Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-23 / 302. szám, hétfő

Mindkét fél számára Hasznos (ČSTK) — A bratislavai Vízgaz­dálkodási Kutatóintézet három év óta tart fenn kapcsolatukat a har­kovi Szövetségi Vízvédelmi Tudo­mányos Kutatóintézettel, és a minszki Vízgazdálkodási Központi Tudományos Kutatóintézettel. A csehszlovák—szovjet vízgaz­dálkodási együttműködésnek gaz­dag hagyománya van. Az első ilyen irányú államközi egyez­ményt 1955-ben írták alá. A cseh­szlovák és a szovjet szakemberek közösen kutatják a vízgazdálko­dás műszaki megoldását, a víz minősége automatikus ellenőrző rendszereit, és a két fél már meg­egyezett az 1978—80. évi együtt­működés tematikájában és formái­ban. Kmallett teljes mértékben érvé­nyesítik az együttműködést a víz­gazdasági problémák megoldása érdekében és kihasználják a szov­jet szakemberek gazdag tapaszta­latait. A KGST tagállamai szocia­lista gazdasági integrációja komp­lex programjából eredő fontos vízgazdálkodási feladatok közé tartoznak az olyan kérdések meg­oldása, mint a lakosság, az ipar ás a mezőgazdaság vízellátása, a vízszennyeződés megakadályozása. A KÖZÖS CÉL HASZNOSAN ELTÖLTÖTT HÉTVÉGE ® A KOMMU- !NISTÁIK HELYTÁLLÁSA Éjjeli szolgalat a gyógyszertárban (Igor Grossmunn felvétele) Idény után az öntözésről 1974. XII. 23. Az esős szeptembervé-gi idő­járás beköszöntésével véget ért a tizedik öntözési idény a több mint 16 000 hektáros felső-csal- löközi öntözőrendszer területén. Az eltelt hosszú évek alatt sok­sok millió köbméter aranyat érő vizet juttattak a földekre. A társadalmi fejlődés szük­ségszerűen megköveteli a ter­melés állandó növelését. Ennek adott kifejezést az a kormány- határozat is, amely Szlovákia területén a távlati fejlesztési tervek alapján az öntözhető te­rületek nagyságát az 1980-as év végéig 450 000 hektárban szab­ta meg. Ez világosain bizonyít­ja, hogy a párt- ós kormány- szervek kellően értékelték az Öntözés szükségességét, mint a mezőgazdasági termelés inten­zív növelésének fontos tényező­jét. A szakemberek véleménye szerint az öntözendő területen a termelés szempontjából előny­ben kell részesíteni az évelő takarmányokat, valamint a spe­ciális növénykultúrákat. Öntözé­ses tnkarmánytermesztéssel az állatállományt is növelhetjük, s ezen kívül a takarmányterü­letek százalékarányát is csök­kenthetjük. A takarmányter­mesztés az öntözött területeken biztonságossá vált, és a jelen­legi állatállomány termelési in­tenzitásának növekedése mel­lett a takarmányterületek nagy­sága is csökkenő arányt mutat. Az öntözés indokoltsága azon­ban még nem jelenti azt, hogy minden esetben gazdaságos is. Az öntözés helyét, az öntözéses termesztés konkrét célkitűzé­seit, és az öntözés technológiá­ját a gazdaságosság biztosí­tása érdekében az adott viszo­nyok között a legkedvezőbb mó­don kell megválasztani. Ezt a télt szolgálja a Zlaté Klasy-i (nagymagyari) Agroprogres üzem és a mezőgazdasági ter­melőüzemek közös összehangolt munkája, amellyel sikerült jó eredményeket elérni. Ma már elmondhatjuk, hogy az előírt termelési mutatókat globálisan teljesítették, sőt egyes növé­nyeknél túl is szárnyalták. A két legfontosabb gabonafélé­nél, a búzánál 32 száza­lékos, az árpánál 36 szá­zalékos volt a termelés növeke­dése, ami pénzben számolva több mint 11,5 millió korona többletbevételhez juttatta a ter­melőket. