Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-19 / 299. szám, csütörtök
Joggal bíztak és bíznak benne Három évvel ezelőtt az Ol ftovanyi (Osvai) Helyi Nemzeti Bizottság elnökévé a háromgyermekes kommunistát, Outiár Máriát választották meg. A hnb szervei, a képviselők és az elnöknő is a legfontosabbnak tartották a Nemzeti Front választási programjának lelje sítését. Három év alatt tíz kollektív és 253 egyéni kötelezett Ségváílalást tettek, 24 207 tár sadalmi órát dolgoztak le, s egész sor akcióban vettek részt. Állami beruházással új alapfokú iskola és óvoda épült, amit önsegéllyel bekerítettek. Átépítették a közvilágítást, s megjavították a cigánytelejiülés utcáját. Az iskola és óvoda mellett járdát építettek, meg javítottak továbbá két közutat, betonkockákkal rakták ki a Sáncokat, egy beton szemétgyűjtőt építettek. Az iskola és az óvoda udvarának szépítésé ben is kivették részüket, dísz- bokrokat ültettek ki, elrendezték a virágágyakat. A 23 óvó dás gyermekről való egész napos gondoskodás megkönnyítette az anyák munkáját. Jelenleg a jnb az iskolával együtt azon fáradozik, hogy megold ja az iskolás gyermekek étkeztetését. Tudatosan külön említem meg azt az építkezést, amelyből befejezése után a község minden polgárának a legnagyobb öröme lesz. Az önsegélyes beruházási akcióval nemsokára elkészül az új épület, amelyben helyet kap a hnb és a kultúrterem. Ezt az épületet hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján adják át rendeltetésének. Gunár Mária nagyon optimista, s megtesz mindent annak érdekében, hogy ez így is legyen. A választási program feladatainak teljesítését a párt helyi szervezete helyes irányításával, Gunár Máriu, uz Olšovanyi Hnb elnöknöfe a képviselők aktív munkájával érték el. Amikor az egyik tanácstag munkája teljesítésével lemaradozott, e tisztségből visszahívták, s helyette Seliga Jolánt választották meg. Ebben a községben minden képviselőnek megvan a konkrét feladata. Olšovanyban a plenáris ülésen 93, a tanács ülésein pedig 96 százalékos a képviselők részvétele. Az elnöknő külön gondot fordít a hnb tanácsának munkájára. Időről időre például ellenőrzi az üzleti hálózatban az alkohol eladását. A határoA Belušai KOVO nemzeti vállalat az egyetlen olyan csehszlovákiai gyár, ahol vasalógépeket gyártanak a szolgáltatóipari üzemek számára. A gyár évente csaknem 5000 különböző típusú vasaló- gépet és fehérnemű-szárítót gyárt, mintegy 50 millió korona értékben. A gyár termékeit Európa, Afrika és Latin-Amerika 18 országába szállítják. Felvételünkön Štefan Bielík (előtérben) és Peter FiliaČ az SB—3-as típusú do/bus fehérnemnszárító szerelése közben. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) zat megszegőire pénzbírságot Is ró ki, sőt a nagymértékű alkoholfogyasztás miatt egy polgár családi pótlékát is visz szatartotta. Jónak mondható a község ben a képviselők és a választók kapcsolata. A képviselők a családokhoz is elmennek, és választóik ily módon, esetleg a nyilvános gyűléseken előter jeszthetik nekik észrevételeiket. Éppen ilyen észrevételek és javaslatok előterjesztése révén javították meg a megrongált állami utat és a község ben levő transzformátorokat. Az adott feltételeknek meg felelően fejlesztik a községben a kulturális és művelődési munkálatokat, dolgozik a helyi hangszórókor, a polgári testű let is megkezdte az első Jépé seket — látogatja az idősebb polgárokat, felköszönti őket a jubileumok alkalmából, meg szervezi a búcsúzást a rogru tákkal és óvodásokkal, részt vesz a pionírok