Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-18 / 298. szám, szerda
^Tpolitikai kom m eh tá r GYŐZÖTT AZ EMBER Voltak évek, amikor mezőgazdasági dolgozóink a tervezett időben elkészültek az őszi munkákkal, de voltak olyanok is, amikor a pihenésre csak hetekkel később gondolhattak. Mint például az idén. A rendkívüli időjárási viszonyok és a szűnni nem akaró esőzések „jóvoltából“ a mezőgazdaságban dolgozóknak az utóbbi évtizedek legnehezebb őszében volt részük. Olyanban, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa. A betakarítás, a szántás és vetés végzésére szinte lopni kellett az órákat. Nem lehetett tudni, mikor indulhatnak a gépek, mikor állhatnak munkába az emberek. Ha az ősz folyamán mezőgazdasági dolgozóink körében időközönként mutatkozott is nyugtalanság és idegesség, azt még véletlenül sem n bizonytalanság, hanem az állandó készenlét, s nem utolsósorban a termés féltése váltotta ki. Az őszi érésű növények az előző esztendeihez hasonlóan jó, vagy annál is jobb termést ígértek, s mezőgazdaságunk dolgozói a termékeket a nehéz körülmények között is minőség'leg k'fogáslalanul akarták betakarítani, s ami még lényegesebb, be is takarították. Ha a befagyott talajon még valahol dolgoznak is a kombájnok, törik a kukoricát, ezek már \alóban az utulsó hektárok. Eredményesen befejeződött a burgonya betakarítása, felszedték a cukorrépát es lényegében a kukorica is biztos helyen van. Ládákba került a gyümölcsösök termése, s betakarították a zöldségnövényeket. A jövő esztendei kenyérgabona magja is a földben van, s a termésük nélkül maradt táblák csaknem kivétel nélkül felszántva várják a tavaszt. Az elemeken tehát sikerüli úrrá lenni, győzött az ember. Néhány termék betakarítása és szárítása azonban súlyos gondokat okozott, és az időjárás miatt veszteségek is voltak. Ez elsősorban a szőlőre vonatkozik, amiben sok kárt tett a nap nélküli esős idő. Az eredmények szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink erejét igazolják. A munkára alkalmas órákban szinte kivétel nélkül mindenütt szervezetten és nagy erővel dolgoztak az emberek. Megfelelően és hozzáértéssel rangsorolták a tennivalókat, a munkát a lehetőségek s a fontosság szerint. A jó szervezés megfelelő feltétet volt ahhoz, hogy érvényesülhessen az akaraterő és a munkakedv. A mezőgazda- sági üzemek dulgozni tudták, érezték, hogy e nehéz hetekben elsősorban nekik kell helytállniuk. A mezőgazdaságban kialakult nehéz helyzet azonban valamennyiünk témája és gondja is volt. ismét megmutatkozott a munkásosztály és parasztság szövetségének jelentősége, összefogott a város és falu. A földeken a mezőgazdasági dolgozók, családtagjaik és a helyi lakosság oldalán az ipari üzemek munkásai, az intézmények dolgozói, a diákok, a katonák és a munkát vállalni tudó nyugdíjasok ezrei szorgoskodtak — önkéntesen. E széles körű társadalmi összefogás szintén számottevően hozzájárult ahhoz, hogy eredményesen zárulhatott a betakarítás. Az elmorduttakon túl az idei ősz fontos tanulsággal is szolgált. Igazolódott, hogy mennyire fontos és helyes a mezőgazdasági termelés gyorsütemű gépesítése. Az erősen gépesített egységes földművesszovetkezetek és állami gazdaságok előbb végeztek az őszi munkákkal, inivel a talaj megszikkadása után azonnal erőteljesen foghatlak munkához. Ez különösen a vetési munkákra érvényes, mivel itt a félnapokat és az órákat kellett maximálisan kihasználni. Az aratást követően az. ősz folyamán az is bebizonyosodott, mennyire fontos