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az egyre emel­kedő igényekhez mérten tovább kell lépni és fokozni kell az öntözési berendezések kihasz­nálását, összekötve a korszerű agrotechnikai módszerek alkal­mazásával. Az egyik legfonto­sabb takarmánynövénynél’, a kukoricánál továbbra is nyitott kérdés marad az öntözés tech­nikai megoldása, mivel nincs még elfogadható berendezés. A hagyományos módszerrel vég­zett öntözéshez utakra van szükség, ami területre átszámít­va kb. 10 százalékot igényel az összterületből. Az idei felső-csallóközi ön­tözőrendszer területén a búzá­nak 78 százalékát, az árpának 97 százalékát öntözték meg, s az évelőnövényeket is megön­tözték. Az előzetes értékelés alapján megállapították, hogy az idei száraz esztendőben az ország legnagyobb kiépített ön­tözőrendszerét a mezőgazdasági üzemek maximálisan kihasznál­ták. Az öntözés szükségességét az is fokozta, hogy Felső-Csalló- köz talajösszetétele igen válto­zatos, sokfelé kavicsos, ezért az itt termesztett növények op­timális fejlődéséhez állandóan biztosítani kell a szükséges vízmennyiséget. A Kis-Duna és a Bratislava—Komárno vasútvo­nal közötti Malinovótól Horná Potôň-ig (Felsőpatonyig) húzó­dó Öntözőberendezés 40 munká­sa az idén is kitett magáért, mart minden tekintetben telje­sítették az évi terv mutatószá­mait. A terv szerint 9903 alap­hektár, és 18 478 ismételt hek­tár öntözése volt a feladat, a valóságban 13 616 alaphektárt és 36 081 ismételt hektárt öntöz­tek meg. Százalékban számítva az alaphektárok tervét 137,49 százalékra, az ismételt terület tervét 195,26 százalékra teljesí­tették. Az előbbiekhez hason­lóan a vízadagolás tervét is 195,48 százalékra teljesítették. A tervezett 8 600 000 köbméter víz helyett a 11 szivatlyúház 16 800 000 köbméter vizet jut­tatott a földekre. Az öntözhető terület 84,78 százalékát öntöz­ték, ami az előző évekkel ösz- szehasoniítva emelkedő irány­zatot mutat. Az egy hektár be­épített területre kiadott víz- mennyiség 1085 köbméter, ami szintén az öntözés fokozódó in­tenzitását jellemzi. Ezer köb­méter kiadott vízre a tervezett 350 kilowattal szemben 224,81 kilowatt villamosenergia-fo- gyasztás jutott. A fenti adatok­ból kitűnik az öntözési részleg eredményes működése, amely­hez a szövetkezetek és gazda­ságok is aktívan hozzájárultak. Az öntözőrendszer területén fekvő 18 mezőgazdasági üzem közül 12 a dunaszerdahelyi, 6 a Bratislava-vidéki járáshoz tar­tozik, s ennélfogva elegedhe- tetlenül szükséges a két járás közötti szoros együttműködés. Az üzemek közül legeredménye­sebben a Zlaté Kiasy-i Efsz használta ki az öntözőberende­zést, ahol 5414 hektárt, a Nový Zivot-1 (Illésházi) Efsz, ahol 3196 hektárt, valamint a Leh- nicei (Légi) Efsz, ahol 2898 hektárt öntöztek meg. Az Agroprogres vállalat nemcsak a vizet szolgáltatja, hanem lehetőségeihez képest a mezőgazdasági üzemek kérésé­nek és igényeinek megfelelően ön'tözőmunkásokról is gondos­kodik. Az Agroprogres munká­sai az öntözés csínját-bínját jól ismerő, tapasztalt dolgozók, s jó példát szolgáltatnak az üze­mekben dolgozó öntöző társaik számára. A