eskütételénél. A megkezdett munkákat tovább folytatják. Az említett épület befejezése után borbély- és fodrászüzlettel bővítik a lakosságnak nyújtott szolgáltaié sokat. Készülődnek a községi vízvezeték megépítésére. A szövetkezetei fiatal munkaerőkkel erősítik, a választási időszak kezdetétől öt fiatal traktorost nyertek meg. A községnek 480 lakosa van,- ebből 90 cigányszármazású, ennek ellenére különösen cigányproblémák ról itten nincs szó. A cigányok szép lakásokban laknak, dolgoznak, gyermekeik rendsze resen járnak az iskolába, a felnőttek kivétel nélkül bekapcsolódnak a közmunkába. Nincs a községben olyan hely, ahol ne mutatkozna meg a hnb szerveinek és képviselőinek céltudatos, átgondolt munkája. Határozottan állíthatjuk, hogy a hnb képviselői a meg bízatási időszak végén emelt fővel léphetnek majd a válasz tóik elé végső számadásra, hiszen minden feladatot sikere sen oldanak meg, a párt és a választók bizalmával nem éltek vissza. Jóleső megállapítás ez akkor, amikor a nemzeti bizottságok megalakítása 30. évfordulója megünnepléséhez készülünk. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindenben nagy része van Olšavanyban az ügyes, po litikailag fejlett, feladatait jól Ismerő és teljesítő Gunár Máriának. Ezért állítjuk példaképül a hnb elnökeinek. Az elnöknő a választók bizalmát a feladatok példás teljesítésével hálálja meg. IVÁN SÁNDOR A HOLNAPRÓL VAN SZÓ Népgazdaságunk továbbfejlesztésének szempontjából fontos feladat a munkaerők racionális széthelyezése, a fiatalok szakmára való felkészítése, amivel a CSKP XIV. kongresszusa is mélyrehatóan foglalkozott. Nem véletlen, hogy az ifjúság különböző ágazatokba történő elosztása évek óta gondot okoz. Míg 1971-ben a tervet e téren Szlovákiában 90,2 százalékra teljesítették, addig 1973-ban már 97,3 százalékra. Hasonló eredményt értünk el az idei évben is. A terv teljesítéséhez mindössze 1244 fiatal elhelyezésével, illetve szakmunkássá való képzésével maradtunk el. Am, ha az egyes iparágakat nézzük, akkor korántsem lehetünk elégedettek. A szolgáltató üzemek pl. magason túlszárnyalják a torvet, a kereskedelem is mintegy 140 százalékra. Ugyanakkor a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodási ágazat nem teljesítette a tervet. Megnyugtató tényként hat, hogy az építőipar a szakember-utánpótlást az idén is 99,3 százalékra biztosítja. Lemaradás az építőanyagot készítő üzemekben mutatkozik. Érdekes jelenség, hogy a munkaerő szétheiyezését a nemzeti bizottságok irányítják, ugyanakkor a hatáskörükbe tartozó építőipari üzentek csak 92,9 százalékra teljesítették a tervet. A Szövetségi Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium tuburzási tervét 82,4 százalékra teljesítette. A bányászat átlaga ennél jobbnak mondható, mivel 89,3 százalékra teljesítette a szakember-utánpótlás tervét. A prie- ridzai bányakörzet ezzel szemben 103,9 százalékos terv- teijesitésl ért el. Ehhez nagyban hozzájárultak a nemzeti bizottságok. A nehézgépipar 89,9, a könnyűipar pedig 88,3 százalékos tervi el jesítést ért el, a közlekedésügy pedig 76,4 százalékosat. Említhetnénk még néhány más ágazatot is. Ehelyett azonban szögezzük le azt, hogy bár a toborzási tervet Szlovákiában 97,3 százalékra teljesítették, a tervezett munkaerőknek csupán a 86,9 százaléka állt munkába. