy segítgségé- re vannak a szovjet tudósok gyakorlati tapasztalatai, a mieink elsősorban elméleti is­mereteiket osztják meg szovjet partnereikkel. Pedagógiai kutatóintézetünk dolgozói szoros kapcsolatot tar­tanak fenn az NDK-val is. Az évente megrendezett szeminá­riumokon elhangzó előadások és viták egymás tájékoztatásá­ra, tevékenységének ellenőrzé­sére szolgálnak. Együttműködő süket a barátság és kölcsönös segíteni akarás jellemzi. Peda gógusaink hasznos tapasztalato­kat szereztek magyarországi kollégáiktól is, akik a múlt hé­ten jártak nálunk. Itt-tartózko- dásuk során megtárgyalták ké szülő oktatásügyi reformjuk problémáit. Ök is a gyermekek önállósá­gában és nagyobb aktivitásában látják a problémák megoldásá­hoz vezető utat. A mi pedagó­gusainkkal együtt azon a véle­ményen vannak, a tanító ked­vező befolyása abban is meg­nyilvánul, hogy tanítványában idejében felkelti a képességei­nek megfelelő, jövendő foglal­kozása iránti érdeklődést. Üj feladatod Az új oktatási rendszerre át­térő Iskolák száma az eddigi 13 kísérleti iskola helyett 1975. szeptember l-től 120-ra emel­kedik. A kerületi és a járási pe­dagógiai központok feladata lesz, hogy a tanítókat előké­szítsék új feladataikra, s mód­szertani eszközökkel, tanköny­vekkel és segédeszközökkel lássák el. Ezek az intézkedések termé­szetesen a bratislavai Pedagó­giai Kutatóintézet dolgozóival való szoros együttműködés alap­ján történnek. Az új okta­tási rendszer tervezetét egymás igényeihez alkalmazkodva, együttesen dolgozzák ki, mert céljuk közös: az azonos elvek­ből kiinduló egységes nevelés hatékonyabbá tétele. Ez gazda­sági életünk fejlesztésének, sőt életszínvonalunk emelkedésének is egyik legfőbb föltétele. KARDOS MARTA Tükör egy zeneiskoláról A Štúr-utcai zeneiskola vas­kapuja fiatal leánykákat „tün­tet el“ az utcai járókelők sze­me elől. Néhányan hegedűt szorongatnak a kezükben, de a legtöbbje csak kis táskával ér­kezik a šafárikovói (tornai­jai) zeneiskolába, hetente há­romszor. Zongorázni, hegedül­ni,, harmonikázni tanulnak, ki­ki a saját érdeklődési körének megfelelően. A művészeti alapiskola 1958- ban fogadta az első tanulóit, zongora szakon. Két tanerővel kezdett működni, de hamaro­san harmonika szakos oktató is érkezett. Egy évvel később már négy pedagógus három szakon oktatta a növendékeket. Az is­Az iskola tanulói és oktatói egyaránt bekapcsolódnak a vá­ros kulturális életébe. Évente háromszor nyilvános hangver­senyt adnak, emlékestet ren­deznek egy-egy zeneszerző év­fordulója alkalmából. A CSE­MADOK helyi szervezetével kö­zösen rendezték meg az elmúlt években a Kodály- és a Csaj- kovszkij-emlékestet. Miközben a szóvivők végigvezetik a közön­séget a művész életútján, a zongorán felcsendül egy-egy dallam, egy-egy zenemű. Rend­szerint nagy sikerrel lép fel a Ruszó Ádám vezette hegedű- együttes. Egy-egy fellépésre a diákokat szabad szombatonként készíti fel. Ilyenkor órák hosz­Barassó Katalin egyik tanítványával .,négykezest“ iáiszik. kóla jelenleg igazgatója bo rassó Katalin. Elmondja, bogy az előkészítő évfolyamban át tag huszonöt-harminc kisdiák kezd tanulni, a hetedik (vég zős) osztályt viszont már csak tizenöt, húsz tanuló hagyja el. Ezt a lemorzsolódást a diákok­nak a zenétől való elkedvetile nedése okozza. Az iskola meg­alakulása óta hárman jelentkez­tek zenei pályára; ebbő! ket­tő el is végezte. A brnói Zene- művészeti Főiskolán a közel múltban avatták művésszé Nagy Máriát. Urbán Margit pedig a zeneiskola alaposztályainak el­végzése után Pedagógiai Fakul­táson, zeneszakon folytatta ta­nulmányait, s jelenleg a Zlaté Klasy-i művészeti alapiskola igazgatójaként dolgozik Az iskola tanulóinak nyolc­van százaléka leány. A legláto­gatottabb a zongoraszak, az is­kola nyolc pedagógusából hal zongorát oktat. Nagy nehézsé­get okoz az órarend össze­egyeztetése, miveil több alapis­kolából járnak ide tanulók. A zeneiskolából több esetben ma­radtak ki vidéki tanulók, mert nem sikerült egyeztetni az