és időszerű a szárító kapacitások bővítése. A nyugat-szlovákiai kerületben ez a hiány jelentősen hátráltatta a kukorica betakarításának ütemét, bár e kerület számára az ország más járásaiból is biztosítottak szárítókat. Nehéz volt az idei ősz, ezt mindannyian tapasztaltuk. Hogy egyben gazdag is vuít a betakarítás, az a rövidesen elkészülő végleges számvetésekből bizonyára kiderül. A tanulságokat pedig okvetlenül szükséges levonni, hiszen legközelebb csak így lehet az ideihez hasonlóan nehéz feltét- lek közepette is még jobb eredményeket elérni. EGRI FERENC Látogatáseíí 2Sr,el dohánygyárban A Csehszlovák Dohányipar komárnói üzemében befejezték az 1974-es évi dohánytermés felvásárlását. Az üzem körzetében országos viszonylatban is csúcseredmény született. A tervezett 14 mázsa átlagos hektár hozam helyett 19,6 mázsát értek el szárított állapotban. Az idei forró nyár, majd a szeptemberi szép, napsütéses napok jó hatással voltak az idei dohánytermesztésre. A dohánynak a kiszárítás után nagyszerű a színe, minősége és kiváló az aromája. E nagyszerű eredmények hallatára felkértem az igazgatót, František Radzo elvtársat, tá jákoztasson részletesebben az idei eredményekről, s a do hánygyári munkákról. — Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is kb. 70U heklá ron termeltek dohánygyárunk számára dohányt a termelők, s ezúttal több mint 1450 tonnát gyűjtöttek be. A legszebb ered ménnyel a Gabčíkovoi (bősi) Állami Gazdaság dohánytermesztői büszkélkedhetnek, ahol 30 mázsás átlagos hektárhozamot értek el szárított állapotban. A dohánytermesztés történetében hazánkban még sehol sem értek el hasonló eredményt. Ha egész év folyamán nem kísértem volna figyelem mel munkájukat, el sem hinném. Ebben az állami gazdaságban a dohánytermesztők új módszerrel kísérleteztek, amely ezúttal nagyszerűen bevált. Ez az új módszer az ún. csomagolt palánták kiültetése volt, ami több mint hét mázsával növelte az átlaghozamot. Az idei nagyszerű dohánytermesztéssel a dohánygyár gondjai is megnövekedtek. A kapacitás ugyanis nem változott, így bizony sok gondot okoz az elraktározás. A dohánygyári dolgozók a megnövekedett feladatoknak a tudományos-műszaki fejlődés adta lehetőségek észszerű kihasználásával tesznek eleget. Az év folyamán tíz új gépsort szereltek fel, s a dolgozók egy egész sor ésszerűsítési javaslatot nyújtónak he, amelyek közül néhányat már realizáltak is. A nemzetközi együttműködés is hozzájárult a nagyszerű eredményekhez. Nagyon jól beváltak a magyarországi PD—60 típusú dohányszá- rító berendezések, amelyek közül hármat a Bajéi Állami Gazdaságban. egyet pedig a Marce- lovái Efsz-ben szereltek fel. E szárítóberendezések a dohány- termés' 90 százalékából első osztályú dohányt szárítanak ki. Egy-egy ilyen szárító évi kapacitása 110—120 q dohány. Ennek is köszönhető, hogy a dohány fel vásárlás tervét már november közepén teljesítették. Ami a dohány további feldolgozását illeti, itt az elért eredményeket nagyban elősegítette a gyárban kibontakozott szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigádok mozgalma. Hogy csak egy példát említsek: Jolana Slezáková 20 tagú szocialista munkabrigádja ebben az évben is példásan gondoskodott arról, hogy a kiváló minőségű dohánytermés semmit se veszítsen az értékéből. F. nagyszerű kollektíva tagjai már évekkel ezelőtt elnyerték a szocialista munkabrigád címet és e cím viselőihez méltóan álltak a kezdeményezés élére a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésében. Ez