munkaerő-ellátás szintén szerepet játszik a ki­használási együtthatók alakulá­sánál. Az üzemek az indulás­nál, valamint a későbbi öntö­zéseknél a munkaerőkéi: nem tudják gyorsan átcsoportosítani, — ehhez néha 10 napra van szükségük —, viszont az öntö­zővállal at munkásai mindig készen állnak. A mezőgazdasági vállalatok közül legjobban a Hu- bicei (Gombai) Állami Gazda­ság, valamint a Blahovái (Sár­rét) Efsz hasznosította az Ag­roprogres szolgáltatásait. A hviezdoslavi (vörösmajori) üzemegységben 1565, a jányoki üzemegységben 981 és a sárréti Efsz-nél 1175 hektárt öntöztek meg nz öntözővállulat dolgozói. Az öntözők egyéni kiértéke lésénél Szikhar-d József 564 hektárral az első helyre, Sza­bó Sándor 520 hektárral a má­sodik helyre és Nagy András 518 hektárral a harmadik hely­re került. Nem feledkezhetünk meg a gépházakban 12—16 órás szolgálatot teljesítő gépé­szek munkájáról sem, akik zú­gó gépek mellett vigyáznak a folyamatos üzemeltetés bizton­ságára. Említést érdemel Orosz Ferenc, Pajor Ferenc és Mózes Sándor, akik többéves becsüle­tes munkájukért elismerő okle­velet is kaptak, összegezésül el­mondható, hogy a fenti jó eredmények eléréséhez a szo­cialista munkabrigád címért versenyző, tavasszal alakult két brigád is nagyban hozzájárult, amelyek kötelezettségvállalá­saikat maradéktalanul teljesí­tették. Az öntözést szervező és irányító műszaki dolgozók lel­kiismeretes munkája szintén megérdemel minden dicséretet. Az Agroprogres szorosan együttműködik a bratislavai ön­tözőgazdasági Kutatóintézettel. Az intenzitás növekedése, s az újabb fajták megjelenése követ­keztében a kutatóintézetre egy­re több feladat hárul. Az öntöző vállalat maga is szorgalmazza az újabb fajták vetését a ter­melő gazdaságoknál, hogy az­után az ott elért eredmények alapján a különböző fejlődési fázisokban adagolt öntözővíz hatását felmérjék, s a leszűrt tapasztalatokat a továbbiakban hasznosítsák. A munkatermelé­kenység növelését a jövőben automata és félautomata öntö­zőberendezések, s nagyobb tel­jesítményű szivattyúk alkalma­zásával kívánják megoldani. Kidolgozzák továbbá a trá­gyázó öntözés módszerét, hogy a növények a vegetációs idő szakban is megkaphassák a szükséges tápanyagokat. A fel­soroltakból látható, hogy az Agroprogres tevékenysége sok­rétű és hasznos, mert a nép­gazdaság javát, a fejlődést szol­gálja. Remélik, hogy a tavalyi­hoz hasonlóan az idén is első helyre kerülnek az országos öintözéisi versenyben. MÉRI ISTVÁN Nem az irodában beszélget­tem Rybansky Anton képviselő­vel, a Nitrianska Blatnica-i hnb munkáselnöikével. Szombat lé­vén, a helyi nemzeti bizottság képviselői és a pártalapszerve- zet kommunistái ezen a napon társadalmi munkát szerveztek a választási program teljesítésére. Ezért vendéglátóm — sürgős dolga miatt — végig vezetett a falun, összekötve ezt a szemlét napi leendőinek intézésével. Menet közben újságolta, hogy a falu polgárai eddig a hétvégi napokon a helyben szé­kelő társult efsz földjein segéd­keztek a cukorrépa és a kuko­rica betakarításakor. Emiatt háttérbe szorultak a közmunkák s a mulasztást még a tél beáll­ta előtt szeretnék pótolni. Mire az épülőfélben levő új művelődési házhoz érkeztünk, sűrű pelyhekben kezdett szál­lingózni