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fontos ágazataiban a szakember-utánpótlás terén több száz fiatalt kellett nélkülözniük. Ez pedig elgondolkoztató tény. Az elmúlt évekből le kell vonni a tanulságokat. A részleges javulás nem adhat okot az elégedettségre. Éppen ezért az elkövetkező időkben a pályaválasztásra még nagyobb gondot kell fordítani az iskolákban, az üzemekben pedig a toborzásra. Azon iparágak és üzemek, amelyek a szakember-utánpótlás terén hiánnyal küzdenek, az egyes fontos szakmák iránti vonzalmat felébreszthetik a fiatalokban azzal, bogy meghívják őket üzemlátogatásra. Ez különösen akkor lesz eredményes, ha nem tekintik egyszeri akciónak, hanem rendszeresítik. A középiskolát befejező diákokról, illetve fiatalokról való gondoskodás, azok szakemberré való nevelése nem könnyű, de igen fontos feladat. Az elkövetkező években hazánkban csakis úgy érhetünk el jobb gazdasági eredményeket, ha a szakember-utánpótlás terén eleget teszünk a feladatoknak, a CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek. NÉMETH JÁNOS • Ml ÉSb JÉ k* v ylüá * flpg PP Mm i |p*; 351 ĺ É r r ' í !$v Hii Szórakozás (Matis Pavel felvétele) M ég jobb eredményeket érhettünk volna el az 5. ötéves tervidőszak első négy évében, ha tökéletesebben kihasználtuk volna a munkaidőt. Ismeretes, hogy az építőiparban 70, az iparban 80, de a szerelési munkáknál már alig több mint 60 százalékra használják ki a munkaidőt. így évente mintegy 350 millió munkaórát veszítünk. E téren csupán szigorú intézkedésekkel érhetünk el javulást. Ha a rendelkezésre álló munkaidőből naponta csupán 10 perccel használnánk fel többet, mint jelenleg, akkor évi állagban 146 000 munkaerő teljesítményével gazdagodnék a népgazdaság. Ez megfelel a munkaerők száma évi gyarapodásának. A munkaidő elégtelen fel- használása összefügg az irányító munkában fellelhető fogyatékosságokkal. Egyes vezetők eltűrik a fegyelmezetlenségeket, kellő ok nélkül kivételeket engedélyeznek a meghatározott munkaidő alól, és elmulasztják a felelősségre- vonást a munkafegyelem megsértőivel szemben. Az említett helyzeten javítandó a szövetségi kormány 255/1974. sz. határozatában utasítja a tárcák vezetőit, hogy hozzanak hathatós Intézkedéseket a munkaidő felhasználása terén mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére. Hasonló értelmű rendelkezéseket hozott a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya is. Mivel a munkaidő jobb felhasználd sát célzó intézkedések egyformán érintik a termelővállalatokat és a szolgáltatóüzemeket, a kormány döntése értelmében ezeket a feladatokat a központi szerveknek és a nemzeti bizottságoknak szorosan együttműködve egységesen kell végrehajtaniuk. A munkaidő jobb felhasználását elősegíti, ha a dolgozók munkaidőn kívüL végezhetik el bevásárlásaikat, különböző hivatalos ügyeiket. MeghosszabbítÜGYINTÉZÉS, BEVÁSÁRLÁS- MUNKAIDŐ UTÁN MEGKEZDIK A MUNKA ERŐ TARTALÉKOK FELTÁRÁSÁT ják az üzletek nyitvatartási idejét az esti órákban, különösen pénteken, azonkívül bővül az iizeletek szombati nyitvatartási ideje; ugyanez érvényes a közületi és a szövetkezeti szolgáltató üzemekre is. Az említett intézkedéseken kívül felül kell vizsgálni az elárusításról és az áruellátásról szóló rendelkezéseket, biztosítva, hogy azon élelmiszereknek és iparcikkeknek egy részét, amelyeknél a kereslet nagyobb a kínálatnál, a boltok a késő délutáni órákban árusítsák. Jelentős eltolódások lesznek to vübbá — az esti órákra és szombat délutánra — azon szakiparosok munkaidejében is, akik a megrendelő lakásán végzik el a tévé-készülékek, mo sógépek, villamos és gáztűzhelyek stb. javításéit. Számításba vették a bölcsődék, az óvodák, esetleg a napközi otthonok és az ifjúsági klubok későbbi zárását, valamint a hivatalok félfogadási idejének szabályozását. Végül megvizsgáljuk az ügyintézés egyszerűsítésének lehetőségeit, hogy az ügyfeleknek bizonyos ügyekben egyáltalán ne kelljen felkeresniük a hivatalokat, vagy lerövidüljön a személyes tárgya fásokra szükséges idő. Igen bonyolult problémát jelent a menetrendek és a munkaidők összeegyeztetése. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy igen sok munkaidő vész el késői munkába járás, illetve korai eltávozás következtében. A menetrendek és a munkaidő összehangolása a kerületi nemzeti bizottságok feladata. Utasításaikat kötelesek a közületek vezetői a munkaidő szabályozásakor tekintette venni. Nemcsak az okoz problémát, hogy a nemzeti bizottságoknak rövid időn belül igen nagyszámú szervezettel kell ebben az ügyben tárgyalniuk, hanem a gyakorlati megoldás is igen nagy nehézségeket jelent, mivel az egy évi érvénnyel kiadott menetrendeket nem lehet lényegesein megváltoztatni. Ezért 1974 végéig azoknak a szervezeteknek munkaidejét kell szabályozni, ahol ezt hozzá lehet igazítani az érvényes és a jövőben sem változó menetrendhez. Az intézkedések végrehajtásának második szakaszában sor kerül az 1975. június 1-tőil érvényes menetrendek megváltoztatására. Az új menetrendeket ügy kell összeállítani, hogy a reggeli műszakban dolgozók hat éra előtt beérjenek a munkahelyükre, s onnan a 15 percet meghaladó étkezési szünet ledolgozása után távozva még elérjék a vonatot vagy az autóbuszt. Gondoskodni kell a munkából valő elengedések megszigorításáról, mivel — mint már említettük — szabályozzák az üzletek nyitvatartási idejét és a hivatalok félfogadásidejét. Szigorúbb nyilvántartást kell vezetni a munkába járás és az onnan való távozás időpontjáról (a munkaidő alatti távozásokról is). Felelősségre kell vonni a fegyelmezetlen dolgozókat, és azokat a vezetőket is, akik kellő indok nélkül elengedik a dolgozókat a munkából. Meg kell követelni a 15 percet meghaladó étkezési és pihenőszünetek rá- dolgozását. Meg kell szűnnie, hogy a dolgozók a műszak befejezése előtt tisztálkodás céljából elhagyhassák a munkahelyüket, vagy már a műszak lelelte előtt ott várakozzanak a kapusa fülke előtt. Számolni kell azzal is, hogy intézkedések történnek a pénteki munkaidő teljes megtartására. Až üzemek és a szervezetek vezetőit tájé* koztatni fogják a holtok, a szolgáltató- üzemek, a hivatalok stb. nyitvatartási, illetve félfogadási idejéről, s a munkából való távozást megszigorító intézkedésekről. A központi szervek a termelési gazdasági egységekkel felmérik, hogy a hatáskörükbe tartozó szervezeteknél miként lehetne elérni a munakidő jobb felhasználását. A kerületi, a járási és a városi nemzeti bizottságoknak az érintett vállalattal együttműködve kell szabályozniuk a termelővállalatok munkaidejét, a.z üzletek, a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok, az iskolai klubok, az egészségügyi rendelő- intézetek, a szolgáltatóvállalatok nyitvatartási és a hivatalok félfogadási idejét. Szükséges, hogy a menetrendek összhangban legyenek ezekkel az intézkedésekkel. Gondoskodni kell a kijelölt boltok és a szolgáltatóüzemek szombati nyitvatartásáról, s a nyitva- tartás és a hivatali félfogadási idő megtartásának ellenőrzéséről. Mindezeknek az intézkedéseknek a megvalósítására 1975 első negyedévében kerül sor. A dolgozókat tájékoztatni kell azokról a rendelkezésekről, amelyek lehetővé teszik, hogy bevásárlásaikat s különböző ügyes-bajos dolgaikat munkaidőn kívül intézhessék el. JOZEF URMINSKY 1974. XII. 19.