nem volt kis dolog, hiszen a dohánygyári dolgozók szocialista felajánlásának értéke meghaladta az 1 millió koronát. Az 1974-es esztendő a filterek kártolt viszkóza alapanyagának előállítóit és a füstszűrők készítőit is nagy erőpróba elé állította. Az üzem évi terve 400 tonnával több alapanyag előállítását irányozta elő, mint az elmúlt esztendőben, és ugyancsak mégnövekedett feladatokat teljesítettek a füstszűrők készítői is. A tervek növelésére azért volt szükség, mert az itt készült betétek iránt oly nagy a kereslet Szlovákiában, hogy a komárnói gyár alig-alig tud eleget tenni a megrendeléseknek. A dohányipar szakemberei ezt azzal magyarázzák, hogy egyre több dohányzó győződik meg arról, hogy a füstszűrös cigaretták csökkentik a dohányzás káros hatását. Ma már Szlovákiában a cigaretták 85 százaléka készül füstszűrös betéttel és ha a fejlődés legalább ilyen ütemben halad tovább, két év múlva az arány eléri a 93 százalékot. Ha csak a dolgozókon múlna, tudnának még többet is gyártani, de e téren is nagy a kapacitáshiány, főleg a raktározás okoz komoly gondot. KDLOZSI ERNŐ Fejlődő, terebélyesedő város Bratislava a felszabadulás óta eltelt közel harminc év alatt szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. Fejlődik, terebélyesedik Szlovákia fővárosa. A belvárosban új üzletházak, hivatalok, középületek, a város szélén nagy kiterjedésű lakótelepek épültek. 1945-ben Bratislava 6800 hektár területen fe küdt és 143 ezer lakosa volt. Területe azóta ötszörösére, lakossága két és félszeresére nőtt. Lakótelepeket először a keleti és az északkeleti részén építették. A terjeszkedést ebben az irányban megakadályozta a repülőtér. Ezután Karlová Vés, Dúbravka térségében kezdtek építkezni. Az itt levő területeket is csaknem teljesen beépítették. De Bratislava fejlesztése ezzel még nem fejeződött be. Sőtl Jelenleg Petržalka (Ligetfalu) kiépítésének tervezésére fektetnek nagy súlyt az építészek. A tervek szerint nemcsak lakótelepeket épilenek itt, hanem úgy oldják meg az építkezést, hogy áthoznak ide több központi hivatalt, üzletel. Az Incheba nemzetközi vegyipari kiállításnak is itt lesz az állandó székhelye. Erre a célra nagy pavilonokat építenek Petržalkám A későbbiek folyamán három fő irányba tervezik a város terjesztését. Záhorie felé, Stupa- ván és Lozornón keresztül. A tervek szerint ebben a városrészben 18 000 ember fog lakni. Többek között itt épül fel a bratislavai autógyár és ide telepítik a belvárosból a Kábelgyárat, mivel ott már nem tudják bővíteni. Itt építik fel az atom-hőerőművet, amely egész Nyugat-Bratislavát ellátja majd hőenergiával. A város tovább nyújtózkodik a Kis-Kárpátok leié, Limbách, Pezinok, Módra irányába is. Itt olyan területeket építenek be, amelyek mezőgazdasági megművelésre nem alkalmasak. A harmadik irány Bernolákovo és Senec. Mindamellett nagy gondot fordítanak a városközpont átépítésére is. Az elkövetkező években szanálják az Obchodná utcát, amely újjáépítése után Bratislava bevásárló központja lesz. Továbbá lebontják és újjáépítik a Martanovič és a Mýtna utcát. Az említetteken kívül új egyetemi kórházat építenek, és új épületbe költöztetik a Szlovák Tudományos Akadémiát. Ezekkel az építkezésekkel egyidőben új kutakat kell fúrni, bővíteni a csatornahálózatot, s meg kell oldani az áramszolgáltatást és a központi fűtést. Átszervezik a közlekedési is, a követelményeknek megfelelő úthálózatot építenek. Változásokra kerül sor a személyszállításban is. További sportcsarnokok épülnek, így a sportolásra az eddiginél nagyobb lehetőségeket teremtenek. —kv— Egészségügyi ellátás a poprádi járásban lauul a vonat. Mát i s Pavel felvétele A második világháború után a poprádi járásban egy ideig nagy hiányosságok mutatkoztak az egészségügyi ellátásban. A hadirokkanlak ápolásán kívül problémái okozott a fertőző betegségek elterjedése is. Ebben az időben a járás lakosságának egészségügyi ellátásáról hét orvos gondoskodott. Csehszlovákia dolgozó népének 1948-as februári győzelme azonban az egészségügyben is figye lemre méltó változásokat ho zott. 1953-ban a poprádi járásban már húsz egészségügyi kör zet és három egészségügyi központ létesült. Később, 1956-ban Spišská Nová Vesen egy új poliklinikát építettek. 1958-ban üzemi egészségügyi központot építettek Sviten is. Ebben az időben adták ál rendeltetésének a poprádi poliklinikát. 1960-ban Starý Smokoveéen, 1962-ben pedig Kezmarkon nyitotta meg kapuit az új egész ségügyi központ. A poprádi járás lényegében a Magas-Tátra kapuja. E hegység természeti szépsége hazánk állampolgárain kívül számtalan külföldi turistát is idecsalogat. A Magas-Tátra a téli sportok kedvelőinek kedvenc helye. Egy-egy hét folyamán néha több nemzetközi versenyt is rendeznek itt. Nos, e lenti konkrétumokból adódott, hogy a járás és a kerület vezetői úgy döntöttek, hogy az egészség- ügyi ellátást is tovább kell tökéletesíteni, olyanná kell fejleszteni, hogy a jelen igényeinek megfeleljenek. Košicén a Kelet-szlovákiai Tervrajzkészítő Intézetben 1961- ben tervezték a Poprádon felépítésre kerülő új állami kórházat. A 690 ágyas, 78 millió korona anyagi beruházással tervezett kórház építését a kerületi nemzeti bizottság tanácsa még ebben az évben jóváhagyta. 1965-ben az új kórház építé sere még további 11 millió korona anyagi ráfordítást engedélyeztek, s az építéssel a poprádi Magasépítő Vállalatot bízták meg. Az építést 1970-re kellett vola befejezniük. Sajnos, az átadási határidő négy évet eltolódott. Az ok lényegében a munkaerő hiánya. A poprádi Magasépítő Vállalat dolgozóira ebben az időben sok fontos fel adat hárult. A sívilágbajnokság megkezdéséig több reprezentációs épületet kellett felépíteniük a Csorba-tó környékén, s tübb szanatóriumon is sürgős javításokat kellett végezniük. Ha néhány év késéssel is, de a poprádi állami kórházat is felépítették. Mos) utólag azt is elmondhatjuk* hogy a néhány éves eltolódásból még pozitívumok is adódtak, ugyanis 1973- ban az SZSZK kormánya az új kórház költségvetését 189 millió koronára emelte fel az 1961-ben meghatározott 78 millió koronáról. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1974. augusztus 31-én Poprád, s ezáltal a Magas-Tátra is egy korszerű, jól felszerelt 1089 ágyas kórházzal lett gazdagabb. A poprádi új állami kórházat a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából adták át rendeltetésének. Amint ottjártünkkor doktor Pavol Michalovič, a kórház igazgatója elmondotta, nagy figyelmet szentelnek annak, hogy a korszerűen felszerelt kórházukban politikailag is fejlett orvosok dolgozzanak. Ezen törekvésüket mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy a kórház orvosai közül csaknem valamennyien hallgatói a marxiz mus—leninizmus esti egyete mének. Szólnunk kell még a szakközépkáderek neveléséről is, mert ebben a járásban erről is messzemenően gondoskod nak. A magas színvonalú egészségügyi szakközépiskolájukban kiváló egészségügyi nővéreket nevelnek. (szászát) éjszó 1974. XII. 18.