az első hó. A megkez­dett munka üteme azonban egy cseppet sem hagyott alább. Fia­talok, idősebbek szaporán ado­gatták kézről kézre egymásnak a téglákat, a másik csoport pedig malterral látta el bősége­sen az állásokon szorgoskodó kőműveseket. — Jó lenne, ha addig nem érkeznének el a fagyok, amíg fel nem húzzuk a falakat — sopánkodott egy idős bácsi, aki a közeli patakból vizet hordott az építkezéshez. — Ne féljen, Péter bátyám — szólt hozzá bíztatólag a hnb el­nöke —, ha mindnyájan úgy akarjuk, kicsikarhatunk még né­hány alkalmas napot a téltől ... Míg Rybanský elvtárs a terv­rajzokat ellenőrizte a kőműve­sekkel, szóba elegyedtem a maltert keverő csoport fiatal tagjaival is. Bevallották, hogy ilyen időben bizony nehezebb a munka, de nincs mire várniuk, mert 36 ezer óra társadalmi munka elvégzése szükséges a művelődési ház teljes befejezé­séhez. Két utcával odább a nőszö­vetség lelkes asszonybrigádjá­val találkoztunk az óvoda épí­tésénél. Itt is lankadatlan erő­vel dolgoztak. A szerszámokkal is ügyesen bánó asszonyok el­mondták, hogy ennek az akció­nak a befejezése további 36 000 óra munkát követel. — Nem haladja meg ez a két, sok munkát igénylő léte­sítmény a falu erejét? — Kezdetben a járásban is ezt kérdezték tőlünk — vallja Bulajková Olga, a Nőszövetség helyi szervezetének elnöke —, de mint akkor, most is csak egyértelműen válaszolhatok. Nem! Mind a művelődési házra, mind az óvodára égetően szük­sége van a falunak. A hnb ef.nü'ke is közbeszól és mintha csak bizonyítani akar­na, felsorolja a társadalmi mun­kával eddig elkészült közhasznú létesítményeket. — A SZNF hőseinek emléké­re a község főterén emlékmű­vet építettünk, melyei a több mint egy kilométer hosszúságú járdával a nyáron adtunk át rendeltetésének. Társadalmi munkával fejeztük be továbbá az előző években az új iskola és a pedagóguslakás, a ravatalozó építését is, melyhez polgáraink több mint 12 000 órai brigád- munkával járultak hozzá. A község vezetősége a kommunis­tákkal egyetértésben olyan ak­ciók építését iktatta a válasz­tási programba, amelyekhez a lakosságnak kedve van és ame­lyek hasznosságáról maguk is — /ól halad a munka — álla­pította meg a hnb elnöke. könnyen meggyőződhetnek. Ezen túlmenően, fhlunk életé­nek kiteljesüléséhez elegendhe- telllenül szükségesek ezek a lé­tesítmények. Természetesen a közmunkák elvégzésében ná­lunk is a kommunisták szemé­lyes példamutatása serkenti a lakosság aktivitását. A mai na­pon a helybelieken kívül a má­sutt dolgozó, de nálunk re­gisztrált párttagok is- vállvetve dolgoznak. Ilyenkor a legrövidebbek a napok. Délután három órakor abbahagyták a munkát. A társa­dalmi tevékenység lelkes szer­vezői a hnb irodájában értékel­ték a teljesítményeket. — Ha a kővetkező napon is így haladunk — állapította meg Rybansky elvtárs —, ak­kor a tervezett feladatokat teljesítjük és bátran, a jól vég­zett munka tudatában tekinthe­tünk a kővetkező év elé. Amikor távozóban voltam a faluból, a hefiyi hangszóró nó­taszóval köszöntötte azokat, ukik a hétvégi napon fáradsá­got nem kímélve, önzetlenül részt vettek a társadalmi mun­kában. SZOMBATH AMBRUS Hűtőszekrények gyártása Zlaté Mofavcéri (Igor Grossmann íolv étolaj

Next

/
Thumbnails
Contents