óra­rendet. Az igazság az, hogy sok látogatására a legtöbb esetben iskolán kívüli munkát végeznek a gyerekek, ezért a zeneiskola látogatására legtöbb esetben már nem futja az idejükből. szat gyakoromaiv. es a siker nem is marad el. Az elmúlt hó­napokban az iskola növendé­kei az új könyvtár megnyitóján, valamint a nőszövetség évzáró taggyűlésén léptek fel. Már ké­szülnek az országos zongora- és hegedűversenyre, melynek iskolai selejtezőjét januárban tartják. A sikeres rendezvények mö­gött Barassó Katalin neve sze­repel. Összekötő szöveget ír, ze­neszámokat és egész műsoro­kat gyakoroltat be, s az egyes műsorokon szereplőként is részt vesz. S hogy kulturális mun­kásságáról teljesebb képet kap­junk, meg kell jegyeznünk, hogy aktív tagja a Csehszlovákiai Ma­gyar Tanítók Központi Énekka­rának. Beszélgetésünk végén még ennyit mond: — Nagy gondot okoz a hangszerhiány, hiszen se a ze­neiskolában, se a kultúrotthon- ban nincs egyetlen szárnyas zongora, csupán pianínón ját­szunk s ez akadályozza egy-egy nevesebb zeneművész fellépé­sét. Iskolánk egyébként segéd­eszközökkel (magnetofon, le­mezjátszó, rádió stb.) jól ellá­tott, csupán az épület nem fe­lel meg a követelményeknek. Vékonyak a közfalak, emiatt a szomszédos termekből nagy az áthallás. "ŐRZI LÁSZLÓ SOKSZÍNŰ VALLOMÁSOK MARGITA ŠTRBÍKOVÄ KIÁLLÍTÁSA A Plzer.l Skoda Müvek turbinákat gyártó üzemében megkezdték egy 220 MW teljesítményű gőztur­bina első alkatrészeinek megmunkálását, a Joslovské Bohuntce-t II. Atomerőmű részére. (Felvétel: J. Vlach — ČSTK) Margita Strbíková fiatal fes­tő műveivel találkozunk a Dosztojevszkij sori tárlati ter­mekben. A Budapesten szüle­tett, 10 éves kora óta Bratisla­vában élő művésznő Milly, Mudioch és Zclibský tanárok­nál folytatta tanulmányait az alakos-, és tájfestésben. Né­hány hónapos párizsi tanul­mányútja is bővítette látókö­rét. Az utóbbi esztendők nagy tematikus és elkötelezett mű­vészeti seregszemléjén való szereplése és díjai jelzik Strbíková műveinek színvona­lát, politikai és esztétikai hi­telét. Témái utalnak szemlé­letének, gondolkodás-, és ér- zésvilágának művészetéiben megfogalmazódó körére. A je­len kiállítás anyaga az utolsó négy év sokat mondó válo­gatása. Erőteljes formálási a színek jelképes és érzelemkel­tő hatására épített triptichon­ja: a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom és a Leningrád 1917-ben, valamint 1948. feb­ruárja. A Háborúról és a Bé­kéről című festményén szem­beállítja a harcok okozta sú­lyos szenvedéseket a béke szép tiszta nyugalmával. A háború értelmetlenségét finom szim­bólummal érezteti. A gyerme­keinek kenyeret szelő asszony boldog elégedettsége is érve­lés a lét békéje mellett. Az egyszerű élet minden­napjainak serény, kétkezi dol­gozóit s az őket környező ter­mészetet a lényegre irányuló éles szemmel és gyengéd sze­retettel figyeli. A hídépítése is szilárd kompozícióval, tapos rajzos formákkal, modern szín­hangolással, egyéni kézírással rögzíti. Országjáró útján min­den szépre érzékeny látását megfogják a népviseletek, kü­lönösképp a változatos formá­jú és színezésű párták. Egész sorozat mellképet fest a külön­böző vidékek jellegzetes meny­asszonyi díszébe öltözött leá­nyokról. A fokozatosan eltűnő, néprajzilag sajátos, színesrö festett ostuniai faházakat meg­őrzi a jövőnek. Sűrített fogal­mazási! városképei (a régi Bratislava és Bratislava éjjel) éreztetik a dolgok objektív formáit. Szinte Impresszionista színkezeléssel varázslatos ha­tást ér el. Lírai sugárzású, köl­tőien szép tájképein mindig egy-egy tónus uralkodik, a de­rűs sárga, a hűvös kék, a nedvdús zöld, s a meleg piros. A festőkéssel felrakott apró színfoltok dallamos remegésé­vel a posztimpresszionista pontfestők módszerét mai han­golással újítja fel. 1S74 A tehetséges és rokonszen­ves M. Strbíková modern reális- XII. la alkotásaival példaadó és ko­moly értékkel gazdagítja a hazai piktúrát. JÄ, SÁRKÁNY JENÖNÉI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents